Veszprémi Független Hirlap, 1893 (12. évfolyam, 1-54. szám)

1893-09-30 / 41. szám

Veszprém, 1893. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, szept. 30. transitó, kivigye a vármegyéből, hanem azért, hogy úgy a személy, mint a terményforgalmuk, egyenes vonalban és gyorsan, a megyei köz­pontba, Veszprém városba, kouczen- tráltassék. E várt rendkívüli elő­nyök tejében hözta meg a megye, hozták meg a községek, óriási ál­dozataikat, s ezek reményében hajlandó Veszprémváros is mely ma annyi csapástól sújtott 1 a közel jövőben oly sok elodázhatlan költ­ség beruházásnak lesz kitéve 50.000 forintot fizetni az uj vasútra. Oly összeg ez, mely összehason­lítva a szomszédos legérdekel tebb megyének, Györmegyének, 70.000 forintos jegyzésével, bizonyára tete­mesnek mondható. S most mind e reményekből semmi sem lesz. Mert annyi költ­ség nem jön össze, hogy Veszprémbe lehetne hozni a főállomást, hát essék áldozatul Veszprém város. Úgy lát­szik, hogy most már nem az a fő, a mi végett | vasút hajdan fölka­roltatok, hogy a megye a szék város­sal közelebb hozassék; hanem az a fő, hogy ez a vasút törik-szakad «- épüljön, akár Hajmáskéren, akár Kutya-Bagoson lesz is a főállomás. A veszprémiek pedig ne sírjanak, hanem fizessenek. 50,000 írtért kap­nak érte Veszprémtől KádártáigJ egy külön mézes madzagot. Nem instálunk belőle. Ingyen sem kell. Sőt inkább rá fizetjük az 50,000 Irtot arra, í hogy olyan vasút, mely directe nem jön be Veszprémbe, többé fel ne épüljön. Negyedszázad éven át pusztul már városunk, a jutási szerencsétlen transitó-vonal miatt. — Egy újabb ilyen csapásra nincs szükségünk. Gyilkossági kísérlet ez amúgy is kevés reményű szegény város jö­vőjére. Fogadják el a vasút épitők s Dreifuss vasut-épitő bankár ur Veszprém város 50,000 irtnyi áldo­zatát ngy, hogy a többi költséget másutt felhajtván, hozzák be a fő­állomást Veszprém városba. Hisszük, hogy ha egyhamar nem is, esetleg a kormány támogatásá­val, kinek egy megye székhelyének jövője bizonyára szivén fekszik, ez elébb-utőbb mégis lehetséges lesz. De tegye meg a magáét Dreifuss ur is. Ne tekintse ez ebbeli érdekün­ket csupán spekulativ vállalatnak, hanem jöjjön közénk jóindulatával, nagylelkűségével, elismert genero- zitásával. Ha igy jön, úgy szívesen fogad- jnk. Isten megáldja mind a három lábát! bőráruk, vegyészeti áruk, különösen naf- talin, karból és hasonló fertőfcel'enitő sze­rek, továbbá terpentin és tanin. Vasáruk, különösen ráspolyok, kalapácsok, harapó­fogók, fűrészek; lapátok, ásók, kaszák, 8zé- novillák. Öntött vas- és bádogáruk, zo- mánczos edények. Gépek, különösen könyv- nyomtató-, bádogos és könyvkötógépek, üllők, fúró- és mezőgazdasági gépek, ekék, cséplő-gépek. Villamos készületek. Csip­kék, himezések ée női ruhakellékek. Pa­piros, irő- és festőszerek. Pályásat különféle szerszámok szállítására. A magyar kir. államvasutak igazgató­sága az 1894—96. évekre szükséges kü­lönféle szerszámok ás egyéb leltári tár­gyak, u. m. csákány, ceavarkulcs, fejsze, balta, fogó, fúró, kalapács, lapát, ásó, fű­rész stb. szállítására pályázatot hirdet, a kellőleg felszerelt ajánlatok f. évi október bó 20. napjának déli 12 órájáig az anyag­éi leltárbeszerzési szakosztálynál (And- rássy ut 75. II. em. 73.) nyújtandók be. Mely hirdetményeket a kamara azzal teszi közzé, bogy a szállításokra vonat­kozó rászletes feltételek a kamara irodá­jában megtekinthetők. Győr, 1893. szept, 26. A kerületi kereskedelmi ás iparkamara nevében. Jerfy Antal s., k., elnök. Szávay Gyula s, k.. titkár. A győri keresk. és iparkamarától. Pályázat világító és egyéb anyagokra, Am. kir. államvasutak debreczeni üzlet- vezetősége a vonalai részére 1894. és eset­leg 1895. s 1896. évben szükséges évenkinti 250 drb kőolaj fáklyabél; 40 kg. fagygyu- gyertya, 200 üveg órás olaj, 2000 kg. tisztogató rongy és 250 kg. fehérszap- psny szállítására pályázatot hirdet. A kel­lőleg felszerelt ajánlatok folyó évi októ­ber hő 3. napjának déli 12 órájáig a deb­reczeni Qzletvezetőség anyag- éB leltár be­szerzési ügyosztályánál nyújtandók be. Kiviteli csikkek Oroszországba. Odessai fókonzulunk jelentése szerint főleg a következő czikkeink kivitelének emelkedésére nyíltak kedvező kilátások. Katanggyökér és kávé pótlék (tiszta füge- kávé), komló, bőr, különösen vékonybőr, TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Biiüfli Tijtärjjaläsot. — Veszprém, szept. 27. — A parasztferbli. Az' ördög bibliája, a mit külön­féle használati kiadásokban a szen­vedélytől rnegnyügzött, veszendő emberek vakon, homályos lélekkel forgatnak, a dohányfüstös kártya­szobák elegáns levegőjéből kikerült a csendes, naiv falusi nép közé is; nem a pasziánszformában, a mit a jövendőtberesö öreg asszonyságok praktizálnak: a szenvedélytől lihegő lélek sötét, néha napfényes szeren­csejátéka az, a mit a köznép ismer és a mit kicsinyben kezdve, mindig- nővő értékben megpróbálja alkal­mazni a maga hasznára is. A ma tartott végtárgyaláson fog­lalkozott a veszprémi kir. törvényszék a lélekbetegség egy ilyen köznapi fázisával, a miben a főszereplő egy falusi parasztlegény, a ki a szeren­csejátéknál az egyik kártyaczimbo- rájával összeveszett és akit orvul megtámadva, a késével összeszur­kálta. A csatkai nagykorcsmában tör­tént a história, a múlt karácson másnapján. Horváth József, csatkai parasztgazda 20 éves fia néhány czimborájával beállított a korcs­mába és a népszerű téli kártyafor­gatás rovására (eleintén ártatlan formában: dióra kezdve) később pénzre forgó ferblit kezdtek ját­szani. — Horváth, a ki ügyetlenül viselkedett és erősen vesztett, a sokszor megismételt vesztés után egy Ízben dühösen rátámadt az egyik C/imborájára, a kinek a ferbli tekintetében meglehetős prak- szisa volt és akiről Horváth pak­lizást gyan tgatott. Összeveszett vele és mikor Foczmann Ignácz — az ellenfele — a korcsmából haza menőben volt, az előre elbújt Hor­váth József rátamadt Foczmaunra és a késével többhelyen összeszur­kálta ót. Ezért a bűntettért kellett ma Horváth Józsefnek a törvényszék előtt megjelenni, a ki ítéletet ho­zott róla is, meg a többi czimborájáról is, a kiket Horváttal együtt szeren­csejáték miatt helyzett vád alá a kir. törvényszék. Horváth József 9 hónapi börtönre lett elítélve, a többiek pedig csak kismértékű pénzbüntetésben lettek elmarasztal va. Czigányprakszis. Az ősi ösztön, a mely az isme­retes tradicziő szerint a muzsikus- czigányokuál a nóta művészetében nyilvánult, a vályogvető czigányok- nál a tolvajtermészetet öröklő go­nosz, otromba hajlamokban ütött ki. Csányi József, Szilasbalháson lakó czigányt is meglepte az ősi ösztön és fosztogatást követett el. Ezért kellett ma Déki az Ítélő birák elé ál tani és ezért lett 3 hónapi fog­ságra elitélve. A dolog úgy esett, hogy Csányi az egyik utszéli csárdában össze­találkozott egy parasztgazdával, a ki a szomszéd faluból hazamenőben volt Szilasbalbás^a. A gazda, Simon József, erősen berúgott és bizóny- talati léptekkel keveredett ki a csárdából. Csányi, a ki Simonnal együtt ivott, tisztába jött a hely­zettel ás ellopódzott Simon után, a kit a félreeső utón megtámodott. Simonnál mindössze néhány forint volt csak, a mit Csányi egy kis küzdés után él vett tőle és a mivel a sötétség segítségév el el is illant. Csányi tehát a sző teljes értelmében lopást követett el : a végtárgyaláson még is azzal hozakodott élő, hogy ő neki esze ágában sem volt az, hogy lopást kövessen el. — Hát akkor mért lopott ? kérdi tőle az elnök. — Azsért loptam, nagyságos uram, mert musáj volt: ha én nem vettem volna el a Simon pénzsit: el vette volna más... Isonyuan be volt rúgva. Ezt a logikát a kir. törvényszék természetesen nem fogadta el eny­hítő körülménynek. ÚJDONSÁGOK. A veszprémi kir. törvényszéknél meg­tartandó vágtárgyalások sorrendje. Október 3-án. Gyermekülés bűntettével vádolt Kos- tyán Erzsébet ellen. Súlyos testi sértés miatt Názer Andrásáé ellen. Lopás miatt Mester Géza és ifj. Piros Borsos János ellen lesz vég­tárgyalás tartva. Október 4-én. Súlyos testi sértés elkövetése miatt Sabján István és társai-ellen. Lopás bűne miatt Kovács Gábor elleo. Sikkasztás miatt Mihályka Róza bünügyébeo lesznek végtárgyalások. A Október 6-án. következő bűnügyek kerülnek végtárgyalás alá: Közokirathamisitás miatt Német István és társai; Vallás ellen elkövetett vétség miatt Ekkert Antal és társainak bűnügye. — Báró Hornig Károly megyés püspök ur ő méltósága ezidőszerint Sümegen és Tapolczán osztja ki a bérmálás szentségét. Amerre jár, mindenütt nagy ovácziókkal és lel­kesedéssel fogadják ő méltóságát* Az alkalmi ünnepségekről levelezőink a jövő hírlapunkban fognak beszá­molni. — Requiem. 0 któber 6-án a sz.t. Ferenczrendiek templomában az aradi vértanú* gyászos halálának évfordu­lóján gyász isteni-tisztelet fog tar­tatni. Ez alkalomból a veszprémi „Népkőr" elnöke alábbi so rókát in­tézte a szerkesztőséghez: Tekintetes Szerkesztő Ur! A veszprémi „Nép­kór* ta gjai hazafias szent köteles­ségünknek tartván a kegyelet adó­ját leróni az aradi gy-ásznap évfor­dulóján, a szt. ferenczrendieK tem­plomában tartandó gyász isteni-tisz­tei éten testületi leg fognak megjelenni. Szász Ferencz a „Népkör“ elnöke Veszprém városa hazafias közönsé­gét minél tömegesebb megjelenésre tisztelettel felkéri. — Áthelyezés. Gróf Csáky Gábor lionvéd-hadoagy, tiszti karunk egyik rokonszenves tagja, mint értesülüuk, október hó 1-ével Nyitrára helyez­tetett át. — „A nagyváradi svihákok* czimü mólt számunkban megjelent vezérczikkünk bombeként hatott a nagyváradiakra. Számos távirat és üdvözlő levél érkezett ez alkalom­ból a szerkesztőnkhöz, melyekre egyen­ként nem felelhetvén, ezúton mond köszönetét ildomos «ágból, mert a czikk megírásával csak hivatásának felelt meg. Több nagyváradi isme­rősünk 50—50 példányt kért a múlt számból, minek a kiadóhivatal csak - részben felelhetett meg. A n'g.'vá- . radi levelek között volt egy t.