Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)
1890-03-01 / 9. szám
Veszprém, 1890. Vezsprémi Független Hírlap Szombat, márezius 1. itt a leganarchistább nihilista sem. Az volt a vélemény, hogy igy nem szabad beszélni abban a házban, mely az egész nemzet tekintélyét képviseli, a melyről az egész nemzetet Ítéli meg az egész világ — melyben bízvást több ellenségünk, mint barátunk szívja az Úristen levegőjét. Hanem a másik beszéd, a melyet Eötvös tartott, s a melyben a satyra ezeréin humorával elébb nevetségessé, — utóbb a közelmúlt 15 év történetének méghamisíthatlaii szomorú adataival : tehetetlen, senkinek többé nem használó emberré deklarálta Tisza K á 1 m á n t s beszéde végén azt jelentette ki, hogy vagy föl kell oszlatni az országgyűlést, vagy f ö 11 é p i a nemzet az 1849-iki eseményekre borított fátylat: ez a beszéd mély, megdöbbentő hatással volt az egész népre, rang- és pártkülönbség nélkül. Mert ily borzasztó nyíltsággal emberfia még nem szólt oda eddig a trónhoz, hogy választania kell a nemzet szive, — vagy a nemzet szivét ölő Nemezis között. És azóta a beszéd óta nem beszél senki egyébről, mint arról, hogy mi lesz most ? Én Istenem, hát mi lesz ? Nyomorult az ország; beteg. Akár a kívülről ideális, belülről korhadt Törökország. Nyűgözött karokkal, jómagával te- hetlenül várja a Messiást. Megjő-e ? Ki lesz az ? Keleti apathiával várjuk. Krisztus lesz-e ? Vagy megint — Antikrisztus ! Szőlőojtási tanfolyam. A budapest állami vinczellériskola igazgatósága értesíti az érdeklődő közönséget, hogy a budafoki állami leányiskola helyiségében ez érben is lesz szőlőojtási tanfolyam. E tanfolyam ingyenes s a részt tenni óhajtók 19-én reg- reggel éles ojtókéssel ellátva, a tanfolyam helyszínén szóval is jelentkezhetnek. A tanfolyamot végzettek a vizsgálat sikeres kiállása után igazolványt nyernek. Miután az ojtásmódok megtanulására idősebb egyének a tett tapasztalatok szerint nem bizonyultak képeseknek, az uradalmak és községek felhivatnak, hogy a tanfolyamra fiatalabb szölőmunkásokat küldjenek. Néhány szó a „Tanitoüldözés“ kérdéséhez, A „Veszprémi Független Hírlap“ f. évi 6. számában Kárpáti János b.-udvari kántor- tanitó rövid sorokban kemény kifejezésekkel hoz nyilvánosságra egy szomorú esetet, .melyben a főszerepet két vagyonos úri — és eg^y az istenek által megátkozott s tanítóvá lfcjtt harmadik ember játszák. E közleményre u. cs. e lap f. évi 7-ik számában Czigány Károly ur, ügyvéd, s a zala-vesz- prémi ev. esperesség tiszti ügyésze válaszol, fedvén eis oktatván Kárpáti urat, s czikkét a bojt folytán leendő megszivlelésre ajánlja. Ha e czikk csak Kárpátit s az ismert zán- kai ügyet érinti, úgy mehet; de mivel a tauitókra általában is tesz megjegyzéseket: hát nem mehet. Szavak ellen szavakat, okok ellen okokat, tények ellen tényeket kivánok a tisztességes polémiában. Czigány ügyvéd ur a helyett, hogy Kárpáti állításait eílenokokkal, tényekkel megczáfolni iparkodnék, tart egy hasisokban gazdag, mondatszerkezetében rósz, kifejezéseiben németes erkölcsi predikácziót, mely nem egyéb, mint kerülgetése a forró kásának, s melyből akarva, nem akarva, mégis csak kitetszik, hogy az Úristen is az erősebbnek