Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)

1891-02-21 / 11. szám

a

Veszprém 1891.

XI. évfolyam. 11. szám.

Szombat, febr. 21.

A zirczi cziszterczita rendnek, mint azt már külön jelentéssel közlők, nagy gyásza van. Szeretett apátjuk Sapka Jeromos hosszas szenvedés után kedden

d. u. 59 éves korában elhunvt. A kitűnő főpap halálát már napok óta aggodalommal várták. A rend a következő gyászjelentést adta ki:

„A magyarországi cziszterczi rend mély fájdalommal jelenti szeretett atyjának, a rend főpapjának, nagyságos és főtisztelendő Supka Jeromos urnák, a bold. Szűzről czimzett zircz- pilis pásztói és sz.-gottliárdi törvényesen egyesitett cziszterczi rendű apátságok apátjának, a jeles Ferencz József-rend középkeresztesének, veszprémi és székesfehérvári szentszéki ülnöknek stb. élete 59-ik, áldozár^ága 36-ik, apáti kormányzata 12-ik évében, hosszas és fájdalmas szenvedés és a szentségek ájtatos felvétele után, f. hó 21-én d.

u. órakor bekövetkezett kimúlták Az Urban elhunytnak földi maradványai a f. hó 21-én délelőtt 9 órakor tartandó gyász-istenitisztelet után a zirczi apátsági templomban fognak nyugalomra helyeztetni. Zircz, 1891. február 18-án. Az örök világosság fényeskedjék néki !*

Supka Jeromos Antal, zirczi apát, született Várpalotán Veszprémraegyében, 1832. febr. 12-én. Gimnáziumi tanulmányait Veszprémben, a filozófiát Pesten végezte. Itt érte a szabadságharcz és a hazaszeretettől lángoló, tizenhat éves ifjú a honvédség zászlói alá sietett. A gyászidők lezajlása után egy ideig bujdosott és azután befejezte a filozófiai kur- -zflstr l'Hfvtí-’ben d cpert ♦- -n-vircz-c aisztcrozi. l ead be, mely őt a teológiai tanulmányok végzésére az osztrák heiligenkreuzi teológiai intézetbe küldötte. 1855-ben letette ünnepies fogadalmát, áldozópappá szenteltetett és Egerben a fizika professzora lett. Itt három évig működött, mire a rend 1858—9-re a bécsi paedagogiumba küldötte további kiképzés végett. Visszatérve, 1868-ig Eehérvárotfc tani- tott, hol a már elhunyt Liszy Lajossal s a rend főbirtokát, Előszállást most kormányzó Vajda Ödönéi, a nagyhírű, tanári triászt alkotta. 1868-ban a rend említett főbirtokára lelkészül helyezték át. Itt a tanítás volt a legkedvesebb foglalkozása és iskolái valódi mintaiskolák valának, úgy, hogy az 1879-ki székesfehérvári országos kiállításon méltó feltűnést keltettek az előszállási iskolák kimutatásai, beiratásai s látogatási naplói stb. Rezutsek Antal zirczi apátnak I879márcz. 28-an történt halála urán a szokásos hármas apáti kijelölésnél első helyre őt tették, mire jul. 27-én a legfelsőbb kinevezés is megtörtént. Supka Jeromost apáttá Kovács Zsigmoud veszprémi püspök avatta 1879 november 10-dikén. Első és főgondja volt a rend birtokainak rendezése. — A szent-gotthárdi apátság ő felsége kegyelmi ténye által a zirczivel 1878-ban egyesíttetvén, a rend ennek fejében a bajai főgimnáziumnak ellátását vette át. Azonban a szent-gotthárdi apátságnak terjedelmes erdőbirtokai az eke alá vett részekkel s az összes gazdasági épületekkel együtt oly állapotban voltak.

j hogy nemcsak a bajai főgimnáziumnak ellátási költségeit, hanem saját terheiket sem fedezték úgy, hogy Supka apát kénytelen volt egy részről a rend igényeinek megszorítása, másrészről a többi birtokainak legintenzivebb kihasználása által Szent-Gotthárd elhanyagolt helyzetén segíteni. A gazdasági helyzet megjavításánál parallel haladt a rend szellemi életének fejlesztése. A cziszterczi rend négy főgimnáziumban töltvén be országos hivatását, a rend apátjai által a tanító erők képzésére mindig kellő gond fordittatik.

