Független Magyar Hírszolgálat, 1980. március-1981. február (4. évfolyam, 1-12. szám)

1980-05-15 / 3. szám

- 9 -t . , ,

Áprilisban fontos magyar sajtoevfordulóhoz érkeztünk!

STIRLING GYÖRGY:

275- éve jelent meg;

az. dső yj sá g: Mag^ar©rs2ágon

, A__ magyarországi sajtó, történetének kezdetét 1705-től ^számítjuk. Ebben az évbén, mégpedig április-hónapban-adták ki. hazánkban az első, rendszeresen-'megjelenő nyomtatott újságot;; a latin nyelvű .Mercurius-Hungaricust. ,- T

Alig "pár hónappal ezelőtt, ez év elején- a,: pnagyar sajtótörténet egy másik kiemelkedő’ésémé-' nyére, az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó megindulására emlékeztünk kerek 200 esztendő távlatából; 1780. január 1-én készült a

£-• . -pr - <-• - -lap. első szánta, megnyitva a magyarul' szerkesztett újságok "sorát; '

1705 nem kevésbé fontos mérföldkő a magyar .újságírás történetében. Ez a magyarországi sajtó megszületésének éve, s ha a' Mercurius Hungaricus — a második számtól kezdve már Mercurius Veridicus ex Hungária (Igazmondó Magyar Mercurius) — latinul közölte is mondanivalóját — szellemében magyar volt.

A szellemi örökös: i az emigrációs sajtó

A Mercurius Veridicus, az I- első magyarországi hírláp rendeltetésé az' élnyomók hazudozásainak megcáfolása^ a címében is hirdetett; igazság- világgá kiáltása volt. "Ugyanaz a feladat,; ami ma az emigráció sajtójáé. A szabadföldi -magyar újságok joggal tekinthetik hát elődjüknek a JVIercuriüst, mely a-Rákóczi-szabadságharc szellemé: ben küzdött az igazságért, és követelte a magyar nép jogait/ j'.

A Mercurius nem volt százezres példányszámú újság, de a szabadságharc viharában fogant, a szabadság eszménye hatotta át, és az igazságot képviselte. Ezért maradt fenn neve, és nem enyészett el ma sem hatása; Az emigrációs lapok is szerény keretek közötti végzik munkájukat, de súlyukat nem terjedelmük vagy példányaik száma adja, hanem a szabádság és az igazság szelleme, melyet képviselnek- s melynek elkötelezték magukat.

Fogyatkozó olvasók — küszködő újságok

Március 15., a szabad magyar sajtó napja alkalmából, két emigrációs szervezet is felhívást intézett a szabadföldi magyarsághoz. A Szabad Magyar. Jogászok Világszövetsége és a Szabad Magyar Újságírók Szövetsége egyaránt hangoztatta a sajtó munkájának fontosságát; és kérő szóval fordult az'emigrációhoz; a magyar újságok támogatása és megmentése érdekében.

Az emigráns sajtó válságos helyzetben van. Az olvasóközönség egyre fogy — a régiek kihalnak, újak alig jönnek a helyükbe —, a lapok' súlyos anyagi nehézségekkel küzdenek. Ha nem lenne néhány. áldozatos betűapostol — szerkesztő, kiadó, és ha nem lennének legtöbbször minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül dolgozó író munkatársak —, inár régesrég megszűnt volna a szabadföldi1 magyar* sajtó; - Nem' olvashatnánk! -mat gyár 'betűt; 'magyar1 híreket; tprózátjxverseket.'

IV0« há-Thösti a; Végső órában nem-jön-váltpzás, nemj történik,' 'psöda, szinte' évnyi'; pontossággal meg lehet jósolni;.1 mikoj; fogják beszpgeztü a? utolsó' szabadföldi' magyar; újság ' szerkesztőségé* riek'‘ájtaját’íls'.'

Félre verjük a harangot!

Elérkezett az utolsó pillanat! Ideje, hogy ma, az első magyarországi újság születésének évfordulóján elgondolkozzunk ezeken az adatokon, és számot vessünk az emigrációs lapok jövőjével. Kerek egy hónappal ezelőtt ünnepeltük a szabad magyar sajtó napját, március 15-ét! Most kongatjuk • meg a ’vészharangot, mert még pár év és nem lesz mit ünnepelnünk: ha ez így folytatódik, a1 szabadföldi magyar újságok napjai meg vannak - számlálva! Cselekednünk kell, talán most még1’nem késő!

X

Szemléltetőül hadd álljon itt néhány adat: 1956.-ban még 26 magyar sajtótermék jelent meg Amerikában 182 ezres példányszámmal. Tíz év múlva ez a szám kb. húszezerrel csökken, de az újabb évtized végére már katasztrofális zuhanás mutatkozik! 1976.-ban alig él már több magyar újság egy tucatnál, olvasóközönségük pedig hetvenezer körül jár. Ma az amerikai kontinensen megjelenő lapok száma valamivel magasabb - megközelíti a húszat -, előfizetőiket azonban nem tehetjük többre harminc-negyvenezemél. Az egész szabad világban nincs több magyar újság, folyóirat harmincötnél, az öt földrészen együttvéve kb. hetvenezer olvasóval. A nyugati féltekén élő magyarság létszámát másfélmillióra becsülhetjük...

X