Független Magyar Hírszolgálat, 1980. március-1981. február (4. évfolyam, 1-12. szám)
1980-04-15 / 2. szám
IV. évfolyam 2« szám 1980. április 15. Független Magyar Hírszolgálat Megjelenik minden hó 15»-én Szerkeszti: Stirling György 6135 Leesburg Pike, Falls Church, Virg. 220^1 Magyarországi sajtószemle március 7»-től - április 6.-ig A magyar népgazdaság tavalyi mérlege - mint azt az 1979* évi tervjelentés alapján pár héttel ezelőtt már megírtuk - minden tekintetben rossz volt. A tervben kitűzött célokat a népgazdaság sem ipari, sem mezőgazdasági téren nem érte el.Az országos termelés s igy a nemzeti jövedelem növekedése is elmaradt a tervezett mögött, ami a lakosság mindennapi életében úgy mutatkozott meg, hogy erre az évre esett a háború utáni korszak legnagyobbarányú áremelése. A tervteljesítésről kiadott évvégi tájékoztatás s az 1980.r?ra vonatkozó előjelzések épp ezért igen óvatosak. A terv kudarcát részben "objektiv*' belső nehézségekkel, részben külső körülményekkel - a világgazdasági árrobbanással - indokolják,az elérendő célt pedig szerényen csak abban jelölik meg, hogy “helyre kell állítani a népgazdasági egyensúlyt." Katona 1stván írta a TÁRSADALMI SZEMLE 79. decemberi számában: "A népgazdaság egészének egyensúlyi helyzete sok összetevőből áll: egyensúlynak kell lenni a költségvetésben, a beruházásban, a munkaerőgazdálkodásban, a vásárlóerő és az árúalap viszonyában és igy tovább. Sokmindent máskép kell csinálnunk." Hogy a népgazdasági mérleg egyensúlya mennyire megingott, azt legjobban Faluvégi Lajos pénzügyminiszter költségvetési beszédének egy mondata érzékelteti: "Országos méretekben többet költöttünk, mint amennyit termeltünk." Ennek az "egyensiílykeresésnek" újabb érdekes dokumentumával találkozhattunk a TÁRSADALMI SZEMLE februári számában. Szekér Gyula miniszterelnökhelyettes nevével jelent meg ebben egy hosszabb tanulmány "Iparpolitikánk és a világgazdasági változások" cím alatt s ebből nemcsak a népgazdasági egyensúly problémáival ismerkedhetünk meg, de alapos tájékoztatást kapunk az egész népgazdaság teljesítményéről, szinte annak keresztmetszete^tárul fel előttünk. De előbb néhány szót Szekér Gyuláról. 0 annak az új, viszonylag fiatal szakember-nemzedéknek egyik tagja, mely a régi pártgarnitura kiöregedésével egyre inkább előtérbe kerül az ország vezetésében. Képzettsége közgazdász-mérnök. A jelek szerint nem dogmatikus, soktekintetben rugalmas, de feltétlenül megbízható káder. Bírja Moszkva bizalmát és gyakran képviseli az országot KGST-tanácskozásokon. Ugyanakkor őt küldik nyugati gazdasági tárgyalásokra is, mert sima modora, kifogástalan fellépése van és jól beszél angolul .Sokszor megfordult már' Washingtonban is. A Lázár-kormányban negyedik éve a minisztertanács helyettes elnöke, afféle gazdasági csúcsminiszteri hatáskörrel,. Ezt írja Szekér Gyula cikke bevezetésében: "A világgazdasági értékrend az u~ tóbbi években számunkra hátrányosan módosult. Az 1973-7^~*es árrobbanás néven ismert jelenség akkora cserearány-veszteséget okozott számunkra, amelyhez hasonló veszteség a felszabadulás óta nem érte gazdaságunkat. Ma ugyanolyan volumenű importért csaknem egyötödével több vagy értékesebb terméket kell exportálnunk, mint azelőtt. Ez idézte elő a népgazdasági egyensúly megbomlását. Ezért vált az egyensúly^helyreállítása elsődleges gazdasági feladatunkká." Majd az egyensúlyról szólva még a következőket írja: "Elvben sokféleképpen lehetséges egy ország egyensúlyi helyzetének fenntartása. Az egyensúlyi állapot és a fejlettségi szint annak függvénye, hogy a nemzetgazdaság meglévő adottságait (földet, természeti kincseket, ipari kultúrát, stb.) hogyan tudják összehangolt módon kiaknázni. A kérdés boncolgatása során gazdálkodásunk alapkérdéséhez jutunk el, miszerint gazdasági egyensúlyunk megteremtését ..... a termelésben és alapvetően az ipari termelés korábbinál lényegesen hatékonyabb fejlesztésében kell keresni." . Tehát elsősorban az export-import arányának megváltozása borította fel azt a bizonyos egyensúlyt»de legalább ugyanennyire oka ennek a termelés visszama
