Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)

1891-12-05 / 52. szám

Veszprém, 1891. Veszprémi Független Hírlap. gár jogegyenlőségi elvét és a vallási béke sértetlenscgét. Ezt az elvet fogja az cn lapom képviselni. Kém többet, de nem is kevesebbet! Tisztelettel Becs, 1891 decz. 1. Fenyvessy Ferencz. ...... TT I 3D É ÜS, Le psény, deczember l én. (A »Veszprémi Független Hírlap« t. szerkesztőjéhez.) (A távozó rom. kath. lelkész búcsúja.) Sok időre emlékezetes ünnepet ültek jelen év nov. hó 29-én Lepsény község rom. kath. hívői. Nagy nap volt az, melyre agg nap­jainkban is fájdalomtelt szívvel emlékezünk s melynek magasztosságát leírni gyengének érzem magamat. Szeretett jó plébánosunk, Boór János, a vörösberényi plébániára ki neveztetvén, tőlünk eltávozandó, ünnepélyes szavakban tartotta búcsúbeszédét. Sirtunk mindnyájan, de sirt ő maga is. Tizennyolcz évig atyai jóakarat­tal őrködött a jó pásztor hívei felett, tizen" nyolcz évig éreztette velünk atyai jóságát, valláskülönbség nélkül. Számba véve nemes tetteit — nem találok illő szavakat azok méltatására. Szeretettel fűződnek emlékei a szivünkbe. S a mily sokat vesztettünk mi lepsényiek, annál többet nyernek benne a vörösberényi hívek, mert igazi pap, nemes emberbarát megy közéjük. Szivreható beszédének minden egyes sza­vát szerető híveinek hangos zokogása kö­vette. Emléke mindig élni fog közöttünk. S e helyen, midőn hitközségünk nevében jó pásztorunk körünkből való eltávozása fe­lett őszinte sajnálatomat fejezem ki — egy- uttal uj működéséhez Isten bő áldását és sok boldogságot kívánunk a távozónak ! Stubenfoll Gyula. IPAR- és KERESKEDELMI KAMARA. Hívatos közzétételek. A rn. k. államvasutak debreczeni üzletve­zetőségének megkeresése alapján közzéteszi e kamara, bogy a nevezett üzletvezetöség az 1892. év folyamán szükségelt 146 drb különféle méretű szurkos fenyőfa szállítása iránt ajánlati tárgyalás utján pályázatot hir­det. A kellőleg felszerelt ajánlatok a m. k. államvasutak debreczeni üzletvezetőségének anyag- és leltár beszerzési ügyo-ztályánál legkésőbb f. é. deczember 20. napjának déli 12 órájáig nyújtandók be. Egyéb részletekről a kamarai iroda nyújt felvilágosítást. Ugyancsak a m. kir. államvasutak deb­reczeni üzletvezetöségének megkeresése alap­ján közzéteszi e kamara, hogy a nevezett üzletvezetőség az 1892. év folyamán szüksé­gelt kő- és földnemü anyagok, világítási, kenési és tisztogatási tárgyak, vasnemüek, fanemüek, lő- és robbanószerek, befásitási- és veteményezési, valamint egyéb különféle anya­gok beszerzésénék biztosítása iránt ajánlati tárgyalás utján nyílt pályázatot hirdet. A kellőleg felszerelt ajánlatok, a m. kir. állam­vasutak debreczeni üzletvezetőségének auyag- és leltár beszerzési ügyosztályánál legkésőbb f. évi deczember 20. napjának déli 12 órá­ * II. jáig beadandók. A pályázat egyéb feltételei, valamint a szállítandó anyagok minősége és mennyisége tekintetében a kamarai iroda nyújt felvilágosítást. Győrött, 1891. nov. 26-án. A kerületi kereskedelmi és iparkamara nevében: Jerffy Antal, m. k., Szávay Gyula, m. k., elnök. titkár. Aki holtig tanul. — Mese a — hátralékos