segit, meg Czigány Károlv is. Czélja különben e czikkel, hogy Kárpáti állításainak élét vegye; ezt azonban a Cse- mez testvéreknek minden esetre tisztára mosni akarásával, s a tanítókra vonatkozott sértő kifejezéseknek egy „stb“ szóval történt elütésével oly tapintatlanul teszi, miszerint az ember akaratlanul is kiböki, hogyha ügyvéd is az a Czigány, de még is csak a maga lovát dicséri! Hogy Kárpáti csupán collegialitásból védelmére kel Takácsnak, erre nézve azt Írja Czigány ur, hogy ha ügyvéd társát inves- tigálja az ügyvédi kamara, ő nem védi borúra, derűre, hadd bűnhődjön ha bűnös, s bevárja az illetékes ítéletet; jól teszi. Erre nézve azonban az a megjegyzésem, hogy ha majd egyik vagy másik tanitótársunkat a tanítói kamara investigálja, magunk tartása akár Czigány űré; de mindaddig, a mig idegen elemek, idegen és sokszor fekete lélekkel ítélnek egy tanító fölött: élhetetlen semmire való tanítónak tartanám azt, aki szellemi és anyagi erejével is, védelmére ne kelne annak. Nem érti Czigány ur, hogy Kárpáti mint katholikus néptanító mi jogon avatkozik az evang. egyházi ügyekbe. Hát azért, mert az evang. egyházi ügyekben egy tanító ügyéről volt a szó. Ed azonban azt nem értem, hogy Czigány ur, mint ügyvéd, mi jogon megy neki az egész tanitó testületnek, ex abrupto összeszedett pedalis megjegyzéseivel. Aligha ez nem lesz ám a czélou tulhajitott [kő, mely a bajitóra visszaesik. Tévtanokat emleget, a midőn téves fölfogást kellene említenie, t. i. hogy a tanítók abban a téves fölfogásban vannak, bogy az ő állásuk uj állás, melynek még nincs meg a kellő tekintélye; s az ő véleménye szerint e két téves felfogásból származik a collegiai vad védelem, a fülöttös papi tekintély nehezen tűrése s a tudákos öntelt gőg. Lássa uram! Ön tudákos öntelt gőgöt emleget bennünk tanítókban, s valódi tudós létére mond olyan dolgokat, a melyek felületes fölfogásra, hézagos ismeretekre, gyenge okoskodásra és silány Ítélő tehetségre engednek következtetni. Tudákos az az ember, a ki minden lében kanál akarván lenni, fölteszi magáról, hogy ért a dologhoz, s hozzászól azután olyatén képen, mint az athenei varga Apelles festményéhez. így járt Czigány ügyvéd ur is. Lássuk különben ezeket a tévtanoknak deklarált föltevéseket. Hát uram, a tanítói állás a 19. század végén igenis, hogy uj állás. Tudjuk, hogy nem a reformatióval egyidőben ugyan; de annak szelleméből fejlődött ki a tulajdonképeni népiskola, melynek első tanitói az egyházfi és harangozó voltak. Csak alig néháuy évtizeddel ezelőtt obsitos katonák, s a középiskolák alsóbb osztályaiból tovakergetett egyénekből állott az iskolamestereknek az a serege, a melyekből a népszínművekben láthat még Czigány ügyvéd ur, egy-egy illustrált alakot. Ezidők szerint azonban, az 1868. évi 38. t.