Független Magyar Hírszolgálat, 1980. március-1981. február (4. évfolyam, 1-12. szám)
1980-05-15 / 3. szám
8 A szabadföldi magyarság elstsböi» Az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósága április 26.-ra ülést hirdetett meg. A Cleveland városába összehívott 'ülésre - mint az igazgatóság tagja - e sorok író ja is kapott meghívót, de meg akarván kímélni gyomorfekélyét a várható fölösleges izgalmaktól, április 15.-én az elnökséghez intézett levélben lemondott igaz' gatósági tagságáról. Néhány részlet a levélhez mellékelt nyilatkozatból» H... a három év meggyőzött arról, hogy a Szövetségben nem folyik érdemleges munka és a: amerikai magyarság képviseletére hivatott nagymultú csúcsszervezet képtelen ellátni feladatát. ... A Szövetség mindinkább politikai karrieristák és elvtelen hazakacsingatók vadászterületéve válik, ahol konstruktiv munka helyett áldatlan belviszályok dúlnak, amikből nem látszik kibontakozás. ... Amíg az AMSz nem talál magára és nem tisztítja meg sorait az oda nem való elemektől,alkalmatlan arra, hogy az amerikai magyarság nevében szóljon. ... Nem látom tovább értelmét, hogy tagja legyek az igazgatóságnak és nevem olyanokkal szerepeljen együtt,akikkel politikai felfogásomban szembenállók.H - Az ülés lezajlott és gyáva, a lényeget elkenő kompromisszumok után minden maradt a régiben* az ülés viszont bővelkedett személyeskedő, nívótlan vitákban, indulatos összecsapásokban. Ezt látva és hallva az emberben az a határozott benyomás alakul ki, hogy különböző egyesületi pozíciókért harcoló, késhegyig menő küzdelmet folytató két "frakció" tagjai számára semmi más nem fontos, csak maga a pozició. Az, hogy a rang, pozició munkát, pozitiv, konstruktiv tevékenységet is jelent, hogy kötelezettséggel is járna, teljesen elsikkad a dulakodásban. A lényeg, a Szövetség rendeltetése egészen háttérbe szorul s a hasznos energiák jegyzőkönyvek, támadások, vádaskodások, feljelentések fogalmazására forgácsolódnak el,amiből a magyarságnak semmi haszna nincsen. Csak kára. - Ha főtisztelendő dr. Irányi László országos elnök és nagytiszteletű Dömötör Tibor igazgatósági elnök közös erővel nem lesz képes rendet csinálni az AMSz házatáján, a Szövetség-felbomlása, kettészakadása elkerülhetetlen. A távirányított kommunista aknamunka újabb sikereként.. A Cleveland-i ülésen történt még valami, aminek pár nap múlva tragikus következményei lettek» Völgyi Gyula, az AMSz raegbizott országos titkára annyira fölizgata magát, annyira szívére vette némelyek durva modorát, az ülésen uralkodó méltatlan stílust és a személyezerint ellene is irányuló támadásokat, hogy az ülésteremben rosszul lett. Szívrohammal kórházba szállították, de a kiállott izgalmak oly nagyon megviselték, hogy már nem lehetett megmenteni* négy nappal az ülés után meghalt a Cleveland-i kórházban. Családja hazaszállíttatta földi maradványait Richmondba, ahol május 3*“ún temettük. - A szertartást Irányi atya v< gezte, szívhezszóló szavakkal búcsúztatva a magyar emigráció kötelességteljesíti közben a sorból kidőlt hűséges katonáját, az AMSz tisztségviselőjét, a jóbaráto- A sírnál Dr. Monostory László, Palotás János, Udvardy Tibor és Vasvári Zoltán vettek végső búcsút az elhunyttól. - Sokan voltunk a temetésen, de még többen lehettünk volna, ha mindenki eljön, aki életében Völgyi Gyula barátjának mutattí magát. Sokakat ezek közül nyilván a bűntudat tartott távol a ravataltól. A bűntudat, hogy felelősek,legalábbis közvetve felelősek Völgyi Gyula haláláért! Mert szilárd meggyőződésünk, hogy Völgyi Gyula még ma is élne, ha nem ment volna el a Cleveland-i űle'sre! A tragédiát az ott elszenvedett izgalmak okozták és ezen nem változtat semmiféle magyarázat vagy mellébeszélés. Völgyi Gyulától, az eltávozott jóbaráttól és harcostárstól pedig azon szavakkal búcsúzunk, melyeket Irányi atya mondott a nyitott sírnál, a richmondi temetőben» "Szerény megjelenésű, halkbeszédű jó magyar embert temetünk, aki munkájának becsületességével, felebaráti és magyar szeretetével, krisztusi és magyar-húséget egybeötvöző egyéniségével gigászivá, óriássá nőtt magyar-Amerika agoráján. Immái megharcolta a maga harcát - jó harcot! Gazdag, nemes egyéniségének egyik legnagyobb értéke volt, hogy össze tudta egyeztetni az emberekkel való bánásmódot és a keresztény jóságot, a hétköznapok egyhangú kötelességteljesítését és a költői, írói alkotást, a kötelességtudás öntudatosságát és a mély hit szerénységét,az egyéni nehézségeket és a csalódásokat túlizzó magyarságszeretetet és az önfeláldozó magyarságszolgálatot. Élj most már egészen a Jó Istenben, aki az igazi és örök Világosság, az egyetlen megnyugvás és örök béke. Az Ősegyház szavával,a katakombái keresztények szavával búcsúzunk» Salve atque Vale! Isten áldjon drága Lélek! Isten Veled Gyulánk!" - Nyugodjék Békében!
