Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)
1891-07-11 / 31. szám
Veszprém 1891. XL évfolyam. 31. szám. Szombat, julius 11. TOME» «AP Megjc^en niinden szombaton.— Alapára: égsz évre frt; negyedévre 1 frt 50 kr.; egyes szám ára J5 Ír. — Hirde'ésekpe tlteora kr ; nyilttér petit-tere 20 kr., 30 kr., kincstár Illeték. — A hírlap irodája : „PetöS“-intézet Veszpum (város ház-tér A homoktdepités. A földmivelési m. kir. ministerium kebelében végre ez év folyamán egy ujabbi üdvös mozgalom indult meg a magyar szőlőtermelő közönség phil- loxera által sújtott részének fölsegé- lésére. Ez volna a már régóta teljesen biztos óvszerül ismert homoktelepités kérdése. A mozgalom megindulása körül legjelentékenyebb tényezőként látjuk szerepelni közéletünk egyik igen jeles, nemzetgazdászatilag kiválóan képzett férfiét, az ifjabb főúri rendnek komoly tanulmányokkal egybekötött nemes törekvésű tagját, ifjú Széchenyi Imre grófot. Forrón üdvözöljük őt e téren! A nemes gróf áthatva közjóra irányuló még nemesebb törekvésektől és bizva önerejében s közgazdasági ismereteiben,. oly igazi férfiúhoz méltó munkához fogott szerencsétlen honfitársai fölsegélésére irányuló önzetlen fáradozásával, a miért siker esetén ötét a közelismerés eléggé aligha, — de a magyarok Istene bizonyára megfogja kellőképen jutalmazni. A földmivelési miniszter ur által felszólítva ugyanis készséggel vállalta el gróf Széchenyi Imre a homoktelepités fontos ügyére szervezett kormány- biztosi állást és ezen minőségében már a múlt kora tavaszszal beutazta i leginkább sújtott Balaton mellékellek elpusztított részét, buzdítva min- lenütt már rokonszenves megjelenéséire! is a csüggedő és részint már föl- lig sújtott parti lakosságot a liomok- ;elepitésre. De még inkább buzdit mindnyájunkat az az igazán komoly munkásság, unit a nemes gróf nehéz feladatának teljesítése kezdetén tanúsít. O legelébb is közvetlen a nép szádból óhajtván megismerni — sokak iital követésre méltó módon — a lözhangulatot, lejött közénk és meg- lallgatta példátlan türelemmel a leg- gyszerübb földmives véleményét is ízen kérdésben. — Csakis midőn az ?y kitudakolt igazi közkivánalmakkal isztába jött, akkor látott teljes erővel kivitelhez. Az általa itt lent léteikor végzettéit nem akarjuk ismételni. — A kezet nehézségeivel szemünk láttára folyatott küzdelmet sem szándékozunk lost méltatni. — Csak az egyszerű ínyt konstatáljuk, hogy neki sikerült z, a mi tán igen sokaknak nem sike| rült volna: Somogy parti homokbiró 1 töldesurainkat reábirni a szükséges terület átengedésére egyrészről, — és szőlőbirtokosainknál az érdeklődést és vállalkozási kedvet felkelteni másrészről. Miként már a kormánybiztos úrtól személyesen hallottak, az ő nemes czélja a magas kormány intentióinak megfelelően, legelsősorban a Balaton- mellék szegényebb sorsú szőlőmunkás népét a végelveszés avagy — mi egyre megy — a kivándorlástól megmenteni. — Ezen czélra szánta ő a közvetlenül a somogyi Balatonparton elterülő vízmentes homokterületeket, amelyekből — terület kicsinysége folytán, de mégis a vállalkozási kedv szerint — 1 — 2 holdat bocsájtand a kormánybiztosság egy-egy szőlőmives- nek, a legkedvezőbb feltételek között | beültetés alá. I Ezen kisebb kerületi telepek az illető munkások által régi lakhelyükről, időközönkénti ingyen átszállítás mellett miveltetnének, állami előlegek mellett. Ennyit röviden a tervezetről. — A többit, valamit azt is, bogy a telepítési kormánybiztos ur terhes feladatának tetőpontján áll, és hogy a már tett Ígéreteit mindenben beváltani törekszik, s Isten segedelmével képes is leend; fényesen dokumentálja az alább egész terjedelmében közölt és általa szövegezett szerződés, amely immár parti községeink mindegyikében közkézen forog és reméljük, hogy igen sokak által fog szerencsétlen szőlőmi- veseink közül hálás érzelemmel fogadva — aláíratni. E helyen megjegyezzük még, hogy ezen szerződésben foglaltak a homok- telepitési ügynek csakis egy kis részecskéjét világítjuk meg, mig a többi, legnagyobb részt Bel ső-Somogyban fekvő és szintén betelepítendő bomokterületek telepítési ügyét, az ide vonatkozó szerződési levéllel együtt jövő számunkban fogjuk ismertetni. No de hadd beszéljen most már maga a Szerződés, mely egyrészt a m. kir. kincstár képviseletében ......................telepítési kormánybiztos, másrészt ......................lakos közt szölőtelep lé tesítése érdekében következő feltételek mellett köttetett: 1. A magyar kir. kincstár a...................községi határban fekvő...................................által re ndelkezésére bocsátott .... kath. holdnyi területből a jelen szerződéshez fűzött, a felek által aláirt és a szerződés kiegészítő részét képező térrajzon .... számmal megjelölt, azaz . . . kath. holdnyi terület szőllö telep létesítése czéljábél 189 .évi................ hé . .. . napjától 1 ... évi...................hó .... napjáig terjedő időre.......................... lakosnak birtokába és használatába átadja. 2..........................................az első pontban kö rülirt területet az első pontban megállapított időszakra birtokába és használatába veszi és kötelezi magát, hogy az átadott területet csakis szőllőtelep létesítésére fogja használni és ebből folyólag arra is kötelezi magát, hogy a területet az első öt év alatt szőlővel be fogja ültetni és pedig csak oly szőlőfajtákkal, a melyeket az e czélra kikül- ! dött kormánybiztos meghatározni és megje- i löl ui fog. I Kötelezi magát továbbá, hogy a szőllő- í mivelés tekintetében a kormánybiztos uta- ' sitásaihoz és rendelkezéseihez szorosan és feltétlenül fog alkalmazkodni. Ha a telepes a kormánybiztos utasításait és rendelkezéseit teljesíteni vonakodik, avagy ha a neki átadott területet más czélra használná, vagy pedig a kormánybiztos észlelete szerint annak növelését hanyagul, vagy a czélnak meg nem felelően teljesítené, a telepes szerződésszegést követ el és a kormány- biztosnak jogában álland őt a telepről elmozdítani és a telepterületet másra átruházni. 3. A telepes az első 5 éven át nem tartozik bért fizetni, a 6-ik évtől a 10-ik évig azonban kataszteri holdanként és évenként 3 frtot, azaz három forintot, a Il ik évtől kezdve a 30-ik év lejártáig holdanként és évenként, 6 frtot, azaz 6 forintot tartozik ..........................földtulajdonosnak..................... lefiz etni. Az évi bér a fizetéssel terhelt évekre évente a szőrét befejezése után, legkésőbb azonban november hó 1-én előre és egész összegben fizetendő. Magától értetik, hogy nemfizetés esetére jogosítva lészen a földtulajdonos a haszonbért a jelen szerződés alapján a kir. kincstár minden szavatossága és kötelezettsége nélkül a telepestől behajtani. A földtulajdonos az ezen haszonbérre nézve őt illető jogának biztosítása végett a jelen szerződéshez szintén hozzájárul és azt aláírja. 4. A kir. kincstár az esetre, ha a kormány- biztos a telepest arra érdemesnek és ha a minisztérium azt szükségesnek találja, a telepesnek szolővesszöket, valamint karókat oly- kép szolgáltat ki, bogy a telepes ezen szőlővesszőknek és karóknak vételárát, illetve a kir. kincstár által meghatározott értékét a 6-ik évtől kezdve legalább is holdanként 30 írtban meghatározott előleges évi részletekben mindig a szüret befejeztével, legkésőbb azonban november hó 1-én kamatok nélkül köteles a...................nak..................... pén ztárba befizetni. Nem fizetés esetén ezen évi részletek bírói utón fognak behajtatni. Ilynemű előlegért rendes körülmények közt a telepes nem szavatol más vagyonával, mint a jelen szerződés tárgyát képező területen létesített szőllő jövedelmével. 5. A kir. kincstár ezenkívül, azonban a nélkül, hogy az iránt bármi kötelezettséget vállalna, a kormánybiztos előterjesztésére kiváltképen, de csak az első 5 évi időszakban a telepeseknek a szőllőmivelés érdekében másnemű szolgáltatásokat is teljesíthet. Az ily szolgáltatások, ha természetben teljesittetnek a kincstár által felszámítandó és kimutatandó készpénzérték, ha pedig készpénzben teljesittetnek, a tényleg fizetett összeg erejéig adott előlegnek tekintetnek és ennek természetével bírnak. Ily előleg szintén kamat nélkül, az előbbi pontban meghatározott módon lesz visszafizetendő, illetőleg behajtandó, s a telepes kötelezi magát, hogy a kincGár felszámítását megtámadbatlanul helyesnek és érvényesnek fogja elismerni és az ellen a helyesség és valódiság tekintetéből kifogást nem tehet. Ily előlegért a telepes bárhol létező vagyona erejéig szavatossággal tartozik. 6. A telepes a telepítés kezdetétől számított öt teljes év eltelte után félévi felmondás mellett kiléphet a bérletből, illetőleg | otthagyhatja a telepet. Ez esetre a kir. 1 kincstár a telepet más telepesnek adhatja | át s a telepet terhelő összes tartozások, feltéve, bogy a kilépő telepest semmiféle mulasztás vagy szerződésszegés sem terheli, a helyébe belépő uj telepesre szállanak át. Ha azonban a telepes szerződésszegés folytán hagyja el a telepet, az állami előlegekért és pedig a 4. pont alattiakért is egyéb vagyonával felelős, a melyből jelen előlegek tőle kilépése után is behajthatok. A kir. kincstár jogosítva van, a telepest bármely mulasztás, nevezetesen a szőllő- müveiés elhanyagolása, a jelen szerződésből folyó fizetési kötelezettségének nem teljesítése, vagy más szerződésszegés folytán a telepből elmozdítani és a telepet másra átruházni. Mind a kimozditás, mind a telepből bármi okból történt kilépés esetére a telepes elveszti a beruházásokra vonatkozó minden igényét. Elmozdítás esetére a telepes bárhol létező vagyonával felelős és szavatol az összes áll. előlegekért. Végre kiköttetik, bogy a telepesnek átadott terület az 1-ső pontban meghatározott 30 évi időtartam lejárta után a telepes által bárminemű kárpótlási igény kizárása mellett a földtulajdonos teljes rendelkezésébe száll vissza, hogy tehát a telepes ezen határidő bekövetkeztével a földtulajdonossal szabadon szerződni, esetleg a telepitvényt elhagyni köteles és a beruházások a földtulajdonos tulajdonává válnak. 7. A telepes tartozik a neki átadott területet fásítás és sövényezés által a szél ellen úgy megvédeni, a mint ezt a kormánybiztos meghatározni fogja. 8. Az alkalmazandó trágya nemének és mennyiségének meghatározására nézve fenntartja magának a kir. kincstár a szerződés . egész tartama alatt az intézkedési jogot. 9. A szőllőteraleteken vágható szőíővesz- szőkre nézve fentartja magának a m. kir. kincstár az elővételi jogot. Az e részben a kir. kincstár által meghatározandó vételár az állami előlegek törlesztésére fog beszámíttatni. 10. Magától értetik, hogy az állami előlegek a lejárati határidők előtt is törleszt- hetők és hogy az erre nézve teljesítendő fizetéseket az illető adópénztár mindig elfogadni köteles. 11. A szőllőterület őrzését a telepes a többi I telepesekkel együtt szövetkezetileg tartozik telj esiteni. 12. A teleptől járó földadó és más bárminemű adótartozások, úgy az ezen szerződés \ után járó bélyegek és illetékek a telepes által viselendők. i 13. 5 évig, tehát 1891. évi ősztől kezdve, 1891. év tavaszáig a kir. kincstár a bérlő részére évente 10 oda- és visszaszállítást a vizen át ingyen biztosit. 14. Ha a telepes nős, ez esetre neje is köteles a szerződést mint egyetemleges kötelezettséget elvállaló társ aláírni. Magától értetik, hogy az esetre, ha többen vesznek át egy telepet, azok egyetem- leges kötelezettséget kötelesek vállalni. 15. Ezen szerződés a telepest aláírásánál fogva kötelezi, a kir. kincstárra nézve azonban csak a nagyméltóságu m. kir. földmive- lésügyi minisztérium által eszközlendő jóváhagyás utján válik hatályossá. 16. Közmegegyezéssel megállapittatik, hogy ezen szerződésből eredő mindazon törvényes lépések, melyek megtételére a kir. kincstár mint felperes jogosítva lenne, az egyedül általa szabadon választandó s az 1868. évi 54. t.-cz., illetve az 1881. évi 59. t.-cz. értelmében a sommás eljárásra illetékes bíróságnál a per tárgyának értékére való tekintet nélkül sommás eljárás utján tehetők folyamatba, mig ellenben azon vitás kérdések, melyeknél a kir. kincstár mint alperes jelentkezik csakis a budapesti m. kir. jogügy-igaz- gatóiág székhelyére nézve illetékes biróság előtt az ügy természetének megfelelő eljárás szerint döntendők el. Minek nagyobb erejére ezen szerződés három példányban állíttatván ki, tartalmának felolvasása és helybenhagyása után két tanú jelenlétében a felek által aláíratott. Szerződési pontozótok feles szőlő telepítésre. 1. Az urodalom minimum 2 kát. hold homokterületet ad át bérlőnek 16 évre a czélból, hogy azt bérlő oly fajta szőlővel és azon mód szerint rabja el és mivelje, mint ezt az uradalom kívánni fogja. A metszés is az uradalom által előirt módon eszközlendő. A többi mivelési munkálatok alatt értendők: nyitás, hármas gyökér eltávolítása, 3 kötözés, 3 kapálás, fattyazás, csonkázás, elhalt tőkék, karók és kötelek pótlása, szedés és szüret. 2. E területből bérlő minden hold után 150 □ ölet kertnek használhat és azt saját belátása szerint művelheti, ugyan e terület egy részét nyári hajlék felállítására is felhasználhatja. E területet bérlő ingyen élvezi mig a bérletben marad. 3. A fenmaradó területet 2 év lefolyása alatt szőlővel tartozik berakni és pedig csak úgy, hogy azt előtte való öszszel 70 czm. mélyre megforgatta. 4. A nyári hajlék feállitására az uradalom ingyen szolgáltat nyers anyagot és azt a telephez szállítja. 5. Szőlővesszőt a bérlő szolgáltatja, a mennyiben mégis a kivántató vesszővel nem rendelkeznék, az uradalomtól folyó legolcsóbb áron előlegben kap. 6. Ültetésnél iszapot, valamint vizhordó szebetet az uradalom ingyen ad. 7. A szőlőtermést bérlő tartozik leszüretelni és elpréselni. A seprüs mustot felerészben az uradalom, felerészben pedig saját edényében öntözi, valamint a törkölyt is. A berakástól számított 4 éven felül esetleg elért termés mind a bérlőé marad, csak az 5. évtől fogva feleztetik meg a termés. A felezésnél az urodalomnak fizettetik meg a termés. A felezésnél az uradalomnak joga van választani és a termésnek általa válaszT ÁB CZ A. ! áayámiél Virágos mezőnek Van bogara, méhe; Napsugár is járja, Szellő játszik véle; Tavasz van, élet van A mezőn, a réten, Feslő bimbók ajkán, Szép leány szemében, Szelíden mósolyg rám Kelő hajnal pírja, Csupán te nem zöldülsz, Édes anyám sírja. Virágos mezőnek Van bogara, méhe, Visszanéz a szellő Az ég kék szemébe, S'jelenti az urnák' Örömnek nincs hijja, Csupán egy sir nem zöld: Az én drága kincsem, Édes anyám sírja. Tépjen szét a vihar Te zöldülö berek, Nap, borítsanak el Setétlö fellegek, Énekét a gerle Addig el ne sírja: A mig ki nem zöldül Édes anyám sir ja. Napsugaras völgybe, Virágos kis kertbe, Majoránna, cziprus S violák közibe: Oda kellett volna Tégedet letenni, Azok között tudnál Igazán pihenni: Nem abba mogorva, Fekete sziklából Vágott hideg boltba, A mely az esőnek Jó nyugvó helye, De te csak szerettél, Neked jobb ágy voln’ egy Harangvirág kelyhe. Ha meghal a vén fa, Elsárgulnák vele Gyümölcse, levele. Levele a fának Versenyt fut a széllel, A te gyermekidet A sors hányta széjjel. A legkisebb levél Legtovább elröpül, Én voltam legkisebb A tieid közül. A legkisebb voltam, Legtávolabb estem, De legközelebb van Tehozzád a lelkem. Láttalak álmomban, Látlak mindig ébren, A szent mártíroknak Fehér köntösében. Te jősz az Ur után, Te mindenek felett, Te, a megtestesült Szív, te, a szeretet, Ki az Istenségnek Része vagy igazán, Anyám, édes anyám. SEBESI JÓB. „Isten és m ember.“ Irta Kemenei Ferenc:. Két kötet Veszprém, Kompolthy T. „Petőfi“-könyvnyomdája 1891. 35 iv. Csendesen, zajtalanul, egy vaskos kötet hagyta el a sajtót legközelebb városunkban. Készülését tulszerény titkolódzás rejtegette, megjelenését nem hirdette a reklám nagy dobja. Ez a könyv a veszprémi főtisztelendő ká- talan egyik lángtebetségü tagjának : K e- m e n e s Ferencz kanonoknak és költőnek legujabb hatalmas vallás-bölcselőn alkotása : „Isten és az ember.“ Éhez a névhez: Kemenes, a vallásos irodalom nemes iskolája fűződik és fundamentumát évtizedekkel ezelőtt rakta le a most előttem fekvő hatalmas bölcselmi költői mű szerzője. Nem tulajdonítok magamnak jósló tehetséget. De midőn pár évvel ezelőtt Kemenes nevét ismét gyakrabban láttam egy-egy gyönyörű költemény alatt a „Magyar Szemle* hasábjain és pár sort Írtam e lapokban az „Irodalom ujjáébredóse Veszprémben* czimmel. az a szeretet-teljes rajongás, mely megmagyarázhatatlan belső rugóval köt Kemenes vallás-erkölcsi költészetéhez, megsúgta nekem és én kifejezést is adtam annak, hogy az a lánglelkü, vallásos szivü poéta,aki hosszú hallgatás után dalol, nem hallgathatott tényleg, hanem Dagyobb művön dolgozhatik az örök Isten dicsőítésére, a bűnös emberek oktatására. Szivemben ég az öröm, mert beteljesült gondolatom, itt van előttem egy hatalmas mű, telve az örök Isten szent dicséretével, az igaz ember szeretet-teljes szívverésével, a vallásos lánglelkü poéta imaszerü varázsköltószetével. Gyenge az én toliam dicsőítésére. Az ember, agyában mély tudománynyal, de az Isten alkotásában parányi lény, a természet hatalmát, a vészteljes tengert akarja szemlélni egész fenségében és odakötteti magát a hajó árboczához. Helyzete biztos, nem kell tartania attól, hogy leveti a vihar a fedélzetről, mégis remeg, medöbbenti az, ami fenséges, csodaszerü, félénkké teszi a hatalmas. így érzem én is — a csekélység — magamat Kemenes Ferencz hatalmas alkotásával szemben. Belemerül lelkem a könyv olvasásába, a szivem hevesebben dobog, felülérzi magát a mindennapiasságon, oltár előtt képzelem magam és úgy érzem, hogy önkénytelenill is imádkozám, aztán megdöbbenve bámulom a-jrvallásos lélek bölcseimét, félek dicsőíteni a fenséges alkotást. Mert hisz én is igen parányi lény vagyok abban a kifürkészhetlen időben és űrben, mely felett minden pillanatban rendelkezik és melyet minden perezben újjá teremthet, vagy megszüntethet a mindenek hatalmas ura: az örök Isten. Kemenes Ferencz hatalmas müvét Isten dicsőítésére, parányi emberek oktatására irta. Mennyi poezis, mily beláthatatlan bölcselem és igazság nyilvánul a kötet epilógusában, melynek egy strófája igy szól: „Ki vagy öröktől és örökké, S az ég előtt is szentség a neved : Bocsásd meg oh, örök valóság, Hogy ajakamra veszem szent neved! Oh, mert te szent és végtelen vagy, Én csak múló por és bűnös nemzedék . .. De ha kerub volnék is, rólad Még akkor is csak félve zengenék !“ A vallásos lelkesedés, mely ragyogó zo- mánczczal vonja be az egész alkotást, nyer kifejezést e sorokban. Ez adta kétségtelenül a költő kezébe az ihletett tollat. És az a lelkesedés, az ihlet varázsereje egy parányit sem csökken az egész 35 ivén keresztül. Nem találkozunk sehol olyan közönséges, mindennapos poezissel, mely csak egy pillanatra is kidöczczentené az olvasót abból a i kellemes érzésből, melybe hangulatát, lel- : két a hatalmas ódái szárnyalás, a mélyen | átérzett hyninuszok sorozata ragadta. Kétségtelenül hatalmas vallásbölcselmi mü ez, mely arra van hivatva, hogy megnyissa a költői irodalom vallásos iskoláját, ahol lendületes daktilusok, magas szárnyalásu jam- busok mély és átérzett gondolatokat ölelnek fel, ahol az ódák Istent dicsőitve, versenyre kelnek a szebbnél-szebb bymnusokkal. Mert ódák és hymnu-ok gyöngysora e kötet, közbe-közbe a vallásos lélek tapasztalatainak elbeszélő nyilatkozásaival: de egészben olyan költői alkotás, mely szivet emel és leköt, a zsibongó agyat mély, fenséges gondolatokra ébreszti s vallásos érzelmeket kelt, ímádásra tanít, mert önkénytelenül imádkozik az, aki beletekint Kemenes mély költészetének kristály forrásába. Igazán bámulatos az a megfigyelés, mely az első résznek „Sátán* és „Jóslók riválissá* fejezetekben nyilvánul legkimagoslób- ban. Szinte bámul a kritikai elme, hogy az a vallásos lelkű poéta, aki a csendes házioltár mellett büszke elvonultságban pengeti a lantot és meglepve hoz napvilágra feltűnést keltő nagy alkotást, mikor »irt reá e tapasztalatokat szerezni, mikor volt ideje mérlegbe vetni a sok igazat és salakot és abból kiválasztani azt a megdönthetien igazat, ami a fent említett két megfigyelésben nyilatkozik. Mi közönséges emberek, akik nem az oltárnál szolgáljuk az Urat, hanem az élet- küzdelem chaosában becsülettel vesződünk a mindennapiért, tudjuk csak átérezni a Sátán és Jóslók rivallása részletek borzalmas valóságát. De annál jobban esik áttérni a mü második kötetére, ahol az imaszerü dicsőítések
