Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)

1891-07-11 / 31. szám

Veszprém, 1891. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, julius 4. tott felét elhordatni. Á termés másik fele a bérlő tulajdonát képezi. Kívánságára az uradulom azt neki a bogiári révhez szál- litja, mely munkáért minden 5 Hl. szállí­tása után 4 kaszás napszámot szolgál a bérlő, de a napszám bérlő által készpénzül is megváltható. 8. A karónak való nyers anyagot az ura- nalom ingyen szolgáltatja, levágatja és a telephez szállítja, de kérgezése és faragása bérlőt illeti. 9. Bérlő tartozik a telepítés módjára — ültetés távolság, után javitás, faj megválasz- tás, gyepű rendben tartása stb.-ben az ura­dalom képviselője rendeletét teljesíteni. Tar­tozik az esetleges vadkárt mindenféle kár­pótlás nélkül megtűrni, magát erkölcsösen és becsületesen viselni, mert mindenféle kár­ért, vagy vissaélésért, mely az uradalom hátrányára — ő általa vagy családtagja ál­tal történik, személyesen úgy, mint az őt illető termés felével felelős. 10. Trágyát az uradalom ingyen szol­gáltat annyit és a mennyit jónak tart, saját erejével a szőlőgyepü bejárásig szál- litja és ott lerakja. Annak a szőlőbe behor- dása és alámunkálása a bérlő kötelességét képezi. 11. Mindennemű földadót és ezután kive­tett pótlékot az urodalom visel. 12. A 16 év leforgása alatt, mely azon év decz. 31-tl számítandó, melynek őszén az első földforgatás történt, a bérlő bármikor felmondhat, de ez esetben semmiféle kárpót­lásra nem számithrt. 13. Az uradalomnak ellenben 16 év lefo­lyása alatt csak azon esetben van joga felmondani, ha bérlő a szerződést meg­szegi, vagy az urodalomra nézve káros visz- szaélést követ el, de ekkor viszont az uro­dalom köteles bérlőnek a homokterület sző­lő ültetésébe befektetett munkáját és tőkéit kamat nélkül készpénzben kifizetni, és pe­dig a következő árjegyzék szerint, ha ezen felmondás a 10-ik évig történik. a) 1 [] öl felrigolirozásáért 4 kr., b) el- egyengetése egy holdnak 5 frt, c) szőlő­vesszőért, ha ő adta, minden 1000 db meg­fakadt szölőplántáért 12 frt, d) ültetési mun­káért holdankint 10 frt, e) azon kívül az ^ első 4 év minden évi regieje fejében meg- i térítés kát. holdankint 25 frt, 14. Az urodalom által kijelelendő szőlő határán egy általa előírandó mélységű árok ásandó és 16 évig jó karban tartandó bérlő által. Annak hányására bérlő az uradalom által ingyen adott magból nyírott, gyepüt köteles nevelni és azt gondozni. Mig ez megnöl, addig már, az uradalom által oda­hordott anyagból tartozik bérlő kerítést, ala­kítani és azt jó karban tartani. 15. Az urodalom az első évben minden rendű részes munkálatban és amennyiben lehetséges, az aratásba is bérlőt és ezek al­kalmazottjait beveszi, a mennyiben ezalatt megelégedést elnyerte a jövőben is helyt, ád neki. 16. Urodalom a bérlőnek első években szükséges pénzbeli vagy terménybelil eeiőge- ket is adhat, amennyiben az illető arra érdemesnek bizonyult és pedig úgy, hogy 5°/0 kamatnál többet semmi körülmények közt nem vehet. Fenntartja azonban magá­nak bérlő borára a zálogjogot. 17. Az első szőlőültetőstől számított 16 óv decz. 31-én a bérlet megszűnik és min­den néven nevezendő kártérítés nélkül a kész, termöszőlő minden tartozékával ismét a tulajdonos feltétlep birtoklásába megy át. Bérlő esak azon ingóságokat és esetleg a nyári épületbe beleépített anyagokat vi­heti el, a melyet ő maga adott. 