Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-10-21 / 44. szám

Veszprém, 1893,

Veszprémi Független Hírlap.

1

A polgári iskolák hivatása.

Ha a sírban nyugvó s már bizonyosan el is porladt jó elődeink feltámadnának, bizonyosan elijednének, nem csak a roppant sok közügy magániskolák és tanintézel éktől, haDem megrémülnének azon roppant tananyagtól, a melyet a szegény serdületlen gyermek megemészteni van kötelezve.

Elvitázhatlan tény, hogy egy nemzet fejlődése a közoktatás terén felmutatható eredményekből Ítélhető meg. — ámde ezen fejlődést, ezen eredményt ne a testi fejlődés rovására akarjuk elérni.

A test és lélek, jobbára ugyanazon élettani törvények szerint működik, oly annyira, bogy a mily módon tápláljuk, edzzük és erősítjük testűnket, éppen ezen módon építjük fel szellemi világunkat is, vág, is, annál fokozottabban vagyunk képesek egyes nagyobb szellemi R feladványok megfejtésére.

■ Nagyon helyesen defineálta egy szaktudósunk azt, miszerint ha ta nitani tudjuk azt, hogy egészsé- günkre csak az az étel válik, a mit könnyen meg is emészthetünk, úgy ne feledjük el, miszerint szellemi tehetségünkre is csak az bir kellő és jótékony határsal, a mit az elme és lélek könnyen felfog.

Mai tanrendszerünk, a most ecse E telt elveket teljesen mellőzi, mert f az agyvelő munkáját már az elemi iskolában annyira igénybe véteti, hogy annak visszahatása napról- napra mindjobban észlelhető, s innen van az, hogy számtalan gyermek, testi ereje és fejlődésével meg nem egyező szellemi túlterheltetés miatt, kénytelen nemcsak a tudományos pályát abban hagyni, hanem gyakran ennek áldozatul is esik.

A népiskolákban, mikor a gyermek még önállóan gondolkodni sem bir, midőn alig tanulta meg az abc-t, annyi a rengeteg tananyag, hogy attól meg kell riadni, amiből pedig az következik, hogy némely tanuló, éppen a szellemi túlterheltetés miatt, már serdülő korában életunttá válik.

Elég lenne a népiskolában, ha a gyermek megtanulna jól olvasni.

Írni, továbbá az egyszerű számtételeket, illetve a négy alapműveletet megfejteni I á vallásból az alapelveket megismerni s az ily alap- előkészültséggel vinni be a polgári iskolába, — nem pedig mint most, teli verni a fejét zsenge korában a sok nyelvtan, természettan, természetrajz és egyéb más tudományos, tantárgyakkal, s mikor aztán innen kikerül, nem visz magával egyebet j mint egy nagy chaoszt, amely any- nyira korlátolja gondolkodó tehetségében, hogy nem képes egy mondatot önállóan leirni. — S itt, e mostani alappal, elérhetjük-e azt, mit a középiskolától várni lehetne ? semmi esetre sem, mert ingadozó alapra helyezett épület nam lehet szilárd.

Általános a panasz, hogy | nép iskola és gymnasium között nincs meg a fokozatos átmenet, mégis elhanyagoljuk a helyes irányt, a polgári iskolát s a gyermekeket, az

oda való meneteltől elriasztják az által, hogy a polgári iskola 4 -ik osztályából a fógymnasinm első osztályába az átlépés felette mod meg van nehezítve.

Hogy ezen fokozatos átmenet elérhető legyen, szükséges volna, hogy a gyermekek a népiskolából kötelezőlég lépjenek a polgári iskolába,

[ 1 ennek négy osztályának elvégzése után a íőgymnasium első osztá lyába, de ennek alapfeltétele az lenne, hogy módosítani, redukáln kellene a tananyagot, s például i latin nyelv tanítását csak a főgym- násinm első osztályában kezdeni mert hiszen a hátralevő négy év elég idő arra, hogy azt a kívánalmakhoz képest a tanuló elsajátítsa, sőt mi több, úgy ezen, valamint a polgári iskola tananyagaiból kiveendő egyébb tantárgyak alaposabb felfogására a 14—15 éves tanuló sokkal képesebb fogna lenni, a mennyiben szellemi ereje, az előkészítő iskolákban tulcsigázva és megerőltetve nem lett.

