Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)

1887-06-04 / 27. szám

Veszprém, 1887. Hetedik évfolyam. 27. sz. Szombat, június 4. VESZPRÉMI FÜGGETLEN BIRLAP MEGYEI- S HELYI ÉRDEKE, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre .............................6 frt — kr. Fé lévre...................................3 frt — kr. Ne gyedévre..............................1 frt 50 kr. Egyes példányok ára 15 kr., s kaphatók Ney Mór, Herczeg Lajos üzletében s a kiadóhivatalban. 3^E0g'j©l©2ü. SZO30Q.lOS-‘tO30._ — Előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, VESZPRÉM, H o r g o s - u t c z a, 105. szám a. küldendők. = HXEDBTÉ3EK ÉS ÍT’Y’IXuT'X'ZEZS.EfKZ a kiadóhivatalban fogadtatnak el. - Egyhasábos petitsor (tere) fi kr; nyilttér petitsora 20 kr s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni, vasárnap kivételével, naponta d. e. 8 12, d. u. 2—7 óra között.______ Sz erkesztőség: Veszprém, Babóchay-tér, Kovács-ház, a »Petőfi“-könyvnyomdában; hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok vissza nem adatnak. A zavar. Veszprém, jun. 4. Mint rendesen lenni szokott, Veszprém vár­ni egye képviselőválasztási mozgalmai az utolsó két hétben kezdődnek s aztán áll a bábeli zavar a választás napjáig. Most is úgy van. És csodálatosabbnál csodálatosabb hirek kelnek szárnyra. A nagyvázsonyi kerület kezdte meg legelőbb. A kormánypárt ott már egy hónap óta üti a vasat. Az ottani ellenzék egyik pártelnöke Fejes Dániel már 2 hét előtt jelezte ebben a lapban, hogy a kormánypárt ott Ígéretekkel, sőt pénz vesztegetéssel gyűjti akolba az igent bégető birkákat. Most a kerület közbecsült derék képviselője megerő­síti e lealázó tényt s kijelenti, hogy a vótu- mokra nem árverezik —- inkább visszalép. Pápán Eötvös Károlyt léptetik föl az egyesült ellenzéki párton, anélkül, hogy figye­lembe vennék, miszerint Eötvös már (mint elég korán jeleztük) öt kerületben volt kény­telen, a központi párt kívánatéra s erkölcsi pressiója folytán, jelöltséget vállalni. Somi ó-V ás árhelyen a habarék Beöthy Ákos ellen roppant erővel száll síkra a függetlenségi párti N o s z 1 o p y Gyulával s Győrffy Géza, ki kitér a saját kerülete korrompáltsága elől visszalép: a somlyóvásárbelyi kerületben Noszlopyt segiti győzelemre. Enyingen Matkovicli Tivadar ellené­ben is működik a meghagyatik-apparatus, M ész ö 1 y Gvul a kormánypárti mellett. Ami Magyar János érdekében ott 6 év előtt történt — az Kismiska most ott a mostani hivatalos paklizásokhoz képest. U g o d b a n Verhajvaj jelöltsége hányát- esett. A derék antiszemita missiója teljes pucscsot vallott. Maga Biró Vincze, kihez Verhajvaj protekcióért fohászkodott, egy levél­ben, melyet hírlapunk szerkesztőségéhez inté­zett. kijelenti — hogy ő igaz Kossuth-párti ember s eszeágában sincs antiszemitáskodni. Verhajvaj hozzászólt, hibája, hogy két községbe elkísérte, de — nem bűnrészes. Kijelentését a megyei Kossuth-párt örömmel veheti. Z i r c z e n és Veszprémben teljes szélcsend van. Amott Ányos Tivadar függet­lenségi, emitt Bezerédj Viktor kormánypárti T Ä £ € Z, Ä. boldog nyugalommal, bár némi gyanús aggo­dalommal pihennek a népszerűség vánkosán. Vájjon meddig tart? Mi lesz az álom vége ? Ki tudná megmondani! Nincs akkora sybilla ebben a vármegyében. Bár egyre-másra igen is sok itt a pufitos- fejü augur! Választási mozgalmak megyénkben. A nagy-vázsonyi választókerület függetlenségi és 48-as választó-polgáraihoz! Tisztelt polgártársak! Hat éve, hogy önök bizalma kezembe adta azt a zászlót, melyre Magyarország függet­lensége van felírva; két országgyűlésen át voltam önzetlen katonája annak a politikai pártnak, mely hazánk önállóságáért vívja nemes harczát a nemzet törvényhozásában. Ismét felhívtak önök, hogy újra vegyem föl a küzdelmet, melyet ellenünk a kerület polgárainak egy része indított, én erre fel­tételesen késznek nyilatkoztam, t. i. ha elv, elv ellen, meggyőződés meggyőződés ellen küzd és egyformán tisztességes eszközökkel vívjuk meg alkotmányos tusáukat. De sajnálattal látom, nem úgy indult meg a mozgalom, hogy az általam kitűzött feltétel valósulhasson. Én pedig semmi kedvet nem érezek magam­ban arra, hogy a szavazatok elnyerése czél- jából árvereljek. Aki meggyőződését a bor gőzébe hajlandó eltemetni, ám tegye, de ezek aztán ne panaszkodjanak sorsuk esetleg roszszabbra változása miatt; ezekre alkal­mazható az írás szava: „Uram, bocsásd meg bűneiket, mert nem tudják mit cselekesznek !“ Polgártársaim ! Nem egy harezot küzdöt­tünk végig együtt és a mi lobogónkat ellen­ség eddig nem győzte le. Visszaadom sér­tetlenül önöknek, bízzák ha ügy akarják, az enyémnél erősebb kezekre. Életem végéig hálás leszek azon bizalo­mért, melyben polgártársaim részesítettek s azon kéréssel búcsúzom, hogy jó emlékeze­tükben tartsanak meg ! Isten áldja meg szegény hazánkat! Devecser, 1887. május 31-én. Győrffy Géza. — Csepreghy Mariska halálakor. — Forró könnyű a vérző szív felelt, Melyet kiesőit a bánat, szeretet ; Testem, lelkemnek minden erője, Szelíd tarasz hírvivő szellője, Mondjátok el réybucsumat neki, — Habár testét a sirhalom fedi — S lelke a végtelenbe költözött — Hogy mi soha el nem felejtjük öt ! . . Nem hittem én, hogy e végső levélt Tavasz fmalma nyögve hordja szét S beszédes ajkad', vidám lelkedet Könnyünk elomló árja váltsa meg . . . Ki liitte volna oh, — örök remény, — Hogy még tébenned is csalódjam én ?! Feléd sóhajt a messzeségen át : Szülő, bánkódó testvér, jó barát, Oh, hogy miért is hagytál minket el; Tavasz magad, kit tavasz rabla el? .. . . . . Szelíd tavasz, te lenge hírvivő, Oh, szállj oda, hol csendben nyugszik ő. Vidd el neki e végső szavakat: Szeretjük öt s felejthettem marad.! . . . Lengyel Elza. Vihar előtt szélcsend. (Alkalmi elmélkedések) Suum cuique! Mindenkinek adjuk meg, a mi megilleti. Hathatós életbölpselmi jelszó ez, melyet régi bölcsek praktizáltak. En Ecsy Lászlótól profe- tieroztam s mondhatom, hogy ez a jelszó sokszor és sokban, vezérli kezemben a kalamust. Gyönge oldalam, hogy nem tartom p r ovidén- tiális férfiúnak Tisza Kálmánt. Pedig egy és ugyanazon bölcsek kövén hüselénk. Ugyanazon nagyváradi alma matert jártam nyolez éven át, melyet ő s ugyanannak a „Debreczen“-nek voltam munkatársa, melyet ő alapított. Hanem az újságírásra, meg a Kossutli-barátságra, ! meg a bihari 5 pontra épugy ráunt Tisza ur, mint 1 ama bizonyos lyukas mogyoróra. Szögre akasztotta az elvek tarisznyáját s fölcsapott p r o v i d e n ti á- lis férfiúnak. Hogy én nem tartom annak, az ép oly kevésbé alterálja őt, mint az, hogy öt millió magyar sem respektálja az ö megváltói voltát. Hanem azért: suum cirque! Egy okos dolgot mégis csinált, azt t. i. hogy most már csak minden öt évben üt ki a választási háború. A rendelkezési alap zsákját csak minden ötödik évben kell megtöl­teni s Tisza kedvéért csak minden öt évben egyszer kell hajbakapni a népnek. Két bét múlva itt is kitör a förmeteg. Ma mé» a vihar szellője lebben. Még nem libeg vörös- posztókint egyetlen kortes-zászló sem a városon s ellenzéki és muszájember egyaránt megférnek egymás mellett. Hanem mihelyt kitűzik az első harczi zászlót, megered a riadalom. Amint azt meglátja a békés burger, rögtön kizökkenik a csendes phlegma kerék­vágásából. Sanda szemmel nézi a legjobb barátját is. Nem ismeri apját, testvérét, nem ismeri kenyér­adóját, s mindenkinek az arczárói törekszik leol­vasni, hogy baj társ-e vagy ellenség? Aztán kezdődik a nagy liczitáczió. Nem dobszó- val ugyan, mert dobbal nem lehet fogni verebeket; A s.