-cz. 86. §-a értelmében a tanitóképzőintézetekbe csak a középiskolák (gymnasium, real- vagy polgári iskola) IV osztályát jó sikerrel bevég- zett egyének vétetnek föl, s az idézett törvény 102. §-a értelmében, a négy évi tanfolyamat Üvegezve, egy- vagy két évi prac- sis után tan képesítők lesznek csak mint néptanítók alkalmazva. S ma már kevés kivétellel, ilyetén végzett és képzett emberekkel találkozik Czigány ur a tanitói pályán s ha egy ilyen tanítónak az állását azonosnak állítja a már leszerelt rektram és mest- ramok állásával; akkor nem tudom, hogy mit mondana önnek kebel barátja Jókai ur ő nagysága, a ki csak a közelmúltban tette a jelenben működő tanítókra azt a megjegy- j zést, miszerint ők vannak hivatva e nemzetet nagygyá és boldoggá tenni. Hogy a tanitói állásnak még nincs meg a kellő tekintélye, ezt nem csak mi tanítók érezzük és emlegetjük ; hangoztatják azt az erre hivatott magasabb körökben is, méltóz- tassék csak egy kis figyelemmel lenni. A mi a fölöttes papi tekintély nehezen tűrését illeti, ezzel a megjegyzésével szintén csizmadiát fogott Czigány ur, mert a papi tekintély tűrése, sőt annak megrespectálása erkölcsileg kötelező Czigány urra ép úgy, mint a tanítókra is, lévén a pap lelkiatyja Czigány urnák és a tanítóknak is; azt hiszem azonban, hogy fölöttes papi hatóságot akart mondani, a mi itt nincs, mert az iskoláknak igazgatósága van, állami és községi iskoláknál világi, felekezeti iskoláknál pedig papi emberek által képviseltetve s a hivatalos köz e két tisztség közt annyi, hogy az egyik igazgatója és hitoktatója, a másik pedig tanítója annak a melyik iskolának. Ezek azok a tévtanok és balvélemények, a melyeket tek. Czigány Károly keővágóörsi ügyvéd ur bennünk tanítókban 1890. éri február hó 12. kelt okoskodásában fölfedezett; mivel azonban kíméletlen és valótlan megjegyzéseivel kivételt sem véve, ránk diktált, constatálom, hogy ezúttal a bagó szerepét adta, nagyfejüeknek kiáltozván minket verebeket. — Ősszeröffenés, vad védelem, tudákos öntelt gőg stb. megtisztelő kifejezéseit illetőleg megjegyzem, hogy abbeli erkölcsi leez- kéjének a hatását, miszerint „a modor az ember“, jelen magatartásával kár volt ám elrontani. Czigány ur igazán megcselekedte, hogy vizet prédikált nekünk és nagy leleményesen bort ivott maga. Tanitó és ügyvéd az első emberrel együtt jelentek meg a földön, lévén az emberiség első tanítója a természetszülte szükség, ügyvédője pedig — az ököl. E két tényező sok százezer éven keresztül oda fejlődött, hogy ma már az egyikből egy ember rósz néven akarja annak a másiknak venni, hogy élni, existálni és tekintélyes tényező abban a comediában, a mit életnek nevezünk. Félti talán szellemi fölényét ? Nem irigyeljük tőle. Félti talán tens czimét ? ruganyos hintáját ? Egyikre sem aspirálunk. Mindössze, a mit az e téren laicus emberektől elvárnánk, csak annyi, hogy mostoha körülmények közt végzett nehéz munkánk mellett hagyjanak békét nekünk; mert szomorú valóság ugyan, de valóság, hogy annyi igaztalanságnak nincsen kitéve semmiféle rendű és rangú ember, mint mi tanitók. A kaputos embert mindig sandaszemmel néző legközönségesebb ember is mer nekünk gorombaságot mondani, mert nem fél tőlünk; a jobb módú emberek, sőt valódi kapacitások — tisztelet a kivételeknek — szintén tudnak gorombák lenni, pl. ide Zánka és Czigány Károly űr. Nem hiába mondotta a magyaroknak egyik félistene, hogy „a tanitói pálya hasonlít a' harmat szerepéhez, melyen gázol ember és marhasereg; de nyomában virág kél.