\ Supka apát követte elődeinek példáját. Az ! 1883 évi XXX. t.-cz. uj terheket rótt a szerzetes tanító intézetekre és Supka apát belátván a nyilvános egyetemi oktatásnak előnyeit, rendi tanárjelöltjeit Budapestre küldötte egyetemi szakelőadások halgatására és pedig kezdetben harmad- és negyed-éves teológus növendékeket, 1889-ben pedig az egész teológiát a tanári karral együtt, miután már előbb, 1888. tavaszán, a zerge-utczai 6-ik számú házat megvette, papnevelő intézetté alakította át és igy rendi tanárjelöltjeinek zavartalan otthont adott. Nem feledkezett meg azonban a népnevelésről sem. Áldozatkészségét dicséri a berédi és főleg az 1889. őszén megnyílt zirczi fényes uj iskola. Supka Jeromos apatot 1890. tavaszán a király a Ferencz József-rend középkeresztjével tüntette ki.

Yeszprémvármegye rendkívüli közgyűlése.

Meghívó.

j Hivatalos tisztelettel felkérem a törvényhatósági bizottságnak és az állandó választmánynak tekintetes tagjait, hogy az 1891■ évi február hó 28-án délelőtt 10 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésen, illetve az ezt megelőzőleg folyó évi február hó 27-én délután 3 órakor tartandó állandó választmányi ülésen megie- lev n i szíveskedjenek.

Veszprém, 1891. febr. hó 18-án.

Véghely Dezső,

királyi tanácsos, alispán.

Tárgysorozat:

1. Veszprém város képviselőtestületének a Veszprémben építendő kincstári honvédlaki tanyához szükséges terület, gyakorlótér és | épitésianyag átengedése tárgyában hozott határozata.

2. A vármegye bakonyszombathelyi házának eladása tárgyában gróf Lassánszky Bélával kötött szerződés.

3. Nagykomárom, Kisberseny, Suúr, Bársonyos községeknek 1890. évi költségvetési előirányzatai

4. Pórszalók, Vinár, Egeralja, Külső-Vatb, Marczaltő, Ugod, Enying, Bozsok, Kenese, Szilas-Balhás, Siómaros, Dégh, Fokszabadi, Balatonfőkajár, Lajoskotnárom, Soóly, Kádárta, Hajmáskér, Almádi, Vilonya, Vörösberéuy, Mencshely, Varsány, Sikátor, Hánt.a, Suúr, Bársonyos és Porva községeknek 1891. évi költségvetési előirányzatai.

Veszprém vármegye 1891. évi ujonczo- zási tervezete.

I. Az enyingi járásban az ujonczozás febr. 28-tól martius 6-ig tart. Polgári elnök: Fischer Károly, iu. b. tag, polgári orvos: dr. Kerényi Károly ni főorvos. Hadkötelesek száma: az 1-ső oszt. 28-i.a II. oszt. 177. a III. oszt. 113, összesen 574. Sorozási székhely: Enying.

* II. Veszprém r. t. városban az ujoczozás mártius 7—11-ig. Polgári elnök : Kolozsváry József in. főjegyző; polgári orvos: dr. Kerényi Károly m. főorvos. Hadkötelesek száma: az I.

* oszt. 101, a If. oszt. 81, a 111. oszt. 47, ösz- szesen : 229. Sorozási székhely: Veszprém.

III. A veszprémi járásban martins 12—19-ig.

i Polgári elnök : Kolossváry József m. főjegyző ;

polgári orvos: dr. Kerényi Károly m. főorvos. Hadkötelesek száma : az I oszt 419, a II. oszt. 308, a III. oszt. 222; összesen: 949. Sorozási székhely : Veszprém.

IV. Pápa-városban martius 20 —24-ig. Polgári elnök: Véghelyi Dezsőd alispáu; polgári orvos: dr. Kerényi Károly ni főorvos. Hadkötelesek száma; az I. oszt 155. II. oszt. 104.

1 III. oszt 76. összesen: 335. Sorozási székhely: Pápa.

* V. A pápai járásban április 1—8-ig. Polgári elnök : Véghely Dezső alispán ; polgári orvos : dr. Kerényi Károly m. főorvos. Hadkötelesek száma: az 1. oszt. 481. a II. oszt. 326; a III. oszt. 217. összesen 1024. Sorozási székhely Pápa.

VI. Zirczen április 10—16-ig. Polgári elnök : Véghelyi Dezső alispán; polgári orvos: dr. KerényiKárolv m. főorvos. Hadkötelesek száma: az I. oszt. 41*2, a II. oszt. 318, a III. oszt. 230, összesen : 960. Sorozási székhely Zircz.