előfizetőkhöz. — Soh’ sem hittem volna, bogy olyantól is tanulhassak, kit nem is ismerek. És mégis úgy van. Ez egyszer pediglen senki más a mesterein, mint a jánosházi rabbinus. Ez a szelíd lelkületű (!) lelkipásztor fel- fortyant a miatt, hogy hívei a sátoros ün­nep napjára tánczestélyt merészkedtek ren­dezni ; fogja tehát a templomban a thorát (szentirás), az oltár elé lép s kimondja az átkot: — Sohase legyen boldog az a leány, ki ma este a mulatságban részt vesz. Izrael e miatt mormogni kezd, haragos vezetője ellen, majd hangos szavakban ád kifejezést felháborodásának s már-már fenye­gető állást foglal el a bősz egyházférfi ellen, midőn ez a tetőpontra hágott elégedetlensé­get lecsillapítandó, ismét odalép az oltárhoz és súlyos átkát ingyen módosítja: — Boldog legyen az a leány, ki a mai tánczestélytöl távol tartja magát. Áldássá változott tehát az átok, de azért a rabbi czélja el volt érve, mert sok tánczra- készült hebroni bimbó boldogságra áhítoz­ván, hon maradt. * Nem rég egyszer nehézkezü előfizetőimhez egy zöngeményecskét röpítettem, mely így végződött: Nem érdemel az jó napot, Ki ingyen járat hírlapot. Jó hátralékosaim erre valóságos strájkkal válaszoltak. Mit csináljak ? Utánzóm a jánosházi rabbinust s a gán­csoló passust áldásra változtatom, igy : a Megérdemli az jó napját, Ki megfizeti hírlapját! No! Hanem most aztán már vége lehetne ám strájknak. Fidelió. IBOD L O Otven év a, x. Ír. eg'-srl^.á-zlosbrL. Chiniquy Károly, francziai szerző ily czimii müvét fordította le Mezó- Turon Bévész Mihály s ugyanott nyom­tatta ki egy vaskos kötetben. 1 Á mű a leggy ül öletesybb támadás ! a katb. egyház ellen. Átadtuk hirla- ■ punk egyházirodalmi birálója. Scherer Istváu szerkesztő urnák, szives rela- tio végett. Erre vonatkozólag vettük tőle az alábbi nagyérdekü sorokat. Közöljük a mű érdemleges kom men­tára ul: Tekintetes szerkesztő ur! Objectiv kritikát kér tőlem Chiniqui müvéről... Objectiv kritikát egy műről, a melynek egyet­len érve sem objectiv! Ergo objectiv kritikát ilyeről Írni nem lehet, nem is irok róla, véle­ményem az, hogy az ilyen szennyiratok agyon- hallgatandók. Kritikát, objectiv-et csak úgy adhatnék, ha az egész müvet úgy fogva fel, a hogy kellett volna, eszméiben megczáfolom, akkor pedig müvem nagyobb lenne, mint a küldött mű: erre pedig sem időm, sem kedvem, Érvek ellen védekezik az egyház, de pornográfiák ellen nem, Itt-ott tettem ugyan megjegyzést a hamis tanokra, azonban a legtöbbjét hagytam, hadd tussá meg a pályáját: a vége az lesz, mi előd­jeié ! a halál, a feledés. Élni fog esetleg az ellentábor nem gondolkodóinál, de gondolkodó része kénytelen lesz az apostáta pap gyűlöletes sorait visszautasitni. Általános megjegyzéseim ezek. Otven éve da­czára. melyet az egyházban töltött, se bírt az egyház szellemébe behatolni, se az egyház tanaiba. Tanai, melyeket, mint az egyházból származókat állit fel, az ő, a szerző tanai s azok ellen fenekedik : ez a szerző saját tanait czá- folja meg. Saját tanait vonta be a katholikus mázzal, csakhogy előbb be kellene igazolni, hogy az említett tanokat úgy is tanítja az egy­ház : s csak azután érvelni ellenük. De az ér­velés módjának is megkellene változnia, 1-ször nem szabad elhunyt személyeket megszólaltatni, a kik magukat már nem védhetik; 2-szor oly szavakat nem szabad a szájokba adni, melyeknek egyedüli forrása az emlékezet; 3-szor még ha igazak volnának is a hivatott tanuk szavai — még akkor is csak egyes emberek szavai, a melyek tudvalevőleg a kath. egyházban sem birnak a tévmentesség jellegével. 