érti- vevéoyes a „Nemzeti Casino* borí­tékában, melynek szószerinti tartalma a következő: T. Kompolthy Tivadar urnák! Veszprém. Az ön szerkesztésében meg■ I jelenő „ Veszprémi Független Hírlap* i szeptember liá 23-iki, 40-iki száma ; Perczel György ur áltál oly figyelmez- ! tetés mellett küldetett meg Dr. Beöthy Pál tb. főjegyző, tart. huszárhadnagy urnák, hogy az abban foglalt, „ A nagy■/] váradi svihákok“ czimü czikk az ön j tollából eredt. Beöthy Pál ur az érip- ] tett csikkben reá vonatkozólag használt kifejezések által sértve érezőén magát, felkért bennünket, hoguf Öntől, mint azon lap felelős szerkeztőjétöl s a Per­czel György ur értesítése s-.érint a czikk szerzőjétől, a rajta elkövetett sér­tésekért lovagias elégtételt kérjünk. Fe­lünk megbízd ónak eleget teendő, fel­kérjük önt, hogy arra nézve : A csikk­ben foglalt sértésekért hajlandó-e elég- \ tételt adni Beöthy Pál urnák, vagy ! nem? Bennünket alábbi ctimünkre le- j vélbelilea, lehetőleg postafordultával ér- j tesitenií és igenlő válasz esetén ezúttal megbízottjait, kikkel tárgyalásba bocsát- '■ kozhassunk, megnevezni szíveskedjék, i hogy velük a további lépések iránt in- | tézkedésbe léphessünk. Nagyváradon, ' 11893. szeptember hó 26 án. Materna j Arthur cs. és k. százados, Báró Wild• I burg Aladár. Czim: Báró Wildburg \ Aladár, Nagyvárad, Újsor 12. szám. Ezen levélre természetesen meg- i felelt a szerkesztő i e helyen csak azon bámulatunknak adunk kifeje­zést, hogy a bét igen tisztelt úri ember Perczel György utbiztos ur gentlmenlik-féle felhívásának, illetve figyelmeztetésének siettek eleget tenni, még pedig a „Nemzeti Casinó“ nevében. Hát a nagyváradi Casinó gyü.lésezik ez ügyben? Nem hisszük, hiszen akkor a jkvi határozatra is hivatkoztak volna. De ha nem, akkor honnan veszik a „Nemzeti Casinó* levélborítékát. Helyesebb volna abban »kulturális dolgokat elintézni. Perczel ur is jobban tenné, ha az érdemes elődjétől örökölt nrszágutainkat jó karban tartaná, a helyett, hogy másokat párviadalokra hajtogat, plane akkor, mikor saját fényes párbajiigve feleb- bezés alatt áll. Azt hisszük, erről illetékes helyen tudomást vesznek. — Segélypénzek a félév ellőtti nagy tűzvészből kifolyólag még foly­ton érkéznek városunkba és hogy a segélyezöközönsóg tisztáját hír­lapunkban nem közöljük, annak né­hány alantas tisztviselő mulasztása az oka, a kik a tisztákat vagy ép­pen nem, vagy csak részben" szol­gáltatják át hirlapirodánknak. A nagyságos alispánt és a polgármester urak figyelmét felhívjuk erre a körülményre! — A fiume-velenczei-trieszti ki­ránduláson, melynek vezetésére és rendezésére a helybeli kereskedők Kompolthy Tivadar urat kérték fel, felelős szerkesztőnk súlyos beteg­sége miatt részt nem vehet. A vál­lalat további sorsáról azonban ér­tesíteni