Független Magyar Hírszolgálat, 1980. március-1981. február (4. évfolyam, 1-12. szám)

1980-09-15 / 7. szám

M

IV. évfolyam 7»szám - 1980» szeptember 15«

1

Független Magyar Hírszolgálat

Megjelenik minden hó 15.-én

Szerkeszti: Stirling György

6155 Leerburg Pike, Falls Church, Virg. 22041

Magyarorszagi sajtószemle augusztus 1.-től

A társadalom alapja a család. Ahol válságba kerül a család, ott megbomlik a társadalom egyensúlya is. Hogy ez miben nyilvánul:meg,miről ismerhető fel, annak elemzése a szociológia körébe tartozó feladat.A mai magyar társadalomban számos olyan jelenség tapasztalható, mely^arra vall, hogy ez a társadalom nem egészséges. E sorok írója nem szociolo'gus s épp ezért nem tud és nem is akar tudományos alapossággal foglalkozni e kérdéssel, de ahhoz nem kell különösebb felkészültség,’ hogy a szocialista Magyarországon harmincégynéhány év alatt kialakult’ ü.’n. osztálynélküli társadalom betegségének legkirívóbb tüneteit észrevegyük. f t

Senki számára nem mondunk újat, ha elsősorban említjük'az alkoholizmust s az öngyilkossági statisztikát. Kétségtelen, hógy'vannak magas életnívójú kapitalista országok is, ahol gond az iszákosság, de Magyarországon ez már valóságos népbetegséggé vált. Hiába próbálkoznak á legkülönbözőbb intézkedésekkel - a gyárak közelében lévő italboltok munkakezdés utáni nyitásával, az utcai ivászat drákói megbüntetésével, stb. -, mindez hatástalan marad és az allam egyre újabb alkoholelvonó intézetek létesítésére kényszerül. Az alkoholisták legtöbbje megoldhatatlan családi problémái - válás, lakásgondok,kilátástalan anyagi helyzet, stb. - miatt lett az ital rabja.

Valami baj van annak a társadalomnak az egyensúlyával is. ahol annyi az öngyilkosság, mint a szocialista Magyarországon. Az idevág© régi adatoktól kitűnik, hogy Középeurópának e részében, a hajdani Monarchia országaiban aránylag mindig magas volt az öngyilkosságok száma - mint ahogy magas pld. a gazdag Svédországban is -, de i960, óta Magyarszagon állandó emelkedést mutat a statisztikai görbe. Ma már valóságos öngyilkossági járványról beszélhetünk és feltűnően sok fiatalkorú dobja el magától önkezével az életét. Százezer lakosra több mint ^0 öngyilkosság esik s ebben a számban nincsenek benn a meghiúsult öngyilkossági kísérletek.

Az alkokolizmus és az öngy-plkö.-sságok közt gyakoriak az összefüggések, aminthogy az iszákosság nem egyszer idegzavaros megbetegedések forrása lesz. De az alkoholtól függetlenül is aránylag sok - és mindig több - depressziós idegbeteget kezelnek a kórházak idegosztályain és az idegszanatóriumokban. Ezek az intézmények már helyhiánnyal küzdenek és az állam kénytelen újakat létesíteni»ta budakeszi tüdőkórházat például idegszanatóriummá alakították át. Akárcsak az alkoholizmus, az idegbetegségek és az öngyilkosságok is a, rendezetlen családi körülményekkel, a szociális gondokkal függnek össze. És -ezeknek gyökere legtöbb esetben a rossz lakásviszonyokig nyúlik.

A családi élet válsága leginkább a válások magas számában tükröződik. E téren Magyarország második helyen áll a világstatisztikában, rögtön az Egye-sült Államok után. (Az amerikai család is válságban van, azonban ennek a magyarországitól eltérő okai vannak. Erről még később.) Vessünk egy pillantást a statisztikára» 1960.-ban még "csak" 20 ezer bontóper volt Magyarországon, 19?0.-ben már 30,000-, mig 1978.-ra - ez a legfrissebb adat^- 4-Ö ezerre nőtt a válások száma, tehát a tizennyolc év előttinek csaknem két és félszeresére! Ez azt jelenti, hogy két évtized leforgása alatt közel 100,000 magyar család bomlott fel és az e családokból származó gyerekek elvált szülők gyermekeiként nőttek, ill. nőnek fel, annak minden ismert hátrányával. ,-Erről a kérdésről olvastunk a minap rendkívül érdekes cikket az UJ EMBER