VII. A devecseri járásban április 18—25-ig Polgári elnök: Véghely Dezső alispán : po’gári orvos: dr. Kerényi Károly m. főorvos. Hadkötelesek száma : az I. oszt. 417, a II. oszt. 342, a III. oszt. 189, összesen 948. Sorozási székhely Devecser.

Az utazásra két nap számíttatik. A működési idő alul kivétetnek a vasárnapok és a húsvéti ünnepek.

— Saját tudósitónktól. —

Egy szakértő munkatársunktól vész- szűk a következő sorokat:

A .Siózsilip újonnan felállittatása elhatározott tény, ezt halljuk nemcsak felsőbb körökből, <le a lapok is értesítettek bennünket.

Csak azt nem tudjuk, úgy lesz-e a zsilip felállítva, mint az egykor elhatározva volt ?

Lándgraf János kultúrmérnök és országos halászati felügyelő 1880-ban I többször megigérte a balatoni halász- szövetkezetnek, mikép kifogja kérni a j miniszter beleegyezését, hogy a Siózsilip úgy emeltetssék fel, mikép az egyszersmind halfogóval is ellegyeu látva.

A 1887-ik év július hó 29-én B.- Pesten tartott szakülésen pedig Landgraf János országos halászati felügyelő elnöklete alatt el is határoztatott a hallépcsők felállítása, épen a balatoni halászat védelmére.

Miért ?

f

Mert a Balatonból a Sión tenger apró, sőt nagyobb hal is átsodortatik, sőt átúszik a Siózsilipen, s ezen halaknak a Dunába aztán szabad utjok van; de ha feife'é akarnának visszajönni a Balatonba, oda már nem juthatnak természetesen, hanem csak a zsilip torkolatáig.

S mi történik aztán azon halakkal, a melyek a Sióba jutnak ?

Öli, fogja, halássza boldog-boldogtalan; a kik sem nem tenyésztették, de nem is adóznak róla.

Hogy a Sióban mennyi hal pusztul el, mutatja azon tény, hogy a 70-es években, midőn a Siócsatornát ásták, a Dunától a zsilipig több ezer mázsa poutyot fogtak s pazarolták el 10 kr.- ért, magam, sőt a halászati bérlők is vettek belőle nagy mennyiséget, s felhasogatva, besózták.

A pontynak meg épen olyan rakon- czátlau forradalmi természete van, hogy a hol szorítják, gátot lát, hát vagy átdobja magát a lehetőségig rajta, vagy úgy neki ront, hogy sokszor orrát, fejét összezúzza.

íme a balatoni halgazdálkodás!

A nemes hal annyira lefogyott már, hogy nemcsak a legnagyobb kíméletet kívánja, de sőt nagybani tenyésztését.

A hallépcsők felállítását tehát egész bizalommal és jóakarattal ajánljuk a

t. inrézőkörök figyelmébe, mert a Sión át nem csak a Balaton apad, de a hal mennyisége is.:

A hallépcsők felállítása sokba nem kerül, de évente ezereket ment meg a halállományba)! a Balaton számára.

Katonák jönnek!

Veszprém, febiV 30.

Amilyen vigan megdöbben a dézsahölgyek szive e két szó hallatára, olyan komolyan döbben meg tőle a városi magisztrátus.

Mert nagy gondot csinálnak most a katonák, nincs alkalmas hely, ahova őket elhelyezni lehetne.

Egy esztendeje immár, hogy egy előkelő katonai bizottság megvizsgálta a kaszárnyánkat és arra a tapasztalatra jutott, hogy az nem felel meg a követelményeknek, mert nem elégséges a katonai létszám befogadására.

Ezt a szomorú tapasztalatot közölték is a városi hatósággal, hozzáfűzve még azt a komoly fenyegetést is, hogyha a város közönsége alkalmas katonai szállásról záros határidő alatt nem gondoskodik, akkor kivezénylik városunkból azt a kevés katonaságot is, a mi van.

A komoly fenyegetésnek meg volt mindjárt az a komoly foganatja, hogy városi közgyűlést hívtak egybe, melyen az ékesen beszélő Szabó Imre v. képviselő pertraktálta a kaszárnya

| ügyet, utalva arra az erkölcsi és anyagi j haszonra, mely a városra háramlik az itt állomásozó katonaság részéről, s a mitől megfosztatunk, ha azokat innen kivezénylik.

A városi közgyűlés belátta az argumentumok igazságát és elvileg kimondta a kaszárnya építést és ezzel egyidejűleg a további dolgok végzésére bizottságot küldött ki.

A bizottságok működése országos hírű; egyforma mindenütt s a vége: agyon bizottságolás.

A kaszárnya építés megmaradt elvnek a jegyzőkönyvben, lehet, hogy fel is épül egy-két építőmester tervrajzában, s ez ügy, mely immár sürgőssé lett, tényleg abban az állapotban van, melyben azelőtt egy esztendővel le- ledzett.

Mert ezt az ügyet leszorította a vágóhíd ügye s míg e felett az érdeklettek vitáztak, elfelejtkeztek a kaszárnyáról.

Márczius elsején ötszáz ujoncz vonul be városunkba.

Az elszállásolásról a városnak kell gondoskodni.

Ez most — fő gond, mert hol van most a városban alkalmas lakás, hozzá való udvan-al, ahol 500 katonát előírás szerint elhelyezni lehetne.

A házakhoz való elszállásolás egyenlő s polgárság zaklatásával, ami hatványozott baj az erős téli nyomor után. A kisebb lakásokban való felosztás pedig alig fog ízlésére lenni a katonai parancsnokságnak.

Semmi kétségünk, hogy a városi hatóság utóvégre is nyélbe süti valahogy az elszállásolást.

Ez azonban csak ideiglenes dolog.

A fő az, hogy most már elérkezett a tizenkettedik óra, a mikor a kaszárnya ügyét elő kell venni a poros akta-polczról.

Mert katonáék nem ismernek tréfát s könnyen beváltják a fenyegetést, a mi semmi gonddal sem jár rajok nézve, mert Győr, Szombathely. Székesfejérvár tárt karokkal várják a parancsot, mely egyik előkelő intézményünktől fosztaná meg városunkat.

Pedig senki sem tagadhatja, hogy szüksége van e város kereskedelmének, iparának arra a jövedelemre, ami a katonaság részéről ittmarad.

Itt tenni kell.

Ha áldozatok árán is, de okosan.

S ekkor a befektetendő tőke meghozza a várt gyümölcsöt.

TAKCZA,

A BOGARAK BÁLJA.*)

Irta Fása Lajos.

• . . Zöld erdőbe érve, a kerek tisztásra. Szól már a muzsika, a czigány czifrázza, Ezer lámpa csillog sötét lombok közül, Nevető vadrózsák szerte kövöskörül.

Tömérdek a vendég, csupa úri fajta.

Biboros, bársonyos diszöltözet rajta. Pávaszem herczegnő és gróf Szarvas bogár, Egymáshoz illenek, gyönyörű mátkapár.

Hős Czinczér a vőfény, a vitéz kapitány, Most jött a lakziba egy sánta paripán. Oldalán gyikleső. mindig jár a szája, Izeg-mozog fején két nagy micsodája.

Ki a nyoszolólány ? Méhecske kisasszony. Sokat munkálkodik, egyszer hadd mulasson.

*) Ezt a gyönyörű költeményt, melyben „Páva- sz em-pillan gó-herczegnő “ és gróf Szarvasbogár menyegzői ünnepélye van leiva, „Az én Újságom“ czimü kitűnő gyermeklap legutóbbi számából vesszük át. „A bogarak bálja“ egy részét képezi „Az ón Újságoméban megjelenő „Bandi alma“ czimű hosszabb elbeszélésnek.

Kezet is csókol ám Szöcske urfi neki.

Két potrohos darázs sandán nézegeti.

Sétál a pillangó a rózsabogárral,

Szitakötő bácsi kedves családjával.

Isten tehénkéi a menyasszonyt nézik,

Aranyos ruhája nagyon tetszik nékik.

Ide-oda repked Szentjánosbogárka,

Mindegyik kezében fénylő ezüst lámpa Ragyogó csapatja le-leszál a fűbe.

Majd csillagraj gyanánt száll a levegőbe.

„Húzd rá, more, húzd rá!“ — kiált a hős Czinczér. Ne sajnáld a gyantát, nem csinálod ingyér ! Tudod a nótámat, húztad is sokszor már, •

Azt, hogy: „Cserebogár, sárga cserebogár“ ...

Szól Tücsök, a prímás: „Igen is, instálom,

Vitizs kapitány ur, azsonnal csinálom.

De bizsony jó lenne egy-két rrngyos bankó,

El is sakad a húr, ihes is a rajkó“.