1848—49-iki szabadságharczunkról s annak szereplőiről hazánkban, Európában és Ame­rikában felkutathatok és megszerezhetők vol­tak. E gyűjteményben ezerhatszáz kép van mindenféle fajtájú és nagyságú olajfestmé­nyektől kezdve a fényképekig meg a met­szett vagy litografált képekig. Érdekes és fölöttébb jellemző, hogy e gyűjteményben 205 kép Kossuth Lajost ábrázolja és hogy mind a 205 Kossuth-kép más-más nyomta­tásban jelent meg s legnagyobb része kül­földi származású. Az egész a legváltozato- zatosabb és legérdekesebb quodlibet, igazán szemlélhető kommentárja annak a frappáns hatásnak, a melyet szabadságharczunk egy egész mivel! világban tett. É jeles kiállítás­nak érdekesebbé tételére Pázmándy Dénes és gróf Károly Gábor orsz. képviselők is közreműködnek és a birtokukban levő 48—49-re vonatkozó tárgyakat szintén kiál­lítják. Gr. Károlyi Gábor ezenfelül a kiál­lításnak engedi át Kossuth ama legújabb életnagyságu képét is, a melyet az ő meg­rendelésére Karlovszky Bertalan, Párisban élő hires magyar művész most festett. E ki­állítás rendezői kérik egyúttal az egész hazai közönséget, hogy a birtokukban levő szabad- ságharczi emlékeket a kiállítás tartamára viszontszolgálatért, vagy meghatározott díjért átengedni szíveskedjenek. Minden ilyen kül­demény Hentaller Lajos orsz. képviselő és Fárnek Béla uraknak Budapest, V. kerület, a fővárosi vigadóba czimzendö. A legcseké­lyebb kiállítható tárgyat beküldő is egy életnagyságú fénykép-imitácziót kap Kossuth, vagy valamely jelesebb költőnk arczképéből. A kiállítás befejeztével pedig a gyűjtemény tulajdonosai több száz darab érdekes tárgyat, úgymint nyomtatott és fes­tett képeket, plakátokat, fegyvereket stb. ajándékoznak a budapesti, kolozsvári, aradi, kassai stb. olyan múzeumoknak, a hol 48—49-es ereklyék is vannak. A kiállítás sikerére fölöttébb kívánatos volna, ha abban festő és szobrász művészeink is részt vennének, annál inkább, mert most nyílik először alkalom annak a bemutatására, hogy történelmünk egyik legjelentősebb epi­zódja a hazai képzőművészetet hogyan inspi­rálta. Különben igen kiváló művészek, mint Zala, Roskovits, Stettka, Margitt.ay, Spányi | stb. megígérték, hogy fognak kiállítani ké- ; pékét. 1848—49-iki szabadságliarczunk képekben. Hentaller Lajos orsz. képviselő és Fiirnek Béla által sok év óta gyűjtött és kiválóan érdekes 48—49-es gyűjtemény kiállítása né­hány nap múlva a fővárosi vigadó több ter­mében megnyílik. E nagyon érdekes kiállítás tartalmazza — úgyszólván majdnem egész teljességei mind­azokat a képes ábrázolatokat, melyek az Dr, Laky Kristóf hivatalfoglalása SzoaaaT3s,tls.elyea. A szombathelyi kir. törvényszék uj elnöke, dr. Laky Kristóf, cs. és kir. kamarás múlt hétfőn, junius hó 29-éu vette át Szombat­helyen a törvényszéki ügyek vezetését. Ez alkalommal — a „Dunántúl“ szerint — a törvényszék, járásbíróság, valamiut az ügyészi hivatal összes személyzete tisztelgett nála d. e. 9 órakor. Mindnyájuk nevében Békessy Gyula törvényszéki biró üdvözölte az igaz­ságszolgáltatás szombathelyi fejét, hosszabb beszédben adva kifejezést a nagy tisztelet­nek, bizalomnak és ragaszkodásnak, a mely- lyel öt nehéz állásában körülvenni óhajtják. A szónok kiemelte, milyen kitüntetés a szom­bathelyi törvényszékre nézve, hogy Laky Kristóf neveztetett ki elnökül, mert eddigi működése e téren mindenkinek, a ki ismeri