Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)
1897-09-04 / 36. szám
XVII. évfolyam. 36. szám. «laden ««ombaton. , 2*u£?1tóW: w térre 12 koronái fólfljraj , £ kqroqo. Néjiy.ddevré 3 korona. ^0?.ext Inzóm ám 30 fii. Kipbití Szemerey J. és .KJrcYéií L. urak (izlaleiben. 1 U klADOHIVATAL? Szabadi utcza 514. bz. Szombat, szept. 4. LEN HÍRLAP Szerkesztői iroda: Veszprém SzabadJ-ntoia 514. u Kixcletéselc : (z hathasábos petíttor vág) annak tere) Az éld oldalon . . 10 fillér. - A a-flc s 3'ik oldalon x6 fillér. A 4>lk oldalon . . . iá filléi A nyíl térben .... 40 fillér Kincstári illeték .. 60 fillér Drágaság és nyomor. is , i ............; 1" •1 1 'Veszprém, Wept! “4':' -1 A g abona faß még egyre emelkedik. A búza Í4 írtop, felöl emelkedett, s tutaja: raeg.fpg-e állapi itt 1 A,?, j pmer^kiii áralakulás j j arra, enged hö' etke^g’.etnj,7 l^y^y nii A' sok . yiszontpgságo.p,,,kérésztől ment termelő^ ß közepes, síit spk hely.ep. spvápy )®ratdpj ,5f^djiP,éDypy el,, szemben, kárpótlást taj^lpak'a mas,^ gas árakban, tfteljptsk, Qtijk p mérleg egypnaulyát. J Viiágqs, hogy A “SSSíMb NMWft ! toköeosztály jóléte ; erősen . fiéfoly egy. pgrijjtol-állam^egés^.Jakoiíjságának : kereseti, viszonyaira. Földmivelő országban a, földmv- veié» sikere a kulcsa az állam és a lakosság boldogulásának. | Ezek t általánosságbau mozgó és közj|pleItg príppzipiupiok, ipelyek. általánosságban el is fogadhatók, bár ha részletes taglalásába bocsátkoznánk ennek a fptelnek ; megint csak az a megczáíolhatatlan közgazdasági igazig , „do^bprodpék , ki, hogy a , termeiének és fogyasztónak .érdekei, egymással szemben állanak, s míg a termelő a tul.magas gabonaárak meijlptt vjgap, y,api addig aifogyasz- tóuak .jelentékeny,,dísszé, ugyanazon oknál, ípgya,, nélkülöz, nyomorog, sőt psetleg éhezi k. Már érintettük ezt. a viszonyt egy alkalommal, s nem jiallg^ttuk el, hogy ; egyrészről a tudatlan demagógia, másrészről a rendszerbe foglalt és tudományos eszközökkel támogatott tnaliczia politikai tökét kovácsolt abból a körülményből, hogy a gabona ára, sül,öpíéle gazdasági és kereskedelmi okok következtében, olyan alacsonyra hanyatlott—atár -hogy • sokan- -fenyegetve látták azon gazdasági üzemek.jövő,- jét, melyek kisváfi(ílagrmagterm.e lésre alapitvak. Ezen tapasztalásokat' jelentékeny mértékben kihasználta az értelmes magyar, gazdaközönség, -p .Az ősi, regulák, a tradiczionális vetésiorgó és egyebek a feledés, homályába meriíjtét1, j's ' az áUatiepy'észtén, egyéb gazdasági mellékágakkal együtt, virágzásnak kezdett indulni. Szóval" a' belterjes gazdálkodás óriási .tért foglalt el azóta, mióta a gabonatermelés .nem mutatkozott olyan Äusap jutalmazőnak, mint annak előtte. Az élelmes gazda kétségtelepül talált bizonyos rekorapenzácziót az alacsonyabb gabnaárakkal szemben, s közgazdasági tekintetben nem Mondható hátrányosnak, hogy a magyar gazdák is.eljutpttak oda — hol a/ angol, német és franezia gazdák már régen állanak, —hogy t. i. az egyoldalú gazdasági üzem mindig koczkáztatott, | végső eredményeiben többnyire czélszertttlen és hálátlan. Az állattenyésztés, | gyttrtlölcsbtíl- tuwi,‘ bortermelés, különféle ipari növények kiterjedtebb művelése, s számtalan eddig elhanyagolt gazdasági ág tekintélyes száma milliókkal pótolta a gabna árának alacsony mrvoltájf.'