Független Magyar Hírszolgálat, 1980. március-1981. február (4. évfolyam, 1-12. szám)

1980-08-15 / 6. szám

Az Liet és Irodalom egyik legutóbbi számában olvastuk E. Fehér Pál "Nóta bene" cimü jegyzetét. Mivel rólunk, emigránsokról szól, érdemes néhány mondatát szó­­szerint idézni. ”... az amerikai földrészen 136 magyar ír.ó él, és többen^két nyelven publikálnak. Soraikban 31 történetírót, 25 költőt, 19 politikai írót, illetve publicistát, 17 szépírót, 11 irodalomtörténész-kritikust, 9 szerkesz­tőt, 7 társadalom- és néprajzkutatót, 6 egyházi írót, 2-2 nyelvészt és képző­művészeti írót találhatunk. 107-en az Egyesült államokban élnek és csak tizen kerültek ki Amerikába a háború előtt." E. Fehér Pál, aki a jelek szerint szak­­tekintélynek tartja magát az amerikai magyar sajtó vonatkozásában,a továbbiak során elmondja személyes találkozását ezzel a sajtóval» "Néhány- esztendeje New Yorkban -jártam egy magyar nyelvű lap szerkesztőségében. Valahol a Broadway e-_2 gyik mellékutcájában székéltek, elképesztően nyomorúságos körülmények között. A lapot nem is tollal, hanem ollóval írták. Körülményeiknél csupán tájékozat­lanságuk volt elképesztőbb." E. Fehér elvtárs rosszindulatúan ostoba megjegy­zéseit kellő értékre szállíthatjuk le, ha arra gondolunk, hogy ő eszkábálta össze azt a "kritikát", mely Kovács Imre "Magyarország megszállása" círníí köny­véről jelent meg a hazai Kritiká-ban. Egyébként tudomásunk szerint New York­ban - a ’Broadway mellékutcájában - egyetlen emigráns lapot sem szerkesztenek és néhány évvel ezelőtt sem szerkesztettek. (Hacsak a New York-i Figyelő cimu izraelita hitközségi közlönyre nem gondol E. Pehér-Pál.) A pesti újságíró va­­-lószinüleg soha nem járt egyetlen emigráns magyar lap szerkesztőségében (be se engedték volna oda...), hogy ilyeneket firkál. Mert ha az emigráns szerkesz­tőségek nem is versenyezhetnek a Népszabadság irodáinak eleganciájával,de "el­képesztően nyomorúságosnak" azért legtöbbjük mégsem mondható. Ami a tájékozat­lanságukat illeti, azzal Fehér elytárs bakot lőtt« mert ha az emigráció lapja­inak nincs is saját telex-gépe, a nyugati hírközlés gyorsasága és bősége révén kicsivel mégiscsak jobban vannak tájékpzva, mint az egyedül a TASzSz-iroda a­­nyagából élő hazai sajtó. Ho^y pedig ollóval szerkesztenének toll helyett? Ez még nagyobb öngól Fehér elvtársi Hiszen ha - mint fentebb olvastuk - csak az amerikai kontinensen - az Egyesült Államokban és Kanadában - 136 magyar író és­­újságíró él, akkor miért szorulnának rá a szerkesztők - a kilenc, és vagy még féltucatnyi -, hogy hazai, lapokból ollózzanak? Nos ilyen is megesik nélv , de akkor annak oka van» az írás olyan, amit érdemes megismertetni a kinti olvasó­közönséggel is. E.Fehér Pál nyegleségére az a pár mondat vet éles fényt,melyek Vfass Albertról szólnak cikkében» "Wass Albert bizonyosan a 17 szépíró közé tar­tozik. Neki - így tájékoztatnak - az a célja, hogy a magyar történelemről az angolul olvasó világban kialakult hamis képzeteket eloszlassa. Én - ismerve vf.A. egy-két dolgozatát - elborzadva gondolok arra, hogy milyen képzetei lehet­nek rólunk az angolul olvasónak,'ha e kiadványokat kézbe veszik."