Független Magyar Hírszolgálat, 1979. június-1980. február (3. évfolyam, 4-12. szám)

1979-06-15 / 4. szám

A 0 H A'R'L E S I 0 N I GYŐZELEM A televízió bemutatta már, az angolnyel­vű lapok is megírták s ideje, hogy az észak­­amerikai kontinens magyarjai is megtudják végre a dél-karolinai Charleston})an, kétszáz esztendő után, újra győzött a magyar! Ebben a mai elanyagiasodott, szellemi béklyóba kény szerit ett világban csak gyerme­kek s bolondok képesek csodát művelni, kikét nem kötöz a részvétlenség tudása s nem sor-, vaszt a csalódások félelme. Dr. Udvardy.Ti­bor viszont már több mint fél-év százada nem tekinthető gyereknek s az orvostudomány sze­rint bolondnak sem nevezhető. Mégis csodát ', müveit Charlestonban május 6. és 12 között; magyart ünnepeltetett egy magyartalan vá­rossal, pápai áldással, katonai parádéval, tá\­­rogaió szavával, tisztelgő ágyúszóval, ahogy magyart még nem ünnepeltek Kossuth óta ezen a földrészen. Amerikai tábornokok, ad- ' mirálisok, — élükön a nyolcvanhatéves köz­­tiszteletben álló .Mark Clark tábornokkal, — Ausztria megmer főjével, — tisztelegtek a magyar zászló előtt és megköszönték a ma­gyar nemzetnek fabrici Kováts Mihály hu­szárezredest, Charleston mezmentőjét. ki ekjét áldozta a csatatéren, 1979. május ll-én, Amerika szabadságért. ; . * Mondhatná valaki, hogy a chariesioni akadémia megrendezte volna a piaga “bi­­centenniális>> ünnepségét TJdvardy nélkül is, magyarok nélkül is. Ez igaz. Annak ellené­re azonban, hogy Kováts ezredes szobra ott áll a Citadel Kovátsról elnevezett díszterén, nagyon kevesen tudtak arról, hogy Kováts • Mihály 'magyar ember volt ' s' még keveseb­ben ismerték föl az összefüggést az amerikai lovasság megalapítójának bőstette és az ősi magyar nevezeti erények között mélynek an­golra fordított jelmondata, mint - “ Kovát s­­öröksécf* ott áll aranybetükkel a C it adeln ek, a homlokzatán, újabb és újabb katona-nemze­­dékek irányítására. Hogy egy amerikai földrész egymillió­nál is jóval magosabb létszámú magyarságá­nak minden számot tevő intézménye közösen szervezte volna meg ezt a számunkra annyira kedvező alkalmat önmagunk megismerteté­sére: az ünnepség akkor sem lehetett volna szebb, felemelöbb, történelmileg kiemelke­dőbb és nemzetpolitikaileg eredményesebb. Igaz, hogy alig háromszáz magyar vett részt mindössze ezen a magyart-ünneplö nagy ame­rikai parádén, mely ágyúszóval, tárogató hangja mellett, pápai áldással, huszár-egyen­ruhás csatajelenettel adózott egy magyar hős emlékének, akit Clark tábornok példaképül állított oda Amerika ifjúsága, elé., A Kováts-tér, - Kováts-szobor, Kováts­­utca, Kovőts-muzeum és emléktábla •mellé odakerült a katonai A kadémiá nagytermének falára Bodő Sándor nyönyörű festménye is: a charlestoni csatajelen er. —• Ott nyargal Kováts ezredes huszárjai élén az amerikai hadsereg új nemzedékeinek szeme előtt, lel­kűkbe oltva az ezeréves magyar jelszót: — hűséggel mindhalálig ! A bankett végén, az Erdélyi Világszö­vetség Végrehajtó Bizottságának ott lévő tag­jai a Világszövetséget képező 108 magyar e­­gyesület nevében ünnepélyesen átnyújtották Clark tábornoknak, Anderson tábornoknak a Citadel parancsnokának és Nicholson ezredes­nek, a Kováts-ünnepségek katonai rendezőjé­nek az Erdélyi Becsületrend Csillagkereszt­jét.. Az ausztráliai, argentínai, braziliaiö német országi, svájci és ausztriai magyarság képivi­selőin, helyi polgári előkelőségeken és magyar meg nem-magyar vendégeken kívül hat tábor­­nejk és három admirális vett részt az ünnep­lésben. . Történelmileg fontos és nevezetes ese­mény volt a charlestoni magyar “bicennium**. Nem csak aasért, mert hivatalosan is odáhe­­■íi/ézte a magyarságot az Amerikai Egyesült Államok alapítói közé, hanem különösen ab­ból kifolyólag hogy az új amerikai katona­­nemzedék felé megalapozta a magyar hősies­ség, hűség, becsület és önfeláldozás követendő mintaképét miden időkre. Közvélemény for­málás szempontjából ajtót nyitott számunkra ahol eddig kőfalba ütköztünk és panaszaink előtt megnyitotta az eddig annyira nélkülö­zött rokonszenvet. A jó tábornokok, a Citadel kadéttjei és Charleston derék népe, akárcsak az amerikai történelem oktatói, még azt sem tudták eddig, hogy Kováts ezredes magyar volt. Voltak a­­kik németnek tudták mert Nagy Frigyest szol­gálta s voltak akik osztráknak vélték, mert Mária Terézia országából került oda. Udvar­dy Tibornak köszönhetjük, hogy magyar vol­tát ve grc-v alakúra, ágyúdörgés és tárogató kí­sérő zenéje' mellett, az amerikai hadsereg is tudomásul vette. Wass Albert

Next

/
Thumbnails
Contents