‘ Gazdáinkzúgolódtak, -panaszkodtak, s végre a magyar termelő szi- vósságávi'li átcsaptak eddig parlagon j hagyott területekre is, földjeiket | ügyesebben, jobban, okosabban kihasználták, mint a - magas gabnaárak korszakában, s arra a tapasztalásra jutottak, bogy több gonddal küzdve, ’^több munkával terhelve: de a- szorgalmas magyar gazda még mindedig törhető jövedelmét húzhatja földjének, ami mellett egyenes bizonyságot tesznek az alacsonyaknak hímző"utó nem b mondható löld- I bérieti összegek: Káro 1 y-i Sándor 'gróf, e jó 'öreg gazdasági pátriárka; valami 10 esztendő n'óta azon bánkódik, sőt könyeket bullát a fölött, hogy immár elérkezett az idő; amikor a magyar gazda nem tud megélni. S i-ennek ellenében a szegény, szerencsétlen Károlyi Sándor grófnak uradalmai a következő jövedelmeket szolgáltatták be: ■i'891-iiBB isiÜT. r.r33.000 frt. 1892- ben .............0,91.0.000 . 1893- ban . . . 0.883.000 „ 1894 ben ... .. . 0.810.000 „ Lá'ható ezen adatukból, hogy a másokért folyvást siránkozó nemes gi'ófuak a tulajdon romlása fölött abszolúte nincs oka siránkozni! 0 válafiogy csak megél, sőt akik úgy vannak szituéivá, mint ó és tisztelt barátja Sz ein ere Miklós: azok .bátran elmondhatnák, hogy boldog a magyar ! llaném sokkal fenkölteob, nemesebb, imporiáiőbb dolog a szegény újpesti iparosok állapota fölött zokogni és súlyos filipikákkal zúdulni a liberális kormány ellen, hogy miért nem akar és Dem tud közrehatni a gabona-árak fölemelése érdekében, ^raert * akkor boldog vólua a magyar! Míost1 reméljük : elég drága a gabona. Reméljük ázt is; hogy a Károlyi' Sándor, Zichy Nándor és Esterházy Miklós Móricz nevű magyarok tényleg boldogok is, de vájjon például az újpesti fogyasztók, akik nemsokára 20 frton fizetik a a kenyérliszt métermázsáját: azok Szintolyan boldog magyarok-e, mint őnagyméltóságaik ? Erre feleljen a sok bölcs, aki mind örszágok rendjét és állapotát hőm- pölygeti — I káputjában. Czáfolják meg azt a tételt, melyet itt felállítottunk, hogy t. i. a drágaság és a nyomor közeli testvérek! Le az álarczczal! Veszpiém, szept, 3., , : Mióta a tisztességes versenynyel ás egyenlő jogokkal — még a budapesti gőzmalmok versenye ellenében is — konkurálni képes veszprémi molnárok, a 40—50 kilóméter távolságról való ingyen-buzahordást, beszüntették : azóta városunk 32 liszt- kereskedője által összesén fölőröltető évi 600 vagon búzának egyharroad részét órőltető Sós Róthauzer-család alattomos rábeszéléssel, arra bujto- gatja a lisztkereskedóket, hogy a rabszolga-életet leleplező veszprémi molnárokat, öltés nemadás által kell tönkretenni! 