(Záró jelben» E.^Fehér Pál még helyesen írni sem tud magyarul» egyesszámú alany után többes­­számú- .állítmányt használ...) Fölényeskedő írására az utolsó mondattal teszi rá a koronát» "Au egész magyarság szellemi arcképét gazdagító amerikai magyar irodalomról nem beszélhetünk. Sajnos." E.Fehér Pál, aki még a szabatos fogal­mazással is hadilábon áll,kimondta a megfellebezhetetlen döntést» amerikai ma­gyar irodalom (sajtó) pedig nincs! Elvégre ő csak tudja!... A SZABADFÖLDI MAGYARSÁG ÉLETÉBŐL« ^ Dr. Thiery Ákos, a Kaliforniában élő kiváló magyar tudós évekig tartó ku­tatással tanulmányozta át a Los Angeles-i U.C.L.A.-könyvtár görög és római a­­nvagát, ahonnét döntő bizonyító adatokat jegyzett ki arranézve, hogy a hon­foglalás előtt nem éltek románok Erdélyben. Nagy kár, hogy ez a román .propa­gandát ^alapjaiban cáfoló anyag már nem kerülhetett be a bukaresti jubileumi ünnepségek elé, illetve a madridi konferenciára készített magyar emigrációs dokumentumokba. Reméljük, ez a felbecsülhetetlen értékű hatalmas munka mégsem vész kárba és segítségével megvalósítható le-sz a régi cél» az Encyclopaedia Britannica románok által sugallt valótlan definícióinak kiigazítása. Henney Árpád m.kir.szkv. altábornagy 8h éves korában május 3l«**én Ausztriában é: sárbogárdi Mészöly Elemér szkv. m.kir. vezérőrnagy junius 26.-án 82.-ik szü­letésnapja előtt pár nappal Philadelphiában elhunyt. - Nyugodjanak békében! Az alább felsorolt most megjelent új magyar könyveket hozta a posta az FMH- nak az egyszemélyes szerkesztőség szabadsága alatt» Könnyű László» 105 év Tamásiban, Mózsi Ferenc« Idegkötélen, Négyesy Irén» Vasvirág, Simon Valentin» Minden kérdés választ követel, Zas Lóránt« Jézust-kiáltó, Ősze András illusztrációival a Gilgames eposz s végül Janics Kálmán« A hontalan­ság" évei. Valamennyi könyvről a következő számunkban adunk ismertetést. A jul.26.-i Magyar Nemzet-ben olvastuk» Magyar kápolna a Vatikánban Az idén ősszel, október 8-án II. János Pál pápa avatja majd fel azt a magyar kápolnát; amelyet dr. Lékai László bíbo­ros, esztergomi érsek kérésére VI. Pál pápa ajándékozott a magyar katolikus egyháznak. A római Szent Péter bazilika altemplomában, a VI. Pál pápa sírja közelében levő s koráb­ban ókeresztény szarkofágokat őrző kápolnát a magyar kato­likus e.ivház a magyar ailam - el rendezi be. Pén­teken délelőtt dr. Lékai László bíboros, esztergomi ersek be­mutatta Budapesten a sajtó íkéoviselőinek azosat a képző­művészeti alkotásokat, ame­lyek a Szent Péter bazilikái magvar’ 'kápolnáját ékesítik! ■ majd. Á tizenegy méter hosszú, négy és fél méter széles, dón-, £:• boltozatos kápolna két rö-‘ Vdebb falán Varja Imre és Amerigo Tot egy-egy alkotása kan r- ■ r. r,elvet. A-XX, jubileumi MAGYAR TALÁLKOZÓ elő­készületei mar teljes gőzzel folynak Cleveland városában. Dr. Nádas János a napokban küldte szét a Kongresszus programterve ze tét, mely érdekes té­mákat ígér a résztvevőknek. A Szabad Magyar Újságírók Szövetsége a Magyar Találkozó keretében, novem­ber 29.-án tartja közgyűlését. A Független Magyar Hírszolgálat szep­­tembertól ismét a megszokott formában és terjedelemben jelenik meg.'

Next

/
Thumbnails
Contents