fogjak at. olvasóközönséget. — Orvtámadás. Epébe mártott tollal kellene e gyalázatos hirt kö­zölni. A bravó nem sokáig pihent. Szerdán este szerkesztőnk a „Korona* kávéházba ment, a hol néhány pillanat múlva az ott dözsőlő Vár- konvi Dezső, (kit szerkesztőnk észre sem vett) hátairól rárohant s bot­jával, melyet a szem- és fiiltaouk állítása szerint, előbb a pinczérrel előhozatott magáoak, úgy fejbe ütötte, hogy vértől borulva .eszmé­letlenül terült el s még ezután is, mint egy őrült gázolt rajta. A szörnyű részletektől megkiméljük a közönséget s csak annyit közlünk még, hogy a súlyosan sérültet első segélyben Dr. Perlaky városi orvos rés~sátettG-a. raosV Dr. Halasy és Dr. Rosenberg fáradoznak azon, hogy szerkesztőnknek egyik szeme a nyomorult orvtámadásnak áldoza­tul ne essék. A bűnügyi feljeleotés a gyönyörűséges bravó ellen meg­tétetett A botrányos eset város­szerte nagy megütközést és felhá­borodást szült s szerkesztőnknél a látogatók egymásnak adják a kilin­cset § leggyöngébb kifejezésük az, hogy ez gyalázata Veszprém város közbiztonságának. — Mitől ijedt meg az ügyvéd. Nem birt összeférni az ügyvéd a bírósági végrehajtóval. Mikor türelme fogytán volt, a végrehajtó egy szép napon az ügyvédnek odatartott egy kis kirdetéat, mely szóról-szóra igy hangzott: Nyúzó Pál ügyvéd urat, kinek alólirt igen lekötelezett em­bere s ki őt dolgaiban és eljárásá­ban alaposan ismeri, mint igen seimet, a miket néha megszoktak dicsérni: valami ölesé vállalatnál kiadom és az első siker nyomán az anyagi emelkedés lépcsőjére is rá fogok lépni A verseimet, a miknek a kiadására sokat áldoztam, az előfizetők visszaküldték. Az egyik kritikus . pedig, a ki gyalázatosán lerántott a ver­seimért, azonfelül meg össze is veszett velem. Párbajra került a dolog és bele­lőttem a tüdejébe: azt hiszem, nehezen heverte ki... A törvényszék üldözőbe vett, én pedig felszöktem Becsbe. Találkoztam a leánynyal és azt mond­tam neki. — A szerencse nem kedvezett, de ha ön még szeret, a boldogulásomat egy kis áldozat árán elnyerhetem ... — Sajnálom, de én már nem tehetek önért semmit sem. Férjem van e"s a fér­jem erélyes ember, a ki korlátok közé szorít. Dühös lettem és szerettem volna meg­ütni ezt a gyönge teremtést. — Hát akkor mért bolonditott! — Az ember néha jékedvében van és szereti felhasználni a mások gyöngeségeit, mondta Flóra asszony nyugodtan. Elkeseredtem és idővel egészen elzül- löttem. Elzülöttem annyira, hogy most pinezér vagyok.!! Strímfli, mikor a dolgait elmondta, egy félig elszívott szivart vett elő a szebéhól és ráprdbált gynjtani. — Ne vesződjön vele, mondtam neki és megkínáltam a magam szivarjaiból. Strímfli megelégedetten mosolygott. — Nagyságod nem feledkezett meg ró­lam, mondta. — Nem feledkeztem meg ós ha akkoriban alkalmam lett volna a magának tett ígé­retemet beváltani, jóakaróim lebeszéltem volna a verseiről és a leány viselkedését is figyelemmel kisértem volna. A leánynak különben igaza volt: maga ostobaságokat irkáit össze, a miből bátran lehetett kö­vetkeztetni, hogy alkalmas egyéb ostoba­— Igaz, — mondta Strímfli... Nem irok több verset és azt hiszem, akkor meg­bízható ember fogok