őt, osztatlan becs ülését szerezte meg számára. Kéri, hogy rokonszenvünknek e nyilvánulá- sát fogadja szívesen, valamint ajándékozza meg őket jóindulatával és bizalmával. Laky Kristóf válaszából kiemeljük a kö­vetkezőket : ban e meggyőződést, nem respektálja, még akkor is, ha talán az övével ellenkezik. Csupán az adminisztratív teendők végzé­sét. tartja fenn kizárólag magának. Hason­lítja e tekintetben a törvényszéket egy ha­jóhoz, a melynek irányzása fölött hosszú út­jában csupán egyetlen ember, a kormányos rendelkezhetik. Kijelenti továbbá, milyen nagy súlyt fele tét arra, hogy a biró a társadalomban is el­foglalja az őt megellető helyet. Nem barátja ama felfogásnak, mely szerint a biró telje­sen elvonuljon és mindentől távol tartsa ma­gát. Tévedés, hogy a bírói hivatás ezt meg­követelné. A biró is egy lánczszem a tár­sadalomban, nélküle e láncz nem teljes, söl igen természetesen erőtlenebb is. (Zajos él­jenzés.) Elénk tetszéssel találkoztak Laky Kristóf ama szavai, melyekben kifejtette álláspont­ját a bírónak mint állampolgárnak a köz­életben való szerepléséről. Nem ellensége annak, bogy a biró kivegye részét az alkot­mányos jogok gyakorlatából is, csak kívánja, hogy azért pártküzdelmekbe ne engedjék magukat belescdratni, mert e pártküzdel­mekből esetleg jogsérelmek támadhatnak, a melyeknek orvoslása ismét a b ró feladata. Igen természetes tehát, ilyen körülmények közt ez a feladat bármilyen lelkiismeretes­séggel oldatnék is meg, nem járulna hozzá a birói íekiutély emeléséhez a társadalom előtt. A jól átgondolt és szellemes beszéd a kü­lönben is rokonszenves férfiútól előadva, nagy hatást tett s Lakyt lelkesen éljenezték. Az uj elnök e héten csupán a hivatali ügyeket intézte el s a jövő héten veszi át a vég tárgyal ások vezetését, A felvett növendék tartozik magát tan­könyvekkel ellátni. A könyvek, vagy azok ára (osztályonként 10—12 frt) jelentkezéskor az igazgatónál bemutatandók. A szülők fi­gyelmeztetnek, hogy intézetünkbe küldött gyermekeiket tisztességes teli és nyári ruhá­val, elegendő fehérneművel (legalább 6 ing, 4 gatya, 4 törülköző, 6 pár harisnya), teljes ágyneművel (legalább 2 lepedő, minden ván­koshoz 2 vánkoshéj) asztalkendőkkel, kefékkel sat, annál inkább is lássák el, mert a végle­ges felvétel a megjelenés alkalmával történ­vén, a felsoroltakkal kellően el nem látott növendék nem vétetik fel. Az igazgató-tanácshoz czimzett kérvények aug. 15-ig a képezde alúlírt igazgatójához küldendők. A kérvényhez melléklendők : ke­resztelési (születési) bizonyítvány, iskolai bi­zonyítvány. orvosi bizonyítvány. A segélyre igényt tartók szegénységi bizonyítványt tar­toznak kérvényükhöz mellékelni, mely eset­ben a kérvény bélyegmentes. A kérvényezők a felvételről, a megérkezés idejéről, a felvé­teli és javítóvizsgálatok napjáról külön érte­sítést. kapnak. Kelt Csáktornyán, 1891. julius 1-én. Margitay József, igazgató. ___________ Ke rületi keskefclini iparkamara Győrött. Már régebben ismeri — úgymond — jó Ilire után a szombathelyi törvényszéket, mely­nek vezetése nagy feladatokat ró az elnökre. Csekély ereje és tehetségei tudatában, (éljen­zés) eleinte nem is akart e feladatok telje- 8Ílésére vállalkozni, s csupán igazságügyünk zseniális vezérének, Szilágyi Dezső igazság­ügyminiszternek határozott óhajára fogadta el az elnöki állást. Kéri birótársaií, hogy öt minden erejükből támogassák. Kívánja, hogy