Óhajtandó lenne ennélfogva, hogy a jelenleg íennálló polgári iskolák kötelező átmeneti és kapcsolatos intézményt képezzenek a népiskolákból a középiskolákba, mi elérhető lenne, ha az arra hivatott körök és közegek, a fennebb körvon alozott szerény elveket szem előtt tartva, a közoktatási rendszert és tananyagot, az ember testi fejlődésének mérvéhez arányitva állapítanák meg, a minek még azon üdvös következménye is lenne, bogy a polgári iskolák nem csak nem lennének mostoha gyermekei közoktatásnak, hanem nélkülözhetetlen kiegészítő részét képeznék.

b.—

& bee: illet áldozatai.

Nagyvárad, okt. 18.

A becsület a legfehérebb szűz. De vért iszik és emberéletet kíván áldozatul.

Különös, hogy a magyar emberek törvényei megvédik a hazát, megvédik földét és vagyonát. A becsületét magának kell megvédenie.

Nem csoda hát, hogy mi nálunk annyi vér folyik a becsületért.

Hogy mi az a becsület 1 Ezt soha nem kérdezi a magyar, német filozófiát, problémát, színdarabot csinál belőle, s még mindig nem tudja megfejteni. A magyar nem definál, hanem kiáll; meghal érte.

Még sokaknak élénk emlékezetében van a Károlyi Pista — Zichy Ferraris grófok párbaja.

Zichy a becsületét kereste.

Károlyi a becsületét védte.

Hosszasan folyó kinos előzményei voltak ennek a párbajunk. A hírlapi nyilatkozatok, mindmegannyi fekete vészmadarak sűrűn követték egymást. Zichynek úgyszólván forszíroznia kellett az ügynek párbaj utján való megoldását.

A sok ember közül Károlyi Pista grófnak jutott a sötét kötelesség, hogy a megoldást lehetővé tegye.

A felek a káposztásmegyeri kis erdőben először tizenöt lépésnyiről

lőttek egymásra, Nem találtak. Azután tiz lépésnyire állottak fel.

Akkor a lövésre Zichy Ferraris Viktor megtántorodott és elbukott.

S négy napi kinos haldoklás ntán meghalt.

Még nincs hat éve, hogy Literáty képviselőt is éjjek haldokolva szállították haza a Csepelszigetröl.

Pásztélyi Jenövei, a sógorával volt pisztolypárbaja.

Miért álltak Ki mind a ketten ? A becsületért.

A szerencse Pásztélyi Jenőnek kedvezett s ha a törvény el is ítélte őt, a közvélemény fölmentette.

Mély részvét volt a viszhangja annak a halálos lövésnek is, amely a hetvenes évek végén Perczél igazságügyminiszter fiának az életét oltotta ki.

Itt a női becsület vetődött a halál koczkájára. A férj teljesített lovagias kötelességét. S a nemezis — közvélemény szerint, jelen volt a tragédián.

Ugyanez időtájban halt meg párbajban egy fiatal színész is : Szombathelyi Béla.

A párbaj nő miatt történt. A golyó a csipőjébe fúródott s néhány nap múlva eltemették Szombathelyit.

Országos szenzácziót keltett 1883. okt. 22-én a Battyhány-Rosenberg párbaj. Itt a véletlennek volt gyászos szerepe, Rosenberg úgyszólván véletlenül agyonlőtte Batthiány István«-.

A golyó a balszemen hatolt be s a gróf halva rogyott a pázsitra.

»Egymástól messze eltérő utaink, — mondá Rosenberg a végtárgyaláson, — oly ponton találkoztak, a melytől fogva lehetetlen volt reánk nézve a becsületben való egymás mellett haladás.*

Négy halálos végű párbaj volt azután.

Az egyik Szabó Lajos fiatal orvosnövendéké, aki ezelőtt néhány évvel kávéházi összezördülésből származott párbajban egy kollegáját lőtte le a budai hegyek között. 0 nem tudott lőni. Nem is ezélzott, sőt még rá sem nézett az ellenfelére, mikor lőtt. S a lovagias játékból tragédia lett.

A másik a Vidacs János halálos párbaja. Az ellenfél a magyarokat szidta Zágrábban. Vidacs e miatt lobbant össze vele s ellenfele holtan maradt a párbaj színhelyén.

O szenvedte eddig a legnagyobb párbajbüntetést: három evet töltött a szegedi államfogházban.

A harmadik a nagyváradi eset, a mikor a fiatal Mandel Béla, egy itteni árvaszéki ülnököt lőtt agyon, szintén politikai okokból keletkezett párviadalban.