1 Ez a minden kritikán aluli izgatás, azon elhatározásra fogja kényszeríteni a vefsén'y képes I égőkét ismerő, 25—30.000 forint értékű kor- kívánat szerint berendezett mü-mal- tnokkal rendelkező veszprémi molnárokat, hogy az ipar törvény által biztosított, jogukat, igénybe vévé: a város -nagyobb forgalmú piaczain fölállítandó sátorok és engedélyeseit liszt bazár helyiségekben, — közvetítők mellőzésével, készítményüket maguk árusítsák id. A veszpr mi mümolnárok ezen jogukat ez ideig azért nem voltak kénytelenek igénybe veuni, mert a iiszjtkerzskedök 1891-ig malmaikat éven át őrléssel ellátták és 100 klg.r, búza őrlésért, a legroszabb esetben is 60 krajezárnyi őrlés dijjat fizettek. 1891-től fogva 7 éven át pedig azon visszaélések miatt nem vehették igénybe : mert az őrlési engedély kihasználásával, agrár védvám törvényünket kijátszó: hazai búza áránál a vámilleték elengedése által 2 forinttal olcsóbb, balkán-államokból importált búzából őrlőtt olcsó liszteket — a schvindlerozásra vetemedett milliomos gőzmalmok, a vámterületen belül árusították el. Lukács és Bilinczky pénzügymi- nisterek által, úgy a magyar, mint az osztrák kormány a legmagosabb I helyen kijelentette, hogy az ország közgazdaságára károsnak bizonyult őrlési enge Idyl, a malmoktól, a folyó év végével megvonják. Ezen rég óhajtott és erős országra ; szólló liarczczal kivívott kormányi intézkedés által, az összes vámterületen belüli malmok, égyenlő jogokat birva, a hazai búza árához arányitva szabadon versenyezhetnek egymás ellen, liszt produktumaikkal. A budapesti, győri, velenczei stb. gőzmalmoknak a jelenlegi, vagyis a hazai búza árához számított lisztárjegyzéke — a veszprémi mümol- nárokat tönkre juttatni akaró Sós i családot és ezekkel egy követ fújó, ez alkalommal meg nem nevezett, porzást és 60 krajezár örlőpénzt so- jcajlő lisztkereskedőket meggyőződted arról, hogy a veszprémi molnárok a jövőbe még azon esetben is képesek a gőzmalmi lisztek ellenében versenyezni, ba a veszprémi piaczon a budapesti börzén jegyzett ár szerint vásárolják meg a búzát. A város közgazdaságának elősegítésén törekvő körök, a fentiekből megisnievbetik a veszprémi mü-malom ipar-, verseny képességét, S igen kívánatos, hogy megismerjék azt is, hogy ily versenyképes iparvállalatoknak örlés-uemadássnl való tökre- tevésseli fenyegettetése csakis attól a hi. om us álképüsködő. Sós családtól teilik Itt, akik a molnárok által 40- 50 kilométer távolságról meghorda- tott ingyen buzahordással ; — és a budapesti gőzmalmoknál kedvező olcsó lisztkonjukturák kihasználásával, börzeszerü tavaszi és nyárelői szállításokra kötött évi 25—30 vág- gon rakományt meghaladó gősmaimi liszteket a vessprémi malmokban őrletett lisztek közé való bekeverések meghamisításával, a helyi molnár-ipar megrontásán kívül a város gdbonapia- czát és lisztkereskedelmét is 7 évtől fogva hienaszerü műveletekkel rongálja. A tisztességes versennyel dolgozó veszprémi molnárok megtörésére a Sós családdal szövetkező porzást és 60 krajezár örlőpénzfizetést sokaló de a takarmányáruik között az agyaggal való hamisítást nem kutató lisztkereskedők pedig értsék meg azt, hogy a folyó év végével megszűnő őrlési engedélylyel egyidejűleg megszűnnek, az olcsó gózmalmi lisztekkel a molnárokat rabszolgává tevő igazságtalan