Hegedül a tücsök, szekundál a szúnyog,

Dongó a bőgővel bele-bele dunnyog.

Aprózzák a tánezot. ki-ki fogja párját,

Majd, mint a forgószél, oly sebesen járják.

Izzad a hős Czinczér, csurog a viz róla:

„Jaj de jó volna már egy pihenő óra!“ Katiczabokárka legjobkor belépett, ‘

Hogy kiszolgálja mind a szditnjas vendéget.

Takaros szobalány, kis katiczabogár,

Hűsítő itallal ügyesen körbe jár.

Pötty ős piros kötő libeg a derekán.

Nyájas, vidám mosoly játüzik az ajakán,

I Zöld papsajt levélen gyöngyvirágpohárba | Hajnali harmatot hajlongva kínálja.

| Hej van kelete a gyöngyvirágpohárnak,

Hős Czinczér is fölhajt egymás után hármat.

! Mikor a nap fölkelt s madarak dalollak : j Vége lett a nagy fényes lakodalomnak.

| Előáll a batár beül a mátkapár:

I Pávaszem herczegnő és gróf Szarvasbogár

i

j Tizenkét pillangó a kocsiba fogva, j Sárga cserebogár a gyeplőszárt fogja.

I Libériás darázs kettő is a bakon,

; Csákó a fejükön, tarsoly oldalukon

| Hős Czinczér, a vőfély, a vitéz kapitány : Mellettük lovagol a sánta paripán, j Puffogat erősen ócska pisztolyábul. j Kis katiczabogár menten el is ájul.

i

Lovas bandérium előttök. utánok,

Zöld mentés leventék, kabőcza-huszárok. Bepdesnek felettük tarkaszárnyu lepkék, Mintha a szivárványt ott fenn lebegtetnék.

I

I Hosszú sorban hintók gördülnek el haza. Kurjongat a násznép; ihaja, tyuhaja!

A banda meg huzza a Rákóczi-nótát,

Bezengi a hegyet, bezengi a rónát,

Erdő szélén a sok szarvasbogár várja,

Á vőlegénynek mind hűséges szolgája.

Éljenzik, bókolnak, a virágot szórják, Menyasszony ölébe hullanak a rózsák.

Végre megérkeznek a tölgyfapalotába Az örömapának grófi odújába.

Pávaszem herczegnő sírva karolja át Szarvasbogár papát, Szarvasbogár mamát.

Hős Czinczér elől, köszörüli a torkát, Bucsuztatóképen beszél ilyenformát:

„Uram, uram, öreg Szarvasbogár uram,

Szállók az úrhoz, mert haza visz már utam!“

„Haljuk azt a szép szót, haljuk !“ — kiabálnak. Torkán akad a szó a hős kapitánynak.

Pók. a birds tudós, hiába súg neki.

Belesül, elakad, a násznép neveti.

Nagy szégyenletébe a vitéz kapitány,

Elbiczeg, eldöczög sánta paripáján.

Oszlik a násznép is, jóízűen kaczagva,

Siet a dolgára ki erre, ki arra.

Virágról virágra száldos a méhecske.

Fürdik a napfényben szitakötő lepke.

Sürögnek, forognak a szorgalmas hangyák,

Zizeg erdő, mező, zugnak a bokrok fák.

Egy uíbizíos keservei.

— Monolog. —

Irta : V. Hullám József.

A nevem kajaszószentpéteri Barthaffy Arisztid.

Senki sem tagadhatja: kitűnő hangzású név. Van benne egy „h*, egy „y“ és két „ff“. Ez felér ezer holddal. (Természetesen szántóföldekkel.) Nem cserélném fel Ehrlich Heinrich nevével, ha minden reversalis nélkül ígérnének mandátumot. Pedig ebben a névben négy „h“ van és a telekkönyvben 100.000 hold van melléje jegyezve.

Tulajdonképen nincs egyebem a ruhámnál és a nevemnél. Mindkettő már meglehetősen kopott, pedig becsületes utón szereztem, becsületes helyen, ahol az van a ezég- táblára irva: „nem szédelgés, hanem valóbar uraság októl lévetett stb.

Szóval: vagyontalan vagyok s talán régen elpusztultam volna erről az árny ékvil ágról ha teljes életemben nem kisért volna karjár az a szeretetre méltó, ezéda istenasszony, i ki Fortuna névre hallgat s aki nem az ölébe ülteti a könnyű verü fiatalembereket, ha nem a szekerére és még csak vacsorát sen