mindegyikük mindenkor igaz meggyő­ződése szerint járjon el birói magasztos hiva­tása gyakorlásában, mert senki nálánál job­lélekemelő lánczolata fűződik együvé. Külön- külön költői mü mindenik, önállóan is ima számba megy mindenik, és együttesen mégis rapsodikusan sorakoznak és szerves egészet képeznek. Kemenes újabb alkotását nem lehet mél­tóan dicsőíteni, kellőképen méltatni egy ki­szabott tárcza keretében. Fog akadni, mert impulzust ad reá a mű, méltó toll és nagyobb tér, mely kötelességét lefogja róni az iroda­lom iránt az által, hogy megismerteti e művet s oda helyezi arra a magaslatra, melyet kijelölni én nem érzem magam elég erősnek. Ezzel a reménynyel köszöntőm én Keme­nes Ferenczet, az „Isteli és az ember“ szer­ző-költőjét és megköszönöm neki azt a szíves­séget, melyet szerzett nekem müve olvasásá­val, amikor felemelt lélekkel, müve varázsa alatt szolgáltam Isten dicsőségének. V. Hullám József­Haynald Lajos életéből. — A „V. F. H.“ eredeti tárczája. — 1863-b%n volt a nagyszebeni országgyű­lés. Haynald Lajos, akkori erdélyi püspök Gyulafehérvárról az országgyűlés megnyitá­sára odaérkezett. Másnap „Te Deum“ volt, melyet ő pontificált fényes segédlettel és én voltam azon szerencsés helyzetben, hogy minisztráltam neki 7 diák társammal. A „Te Deum“-ot megtartotta és akkor, mivel még Erdélyben vasút, nem volt, utazó kocsijába, mely a plébánia előtt állott, az isteni tisz- j telet végezte után beleült, és hazuhajtatoti • Gyulafehérvárra rezidentiájába. Ennek s.z ! lett a következménye, hogy megfosztották , az erdélyi-püspöki nemes czimertöl. (A rósz j nyelvek ebben az időben azt beszélték, bogy I Fogarassy Mihály, ki utóda is lett és aki daczára jó székely létére, mégis a bécsi Reichsradtba be ment: erdélyi püspökségtől való megfosztását elősegítette.) 1864—65 között már Becsben lakott, egy­idejűleg mint privát ember az úgynevezett Mehl márkion, a Hotel Prinzben. Épen ak­kor és azon években igen sok erdélyi gye­rek Becsben tanulván, sokan találkoztunk vele, mert von Haus aus bennünket szemé­lyesen ismert. Különösen engem, mert szü­leimmel, kik ntizy katholikusok voltakig kik ha oda érkezett, hát fogadtatásán min­dig jelen voltak és az ezüst nemüt szolgál­tatták ki használatra vendéglátó házigazdá­jának. Engem is igen szeretett! S igy Bscsben akárhanyan, ha láttuk, megéljeneztük az utczán s a Hotel Pointzig elkísértük! Meg­kínált bennünket pompás szivarokkal olykor, de kikérte és figyelmeztetett, hogy ily fel­tűnő óvátióktól jövőre tartózkodjunk! Meg is jártuk szépen, de igen jól emlékszem — egyszer az augusztinusok temploma előtt egy pénteki napon újból találkozónk vele, spaliert álltunk hatan é újból megéljeneztük. A szegény istenben boldogult cardiuális, akkori püspök, székhely nélkül, ki maga is menekült, nem gátolhatta meg, hogy ben­nünket szépen, mind a birkákat a kaiserliche polizeirebe kisértek. Kihallgattak és ebéd után (persze mi sem kaptunk olyant), sok irka-firka után elbocsátottak, de soha azért kellementlenség nem ért bennünket. Bécsböl a szélrózsa felé mind eltávoztak. Megjött az alkotmány is, és az istenben boldogult kalocsai érsek lett, és szinte már istenben boldogult Fogarassi püspök, mint erdélyi püspök, Haynald fen:ih .tósája alá került! Csopaki jugyátf — A hazai tojáskivitel érdekében. — A kereskedelemügyi m. kir. miniszter közli a kamarával, hogy a zürichi