“ Nem mondom én azt, hogy egyik-másik élhetetlen emberünk miatt nem fér ránk a szó ; sajnos, sokszor nagyon is rászolgálunk; de vannak azután oly esetek is — Istenem, de hány — a hol a mellékes érdekek miatt megfeketül a lélek annyira, hogy egy családos ember kezéből is kész volna a kenyeret kivenni, pl. ide a zánkai evang. tanító esete, a ki ellen, ha elég alázatos lett volna Csemez urakkal szemben, soha vizsgálatot nem indítanak. GÁCSÉR, tanitó. ÚJDONSÁGOK. — A ma esti hangverseny iránt, melyet a kedves kis Semsey Aranka zongoraművésznő s L i e d 1 Ferencz herczegi kamarai hegedűművész, városunk szülötte, kit a török szultán újév napján diszitett föl a török birodalmi medaille d’honneur jelvényével — rendeznek, általános érdekkel találkozik. A műsort a falragaszok jelzik s az igen változatos. A hangversenyzongora Mátray László úr kitűnő con- cert-zongorája lesz s a liegedü-liang- verseny kíséretét Hitter Lőrincz úr esz- közlendi. Jegyek ma esti 6 óráig még Müller Mátyás úr nagytőzsdéjében válthatók előre ; azután pedig a hangverseny' pénztáránál, melyet Súly László úr fog kezelni. A szép sikert igérő müvész-estélyröl jövő hírlapunk hoz bő értesítést. — A rendörkapitányi tisztség betöltése, melyről jeleztük, hogy a főispán legközelebb határoz abban, újból aktuális kérdéssé s valószínűleg botránynvá növi ki magát. A főispán lapja, a „Pápai Lapok“ ugyanis többször jelezte, hogy végre-valahára i betöltetik ez állás, s ime — a fö- ispáni újság is felsült. Három év óta ma sincs kapitány, pedig egy tuczaton felül való pályázat érkezett be arra. Más államban, más rendszer mellett az ilyen eljárásért — mely a levegő- j ben hagyja az egész város élet- és I vagyonbiztonsága iránti felelősséget 3 éven át — nemcsak felfüggesztenék a főispánt, de kriminális fórum elé is állítanák. Nálunk a dolog egészen máskép megy. Ur, H a 1 a s s y Vilmos pl. interpellálni akar eziránt a városi közgyűlésen, mire C s o 1 n o k y főügyész megnyugtatja, hogy bízza rá, majd megteszi ő az interpellácziót. Aztán mire C s o 1 n o k y akar interpellálni, akkorra őt is „beschvick- tigolja“ a vármegye, hogy ne veszekedjen — majd csak lesz a dolog -— valahogy, ügy tetszik nekünk, hogy nemcsak kapitányunk nincsen; de nincs főispánunk sem. Mert olyan bolond állapotot csak főispán tálán török basalikokban tudunk elképzelni. — Az almádi fiirdörészvénytársaság múlt vasárnap tartotta a „Korona“ nagytermében rendes évi közgyűlését, melyen elnökké újból Brenner Lőrincz választatott meg. Az évi mérleget a közgyűlés, a felügyelőbizottság jelentése alapján elfogadta s az arra vonatkozó felmentvényt megadta. Felolvastatott aztán a társaság almádi bérlőjének egy kérvénye, melyben az uj regaletörvény folytán beállt állapotból kifolyólag méltányos bérleengedést kér. A kérvény pártolólag kiadatott elintézés végett a választmányának. Kimondotta ezután a közgyűlés, bogy a jelenlegi almádi bérlőt, H o r- v á t h vendéglőst, szerződése értelmében továbbra is meghagyja bérletében. E határozatnak jegyzőkönyvbe vételét azonban a közgyűlés jegyzője megtagadta. K o m p o 11 h y Tivadar s a közgyűlés hat tagja ez eljárás ellen a törvényszerinti óvást jelentette be, mire a közgyűlés meglehetős izgatott hangulatban szétoszlott. — Esküvő. Hartmann Lenke k. a.