Független Magyar Hírszolgálat, 1980. március-1981. február (4. évfolyam, 1-12. szám)

1980-04-15 / 2. szám

ilyen állapot? A végtelenségig semmiké]? sem, mint azt az 1979*“ben történt gazdasági intézkedések is bizonyítják» számos árucikktől megvonták az állami ártámogatást, aminek következményeként az elmúlt évtizedek legnagyobbarányú drágulása örvendeztette meg a lakosságot, JÍs a közvéleményt azóta is további megszorításokra készítik elő, nyíltan bevallva, hogy az életszínvonal javításáról egyelőre szó sem lehet.

A tárgyilagosság azt kívánja, hogy megemlítsük a magyar külkereskedelem pozitív oldalán álló tételeket is. Ide tartozik elsősorban az élelmiszeripar, mely a legnagyobb devizatermelő iparág. Második rögtön a közúti járműgyártás: a magyar autóbusz-termelés 90 százaléka exportra megy - Magyarország (az Icarus-gyár) gyártja a világpiacon exportra kerülő autóbuszok egyötödét - és jelentős a timföld, az izzólámpák, a gyógyszerek, a bauxit, valamint az aluminium exportja. A baj csak az, hogy a felsorolt tételek zöme a Szovjetunióba (pld. a timföld teljes egészében) és más szocialista országokba megy. Es ez nem jelent valutát.

Szekér Gyula így kesereg efölött: "Gépkivitelünk problémája az, hogy csak 20 százaléka irányul a nem szocialista relációjú (azaz: tőkés) piacokra. A nem szocialista piacokra irányuló exportnak is csak a fele megy fejlett országokba (azaz: nyugatra), a másik fele a fejlődő országokba irányul. Jóllehet az elmúlt években gépiparunk jelentősen fejlődött, mégis gyáraink nagyrésze alacsony színvonalú gyártási kultúrával, közepes vagy gyenge felszereléssel gyártja a gépipari termékeket." Márpedig az ilyenek aligha adhatók el nyugaton.

A magyar népgazdaság egyensúlyának kulcsa az export. A tőkés export. A gazdaságvezetés most erre összpontosít. "Exportképességünk fokozása - írja Ezekér Gyű* la - gazdaságpolitikánk sarkalatos tétele. Sok ország van, mely kevesebbet exportál, mint hazánk, de a hozzánk hasonló méretű, gazdaságilag fejlettebb tőkés országok nagyrésze kétszer-négyszer annyit exportál, mint Magyarország." A magyar export az utolsó húsz évben kétségkívül fejlődött: míg i960.-ban a végtermékek 16 százalékát adták el külföldön, 1979*-ben már ennek dupláját. A magyar árúk a világ 120 országába jutnak el és vannak cikkek - pld. az autóbuszok és teherautók hátsó futóműve -, melyek az amerikai piacon is megállják helyüket.

De!... A maga egészében a szocialista magyar ipar nem versenyképes. Szekér Gyula ezt igy foglalja össze: "A világgazdaság változásai folyamatosan új, magasabb követelményeket támasztanak velünk szemben és egyúttal felszínre hozzák iparunknak, különösen a műszaki fejlesztéssel, a minőségi és hatékonysági mércékkel szemben való érzékenységét, gyengébb pontjait." Hétköznapi nyelvre lefordítva: a szocialista ipar technikai színvonal, minőség és teljesítőképesség tekintetében egyaránt elmarad a világpiaci követelményektől, igényektől.

Mindennek alapvető okai vannak, melyek magában a szocialista gazdasági rendben gyökereznek. A szabad gazdasági rendszerekben a piac belső törvényei tartják egyensúlyban a gazdasági életet és ha időnként adódnak is krízisek, azokra rugalmasan reagál és a megrázkódtatásokat gyorsan kiheveri. A kötött gazdasági rendben egymást érik a válságok, melyeken adminisztrativ eszközökkel próbál úrrá* lenni a kormány. Ez azonban csak kuruzslás, mely nem teheti egészségessé azt, ami egy idejétmúlté, téves koncepcióra, a marxizmusra épült fel.

A magyar népgazdaság gyengélkedik.Sorsa, jövője a tőkés kivitellel áll vagy bukik: ha nem sikerül jelentősen megjavítani s pozitívvá tenni a dollár-exportimport egyenleget, sok remény nincs a gyógyulásra, az egyensúly helyreállására.

x

Március 60-án összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka és első napirendi pontként az atomenergia felhasználásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A javaslatot dr. Markója Imre igazságügyminiszter terjesztette az országgyűlés elé. A javaslathoz hozzászólók sorát - akik természetesen kivétel nélkül mind mellette szóltak - Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese nyitotta meg, aki a kormány nevében támogatta a törvényjavaslatot. - Katona Imre,a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára az Elnöki Tanács munkájáról számolt be az országgyu-^ lésnek, majd dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész és dr. Ezakács Gdön, a Legfelső Bíróság elnöke tartott beszámolót az ügyészség, ill. a bíróságok tevékenységéről. Mindketten hangsúlyozták, hogy Magyarországon szilárd a törvényesség.

Szovjet főkonzulátus nyílt meg Debrecenben. A megnyitás alkalmából Vlagyimir Pav"TÖvT a Szovjetunió magyarországi nagykövete fogadást adott az Arany Bika szállóban, majd a két nép testvéri barátságának jelképeként fát ültetett a városban.- 3 -