cs. és kir. konzulnak 1890. évről szóló jelentését Svájczban irányuló tojáskivitelünket érdek­lőiéig több oly körülményről tesz említést, melyet az érdekéiteknek figyelembe venni igen szükséges. A nevezett konzuli jelentése szerint Svájczban váló tcjáskivitelünk jelentékeny­nek mondható ugyan, azonban az sokkal nagyobb mérveket ölthetne, ha kivivőink az áru kiválasztására és csomagolására nagyobb gondot fordítanának és töreked­nének az illető piacz igényeihez alkal­mazkodni. A monarchia területéről csupán Stájer- országból visznek ki kifogástalan árut. A magyarországi tojások a legsilá­nyabb minőségűek; kicsinyek és csoma­golásuk hiányos. Hogy ennek daczára mégis találnak fogyasztási piaczot, az azon körülmény­nek tulajdonítható, mivel olcsóbbak, mint a sokkal frisebb szállítmányokban kapható és gondosabban csomagolt olasz tojások. A tőlünk származó tojásküldeményeknél azt kifogásolják, hogy a szállításra szol­gáló ládák rosszul vannak leszegezve és a hézagok nincsenek kellőképen kitömve, miért is igen sok tojás törötten érkezik rendeltetési helyére. Ennek elkerülése tojás kivitelünk szem- pontjábul múlhatatlanul megkivántatik. A zürichi tojáskereskedők továbbá kívá­natosnak jelzik a Stáieroszágból érkező küldeményeknél követelt azon eljárást, mely szerint a tojások csomagolására használt ládákat a szalma berakása előtt két réteg erős papirossal bélelik ki, mert ez által az áru úgy nyáron, mint télen a hőmérséklet káros behatása ellen nagy mérvben óva van. Mindezen körülményekre felhívja a ka­mara az érdekelt közönség figyetmét. Győr, 1891. jul. 6-án. A kerül, keresk. és iparkamara nevében Jerfy Antal, elnök. Szávay Gyula, titkár. Tudnivalók a Csáktornyái m. kir. állami tanítóképző-intézetbe való felvétel ügyében. — Karczol at. — Az egyszer nem olyan „stylus curialis“ féle hivatalos mosdatásról van szó, hanem olyan kuriózumról, ami méltó helyet foglal­hatna Rátót krónikái között is. Mert a veszprémi városház udvarán való­ságos hivatalos mosdatás volt, mely ugyan­csak nagy gondot adóit a „városi polgárok pénzén“ tartott „hivatalnok uraknak“ a tekintetes főkapitánytól egész a lámpagyuj- togatókig. A napokban ugyanis négy oláh medvetán- czoltató tisztelte meg e várost becses láto­gatásával. Jól nevelt bundás medvéket hoz­tak ide tánczoltatni az utczai népség örö­mére. A rkapitány a nála járt oláhoknak amúgy „blindre“ megadta a helyhatósági engedélyt. Bezzeg nagy volt a meglepetése, mikor meg­látta a négy hatalmas medvét és ugyanannyi oláh szurkos atyafit, akik a mosakodást olyan ritka élvezetnek tartják, hogy a legöregebb sem emlékezett közülük arra az igazságra, hogy a viz minden piszkot levisz. A rendőrkapitány ur, mint egy lelkes állatvédőhöz illik, megbotránkozott a fésü­letlen medvéken és a mosdatlan medvetán- czoltatókon és elrendelte azonnal azoknak hivatalos utón való megmosdatását és meg- fésültetését. Egy pár városhajdu, akik esetleg nem tettek akkor a rönd körül szolgálatot, végez­ték az oláh mosdatást, a lárapagyujtogatók pedig a medvéket fésülték és Zacherlinezték. A jámbor állatok szemlátomást jól érezték magukat a műtét alatt, mert egymást barát­ságosan vakargatták. Természetesen ezen a napon a rönd őr nélkül állott, este pedig a borzasztó sötét­ségben négy szelíd polgár törte ki a nyakát, mivel a lámpagyujtogatók medvefésüléssel voltak elfoglalva. A humánus eljárás természetesen nagy szenzácziót keltett s a lámpagyujtogatókra azt a benyomást gyakorolta, hogy mégis vaunak bizonyos dolgok, melyek rosszabbak a kutyafésülésnél is. Óriási tortúra után ünnepi díszbe és tisz­taságba került a művész-társaság. A jámbor oláhok egymást bámulták s közös akarattal kimondották, hogy ilyen tiszta állapotban Veszprémben nem működnek — nekik na­gyobb város kell most már — és átrándultak Székesfej érvárra. A régi koronázó városban igen megcso­dálták a tiszta karavánt és dicsérték a vesz­prémi rendőrség humanitását. Csak a Répási öntöző tésur mormogott; hogy a lajtjából annyi vizet hiába elpocsé­koltak.-- A „Stefánia-yacht-egylet“ jU] 6-án szép versenyt rendezett, az egy. leti díjra. Nevezett 4 hajó: gr. Ester­házy Mihály „Alma*-ja, gr. Andrássy Géza „Almom“-ja, gr. Nádasdj Ferencz „Miczi“-je s gróf Andrássy Sándor „Fergeteg“-je. Indító: Szarvassy Sándor gondnok. Indultak: Alma, Mi. ezi, Fergeteg. Almom bánatot jelentett. Az első fordulónál (a pályát 3-szor keile megkerülni) „Miczi“ kötélzete elszakadt s kiállt. Győztes lett „Fer­geteg“ két reff-hosszal. E hó 8—9-én volt az érdekes lawntennis verseny, melyről tudósításunk még nem ér­kezett. — A b.-Fűredi galamb-lövészet ma szombaton s hétfőn délután lesz. Ösz- szesen 550 galambot fognak föleresz­teni s lelőni a yacht-elubb tagjai. — Az adókivetö bizottság bevégezte munkáját., a városház tanácstermében tartattak a tárgyalások. — Artézi kút Pápán. Pápán a már évek óta készülő artézi kút érdekében a közgyűlésen ismét felszólaltak, da­czára annak, hogy a már két ízben megkisérlett furatás sikertelen maradt. De a város nem retten vissza a nagy kö tségtol sem és elhatározta, hogy az artézi kút furatását folytatja, mert igy van reménység arra, hogy Pápa városnak lesz nemsokára élvezhető vize. —- Az üldözöttek pártfogója. Meg volt irva e lap hasábjain, hogy Pap Gábor dunántúli református püspök az oroszországi üldözött zsidók segélye­zésére hívta fel hitsorsosait. Ebből az alkalomból a magyarországi orthodox zsidó liitfelekezet közvetittő bizottsága üdvözlő táviratot intézett Pap Gábor püspökhöz, a melyre a püspök a kö­vetkező levéllel válaszolt: A magyaroszági autón, orthodox izraelitái hitfelékezet t. közvetittő bizottságának Budapesten. A Csáktornyái áll. tanítóképző-intézet első évfolyamába felvétetik oly ép és egészséges testű növendék, ki 15-ik életévét meghaladta és legalább négy gymnáziumi, reál, vagy polgári iskolai osztályt, vagy teljes felső népiskolát végzett. Ha a jelentkezők száma engedi," esetleg felvétetnek Olyanok is, akik kevesebb osztályt végeztek, de a magyar nyelv-, számtan-, földrajz és történelemben annyi jártasággal bírnak, mennyit a közép­tanoda 4 alsó osztályában tanítanak. A fel­vétel vagy iskolai bizonyítvány, vagy felvé­tel alapján történik. A szegény sorsú, de jó magaviseletü s szorgalmas tanulók 4 évig tartó kiképezte- te'sük ideje alatt állami segélyben részesül­nek. A segély áll: 1. teljesen ingyenes ellá­tásiból (élelmezés, lakás, mosás, világítás, fűtés); 2., félingyenes ellátásból, ("mely eset­ben felvett növendék bavonkint 5 frt élel­mezési díjat tartozik érte fizetni); 3., csupán lakás, mosás s a hozzátartozókból (mely eset­ben havi 10 frt élelmezési díj fizetendő); 4.. havonkint 6, 5, 4 frt pénzsegélyből; 5., havi 14 forintért élelmezés, lakás stb. álló teljes ellátásból. A segély mennyisége a bizonyít­vány minőségétől, a további szorgalomtól és jó magaviseltéé függ. A sesfély a magavise­let- es szorgalomhoz képest, év közben is felemelhető, leszállítható és elveszíthető ÜJBONSÁGOK. Veszprém, julius 4. — Az uj zirczi főapát, ns. Vajda Ödön üdvözletére múlt kedden érkezett a benezésrend küldöttsége Zirczre. — Ugyanakkor a veszprémi kegyesrendi társház képviseletében ft. Takács igaz­gató 8 fi. Tölcséry Fr. urak üdvözöl­ték Zirczen a népszerűvé lett uj fő­apátot. — Városi közgyűlés volt múlt hét­főn, melyen a polgármester kijelen­tette, hogy nincs oka aggodalomra, hogy innét az egyik zászlóalj honvéd­séget Fejérvárra vinnék. Kijelentjük e helyen, hogy akárki informálta Szabó Imre s Kovács Imre urakat, azaz úri ember hazug volt, mert a honvédség felének Veszprémből elve- zénylése — befejezett tény. Tes­sék átmenni Fejérvárra, ott 5 perez alatt meggyőződnek erről, sőt a lak- taya illető termeit is megnézhetik már, ahová ez a mi zászlóaljunk he fog kovártélyoztatni. így áll kérem szívesen a dolog. Aki kötelességét teljesiti az köszö­netét nem érdemel. Én csak köteles­ségemet teljesítettem úgy is mint ember, úgy is mint lelkész, mikor igaztalanul üldözött, mindenkitől meg­fosztott muszkaországi izraelitái em- j bertestvéreink érdekében gyenge szavamat felemeltem. Mint ember j nem nézhetem el némán a felebaráti I szeretetnek, a szeretet nagy törvé­nyének lábbal tapodását és mint a szabadságharcznak egyik közliarczosa megdöbbenve láttam, hogy a XIX. század végén is eltiporhatja az em­berjogokat az igaztalan hatalom, és a jogtapodás ellen czivilizált Európa nem emeli föl tiltakozó szavát oly energiával, melyei véget vethetne az igaztalan, az embertelen üldözésnek. Erős meggyőződésem az, hogy az a retográd, az a reakezionárius irány­zat, melynek a muszkaországi izra­eliták üldöztetése egyik szomorú bi- zonyitékn, nem lehet tartós. Az em­beriség életfolyamában is van stag- náczió, sőt visszaesés is, de csak ideiglenesen, mert Isten az embert előrehaladásra teremtette és az isteni akaratnak érvényesülnie kell, azt a föld hatalmasai meg nem hiúsíthat­ják soha. Az az általános részvét és rokonszenv, mely az üldözöttek irá­nyában, az üldöző muszka birodalom kivételével, a földgömbünkön lakó összes czivilizált népeknél nyilvánul, sújtó elitélése a muszka kegyetlen- séguek, hajnalhasadását jelzi azou szebb jövőnek, mikor vallásos meg­győződéséért nem üldöznek többé sehol és senkit, mikor az emberek mindenütt belátják azt, hogy az. igaz vallásosságnak is az a legíé- fényesebb bizonyítéka, ha szeretjük embertársainkat, mint önmagunkat és ez a szeretet nemcsak ajkainkon hangzik, hanem tetteinkben is megdi- csőül. Kitűnő tisztelettel maradok Révkomáromban, 1891. julius 4. Pap Gábor, s. k. dunántúli evang. reform, püspök. — A „Pápai keresk. ifjúsági önképző köre“ a vasárnapi munkaszünet első napját felhasználva, Baross Gábor ke- reskedelmiügyi miniszter, — mint e törvény megalkotójának, — tiszteletére, fényes ünnepélyt óhajt e hó 19-én rendezni, melynek programja mint hall­jak — felolvasás, hangverseny, bankett és táncz lesz. — A készülődések a kör keblében serényen folynak és hisszük, hogy ezen szép mulatság fényesen fog sikerülni. — A helybeli sütö-iparosok kihir­dették, hogy a zsemlye és kifli dara- bonkint 2 kr., 3 darab azonban 5, és 6 db. 10 kr. lesz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents