Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)

1891-10-31 / 47. szám

Veszprém, 1891.

Veszprémi Független Hírlap.

— A Csermák-sirünnepélyt melyet hírlapunk szerkesztősége io éven át, a magyar remeki zene megtenyész- tője emlékezetére, minden halottak esté! jén rendezett, sem holnap, sem többé nem rendezi hirlapirodánk. Benkő István indítványára határozta úgy a városi tanács, hogy a sírnál való tolongás elkerülése végett, kéressék meg irodánk, hogy az ünnepélyt délután rendezzük ! Miután azonban itt nem fővárosi viszonyok közt vagyunk s a délután nem a kegyelet, de a sirdiszitő cselédnép lármájától hangos — lemondunk egy- szersmindenkorra ez ünnepély rendezéséről. Illőbb is az, hogy a tanács rendezze oly nagy halottai emlékünnepélyét, aminő a nagy Csermák és Treuer városbiró volt.

— A tél minden előzetes bejelentés nélkül, tegnapelőtt beköszöntött hozzánk. Péntek délután egyszerre nyakunkba szakadt a hó, oly buzgósággal, hogy szinte már a vasutat féltettük. Ma már kissé alábbhagyott jókedvéből. Hanem azért nem kell néki hinni. Jó lesz komoly szóba állni a fakereskedőkkel.

— Mi lesz a házosztály-adóval ?

Ez év tavaszán mozgalom indult meg eziránt a városban, az aránytalanul nagy házbér-jövödelmi adó helyébe behozzuk a lakrész-jövödelmi adót, miután erre a törvény szerint gvalifikálva vagyunk. A városi közgyűlés ez érdembeli indiványt, természetessen, egyhangúlag elfogadta s a következő határozatot hozta: , Pozsgai Miklós, Dr.

Halassy Vilmos, Husvét János, Czol- lenstein Ferencz, Brenner Lőrincz, Suli Ede, Pfeifer Miklós és Márton Gyula

v. képviselő urak megbizatnak, hogy a házbéradó ivek felhasználása mellett házról-házra a lakrészeket a v. negyedmesterek közre működése mellett pontosan írják össze, polgármester ur pedig felhivatik, kogy az összeiró küldöttséget munkálatának teljesítésében kellőkép támogassa.« Nem lennének szívesek az urak minket felvilágosítani aziránt, hogy menyire értek rá, ebbeli fontos s életbevágó feladatuknak megfelelni ?

— A záróra. A városi tanács elrendelte, hogy a vendéglők s kávéházak, a megszabott esti 9 órakor mind bezárassanak. Be is zárják a helyiségeket most rendre, esti 9 órakor. Nekünk úgy tetszik, hogy ez a nagy lelkiismeretesség onnan van, hogy a már biztos fogyasztási- s regále adó jövödelmi deficzit majd 2 hónap múlva, az erre való utalás ürügyében nyerjen fedezetet.

— Kinevezés. Hantiig Alajos, törvényszéki joggyakornok a veszprémi törvszékhez aljegyzővé neveztetett ki.

— Felolvasás. A kereskedő ifjak egyletében múlt szombaton kezdődött a felolvasó estélyek cziklusa. Ezúttal dr. Sándorffy Miksa tartott felolvasást a baktériumokról, talpraesetten oldván meg azt a nehéz feladatot, mely tudományos témának népszerű körben való előadásával jár. A szép és nagyszámú közönség zajos éljenzéssel jutalmazta meg a felolvasót. Felolvasás után tán ez volt, majd szünóra alatt sikerült tombolát rögtönzött a rendezőség, mely az egylet könyvtárának hozott némi jö- vödelmet.

— Halálozás. Weisz Elek városi tanácsos urat mély családi gyász érte, anyósa Weisz Antalné. a főváros legjótékonyabb nője e hó 27-én meghalt s temetése nagy részvét mellett tegnapelőtt ment végbe. A kiadott családi gyászlap igy hangzik: Weisz Ele kné szül. Weisz Malvin úgy saját valamint alulirt rokonok nevében fájdalomtól megtört szivvel jelenti — felejthetetlen — szeretett édes anyja Weisz B. Antalné szül. Kramer Katalin e hó 27-én, 54 életévében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei e hó 29-én d. e. 10 órakor fognak a gyászházból a kerepesi úti zr. sirkertbe kisértetni. Béke hamvaira ! Weisz Elek vő, Weisz Ernő, Weisz Arthur, Weisz Dezső, Weisz Katinka unokák. Kramer Jakab, Kramer Samu, Kramer József, Weinberger Cecilia sz. Kramer testvérek. Kramer Jakabné szül. Hirsch, Kramer Rezsőué, szül. Hay, Kramer Samuné szül. Lőwy, Kramer Józsefné szül. tószegi Freund sógornők.

— Nagy Áron síremlékére újabban adakoztak: Kis Dávid 40 kr. Szilassy Aladár 5 frt. Barbarics Gy. 2 írt. Szőcs András 1 frt. Szabó Dezső 3 ff. N. N. 40 kr. Várray Zoltán 50 kr. Szűcs L. 50 kr. Kőgl Péter 60 kr. Balia L. 1 frt. Bereczk K. 1 frt. Tanay Sándor 1 frt. Összesen 16 frt 40 kr.

— Ügyvédi iroda-áthelyezés. Dr.

Kőszeghy József veszprémi ügyvéd irodáját, a palotai-utcza 234 sz. házba, az evangelicus egyház átellenében levő előbb „Vidra“ most „Pap Ferencz“ féle ház emeletébe tette át.

— Jancsiék hazajönnek. Kiss Jancsi zenekara a napokban hazajön s a Végh-kávéházban csütörtökön tartják az első zeneestélyt, keservesen huzva: „De a szírem csak azt mondja, jobb otthon !*

— Kazalégés Ajkán. F. hó 26-án reggel 9 órakor szülői gondatlanság folytán, egy négy éves kis gyermek által tűz támadt. A szalmakazalt gyújtotta meg, hogy nála melegedhessen. Szerencse, hogy a nép most már jobban házkörüli teendőkkel van el foglalva, otthon lévén, nagy részben sikerült, a fecskendő hasznavehetetlensége daczára is — elfojtani és még a kazalból is valamit megmenteni.

— A balatoni angolna. Rosenberger János kenesei derék halászbérlő érdekes levelet intézett hozzánk, azon hir alkalmából, hogy a fouyódi halászok egy 78 ctm, hosszú s fél kiló súlyú angolnát fogtak, Azt irja, hogy e példánynál nagyobbat fogtak okt. 15-én az ő alsóörsi halászai. Ez az angolna 99 ctm. hosszú s 3 kiló súlyú volt, melyet Veszprémbe küldött ajándékba. Rosenberg megjegyzi, hogy már nagyon sok angolna van a Balatonban, de kifogni azért bajos, mert az angolna a vizfenekén mászik, mint a kigyó, rendkívüli síkos, kicsi fejű s igy a legsűrűbb hálón is igen könnyen átsurran — mint azt elég alkalma volt megfigyelnie.

— Tűz. Tomajon folyó hó 23-án d. u. 2 órakor a község háza ismeretlen okból kigyuladt. Még két pajta lett a lángok martalékává. Szerencse, hogy szél nem fújt, igy nagyobb kár nem törrénhetett.

— Zóna díjszabás a szomszédos vasutakon. A dunántúli helyi érdekű vasutakon, melyek a legközelebb megnyitandó pozsony-porpáczi vonalat, valamint a csáktornyai-ukki, boba-sümeghi és sümegh-tapolezai helyi érdekű vas- utait foglalják magukban, a pozsony- szombathelyi vonal megnyitásának napjával a személy- és utipodgyász szál- llitásra nézve uj, zónadij szabás lép életbe, amelynek alaptételei a m. kir. államvasutak egységtételeinek felelnek meg.

— Vonat kisikamlások. A múlt héten Siófok és Szántód közt egy teher- vouat ismeretlen okból kisikamlott, nagymérvű pályatest rángolódás azonban nem volt. Ugyancsak az nap Kanizsa- és Mnrakeresztur között szintén egy tehervonat kisiklott, csakhogy Kanizsán már egv előzőleg kisikamlott kocsi idézte elő a katasztróhpár. Ugyanis Kanizsa állomáson egy nyitott kocsival tolattak, mely ismeretlen okból kisikamlott és a helyett, hogy kellő vizsgálat alá vették volna, besorozták a tehervonatba. A tehervonat mozdonyvezetője útközben észrevette a nevezett kocsi nyugtalan járását s már-már a vonatot raeg- akarta állita, de azon pillanatban ki- ugrani látták az említett kocsit és utánna 14 teherkocsi követé; 7 vag- gon teljesen porrá zuzatott az áruval együtt, a többi 7 meg nagymérvű sérülést szenvedett. A vágányok teljesen tönkrementek úgy, hogy a vonat közlekedést csak átszállással lehetett föntartani, a táviróvonal pedig ketté szakadt, e miatt a táviratok más irányban tereitettek. A kisikamlás borzasztó látványt nyújtott. — F. hó 12-én pedig Zákány állomáson egy teher vonat kihaladása alkalmával kisikamlott, oka ennek egy magy. államvasuti fedett teherkocsi tengelytörése volt, a kár itt is meglehetős, mert valami 4 kocsi po. rá zuzatott.

— Vakmerő utonállásnak volt színhelye a szombathely-veszprémi útnak Pereszteg és Szenye közt levő része f. hó 15-én. A Farkas-erdő közelében fegyveres legény megállitotta Karácsony Ferenczné kocsiját, majd a lóra, majd a kocsisra irányozta a fegyver csövét, Pénzt, vagy életet követelt. A holtra ijedt asszony az alternativa elsejét választotta és 1 frt 60 krt, ösz- szes pénzkészletét oda is adta a támadónak. De ezzel nem elégedett meg, hanem akárcsak a romantikus betyárvilág szegény legénye, felült az asz- szony mellé és Kámig utitársa is maradt. Mindez nappal d. u. 3 órakor történt. Az útonálló 22—24 éves kis fekete pörge bajuszu legény. Nyomozást megindították.

— A tihanyi és bakonybéli apátságról. A tihanyi és bakonybéli apátság nagy urodalmai, addig is mig uj apát megválasztva leend, a szent-már- toni apátság igazgatása alá kerültek.

— Betörők garázdálkodása. Bala- to n - Fő kajá r on, mint levelezőnk irja, október 24-én éjjel betörők garázdálkodtak és három helyen is szerencsét próbáltak. Először Rosenthalné korcsmahelyiségét törték fel, innen a szomszéd Szabó József lakására törtek, kiásva a falat, végül Maróthi mészáros üzleti helyiségébe hatoltak. Legtöbb kárt Szabó szenvedett. A csendőrség nyomozza a tetteseket, a kik valószínűleg kóborló oláhezigányok voltak.

— Lókötök. Ács-Teszéren kőbőr oláhezigányok egy odavaló gazdától 4 lovat loptak. A zirczi és alásonyi csendőrök nyomában vannak a lókötöknek.

— Lókötő czigányok megyénkben.

A nagyon is ismeretes Lakatos banda és szövetséges társai szombat este Győr- megyéből átjöttek Veszprémmegyébe s Csesznek határából négy lovat elhajtottak. Vasárnap Győrben pálinkáztak a lókötők, de mire az őket üldöző csendőrök oda értek, már túl voltak, Győrmegye határán is. Átmentek Mo- sonmegyébe hová az üldözők nyomon követték őket. Az utóbbi időkben nagyon gyakran hallatnak magukról a győrmegyei kóbor czigányok. Igazán kívánatos lenne ha egyszer már megszabaduljon tőlük a környék.

— Amerikába vándorlók. Vége a mezei munkának ; -— a kereset nélkül álló bakónyvidéki lakók közt ismét felüti fejét az Amerikába vándorlás tengeri kígyója, mely ellen hiába kü- denek a hatóságok. Hiába fogják el és tolonczolják vissza illetőségi helyükre, ezzel nincs segítve a bajon sőt rosszabb a helyzet, mert a kivándorolni szándékozó vagv módot talál és mégis kimegy a hatóság kijátszásával, vagy otthon marad nyomorban hajlék és kenyér nélkül szaporítva a közveszélyes elemet, azok számát, akik koldulni még nem tudnak. Munkát kellenének adni, munkát. E hó 26 és 27-én Győrött a győri vasút állomásánál feltartóztatott veszprémmegyeik közül öten bakony- szentiványiak, a többiek Fenyőfőre, Pé- terdre és Oszlopra valók. A győri rendőrség kötelességét tette s haza tolon- czoltatta őket.

— A jövő ÓV. Az 1892. év szökőév, tehát 366 napja van. Uralkodó planéta

, a Vénusz, a tavasz kezdődik márczius 20-án reggel 4 óra 28 perczkor, a nyár junius 28-án éjjel 12 óra 35 perczkor, az ősz. szept. 22-én délelőtt 9 óra 41 perczkor. Az 1892-iki fogyatkozások közül nálunk csak a két holfogyatkozás lesz látható és pedig május 11-én este 10 óra 20 perczkor a részleges és november 4-én délután 3 óra 20 perczkor a teljes holdfogyatkozás. A katbolikusok nevezetesebb változó ünnepei a következő napokra esneK: busvét-vasárnap április 27-ére, Krisztus menybe menetele máj. 26-ára, pünkösd vazárnap jun. 5-ikére, szentháromság-vasárnap jun. 12-re. Űrnapja jun. 16-ára, első adventvasárnap nov.

27-ére. Végül, arai hölgy olvasóinkat bizonyára legjobban fogja érdekelni, a farsang 52 napig tart.

— Mikor lesz megint vízözön ? Az

ismert időjós, Falb Rudolf nemrég felolvasást tartott Meiningenben a kritikus napokról, özönvizekről és a jégkorszakról. E felolvasása alkalmával a jövő 1892-ik év márczius 28-ikát és április 26-ikát, mint e század leg- kitikusabb napjait jelölte meg. A jövő esztendőben, álitotta Falb, oly sürü esőzések lesznek, hogy a föld legmélyebben fekvő részei okvetlenül el fognak mocsarasodni. Felolvasása folyamán előadta, hogy a legkedvezőtlenebb idő a földre nézva az, mikor mind a hat fiktor (a holdközei, napközei stb.) egyszerre működnek össze. Ez az özönvíz, vagy a jégidő, ilyen idő minden tízezer esztendőben egyszer következik be a földön. Az utolsó özönvíz 4000 ezer esztendővel volt Kr. e. Ettől fogva a klimatikus viszonyok egyre javultak és Kr. u. az ezredik esztendőben érték el tetőpontjukat. Ez volt az az idő, mii;or egész Németországban megtermett a bor. Az ezredik évtől fogva az éghajlati viszonyok a uagy csapadékok következtében ismét kedvezőtlenebbekké váltak s a levegő hőmérséklete apadni kezdett, A legközelebbi özönviz, mely az egész emberi kultúrát megfogja semmisíteni, 6400 ban lesz.

Várkonyi Dezső urnák

V eszpr émben.

Csak egy szóra kérem.

Kevés közünk volt is lesz egymással az életben. Hát most is telegramsty- lusra hangolok.

Önnek soha semmi oka sem volt engem megtámadni. Azt nem csak ön, de az egész város konstatálja. Mert én önt nem konkurrensül, de bajtársul üdvözöltem, mikor ide jött. Hiszen, 10—15 évvel ezelőtt én is csak úgy jártam a hivatalos záptojások közt való keserves kóklertánczot, a princzipális köhécseléses ütemére, mint ön most.

Elvégre úgy történt, hogy én az almádi fürdőtársaság vigalmi bizottságát megróttam azért, mert a „Margit- buc3ut“ nem a kápolnában, hanem az ottani csárdában hivták össze. Erre ön azzal felelt lapjában, hogy sze- menszedett gorombaságok kíséretében, engem „álszenteskedőnek“ nevezett.

Az uj titulust nem acceptáltam. Visz- szaadtam s indokoltam azzal, hogy másfél évtized óta való veszprémi szerkesztésű hírlapjaim maradandó tanúságot tesznek, a hírlap szigorú keresztény vallás-erkölcsi irányáról.

Ön nem fogadta el az argumentumot s leleplezéssel fenyegetett. Ez megesett egy névtelen szerkesztői üzenetben, melyben aztán nem leleplezések, de egy rakás nyilvánvaló rágalom s becsületsértés foglaltatott.

A publikum egy része azt mondta nekem, hogy ez a kirohanás nekem szól, — a másik rész (közte a kerék- hajtóm is) védelmére kelt s visszaleplezte a leleplezést. Hogy az nem nekem szól.

Meg kellett győződnöm arról, hogy kinek van igaza. Pörbe idéztem ezért, hogyha csakugyan nekem szólt az üzenet, haa becsülettel szerzett leleplezett köpenyt visszakeritsem. Konczedálja kérem, hogy az erre való összes intézkedéseket megtenni, nemcsak jussom, de a familiám iránt való kötelesség volt.

Hát ön mikor a vizsgálóbíró ez ügyben másodízben is kihallgatja ót Szombathelyen, erre az én kötelességszerü törekvésemre, szószer int való vallomása szerint, mely ma közöltetik velem — igy felel :

„A vádbeli szerkesztői üzenetben senki névleg felemlítve nincsen ; kétségtelen azonban, hogy a vádbeli kitétel egy bizonyos személyre voaatko- zott. Hogy ezen személy kicsoda, e helyen meg nem nevezem. Magyarországon körülbelül 3000 lapszerkesztő és lapkiadó van, kik közül magánvádló találta magát érintve, miről én nem tehetek. “

Ezeket vallotta ön szószerint most kedden a második kihallgatáson s ezek szerint ön az én megsértésemről nem tehet.

Hát teszek én, miután ily körülmények közt a vádlevél ön ellen be nem adható. Mert semmi biztosítékom nincs aziránt, hogy amit két kihallgatáson, úgy a végtárgyalás kihallgatáson is ugyanezt ne mondja: s akkor tanuk, és polgári esküdtek és bírák, kik ami kettőnk múltjának és mai társas, családi és publicis'ikai életének érdemeinek, hibáinak, sikereinek és eredményének összeméri egei ésére összegyűltek — mehetnek haza a szélrózs ■. minden irányában. Es nem az ön, de az én költségemre (mely elveszettebb volna az adóhátralék fizetésnél.) És nem az én rehabilitáltatásom örömére, de az ön rágalmai büntetlenségének örömére.

A pörös ügygyei végeztem s még csak egy körülményre teszem figyelmessé. Arra, hogy a sorok közt való, dugott sunyi-támadások nem válnak a magyar tisztes publicistika üdvére.

Ön megtámadja például a jóra való város pennáját Vikárt, amiért oly roszul stilizálta a tűztorony-ünnepség falragaszait. Holott nem ő, de a városi aljegyző biinös abban, hogy ezt a rósz plakátot én stylizáltam és az én intézetem nyomatta ki.

Aztán, ho.ry a múlt héten az ön principálisa egy uj nyomó-gépet vett, nem mulasztja el e hirt oly kommentárral kisérni lapjában szórul-szóra, hogy „

nekünk nincs szükségünk szélhámos dicsekvésre, mély fennen szokta hangoztatni: angol gyártmány, egyenesen külföldről vásárolt gép működik nyomdánkban. Persze, ön erre is azt mondhatja, hogy hiszen 3000 könyvnyomó masina van az országban ; hogy Kom- polthy ur az ő masináját érti alatta, arról nem tehetek.

Szombat, okt. 31.

Azonban csendes reklámomul engedje kijelentenem, hogy e szélhámos ánglius masina1", a „Petőfi“-intézet masinájául reklamáljam, mert ilyen szerkezet és nagyságban nincs több a Duuántul, mint azt Dessauer gyár-bizományos mindig bizonyítani fogja — akitől én az anglius masinát, az ön prin- czipálisa is az új nyomó-gépet vettük.

Aztán a mostani publicistikai elvei mellett megnagyobbíthatja a lapját. Egv eredményét, ime konstatálom. Nagyobb sunyi less amilyen eddig volt.

Végzem nyomtatásban kiadott panaszlevelem.

A névtelen szerkesztői üzenet rágalmaiból legalább is Vsooo-ed rész nekem jutott.

Ezt a részemet ezennel ünnepélyesen önre visszaruházom.

Legyen véle szerencsésebb, mint én. Nekem se árt, se használt.

Ha fáj önnek ez a kijelentés, keressen érte elégtételt ami újságíró-ezekünk törvényes polgári esküdtszékénél.

Ha insultálni megkísért, leütöm.

Ha azonban további személyes polémiára kényszerit: legyen nyugodt, mint az újságírás mesterségében egyáltalán nem, ezen a téren sem fogja az én repülő Pegazusomat az ön megyeházi parancscsal s princzipálisos köhécseléssel nógatott, szecskatömetü gebéje utolérni sohse.

Úti figura docet.

Kompolthy Tivadar.

IEOD ALÓ l^L.

Hullám József költeményei. („Az én világom“; 1 kötet; Veszprém. A „Petőfi“-intézet kiadása.)

Ez a mii a héten jelent meg s a szerző újabb költeményeit foglalja magában,

Ami közönségünk közel egy évtized óta ismeri Hullám irói tevékenységét. Sokoldalú tehetség s az irói munkakör minden ágát egyforma ambitióval, habár nem egyforma szerencsével, műveli. Képzelnie nem kéri kölcsön az ég azúrját s csillagait; beéri Hike zománczával, szive ihletének szelíd szárnyalásával. Nem zavarja múzsa-hajlokát a politikai tusák harsonáival s oly lelki megnyugvással dalol, mintha csak ő hallgatná. Mint az erdei madár, mely nem kér és nem vár tapsokat — hanem énekel, mert a szive dobbanása az.

Aki Hullám pezsgő humorú, jóizü bohó- kás tárczait valaha elolvasta — és most ezt a báuatos szavú, borongós dallamu verskötetet olvassa: az aligha ismer abból ugyanegy szivre, ugyanegy lélekre. Pedig az ellentét természetes. Mig a tárczaczikkeket a humor trainingje szempontjából, művészileg irja, addig dalaihoz csupán lelke világából meríti az ihletet s ezért közvetlenebbek, bensőbbek, mint amazok. Ezért szívesen is mellöznők e kötetből azokat a bon- mot. szerű apróságokat, miket „Jou-jouk“ czim alatt foglalt össze idegen inspirátiók szülötteiként zavarják a kötet ideális összhangját.

A költemények alaphangja a rejtett ''bánaté; sóhaja egy mondhatatlan fájdalomnak, mely e pár sorban nyer kifejezést:

De jól esik el-el néznem Nefelejtsnek hervadását,

És kisírni fájdalmimat,

Látva szivem hű képmását.

Románczai és balladáinak kiválóbbjai (Tuba Lidi; Barna Józsi) s főkint a fővárosi lapok által is reprodukált gyönyörű „Nő legendája“ oly alkotások, melyek maradandó becsüek, bárba alkalmi hangulat-versei (s ezek közt legszebb a Kovács Zsigmond püspök halálára irt Elégia) szintén az ihlet-versek legszebbjei közé sorozhatok.

A követlenség rövidsége jelemzi általán. Nem keres bímes szavakat. Az eszme fenségéhez nem kutat szivárványszínű külső éket s szive dobbanását egy-egy rövid accorddal veti papírra. Szebben nem is írhatta volna meg az alábbi költeményt:

Isten.

Világot alkota B munka oly dicső...

És minden perezben ezt ■.

Újjá teremti O...

A csillagok hona;

A viz, a föld, az ég —

Mind fennen hirdetik Az alkotó nevét.

Te is csak por valál Es lelket ő adott —

S hogy hőn szeretni tudj’

Szivet is alkotott.

Szeresd hát lángolón S imádjad Istened..,

S szeresd a föld rögét,

Hazádat s Nemzeted!

S van-e a beusőségnek, a szívverésnek melegebb, megragadóbb hangja, mint ez, amely e verskötet szerelmi dalaibann szólal meg? Olyan az, mintha az ő szivének dobogását érezőnk a mi szivünkön — mintha úgy éreznök, hogy a szerelem mámorában a mi üdvünk ihlete is igy szólalt volna meg.

A „Margit“-hoz irt cyclusban igy ir:

En nem tudom, hogy lehetett * Szecelemről annyit írni,

Mikor téged édes Margit.

Nem ismert még eddig senki.

• ' Éter