állapotok is. És azt is, hogy a molnárok megtörése czéljá- ből folyó titkos Sős-akczió fogja megszülni azt a reakeziófc; hogy nem a tisztességes versenynyel dolgozó — az agyagozást üldöző — veszprémi mü-molnárok fognak ek- ziztáini, a titkos konspirállásra vetemedett lisztkereskedók kegyelméből hanem a lisztkereskedők fognak ekziztálni, a város lisztkereskedelmét is domináló mü molnárok kegyelméből. Egy diplomás svihák gazsága. (A Vadnay Béíarskandalum.) Veszprém, szept. 4. Fülelógvást baromszerü csámpázás- sal kószál Veszprémváros utczáin hetek óta egy szánalmas alak, ökörszem meredt tekintetét bután a földre sütve, kerülve a tisztességes emberéletül, mint a bélpoklos rühette falubolondja, Vadnay Béla ez, ki még 9 hónappal ezelőtt a veszprémi püspök .Veszprémi Hírlapi jának vala fölként szerkesztője és Zichy Szloboda várpalotai váltógrófnak az udvari bolondja vulgo titkára. Minthogy kálomistaléte daczára, veleszületett hülyeségénél fogva természetszerűleg a veszprémi néppárthoz tartozott, nemcsak, de ebben a gaznácziós pártban kortesszerepre is vállalkozott : nagyon természetes, hogy mihamar rákerült liberális toliam hegyére ez a politikus Bálám-sza- rnara, amit aztán úgy torolt meg rajtam a svihák, hogy egy 5 forintos követeléséért száz forintot préselt ki tőlem s mikor ezért szemrehányást tettem neki, azt mondotta: »Ezzel tartoztam a grófomnak /* Nem ismerem a várpalotai grófot, de ha ily alávaló gaztettekkel lehet neki tartozni, akkor mégis csak helyén van, hogy nem engedtük általa képünket megviseltetni. Mikor ő is szerkesztő- lett, persze rögtön megindult a rókatáncz, kijelentettem ugyan néki az újságomban is, hogy > mind bolond ember az, aki újságba iri ha nem muszáj neki!* De hát nem hitté el; azt gondolta a hülye, hogy az valami nagy dicsőség, rögtön meg is támadott engem az újságjában, amire aztán persze úgy neki estem a svi- háknak, hogy ijjedtében még azt a kevés kerge mula eszét is elvesztette s két héten át nap-nap után (még éjjel is) küldözte hozzám az írnokát, szolgáját: > bocsássák meg neki, jóvá lesz mindent; visszafizeti az ellopott 95 forintomat, csak hagyjak neki békét!* Mig ez a gazember csupán a saját maga nevében könyörgött nekem : szobámba se eresztettem a küldönczeit s csak akkor adtam pardont a félkegyelmű hunezutnak, mikor felesége nevében kérte azt. Alig volt a kezében a feleségéhez irt megnyugtató kártyám: fölszalad az a bitang Hoszteri vadék a királyi ügyészhez: bepanaszol engem, hogy én az ő feleségét 95 írtig megzsaroltam s felszalad Budapestre is s ott a hozzáméltó sziveczimborájával Várkonyi Dezsővel (ki már négy év óta kerülgeti a, szintén miattam kapott négyhavi börtönt) bejárt a szer- y kesztőségekbe és ott a zsarolással . nyiltan is megvádolt engem. Sok akasztófaczimert láttam már itt a Bakony vidéken, de akkora gaz- - embert mint Vadnay, ki heteken át üldöztet engem embereivel, békét rimánkodva s aztán kriminálisán bepanaszol, hogy én tolakodtam a leségéhez s megzsaroltam azt: ilyen., aljas bitangember Milfait és Lend- , vayék óta alig szívta még a levegőt j Veszprémben. A vizsgálat ebben az ügyben hónapokig tartott: kihallgattak egy sereg tanút, azok mind Vadnay ellen vallottak: kihallgatták a saját segédjét s kihallgatták a feleségét is. Mindketten meghazudtolták azt a fésületlen svihákot s a törvényszék beszüntetvén e mondvacsinált, skandalumban az eljárást: konstatálta Vadnay roszhiszemüségét és azt, hogy .bizonyitékokat akart csinálni Kom- polthy ellen.