Független Magyar Hírszolgálat, 1979. június-1980. február (3. évfolyam, 4-12. szám)

1979-09-15 / 7. szám

A VÁRDY HÁZASPÁS Amint arról az előző oldalon már hírt ad" tunk, az Anyanyelvi Konferenciák védnöksé­ge kibővített ülést tartott Budapesten, Az ülésen bejelentették, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 250,000 dolláros adományt küldött az Indiana állambeli Bloomington Egyetem ural-altáji nyelv­­osztályának, melynek vezető professzora Sinor Dénes. A véd­nökségben ott voltak az Egyesült Államokból Várdy Béla professzor és felesége is, akikről ezalkalomból terjedel­mes riport jelent meg a MAGYAR NEMZET-bén. A cikk címét s néhány bekezdését eredetiben közöljük s közreadjuk azt a csoportképet is, melyet a védnökségi ülés közben készített az MTI fotósa* (A képen láthatók - balról jobbra - Gzine Mihály, Várdyné Huszár Agnes, Illyés Gyuláné, Illyés Gyu­la, Csőri Sándor, dr. Szabó Zoltán, a ^agyarok Világszövet­sége főtitkára és dr. Várdy Béla. A képen mindenki mosolyog - egyedül Illyés Gyula szomorú,. Majdhogynem keserű arckife­jezéssel áll a sorban, mint aki maga sem tudja, miért van ott, hogyan is került a képre?,..) ©Megkérdezem a ked­ves, szép, szőke asz­­s/onyl: — Hány éves volt, mi­kor elkerült Magyarországról? — Még iskolás sem. A ma­gyar elemi iskolát már nyu­gat-németországi menekültUi- { borban kezdtem e.L — És te? — a férfihoz for- j dúlok. — Idehaza két és fél elemit \ végeztem. Az asszony édesapja hivató- | sós katonatiszt volt, így kerül- I tek menekülttáborba; a férfié behívott katona, egyébként építész. A két család a mene­külttáborokból az Egyesült Államokba vándorolt ki — vé­gül abban a Clevelandben is­merkedtek meg. amelyet az. anyanyelvi mozgalom védnök­­ségi ülésén az. egyik felszólaló J Budapest után a második leg­nagyobb magyar városnak, Amerika Debrecenjének neve- | zett. Magyarul írnak, a nyelv tökéletes birtokában beszél­nek. két fiuk. a tizennégy éves Attila és a nyolcesz.‘erdős Zoltán is magyar anyanyelvű, s az angol nyelvű amerikai, iskolában, ha választani kell; mindig Magyarországról, a magyarokról írnak dolgozatot. Az. Európa-száillőban, a hol', az. anyanyelvi mozgalom véd­nöksége ülésezett, az ülések ideje alatt, de á szünetekben, i a szálló előcsarnokában is föl­tűnt nekem, mennyire kedve­lik őket. Hol Szántó Miklós, c Magyar Hírek főszerkesztő­je sietett felém, hogy . meg­ismertessen velük, hol Szath­­mári Istvánt, a magyar nyelv budapesti egyetemi tanárát láttam az asszonnyal- hosszan beszélgetni; más alkalommal j Lörincze Lajos röpült feléjük» i A MAGYAR NEMZET riportere kifaggatja Várdy Bélát és feleségét amerikai életük­ről, munkásságukról. Valóban imponáló kép bontakozik ki szavaik nyomán: tisz­­teleremáltó ennek a két embernek magyarságtudata és nem lehet elismerés nél­kül végigtekinteni könyveik során, melyeket a magyar történelemről, a magyar irodalom nagyjairól, Jókairól, Mikszáthról, Petőfiről írtak. De legalább eny« nyíre elismerésreméltó az a tudományos rang, amit mindketten elértek Amerikában. Amikor elkerültek hazájukból, meg kisgyerekek voltak, akik sem jó, sem rossz emlékeket nem hozhattak magukkal, sem pozitív, sem negativ előítéletek nem rög­ződtek agyukba. Ez egyrészről hasznukra vált, mert simán be tudtak illeszkedni az amerikai életbe, de másrészről sokmindent megmagyaráz. Megmagyarázza azt, hogy ez a. két, különben igen értékes ember, miért nem képes disztingválni és miért adja oda nevét a hazai propagandának? A Várdy-házaspár - szerencséjére « csak elméletből ismeri a kommunizmust s azt az ijesztően liberális amerikai e­­gyetemi szellemet szívták magukba, mely rózsaszínű szemüvegen át tekint a Vas­függönyön túlra. Ne csodálkozzunk hát, hogy Várdyék beállnak az anyanyelvi kon­­ferenciások vezetői közé és ebben semmi kivetnivalót nem találnak. Az ő magatar­tásukat nyilvánvalóan máskép kell megítélni, mint például azokét, akik érett fejjel menekültek el a diktatúrából s ma - feladva elveiket és feledve a múltat barátkoznak ugyanazzal a rendszerrel, mely elüldözte őket. Várdyékat nem kriti­zálni kell, hanem felvilágosítani: ugyan nern akad senki az emigrációban, aki meg tudná győzni őket, hogy politikailag helytelen úton járnak?*.. K Kél amerikai az anyanyelvi mozgalom vendégei közül

Next

/
Thumbnails
Contents