Független Magyar Hírszolgálat, 1980. március-1981. február (4. évfolyam, 1-12. szám)

1980-04-15 / 2. szám

-- k -'•Panziók és fogadók** címmel olvastunk újabb cikket a hazai idegenforgalomról és a krónikus szálláshelyhiányról. A cikkből megtudjuk, hogy a szakemberek "tanulmányozzák ' a magánerők szélesebbkor# bevonását az idegenforgalomba", mert egyedül ez lenne megoldás. Noha az állam húszmillió forintot költött az idegenforgalom fejlesztésére, még mindig nincs elég szállodai férőhely» számuk jelenleg 32 ezer. Kisegítésképen az IBUSz nagy fizetővendéghálózatot épített ki - ez kb. 170 ezer ágyat jelent -, de nem titok, hogy virágzik a szállás-feketepiac» sokezer szobát adnak ki bejelentés nélkül, főleg a nyári szezonban, a ^alaton körül. Néhol egyetlen kis helyiségbe - rendszerint a konyhába - húzódik össze a család a nyári hónapokra és a ház több szobájában is nyaralókat helyeznek el - csillagászati összegeket keresve. A hatóságok szemet hunynak efölött, mert ha eljárnának a "magánpanziósok" ellen, az idegenforgalom sínylené meg. Most azon tanakodnak az illetékesek, hogy legalizálják ezeket a magánpanziókat és legalább adóban leszedik a sápot. - A szocializmus egyre-másra szolgál "újdonságokkal"» arról már eleget olvasunk, hogy milyen nagy szükség van a kiskereskedőkre és kisiparosokra, most a panziókat találták fel újraí Amit mint átkos kapitalista üzletet harminc évvel ezelőtt betiltottak, most ismét életre próbálják kelteni - mert nem tudnak helyette jobbat és mert szükség van rá. - Mi ez, ha nem a szocialista gazdasági rend csődje? - Idegenforgalmi vonatkozásban ennek beismerése a cikk egyik mondatat "A panziót aligha lehet az újdonságok közé sorolni, hiszen a háború előtti Magyarországon is sok volt belőle s ma szerte a világon ugyancsak igen kedvelt műfaja az idegenforgalomnak."- Szerte a világon» a kapitalizmusban.

Négyes ikrek születtek Székesfehérvárott. Édesanyjuk Molnár Imréné enyingi lakos.

"További szovjet csapatok térnek haza az NDK-ból!" hirdeti fennen az hazai újságcim, csak az nem derül ki az alattalévő cikkből, hogy hová irányították a Keletnémetországból nagy cécóval kivont orosz tankokat. Tán csak nem Kabulba?

A Carter-kormány újabb diszkriminációs intézkedései miatt siránkozik moszkvai TASzSz-jelentés nyomán a magyarországi sajtó» az fáj nekik, hogy az Egyesült .Államok külügyminisztériuma nem adott beutazási engedélyt szovjet tudósoknak,akik egy számítástechnikai és lézer-optikai kérdésekkel foglalkozó nemzetközi konferencián akartak résztvenni Kaliforniában. - Ez valóban igen érzékenyen érintheti a Szovjetuniót, mert mind a két témakör kifejezetten katonai vonatkozású. És micsoda új értesülésekkel térhettek volna haza ezek a "tudósok", ha az Egyesült Államok kormánya továbbra is balek és engedi, hogy kiszimatolják a legújabb amerikai kutatások eredményeit!

A rendőrgyilkosok kézrekerítéséről olvashattunk hosszú riportokat a hazai lapokban» mint emlékezetes, 1979* július 10.-re virradó éjszaka ismeretlen tettesek megölték a XVIII. kerületi Vörös Hadsereg útján, a Steinmetz-emlékmíí mellett szolgálatot teljesítő rendőrőrszemet. Többhónapos nyomozás után most fogták el a tetteseket, Soús Lajost, Németh Istvánt és György Józsefet. - A közvélemény sokáig azt hitte, politikai vonatkozásai is vannaic a rendőrgyilkosságnak, de a riport erről hallgat. Mindössze annyit említ, hogy a letartóztatottak azért követték el tettüket, mert fegyvert akartak szerezni, hogy Nyugatra szökhessenek.

"A .jegyüzér és a mérnök" a cime annak a pesti életképnek, melyet a Magyar Nemzetben olvastunk. Az újságíró meginterjúvol egy "hivatásos" jegyüzért, aki mozijegyekkel feketézik és beszélgetést folytat egy mérnökkel, aki megveszi ezeket a jegyeket. Tanulságosak a jegyüzér szavai* elmondja, hogy nyugati filmek és egyéb "westernek" esetében - "amikben röhögés, meg bunyó van" - soha nem fizet rá arra, ha előre felvásárol a pénztárnál soktucatnyi jegyet és este a mozi előtt borsos felárral árusítja a későnjövőknek. Egy jegy ár ötven forint körül van, de mégis mindig akad rá vevő. Többek közt a megkérdezett mérnök is, aki felsorol jópár filmcímet, amikre csak jegyüzér útján kapott jegyet, tehát egy kicsit hálás is a "közvetítésért." De sem a jegyüzér, sem a mérnök nem említ mást, csak nyugati filmet. Olyan ostoba jegyüzér nincs, aki szovjet vagy magyar filmek jegyeivel próbálna üzletet csinálni» ezeket kongó nézőterek előtt vetítik és mindig lehet rájuk jegyet kapni.

Kabulban ünnepi megemlékezést tartottak - írják a hazai l^pok - abból a^ alkalomból," 'hogy 59 éve', 1921.-ben írták alá a szovjet-afgán barátsági szerződést. Az