« Becsületes embernek erre az a teendője, hogy agyonlövi magát: ám az erkölcstelenség e dögibogara nem bánja, ha minden tisztességes ember megveti is, csak hagyják tovább lézengeni a kupczihér-életét. A veszprémi királyi törvényszék Julius 26-án tartott ülésében hozta meg ez ügyben a beszüntető ítéletet, melynek indokolását ime szószerint id,eigtatjuk: .Igaz, hogy terhelt Kompolthy Tivadar a közlemény közzétételének abbanhagyásáért és igy az ügy békés kiegyenlítéséért a Vadnay Béla által tőle előzőleg behajtott 95 frt visszafizetését követelte, igaz, hogy ezen 95 irtot Vadnay Bélától illetve ennek feleségétől Györfy Zoltán ügyvéd segéd utján megkapta, és igaz végre az is, hogy ezen tervezett hírlapi közlemény ezután kefelenyomat alakjában Vadnay Béláné kezeibe vissza került Azonban ezen körülmények egyáltalában nem oly természetűek, hogy azok alapján terhelt ellen a zsarolás bűncselekményét megállapítani lehetne. A btk. 350. és 351. §-ai szerint zsarolást követ el, a ki azon czélból, hogy magának vagy másnak jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, valakit rágalmazó vagy becsületsértő állításnak nyomtatvány által való közzétételével fenyeget. A btk. ezen most idézett, de különösen a jelen esetben alkalmazást találó 351. §-a szerint tehát a vagyoni haszonszerzés mellett a zsarolás egyik lényeges € TAKCZiA. & Kenésén. Néma, csend van,, titkos álmok Pilláimra szállnak 'Körülyfssiq ek zsebigya bongva Édes, csábos vágyak. Spent ihlettel nézem látom Aranyozott képed, , Aranyhajad dicssugára, , Istenné fesz téged. Leborulnék térdre hullva- ügy áldoznám hitem ' Kárba veszett az a perez < is Mikor másnak hittem. Csak te benned találom j meg Rigálihodott álmom, Te vagy legszebb, legnemesebb Szőke ideálom. Néma csend -van, titkos álmom Múzsám ihlett lánya Csókod -nyomán fakadt bennem Szent gyönyöröm lángja! Ütök-a ’láng, örök a hit,"1 Egy az ige vége — | Egyesülni múzsám véled Ettem 'végreménye. T tmI sum BECK BLANKA. Szállj levéllse - - ^fóllj tevélke, szállj a messze tájra, S“.J puszták délibábja reng ; éjjel omló ezüst fáty ólával Átölelve a nagy végtelent. , *ŐUj tévéiké: berkem hulld lombja, . Ér hozzá — ahol S lakik . . . jkWd be halkan, nyisd-be -észrevétlen, ***di szemtől rejtett ablakit. Szállj be hozzá, lesd, el szűzi álmát, Ha párnáin szendereg,.pihen . . . S visszatérő vándor szél fuvalmán Visszatérve, suttogd el híven. Édes titkát szive templomának fesd ki, lopd el, hozd el vissza majd-. Hogy csattogjon a daloknak szárnya ; Vissza, Hozzá, róla; datra-dalt 1 Kenése, l8yj. szept. 