-t, a városunkból Budapestre költözött Hartmann-család egyik ifjú tagját, múlt vasárnap vezette oltárhoz a budapesti izr. templomban Végh Sándor államhivatalnok s tartalékos hadnagy. Legyen a szerencse osztályrészük ! — A veszprémi polgárikor estélye. A veszprémi polgári társaskör márezius 8-án, saját helyiségében theaestélyt rendez. — Az első ibolyák. Mig Veszprémben csak úgy dideregnek a téli kaput- ban passogó emberek, addig a Balaton- vidékről a visszatérő tavaszt jelentik. Azé vidékről jövők tegnap kis ibolyacsokrokat is hoztak a hetivásárra. Persze, volt keletjük rögtön. — Miskolczi színtársulata, mely Veszprémben oly példátlan hosszú türelmű próbára tette a közönséget, Körmenden eleinte sikerrel, most roppant válságok között játszik. Úgy látszik, Miskolczi ott se lett okosabb s onnét is úgy megy el, mint — innét. — Kivándorlás Amerikába. Pápáról a múlt évben — mint értesülünk — 3y~en vándoroltak ki Amerikába. Hát csak upre. — A városi kövezet tárgyában is határozott a múlt szerda délutáni városi közgyűlés; amennyiben a vállalkozó Havranak-c?égnek kiutalványozta a még visszatartott összeget, egy bizonyos bánj^adnak visszatartásával, mely a legközelebb újból felszedendő s lerakandó kövezet munkálataira lesz szükséges. A ft. Lévay Imre által kezdeményezett s oly gyors fejlődésnek indult budapesti katholikus kör autonomikus bizottsága a hét folyamán tartotta első ülését, melyen közéletünk számos kitii- j nősége vett részt. Egyben jelezzük, | hogy ő eminentiája az esztergomi bi- j boros herczegprimás pár nap előtt külön kihallgatáson fogadta a kör ügybuzgó elnökét ft. Léva v urat s vele behatóan értekezett úgy a kör, mint az autonómikus mozgalom dolgában. Az előbbire vonatkozólag ő eminentiája azt javasló, hogy a kör ne túl szerény- ] kedjék, hanem terjeszkedjék a tagok gyűjtésével s a vidéken is a legnagyobb erélvlyel, — az autonómia ügyében pedig bárom főkérdésre kivan elébb j nyilatkozatot. Úgy látszik, hogy e nagy j horderejű mozgalom most már a leg- főbb erkölcsi támogatásban is részesül. ! — A szabadságolt áilományu sajtó- fogoiy Takáts Szylveszter, a „Petőfi“- könyvnyomda művezetője, ki a Rumy- czirkusz miatt 4 havi sajtófogságot töltött ki a szombathelyi sajtófogságban, jövő szombaton, márezius 8-án reggel hagyja el fogságát s a délutáni vonattal érkezik Veszprémbe. Sajtó- fogsága a legkevéssé sem viselte meg s mint írja, a vértanu-ág sehogy se látszik meg rajta. Hogy is mondják a veszprémi rámslisták: „Sebaj,csak az egészség maradjon.“-- A hamis-mázsa pör, melyet Benkő István inditott Weisz M. Ignácz helyi kereskedő ellen, a kir. kúria Ítélete folytán is befejezést nyert, amenv- nyiben beszüntették. Most aztán a hitelében megtámadott kereskedő hamis feljelentés s rágalmazás miatt indít keresetet Benkő István ellen. Ilyen kedélyes állapotok vannak itt napirenden, boldog Veszprémvárosában. — Az asszonyok agyveleje. Abból, hogy az asszonyok agy veleje átlag 100 grammal könnyebb, mint a férfiaké, gyakran vonták le azt az udvariatlan következtetést, mely szerint a nők elmebeli tehetsége csekélyebb, mint a férfiaké. Ezt a következtetést most halomba dönti Sappey franczia tudÓ3, aki hosszas vizsgálatok utján kiderítette, hogy az agyvelő súlya és az elmebéli tehetségek között semmi í összefüggés nincsen. Az újszülött fiú | agyveleje átlag 331 grammot nyom, j az újszülött leányé pedig 283 gram- 1 mot. A negyedik és hetedik életév ; között ez a különbség csaknem kié- i gyenlitődik, ettől fogva azonban a fiú agyveleje erősebben fejlődik mint a leányé. Felnőtt férfinél az agyvelő mintegy harminczadrésze a test egész súlyának; a nőnél pedig csak har- minczkettedrésze. De ez nem bizonyít semmit az elme tehetségeit illetőleg. Az angol nők agy veleje átlag 1260 grammot nyom, a szerecsen nőké 1232 grammot, a francziáké 1210 grammot, a németeké 1209 grammot; i de azért senki sem meri állítani, hogy a szerecsen nők okosabbak, mint a j francziák és németek. Még meggyő- zőbbek Aroca adatai. Szerinte az ostobaságukról közmondásos auvergnei asz- szonyok agyveleje 1445 köbcentimtr., az eszkimó nőké 1428 köbcentiméter, a kínai nőké 1383 köbcentiméter, a korzikai nőké 1367 köbcentiméter, a breton nőké 1366 köbcentiméter, a párisi nőké pedig csak 1337 köbcentiméter. Sappey e mellett felemlíti, hogy akárhány nőnek nagyobb agyveleje van, mint sok férfinak. — Rózsavölgyi és társa jseneműke- reskedésében legújabban megjelent „Pair oar “ polka, szerzé s a nemzeti hajós eg illetnek ajánlja Makiáry Gyula. Ára 75 kr. — A „Kópé“ vig operette, zenéjét i szerzé Konti József. 1. Füzet. 1. Ropsz ! belépti dala. 2. Nincs ilyen három helyes ! pár keringő. ... 3. Kettős dal . . . 4. I Couplet-induló ... 5. Illik nem illik coup- | let . . . Ára 1 forint 80 kr. Ajánljuk e kedves zenéjü operettet a zenekedvelők kiváló figyelmébe. — „A Gazdatiszt“, Wenninger Mátyás ur ily czimü, múlt héten megjelent szakmüve, i mely mutatványezikkünk folytán nagy érde- ! két keltett mindenfelé, megrendelhető a szerzőnél Tihanyban. Ára 50 kr. A müvet a „Petőfi“-intézet adta ki, rendkívül díszes ehamois-velin kiállítással. — A leggazdagabb amerikai halála. E hó 23-án halt meg Newyorkban j Astor Jakab János, az Egyesült-Alla- mok leggazdagabb embere, hatvan- j hét éves korában. Nagyatyja, ki a ^ Heidelberg melletti Walldorfból szár- „ O r / mázott, prémkereskedő volt Eszakame- ^ rikában s halálakor húsz millió dől- ^ lárt hagyott maga után. Unokája, a , most elhunyt milliomos, pedig már j 150 millió dollárt hagy egyetlen j fiára, ki ezelőtt az Egyesült-Államok ] követe volt az olasz udvarnál és mint ^ iró eléggé ismeretes. , — Újból panasz érkezik hozzánk, hogy , a Berhidára czimzett lapjainkat, a papkeszi . posta rendetlenül, öszetépve, vagy sehogysem \ kézbesíti. Mielőtt e már ismételt botrányos ] ügyben felsőbb fórumhoz ferdulnápk, felhív- ] juk e körülményre az illetékes közegek i figyelmét! i — Időjárásunk a roppant szárazság i mellett krudelis hidegre vált, s hogy szinte a legkeményebb télbe is s beillenék. Mondanunk sem kell, hogy s minden külső munka megakadt, s a 1 forgalom sem kielégitő ennek követ- 1 keztében. f — Névmagyarosítás. Schwarcz Jakab ‘ pápai illetőségű veszprémi lakás vezetékne- < vét belügyminiszteri engedélyigei „Szi- ] lágyi“-ra magyarosította. ] — Ä pápai jótékony nöegyiet ismét < két árvát küld a balatonfüredi szeretet- { házba, hogy ott a kertészetben magasabb 