4-szer nem szabad egy testületet, a papi testületet, söp­redék gyanánt odaállitani, a melynek kereté­ben a szerző szerint tisztességes elem nincs és nem is lehet. Elmellőzve a többi hiányt, hazudságot, járat­lanságot, csak pro memoria a legutóbbi érve­lést akarom szem elé tárni. A szerző szerint a papok mind gazemberek, ergo a tan is gazem- bersőgre vezet s ennek bizonyítására két hibáját hozza fel a papságnak: 1. hogy érzékiek — 2. hogy részegek. Csakhogy hol tanítja a ka- tholicismus e bűnök létjogosultságát, vagyis más szavakkal, a papság bűnei még nem érvek a katholiczismus ellen. Egyébként a pap is ember, s nem angyal s ha a papok gazemberségei mellett a katholiczismus még se enyészhet el: nagy jele, hogy egy felsőbb hatalom őrködik az eszme felett. Különben még a papságra se áll ez a pornográfia, mert tessék a papságot a | világ bármely más testületével egybehasonlitani j s bizton-bátran merem állítani, hogy egyiknek ! sem áll alatta. A papság bűnei bűnök, de közö­sek korukkal és koruk embereivel s csak azt bizonyítják, a mit az Ur számtalanszor ismételt, hogy a szent is eleshetik. Meg mire való volna a penitenziatartás szentsége? az Ur fölösleges intézményt nem alapított. Mi katholikusok meg­vagyunk s meg is maradunk egy és ugyanazon tan mellett s részemről Chiniqui és a fordító Kóvész urakat csak arra kérném, hogy jeleljék meg a 300-nál több református szekta közül az igazit. Azt, ahol a valódi igazság világol, melyet a másik szekta is elfogad : s akkor én I is református leszek. A munka ég a gyűlölet­től, az irigységtől, a szeretetlensőgtől : s elvi- tázhatatlan tanú a protestánsok, reformátusok hangoztatott türelmcssége mellett. Veszprém, 1891. decz. 1. Kiváló tisztelelettel Scherer István, succentor. I Kérem, segítsen rajtam — ha lehet. Ebben a vidéki városban 4 számottevő hírlap szívesen közöl tőlem czikkeket, a melyeket olyankor irok, ha nagy ritkán épen ráérek Írni. De ezek utján semmi anyagi gyarapo­dásra nem számíthatok, ezért kérem, fogad­jon el becses lapjához munkatársnak. Le­gyen szives az ide zárt czikkecskét megbí­rálni, ha jónak látja közölje és a lapot, a melyben talán megjelennék, legyen kegyes számomra elküldeni, mert bizony nincs mód­ban előfizetni reá s ha kedvező volna a válasz, meg sem tudhatnám azt. Én csak tárczaczikket szoktam írni, életet festeni és a társadalom dolgaival foglal- korni, mert nem vagyok a regényesen élő, regényt olvasó és gyártó, holdvilágon me­rengő hölgyek osztályába való. Ismerem az életet; sok keserű és bus tapasztalat tanított meg rá: sokfél e csapás, vágyoni bukás, szellemi veszteségek s bolond jó szivemből eredő észleletek tanítanak erre. Most, ez idő szerint varrónő vagyok, kesztyű