1. SOÓS LAPOS. (Alkalmi basongás.) Ti/enkét-tizenhárom év«* koromig valahányszor viszketett a jobb szemem, első dolgom az vólt apáin nagy vonalzóját elrejteni, ha Otthon voltam, s czifranyeltt madi bicsakommál körülkerítem a tengeri nádat/ha az iskolába voltain. így nem egyszer menekedteín meg a nagytonalző nemtalálása miatt az atyai gyöngéd érzelmeknek tettekben váló nyilváúulásátől, s a táhitó pedig, na a mogyoróiét vagy tengeri-nádat bizonyos részemmel érintkezésbe hozta, már az első ütésnél ngy ketté’ p .ttant, hogy a nekem szánt fele maj;d a tanitó szemét ütötte ki. Mert a jobb szemem viszketése mindig keserűséget, jelentett számomra, s jelent máig ~is. Mert még most is neki jön imindeb második évben, csakhogy most hiába minden előintezkedés, a következményeken változtatni nem lehet, ha most viszket egy hót múlva itt a behivójegy fegyvergyakorlatra. Mi-az 13' nap? mondja a „czibiL", azt megemlíteni sem szubud! Mintha nem mindegy volna az, hogy 13 nap, vagy 3 év alatt 8zak&flztják meg az embert! Aztán micsoda 13 nap ? Meg bizonyos-e, hogy csak; 13 ? Nem, fordulhat-e elő, hogy egy .rosszul vágott lépée miatt belé szeret az embjecbe a kapitánya,, s iofct fogjat őrr—6 papi r [í ... egyes áristomba ! ? ... Már a jelentkezésnél lemegy az emberről az ember, mér akkor csak médium, amivel tetetnek a mit akarnak. Őrmester ur Prófűnt hibát talál a jelentkezés idejében. „Nem most kellett volna, hanem 5 p-;rc«el elébb, maga tanitó ? Hogy lehet maga tanitó, mikor nem tud jelentkezni? „Aztán viszik az embert; a kaszárnyába. Most már kettős sorban egyszerre kell lépni. Őrmester ur Zupa főlöltözteti az. ember1, mire a felöltözéssel készen vag^u ik^ «újra kell bemutatni magunkat egymásnak, nem is merünk egymásra az a Dyukig érő zsíros sapka, & térdig érő folt hátán folt nadrág, a rongyos blúz úgy kivetközteti az embert eredeti formájából, hogy a felesége sem ismerne ró. Az egyik neveti a másik bpszankodik, hogy hogy képes ezen nevetni mikor sírni kellene rajta. De nem soká tart ez igy, mire az ember az utolsó gombot gombolja a blúzon, ott áll már káplár ur Durva, harsány hangon kiáltja, hogy fegyverrel kiállási, s ánnélkül, hogy az embex az utazás fáradalmait csak egy perezre is kipihenhetné, kikkel állási az udvarra gyakorolni a fegyverfogást. Érdekes, hogy a kaszárnyában mindig van egy lelkapott szó, mit altisztek és legénység az undorodásig hajtanak. Ilyen Volt most két éve az „alzé“. Minden alzó volt a világon. Káplár ur Menázs kiáltja a szobában: „Alzói fiuk alzó, hogy alzó! ivizét“! Most meg a »szépen* jurta a borzalomig. Egyik tanitó lanyhán tartja a puskát. Káplár ur Durva elé ált. .Szépen elébb azt a mindongot, még elébb, hátrább a tust, na 1 Szépen megvan, maga aztán szépen tanító, hogy lehet maga ta- itíitőL mikor nem tudja előhuzui a min- dnngot? Szépén nem tudja, aztán azért maga mégis tanító, éppen úgyis nézki minjb egy taQitó, szépen tanitó! .S ez igy (megy napestig. De vegre eljön a megváltó érié. Káplár ur Durva mint egy félisten h$za vezényli a tanitó ciugob. Li a risztungal, el a kantinba vacsorára, aztán lefeküdni és aludni. Lefeküdni igen, de aludni nem! Mikor az emb ;r lefekszik . öt perez múlva már alszik is, de 10 perez múlva már mintha piiskáb ól lőtték volna ki, a szoba közepére ugrik. Mint az egyiptomi sáskák, úgy Lepték el az embert' a kaszárnyái emeletes bolhák és ojbott poloskák., az ember'egész, teste egy hólyag. Az ember még nem is pihenhetett, s már | is elfárad a vakarózásban ! . . . Úgy négy óratájban mintha malomkövek estek volna az ember szempillájára, keze lehanyatlik, s elnyomja az álom. Hiába! fél négykor ott a napos, lerántja a takarót, fülsiketítő hangon kiabálja, hogy: aauf, auf“* felkeli kelni öltözni, 6 őriig ácsorogíii, 6 órakor kiru^knlui, s élvezni káplár ur Durva nagy és bölcs mondásait. Harmadnapra megkegyelmezett az ég, sűrű cseppekben hullt az eső, s nem lehetett kirukkolni. De azért foglalkozni kellett, őrmester ur Znpa „iskolát tartott* az egész, századnak, a hadnagyunk, egy kedves finom ember, mosolyogva figyelmeztetett, hogy az iskolázásban én is részt vegyek, mert felette érdekes lesz. Az is volt a kezdődött ekképpen „Hát én már maguknak szépen megmagyaráztam azt, hogy mi az a igefekiputróí“, hanem maguk azért még most se tudják, szépen nem tudják, mondja meg csak infánteri&t Bakancs, hogy mi az a gefektpatról ? ügyé nem tudja? szépen- nem tudja! Aztán maga katona ? nő szépen katona, éppen úgy is néz ki mint egy katona, nő, aztán maga majd ba hazamegy, azt mondja, hogy katona volt. Nő? szépen katona volt 1 Majd aztau maga tánczol- tatja meg a bíró leányát a Zsuzsit! Nő ? szépen tánczoItatja ! Hogyan tudja maga tánczoItatni mikor nem tudja mi az a gefektpatról ? Nő szépen g'-fektp&tról’, Stb. S ez igy megy egész óráig. Négy nap múlva a századba lebtUuk osztva, s azzal mentünk nagy gyakorlatra. Négy órakor keltünk fel, ötkor indultunk, nyol- őzig mentünk, de mindig kifelé, 8—9-ig 'pihentünk, s jó kedvvel falatoztunk, s volt kelete a markotányoa spriczczerjének is. 9-kor kezdődött a harcászat. Egy órai gyors menés titán következett Agy-egy hatalmas futás aztán ismét gyorslépős, ismét egy kimerítő futás, térdigérő homokban, mely után „feküdj* vezényelte tett égy homokdomboldalon. Ez tette be az ajtói. Alattunk a tüzes homok, felettünk az égető nap. Hej ! ember, gondoltam magamban ba ezt ki bírod, elővagy jegyezve a lábmosásra! Aztán kibírtam. Torkom kiszáradt, szemem kidagadt, de azért haza« meutern a kaszárnyába. Ügy feleuton kérdeztem az egyik kollégát, hogy érzi magát ? Mintha bálban volnék, feleié! Egy óra múlva ismét tudakozódtam a kollégától állapota felöl. Nem szólt, de láttam, bogy a szája nincs vriktungbanu. mikor a kaszárnya udvarára értünk, őrmester ur Zupa állj vezényletére úgy ülve lettünk mind, mint a purancsulat. Menni még tudtunk volna bennünk volt a marstakt, de megélni nem. Lerogytunk egy helyben, ügy kellett ismét feltápászkodni. Mikor a szobába értünk, ott várt bennünket a menózs, egy üveg bor és szóda. Egyik sem kellett félóráig. Félóra múlva a le- v?8t megittuk, kanuluzni fárasztó lett volna a húst is ott hagytuk, mert azt megrágni kellett volna, s ez is n héz do’og