lenni. Nagyságod megígérte, hogy támogatni fog a bizony­talan helyzetekben. Egy darabig gondolkodtam, aztán alha- tároztam magamat. — Veszek egy németországi birtokot és azon leszek, hogy valami jóravslő helyet csináljak magának a tisztviselőim között... — Köszönöm, — mondta Stimfli meg­hatottam Dezső Ferencz. Modern Narciss a tükör előtt. Irta: Gyalókay Aranka. Még egy mesteri ecsetvonás,... azaz kéz­mozdulat és aztán készen van a hédité nyak­kendő-csokor ! Kétszínű posztó 1 Azt mondják, hogy a nők rajonganak a kétszínű posztéért I Hát nem több szinpompát tudunk e mi kifejteni, mi czivilek, nyakkendőinkkel, mellényeinkkel, ha csak különféle színekért bolondulnak! De azt hiszem, egy önérzetés férfiút sem riasztanak az ilyen írázizok vissza. Es a mint itt állok kis barna barkámmal és mo­noklimmal — hopp itt van — a szememen szeretném látni, hogy melyik asszony vagy leány tudna nekem ellentállni, ha én hódí­tani akarok, daczára minden kétszínű posz­ténak 1 Hanem az tény, hogy ők — a kétszínű posztósok „fórba“ vannak, a ruhájuk szabá­sával. Az igaz, hogy átkozott rossz .termetű ficzkéoak kellett annak lenni, ki ezt! a mos­tani viseletét divatba hozta ! t Hisz ezek bő, meredt zsákok 'és nem is ruhák. Csupa egyenes vonalokból állunk ki, semmi hajtás, semmi hullámzás^ a vonások­ban ; hajtást csak i czipőink ónra tűntet fel. De azért a valódi szép idomokat még ez a ruha sem tudja elfedni, s Ka végig nézem magamat a tükörben, megértőm ama nőket, kik visszafordulnak utánam, ba elmegyek mellettük. Ah! de kapós is vagyok ám, csak ma reggel is, három meghívót kaptam délutánra. Egyikre sem megyek el, mert ma Mela- nieékhoz készülök. ! Ezek a kedves leányoki! Melanie és Dorkái Nem szépek ugyan, de igen fesztelenül ér­zem magam náluk. Egy, csöppet sem etiquet- tesek ; és nem is untatnak tudományos fecse­gésekkel. Nem úgy, ‘mint Zálcayék; ha ide megy az ember, itt kalapját szép illedelme­sen maga mellé, két kezét térdére téve, moz­dulatlanul, egy alacsony pouffon kuezorogva kell az estét töltetű, hogy az embernek már görcs áll a lábába; s ha véletlenül meg­talál dőlni, vagy egyik lábát fel teszi a má­sikra, akkor egyszerre négy rendreutasité nyil röpül hideg szemeikből, e boldogtalan halandó felé. És a társalgás! Ez (Spen megszökni való. Metaphysika... analysis... ember eredete... Darvinismns... empirismus és az ördög tadja, hány ezerféle „ismus*... hogy a fejem még másnap is zúg, a nem iá egy, de négy ol­dalú mignontól. Minő különbség, ha Melanieékboz megyek. Itt végig dőlök u pompás ottománon, ezek a kedves kis lányok sietnek nekem cziga- reltet, theát, sandvichot bozoi, s úgy etet­nek, mint anyamadár a kicsinyeit. És azután körém ülnek, s én elbeszélem nekik a legújabb pletykákat, a megtörtént és készülőben levő párbajokat, és a nem i hangosan hirdetett, csak suttogva további- I tott cronique scandaleuseőket." Mert ezekkel ] a leányokkal, hála istennek, lehet szabadon, őszintén beszélni ás nem kell mindig, beszéd közben tojás tánezot járni és arra ügyelni, hogy ki ne szaladjon az ember száján, egy megszokott kifejezés. A múltkoriban is egy este együtt ülünk és pompásan, fesztelenül csevegünk, midőn