1 oktatást nyerjenek. A gyermekek elszállt- 1 tása még e hél folyamán meg fog tör- ^ tenni. ' — A devecseri hitelegyesiiiet, mint i részvénytársaság évi közgyűlése január * 26-án tartatott meg. — Az igazgatóság í a lefolyt évi tevékenységéről számolt be ^ és előterjeszteé a mérleget és zárszáma- 1 dúst, mely jóváhagyatván, a felmentvény 1 megadatik. A visszalépő Beck helyett ^ megválasztatott Kan Sándor kir. táblai bíró Budapestről. Igazgató ismét Steuer < József lett. 1 — A veszprémi posta- s távirda- \ hivatal továbbra is ott marad, a vá- ■ ros végén, az Isten háta mögött, a hol eddig volt. Így okoskodta ki azt . a legokosabban a soproni kér. főposta- ] igazgatóság s pedig avval a ráadással, i hogy az amúgy is hallatlan nagy bér- 1 összegre ezentúl évenkint még 200 i frtot rátizet. Hát hiszen teheti, mert: 1 telik az államkasszából. Hanem az- i után, ha egy szép reggelre ki lesz ] rabolva a posta, vagy szerencsétlenség i esik meg egy éjen át: akkor majd ; ráolvasunk a tisztelt főigazgatóságra, j Úgy halljuk egyébiránt, hogy ama 1 piacztóri háztulajdonosok, kik terve- : két készítettek a főigazgatóság f'el- szóllitása folytán, a postának házuk- i ban való elhelyezésére, most e terv- j munkálatok költségei iránt keresetet : indítanak a főigazgatóság ellen. — A zánkai tanitóiildözés dolgában egy- remasra érkeznek hozzánk egyes tanító uraktól felszól]alások, akkora hosszú czikkek alakjában, hogyha azokat mind beadnók C z i g á n y urnák, — kinek szánvák — hát mentten vizibetegségbe esne; a lapot pedig ' a Times alakjában kellene kiadni s pedig naponkint legalább háromszor. Hogy a rész- rekajlóság vádjával ne illettessünk, mai hírlapunk is hoz egy ilyen közleményt, szóról- szóra. A többire pedig kijelentjük, hogy miután az újság nemcsak egyetlen dologról, de a mint a mai lapunk is mutatja, száz meg százféle dologról kell, hogy Írjon — tessék mindenkinek röviden hozzászólni. Meg lehet írni öt sorban akkora támadást is, hogy félévre is becsukják érte az embert. A fő: spórolni kell a lap ingyen terével. — „Divat Salon“ 11-ik füzete megjelent rendkívül elegáns és költséges kiállításban. Ára negyedévre 1 frt 50 kr— A konstantinápolyi kirándulás iránt élénk érdeklődés nyilvánul a közönség köre'! ben. Az eddigi jelentkezések után ítélve # | kirándulásban atiyian fognak résztvenni, bogy a kirándulók bizonynyal ezúttal is részesülni fognak azokban az előnyökben | melyekben a máv. menetjegy irodája ált 1 rendezett konstantinápolyi utazások alkat mával a touristák részesültek. Ez előnyök különösen abban állottak, bogy a magyal I touristák kitűnő helyet kaptak; a selamlik | uál, megtekinthették, ami más utazók# j nézve lehetetlen, a szultán palotáit, rendeset | zárva tartott kincstárait stb. A tanúsítót élénk érdeklődésnél fogva azonban czélszef ba azok, akik hálókocsikban maguknak be lyet [kivannak fentartani, ebbeli igényeiké eleve bejelentsék. Útlevél nem föltétlenül szükséges, de különösen azok számára, akd a jegy érvényességével hosszabb időt akat nak a Keleten tölteni aiánlatos. A DrO a jegy érvényességével hosszabb időt akat nak a Keleten tölteni, ajánlatos. A pro grammot bárkinek küld kívánatra a menet jegyigy*™«*8-'