ilyenkor De egy másik félóra ruulva mir Ízlett a bor, hangzott a nóta : „Fereac-z József édesapám Felesége édesanyám Azért válalb el fiának Mert be váltam katonának* 3 akár ismét újra kezdődött volna a gyakorlat. A 13 nap múlva pedig mikor derek jő kapitányunktól «lbuc uztunk, szinte sajnáltuk ott higyni, Ér.e akár tüzbe is mentünk voltig. —Mégis csak szép a katonaélet. (Vilonya) Nagy Dénes. i két vstélytárv. (Égy titkos rendőr esete.) Agolból; Mangold Bála Kolos. Egy júniusi reggelen irodámba érre ott eoypár perqaczel előbb érkezett' sürgönyt találtain. Feltéptein iisiirgönyt ésolrastam : Gordiusz urnák, London. Jöjjön a legközelebbi vona tál Taol- tonba. okvetlenül elvárom. Gróf Tarlton Herbert. A tarltoni grófot csak hírnévből ismertem. Herbert gróf nz ángől arisz- tokraczia egyik kiváló tagja volt, milliomos hírében állott. Bkokéi tarltoni volt a legszebb, és tudtotnm ti ott állt a család ősi kastélya ié. E váratlan rnegbivás igen kellemesen lepett meg, és természetes, hogy a legelső vonattal oda indultam. Az utón átnéztem a magammal hozott reggeli újságot, melyben egy hoeszu czikket találtam e főiirattal: ,A tarltoni dráma*. A lap tudósitója meglehetős bőbeszédűséggel irta le az esetet, mely ott két nappal ezelőtt történt. A hossza czikknek rövid tartalma a következő: — »Tegnapelőtt Tarlton Herbert gróf kastélyában egyetlen leányának nagyko- rositása alkalmából nagy estély volt. A vendékeg közt megjelent a gróf nnakaöccae Stewart, ki nem régen tért haza Indiából. Továbbá Hendrik kapitány Stewart-nek ifjú kori barátja, kiről azt rebesgették, hogy a gróf leányának Ellon gróf kisasszonynak Udvarol. A tudósitő arról is értesült, hogy a két fiatalembert nem a legjobb barátság fűzi egymáshoz, sőt be van bizonyítva az is, hogy ama estélyen nyilvánosan sértegették egymást. Ezen összekoczanás után mely Ellen kisasszony jelenlétében történt, mérgesen távozott a kertre nyíló nyitva álló ajtón, és Stewart nr, — engedőimet kérve a gróf kisasszonvtól — rögtön követte öt a kertbe. E^y pillanattal később többen halk durranást hallottak, mire kis vártatra megrémült arcz- kifejezéssel Véres kezekkel és rnbaval szaladt be Stewart a terembe. Az első óriási meglepetés és általános ijedség lecsilla- pnlása ntán Stewart igazgatóságtól remegő hangon előadta, bogy Hendrik kapitányt meggyilkolták abba a pillanatban, midőn ő a kertbe titánná sietett. Tarlton gróf, kit több ur követett, — kisietett a kertbe és ott találta Hendrik kapitányt egy kis márvány szobor mellett — holtan. ü,z szerdán éjjel történt. Másnap reggel a gróf unokaöcsosét elfogták.* Ez volt minden, amit az ügyre vonatkozólag az újságból megtudhattam, — és megvallom, hogy nem Iáit em ezen esetben semmi relytélyességet sem. Mindenesetre örültem, — hogy némileg beavatva érkezhetek a tett színhelyére, — de nem sok reményei kecsegtetten magamat aziránt hogy £ grófnak — unokaöccse érdeká- i ben, — szolgálatot tehessek. Kétségtelen, ■ hogy Stevart felháborodásában meggyilkolta a kapitányt, é< vajmi keTés bW | nyuek lesz szükséges arra nézve, liouy