varrónő. Oh! de mennyire szeretnék mást, valami egészen más foglalkozást. Dolgozom szívesen akár mennyit, csak ne kellene szüntelen a sziléziai kiéhezett munkásnép olcsó kesztyüvarrásának dicső mivoltáról hallanom. E levelet kérem ne dobja el közönnyel, mert hálás és nem haszontalan lelket nyer meg vele. Most már maradok e fárasztó irka-firka elolvasásáért lekötelezettje s igaz tisztelője. II. Margit. E levél elment és három nap mulva — posta fordultával — jött reá a hires Írótól egy sajátkezüleg irt levélben válasz és ugyan azon postával egy nyomtatott czimszallagos tÍ8zteletpéldány. Midőn ezt Margit meglátta, szédülés fogta el; alig hitt szemének. Oh ! egek — kiáltá — tálán rám tekintettetek! Oly tulvilági öröm, oly szilaj gyönyör még nem fogott el embert, nem borított be agyat soha, mint a minőt a szegény varrónő akkor érzett. Az omló köryáradat ez egyszer a leg­nagyobb boldogságból eredt. A kis kanapé átölelt karja a reá boruló arcztól egészen forró és nedves lett. Nem volt kit átölelni ez öröm mámorában, épen úgy, nem volt a munkában és bánatban sem. A ki» fiú távol iskolában tanult. És e nagy boldogságot adó levélben ez volt: Tisztelt asszonyom ! Az ön tehetsége meg­lepett engem. Stílje egyszerű, nemes, nyelve ragyogó szép, beosztása született Írónőre vall, mert egyszerűen, röviden és világosan Írni tudni, a legritkább Írói tehetség. Amint láthatja tárczáját azonnal a nyomdába ad­tam és ezennel tudatom kegyeddel, hogy lapom mindig szívesen tért nyit érdekes dolgozatsinak. Maradok tisztelettel N. N. E peroztől kezdve rég-rég nem élvezett boldog órák következtek a Margit számára. Ha jött a keztyüs inas durva üzenettel Fe­kete János gyáros úrtól, azt most Margit csak mintegy álomban elmosódó kellemetlen I érzéssel hallgat», mert tervezgetett, számit- gatott, hogyan kellene neki innen mene- I külni. Irt Budapestre egy rokonának, kiről I tudta, hogy némi részvéttel gondol néha reá, s kérdezte tőle, miféle életmód, a kereset melyik ága volna számára lehetséges ottan ? E diplomás világban mihez folyamodhat egy : semmi diplomával, még csak tanítónői ké- peztettésel sem biró árva asszony, kiben nem bízik senki, kinek nincs semmi kéz- i ( zel, fogható, semmi szemmel látható ok- 1 1 mánya? — Megvan Margit! irta Szegedi Ferencz, j a jó rokon — találtam neked elfogadható ! megélhetési módot. Gyere fel azonnal Buda- j pestre, amint teheted és én addig verbuválok 1 számodra agglegény-barátaim sorából — ! ko8ztosokat. — Te jól tudsz főzni, kitűnő 1 ételeidre a legkellemesebben emlékezem ; 1 föllelkesít ama felséges töltött káposzta ‘ emléke, az a túrós rétes, azok a ropogós malacz-pecsenyék, a páratlan barna leves, a pompás libasült, melyeket asztalodnál, ki­tűnő társaságod környeztében élveztem. Igen, Margit, gyere fel, ragyogtasd kedves kelletned sugarát, a mi elpusztult érzésű agglegény társaságunk felett. Nincs pompá- sabb dolog egy jó ebédnél, kivált ha azt egy kedves asszony főzi és tálalja fel. Az általam ajánlott urak mind biztos fizetők s s téged megbecsülő, derék emberek lesz­nek. Válaszodat várom s ha feljösz lakást keresni, tehetségem szerint szolgálatodra