nyílik az ajtó s belépnek a Zákay-leányok. Majd elnevettem magam azokon a hosszúra nyúlt ábrázatokon, a minőkké egyezerre a mosolygó, kerek arezok váltak. De az tény, hogy a jeges levegő, amelyet magukkal hoztak, mintha állandóan megte­lepedett volna a szobában, annyira feszessé vált egyszerre a társalgás. En nem hagytam magam egy csöppet sem zavartatni általuk; midőn bejöttek, meghaj­tottam magam és atután újra elfoglaltam kényelmes helyzetemet az ottománon; és azután szótlanul és rendithetlen lelki nyu­galommal szívtam tovább czigarettemet, ma­gamban mulatva a Melanie és Dóra kínló­dásain. Láttam, hogy a Zákay-leányok mérge­lődtek rám, szótlanságomért és kényelmes végigfutásomért az ottománon; a nagyob­bik leány oda akart ülni, de miután én nem mozdultam, kénytelen volt egy fautenillre ülni. Atkozott fruskája! még másutt is kény­szeríteni akar engem, hogy mint egy auto­mata, mozdulatlanul, mereven üljek. Egyszerre társalgás közben sző jön egy arczképről, mely épp az ottomán fölött füg­gött; az egyik Zákay-leáuy rővidlátóságot negélyezre, fölöttem áthajolva tanulmányozza a képet és mintha még igy sem tndoá egé­szen jól kivenni, feltérdel az ottománra és éppen az én lábamra. Au! a terem... majd kiszalasztottam fáj­dalmamban egy káromkodást. De hogy is ne i mikor vagy hat tyúkszemet varázsolt a lábamra, ez az átkozott, hegyes orrú tyuk- szemmasina. — Mi lelte önt? fordult hozzám ártatlan képpel ez a kis, álnok kígyó, még mindig lábamon térdelve. — Nagyeád a lábamra térdelt és iszonyú kínokat okoz, kiálték elkeseredve. — Ah, bocsásson meg nem gondoltam, hogy az ön lába fent legyen a pamlagon és én oly rövidlátó vagyok! Persze volt kaczagás az tin rovásomra. Én is mosolyogni próbáltam, míg magamban boszut esküdtem. Várjatok csak! Lesz még bál és lesz még nektek tánezosrá is szük- ségtekl De én még kis ujjamat sem hoz­nám mozgásba értetek, nem hogy ezt a sze­gény megkínzott lábamat. Na, de most már legfőbb ideje, hogy menjek! Még egy búcsú és fölülbirálati tekintet a tükörbe. All right! Ma különösen jó szinben vagyok. Szegény leányok! ügyes megbízható és lelkiismeretes szakembert a nerlekedó felek figygj. mébe ajánlja Péter János bír, végre- hajtő. Ez hatott, —holtig nagysú. gotin. — Bokody jubileuma. Színtársu­latunk kedve't igazgatója — mint levelezőnk írja — f. hó 28-án __ csi Vürt ikön ünnepelte szitietéséneK 56-ik évfordulóját s egyszersniiud színészi pályáj i 35 éve« jubileumát. E k“ttös ünnep alkalmával az igaz­gató „A rongyszedó'k“-ben, szere­peinek egyik legkedvesebbjét „Jeau apó I játszotta, Bokody nagy ked- veltségnek örvend a közönség köré­ben. Részünké ól fogadja az igazgató ez alkalommal tiszta szívből jövij Szerencseidvánatainkat | kívánjuk hogy 50 éves jubileumát | nemzeti színház deszkáin ünnepelhesse meg. — A cselédekről. A közönség érdekében szükségesnek tartjuk | cselédek félfogadásáról tájékozást nyújtani. A cseléd, | kit legalább is félévre kell felfogadni, az elbo- csájtó bizonyítvány nyal legyen el­látva; a viszont félfogadás alkal­mával pedig a cselédtói szintén el- bocjájtó bizonyítvány követelendő; az elbocsájtó bizouyitvány nélkül c-elédeket nem lehet érvényesen felfogadni. Az esetben azouban, ha a cseléd szolgálati köoyvvel szegő­dik, az elliocsájtő bizouyitvány nem szükséges. Ha a csolédtartó közön- ség a leírt rendszerhez alkalmazko­dik: a cselédköz* etitők miatt meg. ' ujóló panaszoknak elvégre szüaete lenne és a cselódközvetitők által el­követett gyakori visszaélésektől is meglenne kiméivé a közönség. — A íuzkársegélyzd bizottság albizottsága a napokban Véghely Dezső kir. tanáosos ur elnöklete alatt szükebb körű ülést, tartott, a melyen néhány aprólékos segélyezési ügy lett elintézve. Ez alkalomból hírla­puik utján felkérjük a Nagyságos kir. tanácsos urat, hogy a tűzkár- segélyző nagy bizottságot néhány súlyos jelentőségű segély ü gy mielőbbi elintézése végett kegyeskedjék össze­hív n'. — Hymen. E hó 30-án, azaz szombaton délelőtt tizenegy órakor vezette oltárhoz Berke József hajda­nánál gyógyszerész, városunk egyik legkedveltebb fiatal embere Bolm- niczky Irma kisasszonyt. A bájos menyasszony egyike volt a legked­vesebb, veszprémi hölgyeknek/Tá­voz váii_..városinkból szintén nagy boldogságot kivannak e frigyre. ~r — Időjárásunk a hét első nap­jain ködös is, hűvös is volt, ked- deu pedig tartós eső hullott a rég­óta szomjas földre. A bét utolsó napjaia gyönyörű szép verőfényes őszi idő jáit. — A veszprém-malomvöigy-almádi Új Út szabályozása végett megala. kult értekezleten részt vett érdekelt közbirtokosság között a fentjelzett j utat illetőleg | legjobb eredményű egyezség jött létre. Az egyezkedési kísérlet végett megalakult értekez­leten V óghelyi Dezső megyei alispán ur elnökölt. Az értekezlet közbirtokossági tagjai a 9 méterrel szélesebbé teendő út renoválására szükséges térséget a saját telkeikből részint ingyen, részint pedig ölen- kiDt 30 kr. értékben engedték át Felelős szerkesztőnk, a ki szintén érdekelt fél, a vörösberény-alraádi út renoválására szükséges jtérségei a saját telkéből szintén átengedte. — A fa miatt. Még a múlt ősz- szel történt, hogy Fricz Lipót vá- roslödi erdőkerülő meglőtt egy Födi József nevű embert, a kit porosz- kálás közben falopáson ért. Fricz szó nélkül ráfogta a fegyverét Fódira és két helyen meglőtte. A bíróság,. mely most döntött ez ügyben, Fricz Lipóttal szemben vigyáztak óságból eredő testi sértést állapított meg és ezért pénzbüntetéssel egybekötött 8 napi fogságra Ítélte el őt. — A balatoni gözhajózás, az Al­mádiból Füredre és Siófokra való kőszáliitás következtében október 10-éig^ fog még tartani. A közönség a jelzett időig a gőzhajót. igénybe veheti és visszautazhatok a másnapi gőzhajóval, a mely délután i éra­kor indul. Erre a körülményre fel' hívjuk a parti közönség figyelmét. — A szentgáli erdőégés alkal­mával, mely f. hó 23-áu és 2á-é® volt, a szentgáti közbirtokosság er­dejében elégett körülbelül 100 — 12® k. hold. A nagy füstfelleg belátszott városunkba is. Sokán nézték | |||í látványt | tűztoronyból. Csak | legnagyobb erőfeszítéssel sikerült | tüzet lokalizálni másnap, a mikor embereket ^rendeltek ki az egye9 községekből. A, szolgabiróság uo7 látszik csak lassan intézkedik. Mpi nagyobb baj is adv )ta volna ®° magát, ha az oti B Inkákat m®8i

Next

/
Thumbnails
Contents