-vás ár helyi választókerület. Devecser, máj. 31. A pünkösdi ünnepekben Devecser mozgal­mas képet nyújtott, a mennyiben vasárnap délelőtt gróf Esterházy Ferencz aláírással fal­ragaszok hirdették, hogy Beöthy Ákos a kerü­let volt mérsékelt ellenzéki képviselője, dél­után 4 órakor beszámolóbeszédjét meg fogja tartani. Délután 4 órakor kezdett élénkülni a vásár­tér, a választókerületből nagyon gyéren — mintegy 5 — fi kocsival érkeztek. A róm. kath. iskola előtti lépcsőzeten tartá Beöthy beszá­molóját. Mindenek előtt bocsánatot kért a választóktól, hog}’ a 3 évi ciclus alatt nem kereste fel őket, de ezt annak tulajdoníthat­ják, hogy ő (Beöthy) nem akarta a kerületet az országgyűlésen egy pillanatra sem képvi­selet nélkül hagj'ni. Beszélt még a főrendi­ház módosításáról nagyon gyengén, a viciná­lis vasutakról, a választási visszaélésekről és az államadósságokról. A milliókkal nagyon könnyen dobálódzott, például hozom fel azt, hogy 400 millióval mondott több államadós­ságot, mint az valóban áll. Beöthy minden tekintetben a szalon szónokok sorába tartozik és ennek tulajdoníthatja azt, hogy nem tud­ván a nép nyelvén beszélni, meglehetős hide­gen fogadták és éljenezték. Általános meg­ütközést keltett beszédének azon passusa, midőn az 1848-as függetlenségi pártról nyi­latkozott, több oldalról közbeszólások és balk moraj volt halható. Háromnegyed órai be­széde után azzal fejezte be beszámolóját, hogy a rekkenő melegség folytán nem bir szólni, de majd később bővebben fog nyilatkozni. Pünkösd másnapián tartá az 1848-as füg­getlenségi párt értekezletét, melyen a párt megalakult és jelöltet is állított. Jóllehet a falragaszok 2 órakor hirdették az értekezlet megtartását, mégis 3 óra lett mire ez meg­történt. Már a déli órákban beláthatlan hosszú ko­csisoron jöttek a vidéki választók úgy any- nyira. hogy a kocsiknak az utczán kellett maradni. A választókerület 52 községe mind képviselve volt. Számításom szerint 2000 választó volt jelen, azonkívül mintegy 4000 főre rugó hallgatóság. A Griff fogadó nagytermébe 3 órakor lépett be Győrffy Géza és bemutatta magát, mint a hanem tökkel, mert azzal fogják a gimpliket. Aztán fölütik a vásártéren a két vásári bódét, ahol úgy árulják 5—10 forintjával az elveket, mint a vaczakos zsidók az ócska ködment. Ki ad többet érte — az a vivát. És végül, ha még se jól üt ki a vásár, a politikai vaczakosok nagy gezéres-ribilliót csapnak, lovasattak-kisérettel. Befejezésre nagy áldo­más, alkotmányos ivás — s aztán öt évig megint adónyuzás és keserves katzenjammer. Ez a helyzet signaturája, és doctrinája. Vonja le abból kiki a tanulságot. Válaszszou, szavazzon — ahogy tetszik. De ne panaszkodjék aztán senki. Aki meg van elégedve a mostani állapotokkal, sza­vazzon arra, hogy úgy maradjon. Aki nincs meg­elégedve, szavazzon arra — hogy megváltozzék, ügy nem lesz panaszra oka senkinek — még a muszájembereknek sem! A városon nem jó a levegő. Az atmosféra tele van mindenféle pártpaklizások robbanó gázával. Csöndes-suttogva járnak-kelnek az emberek. »Mi­kor?“ „Hogyan?“ „Eljön?!“ Ezek a kérdések vaunak forgalomban, a diák-hexameter variátiója szerint,: „Quis, quid, ubi, quibus auxiliis, cur, quo- modo, quando !“ Azokra a kérdésekre pedig nem jó megfelelni, mert nem jó a miudenttudás. Megfájul attól idö- elött az emberek feje, vagy explodál, vagy — lészen meschűge. Hát menjünk ki Almádiba. Fogja be Marczi a „S u n y i“ -lovat! Ott nem tudnak az emberek háborúról, attakok­ról. Ott békességes állapot van. Nem szekierozzák egymást sebogvse s legföllebb a tillokszériusok elle­nében nyilatkozik néminemű ellenszenv. A fülemülék ingyenkonczertet rendeznek ott s az izzadságos munka mellett, ásóval, pörölylvel a kéz­ben, legalább megvan az embernek az az öntudata, miszerint nem fogja rá a világ, hogy — kasza- kapa-kerülő. 48-as függetlenségi párt központjának kikül­döttét. Nehány szóval buzdítván a polgáro­kat, indítványozza, hogy a párt alakuljon meg. Elnökül ajánlván Eben ügyvédet, jegy­zőül Hencz ügyvédet. Helyesléssel fogadtattak. Azután mind az 52 községben megalakit- tatott a müködőbizottság. Ezek után Győrffy Géza emel szót, körvo- nalozván, hogy a párt megalakult, a jelölt állítás legelső kötelessége. Ajánlja ennek N o s z 1 o p y Gyula urat. Dörgő és szűnni nem akaró éljen követte szavait, s igy Nosz- lopy Gyula a kerület 48-as jelöltjének nyil­ván ittatik. Mig a küldöttség Noszlopyért Noszlopra ment, addig a vendégfogadó előtti téren Győrffy másfél óra bosszant tartó beszédet mondott. Gyönyörű ékesszólásával és humoros adomáival egészen elragadta a közönséget. Nagy hatást keltett ezen aneedota, Ugyanis: „Mi úgy vagyunk Ausztriával és Tisza Kál­mánnal, mint a török basa a két feleségével.“ A törők basának egyik felesége öreg volt, a másik fiatal. Az öreg feleség magához akarta öregiteui és kihuzogatta a fekete hajszálait, a fiatal feleség magához akarta fiatalítani és kihuzogatta az ősz hajszálait, mig végre ter­mészetesen kopasz lett. Ausztria a vén feleség ez elviszi fiainkat, Tisza a másik feleség ez pedig elveszi pén­zünket. Mi e végre a török basa sorsára fogunk jutni. Zajos éljenzésbe tört ki a hallgatóság, ugyanez felharsant, mikor Noszlopy Gyula pompás fogaton a vendéglőhöz érkezett. Győrffy Géza bemutatta Noszlopyt, mire a lelkesedés oly nagyon fokozódott lett, hogy a jelölt nehány perczig nem juthatott szóhoz. Meghatott hangon mondott köszönetét a beléje helyezett bizalomért. Szent kötelessé­gének fogja a kerület érdekeit tartani s azzal zárja beszédét, hogy a vallásfelekezetek elleni izgatást ő megengedni nem fogja, mert tudja, hogy a 48-as függetlenségi pártnak ez nem is elve. Ezután a Griff’ fogadóban nagy bankett tar­tatott, melynek az éji órák vetettek véget. E kerületben a 48-as eszmék iránt a hangu­lat kitűnő és a függetlenségi párt biztos győzelemre számit. Adja Isten ! Kot in József. Virágot plántálunk, fákat puczoválunk, sziklákat robbantunk, csipkebogarakat fogdosunk, hernyókat pusztítunk, fillokxériust exerczirozunk s pihenőre aranyuszónyu ezüst-márnákat horgászunk a balatoni kékes árból. Az apró hazafi s a kicsi bonleánykák, mindmeg- annyi csipet-lelkek pedig malmot játszanak a Remete csobogó vizében, mig nyakig lucskosan nagy riadal- lel hazakerülnek, a verandán unisono hymnust zeng­vén az édes mamának: „Zsuj, de elfálattunt! Zsuj, de éheszet vagyunt!“ Vörösberényből pedig monoton-hangja csendül át a leves-nótának. Bon appetit! Déli siesta! A kicsinyek álmosan bólogatják az apró töksiket, majd lehunyják, gyönge szempilláikat. Az édes mámi sorba fekteti őket a kis ágyaikba. „Bizony czat elfálattat a tisz bodarak!* Mind hasztalan! A városon rósz a levegő. Itt jól van minden. Itt az én kedves német poétáimmal tartok s tökéletesen belenyugszom, hogy : Unter meinem Dach von Stroll Leb’ ich, wie ein König! Wer zufrieden, der ist froli, Hat er auch mir wenig! Gyors iramlással, mint a szélvész, berreg be egy apró kofisi a veszprémi lejtőről, Berényen át az almádi kápolna-völgybe. A G^vém ánt-ló jött. Hozza a gazdát. No szervusz! Már most bizonyosan kitűzték a zászlót Veszprém­ben. Már most — upre! Ez azt jelenti. Nem-nem! Még semmi baj! A Gyémánt gazdája is csak csajkót fogdosni jött. ARG0NAUTICUS.

Next

/
Thumbnails
Contents