le­szek, mert az neked egyedül igen nagy munka lenne; aki Budapesten soha sem lakott annak pleinte ez a város egy kis tömkelegnek fog feltűnni; de én bízom a te kitűnő tapintatodban. — így lett belőle budapesti lakos és adja a jó házikosztot, adja, adja, adja.. . Évek teltek már el, a vendégek egymást váltogatják. Kora reggel tői késő délutánig foly a munka. Egy két órai pihenés után kezdődik a barátságos és szükkörü vacsorázgatás. És aztán fáradt tes­tei, lankadt lélekkel várva — az áldott alvás idejét, Időnként fel-fellobban benne a vágy — űni valami szépet, valami jót. Ilyenkor leül Margit s repül kezében a toll; szeme sugrázik s ajka mosolyra nyílik. Egy kis rajzocska megszületik, de félig sikerült csak, mert a szem álmosan csukódni kezd, a kéz lomhán lehanyatlik, az elme elhomá­lyosul : a fenn szárnyoló előretörés, a nagyra vágyás, megtörik a nehéz, súlyos életfenntar­tás — a munka terhe alatt. Es Margit ar- cza egyre komolyabb, azután komorabb lesz; setét szemébe szilaj villámok gyűlnek, a szép kis száj keserű kiifejezést ölt, a buszke termet lassan meghajlik az évek és a tompa zokogás terhe alatt. Pedig uj ismerősei előtt valóságos irigyelt egyén. Mennyiszer hallja, hogy idálisan szép do­log, ha egy nő megél öinmaga erejéből. Mily ritka erény ez! kiáltják, mely be­csülni való tehetség! Hiszen vau mindene, lakása, ruhája jó kosztja — de még milyen jó kosztja: Méltán mondják tehát jó barátai: »Kedve­sem, mit óhajtás még?!* A difteritisz áldozatai. Veszprémben e liéten meghaltak dif- teritiszben: Rapaics Romeo pénzügyi titkár fia Dani. 57» éves r. k. Kántor Zsigmond czipész leánya Erzsi 47a éves r. k. Kraramer Jáuos földm. leánya Teréz 57a éves r. k. Mittner András czukrász fia Károly 17» éves r. k. Krammer János földm. fia György 17» éves r. k. ___________________ U JDONSÁGOK. — Az egészségügyi tanács­hoz ! Miután már nyilvánvaló s annak titkolására semmi ok sem lehet, hogy a gyermekölő roncsoló toroklob veszélyes járvány-jelleget öltött városunkban s mint mai la­punk halálozási rovata jelzi, pár nap alatt 5 gyermek halt meg : sürgős és gyors intézkedést kérünk arra nézve, hogy az általános fer- tőztelenitésre a lakosság falragaszok utján felhivassék, egyúttal pedig az iskolák legalább két hétre azonnal bezárassanak! — Személyi hir. Vajda Ödön zirczi apát Nagy-Kanizsán volt s megláto­gatta a szentferencziek zárdáját. — Beteg fÖispá'L Eszterházy Móricz gróf, főispán erős influenzában betegen fekszik, miért is a folyó évi deczem­ber hó 7-én kezdődő törvényhatósági közgyűlésen nem fog megjelenni s helyette Véghely Dezső kir. tan. alis­pán elnököl a megyegyülésen. —Felnőttek oktatása.Afőgymnasium természettani terme még nem fogadott magába olyan nagyszámn és előkelő hallgató közönséget, mint a minő va­sárnap hallgatta végig Tölcséry Ferencz tanár előadását, mely minden tekin­tetben oktató és szórakoztató volt. A vonzó tárgyat (a régi magyarok lako­dalmi szokásairól) sok tanulmánynyal ölelte fel a jeles professzor s tőle megszokott kedves modorú előadással tette vonzóvá s felette érdekessé a történelmi részt. A nagyszámn közön­ség — köztük a város szine-java, za­jos éljenzéssel jutalmazta a felolvasót. Nem kevésbé Ígérkezik érdekesnek a holnap d. u. 4 órakor tartandó elő­adás, melyet Keller Jáuos kegyesrendi tanár ur tart ezen czim alatt; „A női szépség aesthetikája.