Itt is az volt az előzmény, hogy az, a ki áldozatul esett, mint hires lövő volt ismeretes, holott Mandel oly keveset gyakorolta magát a pisztolylövésben, hogy a halál átmindenki biztosra vette.

A negyedik eset a minap történt Maros-Vásárhelyen.

S végül ismét egy halálos végű párbaj ismét nálunk Nagyváradon.

Mennyi vér és mennyi emberélet!

És mindég azért, mert a becsület- sértést Magyarországon a törvény öt forint birsággal bünteti.

»Nagyváradi Hírlap.*

A Yeszprém és vidéke r.kalii.

tanitóegylet gyűlése.

(Saját tudósítónktól.)

Veszprém okt* 20.

Folyó okt. 19-én reggel 9 órakor, szt. misével megelőzőleg, kezdődött a Veszprém és vidéke r. k. tanitóegylet közgyűlése, melyen jelen voltak: Mélt, Pribék István, cagys. Vargyas Endre, főt. Rőtliy Mihály, Rák János veszprémi, Meszes Polikárp veszprémi, Tóth József jutási, Androvics István, Magvasy Adárn kislődi, Skrivanek József, Vinkler Márton várpalotai, Fekete Bertalan enyingi, Keller Lőrincz ajkarendeki, Horvát Pál városlődi, Kirchkepner József rátóti, Dudics Gyula peremartoni, Bankó Géza kenései, Szabó Norbert solyi, Stoffer Sándor várpalotai segéd, Nagy Árpád tósokberéndi segéd, Steirlein Antal márkói, Czuczay Gyula sz.-gáli, Dombi Péter vöröstói, Vesztergom Móricz barnagi, Csendes Gyula fel- sőeörsi, Bóna János nyugalmazott tanító, Huber Antal veszprémi, Li- pőcz Ferencz ősi segéd, Kozma József kislődi segéd, Jánicsek Ödön csehbányái, Szelestei Gyula veszprémi, Horváth Kálmán siófoki, Stangl Sándor városlódi, Kajer Róbert városlődi segéd, Sneider Dániel vázsonyi, Hantiig András beréndi. Agárdy Gyula kövesgyüri, Egyed Ferencz tótvázsonyi, Füzy György ösküi, Cser József veszprémi, Kisz- ling Pál hidegkúti, Szanyi István veszprémi, Koller Károly jeuöi tanítók.

Elnöki megnyitó után Gubicza Lajos az egyházmegyei nagyülésről referál, utána Androvics veszprémi tanító a delejességről tartott előadást; majd ismét Kiszling Pál német magyar nyelvű irvaolvasási előadása következett: Füzy György felolvasása volt ezután napirenden mely a jövő ülésen fog bemutattatok (A felolvasást mai tárczánkban közöljük. A szerk.

Elnök végül az útadó alól leendő fölroent.ésröl számol be. Az eljárás eredménye brevile et male az, hogy »fizess és hallgass* !

Ezzel a gyűlés déli 12 órakor véget ért

A győri keresk. és iparkamarától.

Pályázat 'különféle anyagok szállítására.

A m. kir. államvasutak bpest-jobbparti üzletvezetőséga az 1894. évben szükségelt kö- és föld nemű anyagok, kályha- és tábori tűzhely- alkatrészek, befásitási és veteraény8zerü anyagok fanemű-, villam- világositasi- és egyébb különféle anyagok szállításának biztosítására pályázatot hirdet. A kellőleg felszerelt ajánlatok f. éai november hó 3. napjának déli 12 érájáig a fenti üzletvezetőséghez (Budapest, külső kerepesi nt II. házcsoport) nyújtandó be.

A távirda-szótár.

Az 1890-ben Parisban tartolt nemzetközi távírda értekezlet megbízta a berni nemzetközi távírda hivatalt, hogy az összebeszélt nyelvű táviratok szerkesztésére egy, minden igényeknek megfelelő, jutányos szótárt adjou ki. Egyidejűleg ugyanez értekezlet a nemzetközi távirda- szabályok Vili. czikkében kimondotta, hogy a szótár a megjelenésétől számított 4 ér múlva az összebeszélt nyelvű táviratok szerkesztésére nézve az európai

Legyen bár valaki szerencsétlen a haza határain belül, ezerszer szerencsétlenebb lesz azon kívül. Midőn csalkép után indulva itt hagyja hazáját, — s az itthoni nyomor helyett bár fényes helyet küzdjön is ki magának, — eljön azon óra, melyben ellentállhatlan vágy készteti visszatérni. De minden ezer közül alig néhány hódolhat ezen vágyának, hogy visszatérhetvén, mint fin a réglátott kedves anyát, örömkönyekkel borulva rá, üdvözölje az édes hazát. A többi a való hiányában álomképekben gyönyörködik, melyek kinzóbbakká válnak a testi betegségnél ; a annál szerencsétlenebbnek érzi magát, minél messzebb van a haza tatáraitól.

Az Isten képére teremtett mindea élőlényben meg van, meg kell lennie a hazaszeretet fogalmának. Oly isteni adomány ez, mely a lélekkel van összeforrva, mint más erkölcs; g ép úgy mint más erkölcsnek fejlesztésre, ápolásra van szüksége. Különösen ott, hol satnynini kezd a hit, és előtérbe lép az »én* az ő nyomorult és Istent nélkülözni akaró egoizmusával.

Az Istenhez leghamisifatlanabb közelségben áll az általa teremtett természet. Az ember — a szabad akarat ntján — már sok helyütt távolodott tőle. Azért látják, hogy az emberiség azon rétegei, melyek inkább a természet befolyása alatt állanak, az Isten adományozta erkölcsi csirákat, így a hazaszeretetet hsmisitatlanabbul megőrizték. Mert sajátságos. de igaz, hogy a hazájoktől távollevő gazdagokat és nőket ritkábban szállja meg a honvágy, mint a szegényeket és férfiakat.

* *

Chateaubriant mondja: »& ki megszűnt I szeretni szülőit, az tényleg megszűnt [

szeretni hazáját is.* Mert azon szeretet, melylyel a gyermek viseltetik szülői iránt, képezi alapját a honszeretetnek is. Még mielőtt öntudatosan megismerné az Isten IV. parancsát, a még gyámoltalan gyermeki kedély ártatlan szeretetével öleli a szülőt, ki gondozza; testvért, rokont, kik szeretik ■ ismerőst, házat, falut, mezőt. S a haza iránti szeretet a család iránti ragaszkodáson kezdődik.

M»jd az elme fejlődésével az elért idő ntán iskolába kerül a gyermek. Itt a tanító lesz neki az, mi volt eddig a család, sőt annál is több.

Az iskolában főleg a vallás-erkölcsös nevelés adja meg a család és a haza sze- szeretét; mert vallástalan ember senkit Bem szerethet, mert az erkölcstelen előtt semmi sem szent. A hazaszeretet fejlesztésére igen aln almas e sokat szenvedett magyar nép számos egyházi éneke. Meghatóan szép a magyar katholikus, mikor | mélabus sajátságu magyar dallam hagyja el ajakét És sajátságos isteni sugallat nyomán mikor az Isten segélyére legnagyobb szükségünk van, nem is magunkat, hanem a hazát könyörögjük a legfőbb Atya kegyelmébe. Avagy nem erről tanúskodik:

,Áldd meg országunkat,

Mi magyar hazánkat,

Vezéreljed jóra A mi szándékunkat,

Rontsd meg mi ellenségünket,

A kik üldöznek bennünket /

Krisztus teste s vére.

Nem önmagunkért kőnyörgünk-e, mikor a hazát ajánljuk a boldogságos Szűz kegyeibe, mondván:

>Boldogasszony Anyánk, régi nagy patronunk,

Nagy inségden lévén, igy szólitá meg hazánk:

Magyarországról, romlott hazánkról Ne felejtkezzél el szegény magyarokról.“ Nem éled-e njra a mindennapi létért küzdő, ember, hn az orgona kisérte magasztos ének felsőhajt a haza boldogságáért ?

A hazaszeretet ápolásában legyen főelvünk, bogy köztünk mindenki ember, de magyar ember. E végből minden tanító hibátlanul beszélje a magyar nyelvet és követelje meg az iskolában, hogy mindenki ne csak magyarul, de magyarán beszéljen.

Vonzó előadásban főleg a hazai történelem és alkotmánytan képesek a hazaszeretet ápoláeára; ismeije meg a nép párhuzamban aránylag a külföldet is, bogy a hazát szeretni, a külföldet tisztelni tanulja. Az őrök erények a haza szeretetére es törvények tiszteletére buzdítják az ifjúságot. így szent László király bár német császárrá választatott, e kitüntető magas hivatalt el nem fogadta »el nem ment egy tapodtat sem, mert csak magyar akart lenni.*

A népiskolában mindenben, mindenütt ott | hazaszeretet, melynek fölébresztésére, ápolására legyen mindenkor gond. Hazánkban fekszik megyénk, ebben községünk, szülőink háza. S ha szerettük szülőinket, hogyne iZAretnők lakhelyünket a megyét, az országot, melyben szerettein k hamvai nyngosznak. — jyz és csak egyedül ez fogad fiainak ; ez a mi édes anyánk. Törjön ránk ezer baj, legyen sivárrá a haza földje, még akkor is: ,ba a föld Isten kalapja, ngy hazánk bokréta rajta.* Ne azért szeressük hazánkat, mert . gazdag és szép, hanem mert a mienk.

i * * *

A római büszkén mondá: Romanus sum cívis. — Az olasz azt tartja : Ha 1 Nápolyt láttad, meghalhatsz. — A spanyol

szerint: Csak egy Spanyolország van. — A görögöknek Delphi képezte a föld középpontját. — I. Napoleon azon csodálkozott, hogy a lengyelek hideg tartományukat büszkén vallották hazájoknak. — A zsidók Isten kiválasztott népének tartották és tartják ma is magukat. — És a magyar egyiknél sem mond kisebbet azzal, hogy: Extra Hungáriám non fH vita. — Kötetekre menne dicső őseink honazerelmének méltatása, melynek minden betűje egy-egy emlékjel a hazaszeretet joltárán.

Ápolja a tanitó a hazaszeretetet annak belátására, hogy oly kevesen vagyunk, miként — Széchenyi István mondá, — az apagyilkosnak is meg kellene kegyelmezni. Oly kevesen vagyunk, hogy a maroknyi magyar nép minden egyes tagjára szüksége van a hazának.

Fejleszsze a tanító a hazaszeretetet növendékeiben oly fokra, hogy ne tadjanak hinni | lélekkufsr kivándorlási ügynököknek ; azok csábító, aranyhegyeket ígérő, leggyakrabban nyomort és kínzó honvágyat szülő ígéreteinek.

Ha teheti, hagyja el ugyan hazáját a honfi; de ne mint a kiátkozott fiú menjen | fájó hontalanság elé I vagy ne a haza véres verejtékén szerzett kincseket pazarolni siessen; hanem úgy menjen mint a méh, hogy tapasztalatokban gazdagon térve vissza, azokat teljes tehetségéből itthon a haza javára értékesítse, mert:

IHazádnak rendületlenül légy hive óh magyar.

Bölcsöd ez, majdan sirod is, mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül. nincsen számodra hely,

Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned halnod kell.

Füzy György,

I díjrendszerben kőtelező lesz. E határozat | folytán kiadandó szótár nélkülözhetetlenné lesz mindazokra, kik összebeszélt nyelvű táviratokat szoktak feladni.

Minthogy a nemzetközi berni távirda- hivatal a nyomandó példányok iránt magát tájékozni kívánja, a kamara ez utón ie felhívja az érdekelteket, hogy amennyiben a kérdéses szótárt beszerezni óhajtja, e szándékát a kamaráuál f. évi november 15-ig jelentse be. A mii, mely 300,000 szót fog magába foglalni, körülbelül 15 frankba fog kerülni.

Pályázat különféle anyagok ' szállítására.

A m. kir. államvasutak kolozsvári üzlet vezetősége uz 1894. évben szükségelt kö-, földuemü-. faaemü-, befásitási és veteményezési anyagok,, kályha- óe tábori tüzhelyalkatrészek s egyéb anyagok szállítására pályázatot hirdet. Az erre vonatkozó ajánlatok f. évi november hó 15. napjának déli 12 órájáig | nevezett üzlet- vezetőséghez nyujtandők be.

A pályázatokra vonatkozó részletek, az anyagok mennyisége s a szállítás feltételei u kamara irodájában bármely érdekelt él által megtudható.

Győr, 1893. október 17.

A. kerül, keresk, és iparkamara nevében Jerffy Antal s. k. Szávay Gyula s. k.

olnük. titkár.

Toríéfloíi hangverseny

V eszpréraben.

Az eredeti magyar operák legszebb részeiből. Rendezi Káldg Gyu'a, a magyar zenene-egyesület alelnöke és a

magyar zeneiskola igazgató-tanára.

György Zsófia, drámai énekesnő, a m. kir. opera tagja, W. Béig Hermin, coloratur-énekesnő, a hamburgi színház tagja, Wlach Vilmos, bariton-énekes, a hamburgi színház tagja, Kuliffay Izabella, föherczegnői tanárnő, a m. zen eiskola tanára közreműködésével.

Két estvére tervezett történeti hangversenyem műsora tisztán mutatja a magyar eredeti opera kezdeményezését, fejlődését és rövid hatvan év alatt észlelt rohamos haladását; mert míg az olasz, franc/ia s német opera története közel háromszáz éves mnltjával dicsekedik, úgy minálunk a több vagy kevésbbé sikerült szárnypióbálgatások csakis e század 20- és 30. éveiben történtek, de már 1840-ben, a mikor Erkel Ferencz megírta első operáját, Bá- thori Máriát — mely müvét ugyanaz év augusztus hó 8-án a pesti nemzeti színházban fényes sikerrel előadták — a fejlődési procesaus is már bevégzettnek volt tekintendő.

Hat jeles magyar operaszerzőnek: Ruzsitska József, Erkel Ferenc/., Császár György, Dopler Ferencz, Mosonyi Mihály és Mihalovich Ödön müveiből a legkiválóbb részeket vettem fel műsoromba, 14 eredeti magyar operából 23 különféle fajtájú énekeket, magán és párdalokat, jeleneteket és egyéb zenedarabokat, a zsenge kezdet óta, („Béla futása“, Kolozsvár 1822. deczeuiber hó 26-án) mostanáig, mikor a Wagner Richard befolyása is nagy mérvben észrevehető, különösen Erkel Ferencz későbbi operáiban („Brankovics György“ Budapest 1874 május 20., „István király“ 1885 márczius 26-án) és Mihalovich Ödön legújabb müvében („Toldy szerelme“ 1893).

A műsorban foglalt összes zenedarabokban nyilvánul a magyar müzene a maga teljes eredetiségében, minden nemzeti sajátságaival; hallani fogjuk, bogy a magyar zenének mily kifejező, s hogy románcz ballada s imára, harezias, hazafias énekekre, tánezokra talál hangokat.

' t O ’

hogy zenei jellemzésre, festésre mily alkalmas.

Erkel Ferenc/, operáiban találunk majd oly kiváló részeket, mint:

,Báthori Máriá“-ban a nyitány (az első magyar stylusban irt és formájában is tökéletes magyar nyitány), ’ Hunyadi László-ba.<a a hírneves „Haty- tyu-dal* (legelső magyar programm- zene), Bánk-Bán*-ban Melinda dala, az egész »tiszai jelenet“ és „Dózsa György“-ben »Dózsa végjelenete“.

Drámai zenénk eme gyöngyei inventiójuk, jellemzésük és jeles conceptiójuk által érdemesek arra, hogy a külföld legjelesebb e fajtája zenetermékeivel egy sziuvonalon említhessenek.

Két nyáron át tartó kőrutam alkalmával bemutattam a Thököly- Rákóczi korbeli magyar zenét, s igen érdekes lesz az összehasonlítás, miképen fejlődött e dalok, nóták, zene képleteiből raüzenénk és különösen az eredeti magyar opera.

Káldy Gyula.

I-aő ESTE.

(1832-től 1857-ig.)

tr 8 o E.-»*<I-sö szakasz.

(1822-től 1844-ig.)

I. Béla futása (1822. Első eredeti magyar open). Irta Ruzsicska József.

1. Magándal sopran hangra, zongoralúSzombat, okt. 21.

sórletteJ. Előadják: György Zsófia, Káldy Gyula.

2. Bomancs bariton hangra, zongnra-ki- sérettel. Előadják: Walch Vilmos, Káldy Gyula.

II. Báthori Mária 1840). Irta Erkel Ferencz (Erkel Ferencz első operája.)

8. Nyitány zongorára. 4 kézre. Előadják Kuliffay Izabella, Káldy Gyula.

Ifi. Hunyadi Lászlú (1844). Irta Erkel Ferencz.

4. Erzsébet nagy magándala (La grande aria). Előadják: György Zsófia. Káldy Gyula.

5. Nászdal, sopran hangya, zongora-kísérettel. Előidják: W. Bély Hermin, Káldy Gyula.

6. »Hattyúdal* zongorára. Előadja : Kuli ff aí 1.

2-ik szakasz.

IV. Kunok (1848). Irta: Császár György,

1. Párdal Előadják : György Zs., Walch

V. , Káldg Gy.

V. Ilka (1849). Irta: Dopler Ferencz.

2. Bomaucze. Előadják: W. Bély H, Káldy Gy.

3. Huszárdal. Előadják : Walch V. Káldy

Gyula. ■ . H

4. Toborzó. Zongorára 4 kézre. Előadják Kuliffay 1., Káldy Gy.

VI. Erzsébet (1857). Irta: Erkel Ferencz.

5. Magánjelenet. Előadják: W. Bély H. Káldy Gy.

II ik ESTE.

(1861-től 1893-lg.)

im: trso E5.

1- sö szakasz.

(1861.)

VII. Bánk-bán (1861.) Irta : Erkel Ferencz.

1. Bevezető zene, zongorára 4 kézre. Előadják : Kuliffay 1., Káldy Gy.

2. Bordal. Előadják : Walch V., Káldy Gyula.

3 Melinda dala. Sopran hangra, czimba- lomra, zongorára. Előadják: György Zs., Kuliffay 1., Káldy Gy.

4. Tiszai jelenet. Sopran hangra. Előadják: W. Bélig H., Káldy Gy.

5. Palotás táucz. Zongorára, Előadja: Kuliffay 1.

2- ik szakasz.

(1861-től 1874-ig.)

VIII. Szép Ilonka (1861.) Irta: Mosonyi Mihály.

1. Ilouka heldoklási jelenete. Előadják:

W. Bély H., Káldy Gyula.

IX. Sarolta. (1862.) Irta : Erkel Ferencz.

2. Prelndio. Zongorára. Előadja : Ku- liffai I.

X. Dózsa György. (1867.) Irta; Erkel Ferencz.

3. Dózsa végjelenote, sopran hangra, czimbalom, zongorára. Előadják: György Zs., Kuliffay 1., Káldy Gy.

XI. Brankovics György (1874.) Irta: Erkel Ferencz.

. .4. Monolog..Előadják.;

Gyula.

3- ik szakasz.

XII. Névtelen hősök. (1880.) Erkel Ferencz.

1. Magándal. Előadják: W. Bébj H., Káldy Gy.

XiV. István király. (1885.) Erkel Ferencz.

2. Bevonulási induló; zongorára 4 kézre. Előadják : Kuliffay I., Káldy Gy.

XIV- Toldy szerelme (1893.) Miliálo- iHeh Ödön.

3. Ima. El ladja: György Zs., Káldy Gyula.

ÚJDONSÁGOK?

— Kegyss adomány. Báró Hornig Károly megyés püspök ur 0 Méltósága hitközségünk szegényei számára 30 frtot kegyeskedett adományozni, mely kegyes adományért én a nemes lelkű püspök ur 0 Méltóságának ez utón is az illető szegények nevében leghálásabb köszö- netemet kifejezem, Pápán, 1893. október 11-én. Mayersberg Salamon hitközségi elnök.

— Ref. püspöki látogatás. Papp Gábor ev. ref. püspök okt. 13-án délben Nagy-Kanizsára érkezett hivei látogatására. Az állomásnál a gyülekezet nevében küldöttség élén Seregély Dezső ref. lelkész, a város nevében pedig Lengyel Lajos főjegyző fogadták és üdvözölték. Fényes kocsisorral vonultak be. Este a püspök tiszteletére bankett volt.

— A tüzkárosultak küldöttsége járt ma hirlapirodánkban, a végleges segélykiosztást illető memorandummal. Tér szűkén jövó hírlapunkban foglalkozunk ez ügygyei— Eljegyzés. Márián Péter székesfehérvári jóhirü kereskedő eljegyezte Székesfejórvárott a szép és kedves Kováts Hermin kisasszonyt.

— Művészek hangversenye Veszprémben. Az a nagy történeti hangverseny, melynek teljes, gazdag programmját lapunk ma bemutatja, nov. hó 4-én és 5-éu (szombat és vasárnap) tartatik meg a megyeház dísztermében. A hangversenyt — tudvalevőleg — a hírneves Kéldy Gyula rendezi s melléje ismeretes művészi erők sorakoznak. Városunknak tehát alkalma lesz két rendkívül érdekes estét végig élvezni 8 nem akarunk kételkedni abban, hogy a város közönségé megragadja