“ Semmi kétségünk, hogy holnap ismét előkelő közönség lesz együtt a főgymn. természettani szertártermében, a hol az előadások tartatni szoktak. — A karácsony előtti felolvasó czyclust a jövő vasárnap fe­jezi be Dékay Lajos tanár ur, a ,Mág- nesség“ről fog értekezni. — Fényes műtét. Béthy Ede dr., je- jes gyakorló orvos tegnap olyan me­rész operácziót vitt keresztül kiváló sikerrel, melyet akármelyik első rendű orvos-tanár is önérzettel jegyezhetne fel praxis-könyve diszlapjára. A jeles orvostudor ugyanis Gsikász Imre 4 éves fiacskáján, aki difteritisz követ­keztében a halállal vívódott, légcső­metszést (tracheomia) eszközölt s az ártatlan gyermeket visszaadta az élet­nek. Orvosi körökben és a közönség közt egyaránt nagy elismeréssel be­szélnek e ritka bravourról. — A kereskedó-ifjak egyletében múlt szombat este Szeredai-Sváb Leo feolva- sásáu nagy szánni közönség volt jelen. A felolvasás vonzó tárgya s a jó elő­adás nem tévesztették hatásukat s a közönség nagy figyelemmel hallgatta az ironikus felolvasást, mely a sze­relmi vallomásokat szatirizálta mély humorral. — Rákosi Viktor tapolczakerületi függetleaségi s 48-as párti képviselő­jelöltségéről irt czikkünkre irjaa „Győri Közlöny „Egyik veszprémi laptársunk azt újságolta, hogy a zalamegyei ta- polczai választókerületben Vadnay An- dor-nak utódja : Rákosi Viktor, a bu­bapesti szellemes Sipulusz lenne és ellíenjelöltje aligha lesz! Nincs okunk rá, hogy laptársunk forrásának hite­lességében kételkedjünk s bár teljes elismeréssel adózunk a Sipulusz tehet­ségének, de mi viszont azt hallottak ott a helyszinéu, hogy a tapolczai ke­rületben Rákosi Jenő a „Budapesti Hp.“ főszerkesztője szándékozik fellép­ni, mig ellenjelöltje szabadelvű párti programmal alkalmasint Horváth Sán­dor — előbb kővágó-eörsi, most buda­: pesti ev. lelkész.“ így ir győri colle­gánk. Legyenmostsziveskonstatálni,hogy ami forrásunk a lehető leghitelesebb s legközvetlenebb s igy a tapolczai kerület jelöltje Rákosi Viktor. Rákosi Jeuő a zala-szent-gróti kerület nemzetipárti jelöltje ma. — Liedl Ferencz hegedűművész, hír­lapunk szerkesztőjének sógora, a téli ivadban tegnapelőtt tartotta első nagy hangversenyét a fővárosi Vigadó kis­termében zsúfolt ház előtt. A hang­verseny, mint az összes budapesti la­pok ma konstatálják, rendkívüli — a fővárosban is szokatlan — nagy sikert ért el. A referádák közül álljon itt a „Budapesti H:rlap“-é, mely ezeket irja : „Hangverseny. Liedl Ferenczet, a jeles hegedűst hallgatta ma este a vigadó kistermében a zenekedvelők nagy sokasága. A művészt, a kinek hosszan tartó betegsége után az idén ez volt első hangversenye, valóságos ovácziókbcm részesítette a közönség. Wie- niawsky czigány románczával köszön­tött be, majd eljátszotta Goldmark Air-jét. Ezzel érte el a legnagyobb hatást. Zajosan adta jelét tetszésének a közönség Lauterbach D-moll etude-je után is, melyet Liedl hasonlóképp jelesen adott elő. Major Janka kisasz- szonynak, a kölni színház primadon­nájának énekét is elismeréssel fogadta a közönség. Mozart Varázsfuvolájának egyik dallamával szerzett sok tapsot a kisasszony, sikerültén értékesítette üde magas szopránját s szép koloraturját. Az est sikerében része volt Szabados Bélának is. A hangverseny utolsó száma után a közönség szűnni nem akaró taps­sal rábírta Liedl Ferenczet, hogy még egyszer eljátsza Lauterbach etudejét.“ — Jótékonyság. Hírlapunk irodája hoz dr. Rosenberg Lajos ügyvéd, a vörösberényi róm. kath. iskola javára 5 irtot s az ottani ref. iskola részére is 5 frtot küldött oly őzéiből, hogy ez összegek a fennt megnevezett iskolák­ban tanuló szegény gyermekek köny­vei megszerzésére forditassanak. Ez összeg Bregovics Pál veszprémi la­kosnak rendelkezése folytán, az ő vö­rösberényi szöllojében Vörös József és Volein Pál vörösberényi lakosok bar­mai által okozott kár behajtott kár­összegéből fordittatott fenti czélra. Az összegeket át fogjuk tenni az illetékes iskolákhoz s fogadja a jószivü adakozó a szegény gyermekek nevében kifeje­zett köszönetünket. — Guthardék szerencséje. A vala­mikor jómódú, de utóbb Veszprémben tönkrement Guthard családot nagy sze­rencse érte. Mint a „Pester Lloyd“ mai lapja irja, New-York-ban egy Gut­hard nevű ember elhalálozott s 14 millió dollárt érő vagyonát Magyar- országon élő rokonainak hagyta vég- rendeletileg. — Mint mi értesülünk, a Guthard család egy tagja, valami Gud- hard Gyula nevű, majd fél századdal ezelőtt, korábban eltüntjs azóta nyoma veszett. Legutóbb, midőn a Guthardék egy kisebb örökséget osztottak szét, szóba jött az eltűnt rokon is, kire szintén jutott volna egy rész, de nem adhatták neki s sok keresés után ha­lottnak nyilvánították. Kétségtelen, hogy ez a Guthard Gyula hagyomá­nyozta most a rengeteg vagyont. — A mezöföldi vasút. Matkovich Tivadar dr. országgyűlési képviselőnek és érdektársainak, a m. kir. állam­vasutak Veszprém állomásától Vesz­prémen át Szent-Istvánon, Vilouya, Ber- hida, Papkeszi, Kis-Kovácsi, Küngös, Csajág, Balatonfő, Kajár, Lepsény, Enying, Mező-Komárom, Tótkeszi, Fel- ső-lreg, Kóuyi, Kocsola és Szakcs községek határainak érintésével Dom­bóvárig vezetendő helyiérdekű vasút­vonalra adott s legutóbb múlt évi deczember hó 3-án meghosszabitott előmunkálati engedély érvényét a le­járat napjától számítandó további egy évre meghosszabbította a miniszter. — Esküvő. Keserű József fiatal győri gyógyszerész szombaton f. hó 5-én dél­ben vezeti oltárhoz Veöreös Erzsi kis­asszonyt, Veöreös Jenő győri ügyvéd bájos és müveit testvérhugát. Fellegte- len boldogság kísérje a fiatal pár szép frigyét. — Szávay Gyula, a „Győri Hírlap“ szerkesztője, ismert fiatal költő, kiadja egy kötet versét, melyet a közönség legmelegebb pártfogásába ajánlunk. A terjedelmes kötet igen díszes nyomdai kiállításban ez év karácsonyára jelenik meg. Előfizetési ára 1 frt 70 kr., mely e hó 15-ig a szerzőhöz Győrbe kül­dendő. — A veszprémi alsófoku keresk. iskola a folyó 1891—92 iskolai év óta uj szervezetben működik. A szór* Szombat decz. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents