Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)

1887-12-24 / 59. szám

Elnök: Miminkét asszony eszméletén kívül volt ? Tanú: Nem. de Osanaky né jobban agyon volt ütve. Vadnay Béla dr. kérdi tanútól, hogy ta­láltak-e ott lőcsöt. Tanú: Egyet. Oszt ermann Nándor tanú pápai ka- i lapossegéd, ki első volt n második kocsinál, hol : Dukics Ignáczot. Császár Ferenczet a szántó- j földön, Holy Lászlót pedig a kocsikasban előre dőlve találta. Kérdéseire egyik sem tu­dott választ adni. t) gyés z: Találkoztak hintóval ? T a n n : Igen. — íj.: Voltak-e benn gyanús egyének. T.: Nem láttam. Elnök figyelmezt-e ti jegyzőt, hogy j némelyek szerint állított hintó- , látomány csak a társaság rémképe, j Kováts Pál, tanú, pápai magánzó, ki második volt a tett színhelyén — ki szerint a három szerencsétlen agyba-főbe voltak verve, de még meghalva nem voltak. A kocsi mellett talált egy dorongot, melyet a bűnje­lek közt fel is ismer. Pap Jánosné, pápai csizmadiáné tanú, hogy mikor ö 3-iknak érkezettt a kocsihoz, már eszméleten kívül voltak a szerencsét­lenek. Major Pál tapolczai disznókereskedő, kinek kocsiján ért Östermann másodiknak a tett színhelyére és ki állítja, hogy látott egy hintóba 5 fölfegyverkezett egyént. Elnök. Látott e ön hintót ? T. Igen. Elnök: Voltak-e benn emberek1? T. Azt nem láttam. Elnök. Volt-e önnél pénz ? T. Igen 700 forint. Elnök constatálja, hogy Major Pál rém­képe volt csak a rablók látása, mert a többi tanú nem látott a hintóbán senkit. Elnök kijelenti, hogy tanúvallomás meg­volt, mire ezek az általuk tett vallomásra meghiteltetnek és jegyző kifizeti napi dijaikat. Elnök a tárgyalást 10 perezre felfüg­geszti. * Szünet után elnök felolvassa a szeren­csétlenek bonezjegyzőkönyveit, erkölcsi bizo­nyítványaikat, előéletükről szólló bizonyíté­kokat, melyeket ép úgy a közvádlóra, mind a védőre egyforma fontosank véleményezi. Délután fél három órakor elnök meg­nyitja a tárgyalást. Közönség zsúfolásig meg­tölti a nagytermet. Vádlottak elővezettetnek. Pongrácz Jenő kir. főügyész veszi át közvádlói szerepét és megtartja egy óráig tartó, szép beszédét, mely bírói tehetségének, mély és beható tanulmányának legélénkebb tanujelét adta. Siri csend uralkodott a terembe, min­denki legnagyobb figyelemmel hallgatta a tehetséges fiatal kir. főügyész minden szavá­ban fontos vádbeszédét s mindenki azon volt, hogy abból egy szót se hagyjon elre­pülni. Beszédje elején csinosan kikerekitett be­vezetésben vázolta a szeptemberi megingatott élet- és vagj'onbiztonsági helyzetet, natura- lisztikus, de élénk színekkel festette a bor­zalmas félelmet, mely erőt vett megyénk kö­zönségének idegzetén. Majd áttér magára a tényálladékra és előadfa a boi'zasztó bűntény részleteit röviden, hasonlóan a vádinditványhoz, melyet annak idején volt szerencsénk bemutatni olva­sóinknak. Végre áttér magára a vádra és össze­foglalva az indokokat, ki mondja a vádindit- ványt, mely szerint Sztojka Mihályt, Bihari Boldizsárt, Krajczár Csibókot, Karika Vendelt kötéláltali halálra kéri elítéltetni és az ítélet végrehajtását ily sorrendben. Elő­ször Sztojka Mihály végeztessék ki, mivel enyhifő körülményül vétessék neki a töre­delmes vallomás, melylyel a vizsgálatot elő­segítette, Bihari Boldizsár és Krajczár Csibók ezután koruk szerint, legutoljára Ka­rika Vendel, mivel legnagyobb rovott előélettel bir s legtovább volt tagadásban s a vizsgálatot ezzel is hátráltatta, Sztojka Gézát pedig kéri 15 évi fegyházzal büntetni, mivel még 20-ik évét be nem töltötte és igy kötél általi halállal nem büntethető. Vádiuditványában többi vádlottat szin­tén bűnösnek találja s majd mint bűnrésze­seket, majd mint orgazdákat kéri elítéltetni. A vádin ditvány után dr. Steiner Kálmán, Sztojka Mihály védője állt a védő asztal élére és megtartotta szép, jogitanul­mányról tanúskodó védbeszédét. A beszéd a legjobb benyomást tette a hallgatóságra. Ez volt a védőbeszédek koronája, ezzel, mind az előadást, íninda beszéd hatását a közönségre, véve tekintetbe, csak C s e t e Antal dr. ki Bihari Boldizsárt védte, beszéde mérkőzött. Ányos Pál szintén értelmesen, velősen vette védelmébe a megrögzött Krajczár Csibókot. Dr. C s e t e Antal beszéde kiváló hatással volt a közönségre. Midőn azt bizo­nyította, hogy meglehet, miszerint épen a 14—17 éves Sztojka Géza idézte elő a halált, indokolva abból, hogy annál volt a legnagyobb dorong s ez vallomása szerint ütés alatt el is törött s Csanakyné is egy kicsi embert látott, aki Bálintot leütötte, a passzus elhang­zása után a bírók arczán ép úgy, mint a közönségén a szónoki fogás keltette megle­petés vett erőt. — V a d n a y Béla dr., Karika Vendel védője volt. Rafaelt vádolva | azt bizonyította, hogy védencze a czigánv- törvényből kifolyó erkölcsi pressio alatt volt. Továbbá enyhítő körülménynek kérte befudni. hogy védencze részeg is volt. — Nem csekély hatást idézett elő 14 a s s y József beszéde, melvlyel a 17 éves Sztojka Gézát vette védelmébe. Dr. Spitzer Mór, Cserny László, dr. M a t i s z Dezső, dr. R o s e n t h a 1 | Sándor Dr. Fodo r Mihály mindmegannyi rövid, de velős védő beszédet tartottak. A végtárgyalás befejezése után elnök megköszönvén a védőknek a tárgyalás folya­mán tanúsított ügybuzgalmát, mire dr. Fodor Mihály apostrophiálván az elnököt, kifejti, bogy a védői tiszt, nem a bűntett el palástolásában, hanem a törvényszékkel egyetemben az igazság kereséseben áll, és ^ hogy ha a védők tisztüknek megfelelhetnek, egyedül az elnök bölcs es tapintatos eljárásának köszönhető, melylyel a végtár­gyalást vezette, köszönetét mond ezért védő­társai nevében, éltetvén az elnököt. Az ítélet. Az ítéletet csütörtökön délután három órakor hirdette ki a törvényszék elnöke. Mig tárgyaló teremben intelligens közönség, job­bára ügyvédek és hölgyek várták az ítéletet, a bíróság kapuja előtt az ország különböző vidékeiről összeverődött czigányhad remegett a vádlottak életéért, a kik maguk is meg­törve, visszafojtott lélekzettel lesték a bíró szavait. A törvényszék Ítélete Stojka Mihályt, Bihari Boldizsárt, Karika Vendelt, K raj ez árCsibókotkötél- hal állal bünteti, megszabva, hogy először S z t o j k á n, utána Karikán, B i h a r i n és végül K r a j c z á r C s i b ó- kon hajtsák végre a halálos íté­letet. A többi bűnösök közül Sztojka Gézát 15 évi fegyházra és 10 évi hivatal­vesztésre, Rafael Jánost, Krajczár Csurkát egyenkint 12 év: Sztojka Sándort, Karika Bórát és Sztojka julit 8—8 évi fegyházra ítélte a törvényszék. Hansz Mihály, Cseh Jánosné, Ivovácsics Vendelné, Varga Istvánná és Gurbács Ágnes fejenkint három napi fogságra ítéltettek. Ügyész ítéletet tudomásul veszi. Vádlottak Rafael és Krajczár Csurkát kivéve fellebbezést jelentettek be, védők pedig kivétel nélkül e jogukkal éltek. A indokokat hivatalból terjesztik fel a felsőbb bírósághoz. A sententia. Kora reggel leszabott a köd Veszprém kies vekvésii várára, talán hogy bekösse, alig átlátható fátyolával Justitia istenasszony szemét, a kinek ma, a régi megyeház nagytermében ismét egy tragikus jeleneteket előidéző szerep jutott; vagy talán már a halotti szemfedőt akarta borítani a természet ama vad fiaira, kik az emberi részvéttől ilyenre aligha számíthatnának. Délutáni 3 óra felé megindult a gyászmenet­ként összesereglett kiváncsi bublikum a várhegy felé. Koránsem sejtette bizonyára a legnagyobb rész, hogy a kebelükben dúló kíváncsiság enyhe részvétté is változhasson. A nézőtér pontban 3 órakor a nagy tölgyfa­ajtók kitárulván, zsúfolva lett egy pillanat alatt. — „Engedjenek ülőhelyet a hölgyeknek“, hangzik az udvarias főrendező törvényszéki elnök harsány szava. A színpad is kezd élénkülni. Balról a főhelyet a tragédia főrendezője dr. Laky Kristóf tszéki elnök ö raltsága foglalja el, hogy a mesterileg rendezett 4 első felvonás után az utolsó felvonással a tragikai hatást kiegészítse, balján az előző felvonások intricus rendezője Tóth László és jobbján Takács Lajos tör­vényszéki bírák ülnek; csendes, nyugodt, de kissé komor arczukról, a vádlottakra nézve, nem sok vi­gasztalót olvashatni le; szokott helyükön ülnek a publikummal szemközt, a közvádló kir. ügyész P. J. és háttal ennek a védő ügyvédek. Csak a tszék jegyzője V. K. változtatja meg helyét, arczczal a nézőtér felé, mintegy előre je­lezve, hogy tollának gyors perczegése helyett, most már hangját is fogfuk hallani. A főrendező csengetése hallatik. Előlépnek a culissák mögül a rémdráma hősei, kötve mindenegy szuronyos őr által. A 16 éves Sztojka Géza leghátul, minden őri- I zet nélkül követi őket. Az őrök (a népség, katona­ság) a hátulsó sorba állva, csendre intik az előttük állást foglaló főszereplőket. „0 fölsége a király nevében“ hangzik az el­nöki szó, mire az összes jelenlevők mély csendben, I állva halgatják végig az Ítéletet. A vádlottak fakó arczán a remény és kétség kifejezésének vegyüléke olvasható. Tévetegen jártat- ják villogó szemeiket körül a törvényszék tagjain, de azoknak komor arczából semmi jót sem olvashatva, j esdőleg pillantanak a saját védő ügyvédeikre, a re­mény biztató sugarát várva azok szemeiből. „A négy elsőrendű vádlott a 278. §. alapján gyilkosság és rablás miatt kötél általi halálra Ítél­tetik.“ A páleza kettétörve lehull. A közönség so­raiból lassú mozgás és a megdöbbenés moraja hallik. A halálraítélt vádlottak arczán a kétséget a 1 kétségbeesés kifejezése váltja föl. — A „jóravaló becsületesen“ mindent beismerő Sztojka Mihály, meg­döbbenve „hallja a hangot, érti a szót“, de még tréfára látszik venni a valót. — Krajczár Csibók vad szemöldökei alól a rémület villáma sugárzik elő. — i Karika Vendel komor arczán, — nem igen sötéted­hetvén el benne szelidebb vonás, — megmarad a merev vadság, csak szemeivel villant esdőleg védő­jének bátorító arcza felé. — A rémdráma comicusa Bihari Boldizsár önkénytelenül rándít egyet nyakán és szemforgatását kétségbeesett gyorsasággal foly­tatja, most már szánalomkeltő ijedtséggel vegyülve az esdeklő kifejezés bennök. Sztojka Géza a gyermekszereplő naiv bűnös, megfontolatlan közönnyel hallgatja a reá, kora miatt, kötél helyett 15 évi fegyházat szabó törvényt. A drámai hősnő Karika Bora és a naiva Sztojka Juli, — kiknek azonban csak másodrendű kórista szerep jutott, a férfiúi erőket igénylő rém­drámában, — nőies szerénységgel veszik tudomásul a rájuk, mint bűnsegédekre szabott 8 évi fegyházat. A hajlékony derekú Sztojka Sándor, hozzáillő alázattal fogadja ugyanazt, kétrét görnyedve. 0 a társaság bohócza. A ravasz siketségü Krajczár Csurka értetlen bambasággal hallatlanná teszi a rá mért 12 évi fegyházat. De már a classikus művészi nevű Rafael, a comico-intricus, semmi jót sem várva, előre csinálja a mimikát, a mely negativ mozdulatokkal kisérve makacs tagadásnak akar jelképe lenni. — A mimika azonban grimace-á torzul a 12 évi fegyház emlí­tésére. A főrendező kiosztotta a szerepeket. Vége van a némajátéknak. — A törvényszék jegyzője olvassa még föl az indokokat, mintegy magyarázatul az egyes szerepekhez ét azután kezdődik a dráma utolsó legtragikusabb jelenete. Sztojka Mihály sértett önérzettel jelenti ki elé­gedetlenségét a neki szánt szereppel. :— Krajczár Csibók — az apátban fiú — hideg büszkeséggel uta­sítja vissza ugyanazt. Karika Vendel komoly méltósággal jelenti ki nyughatatlanságát az Ítélet miatt. „Hat maga Bihari Boldizsár megnyugszik- e az Ítéletben ?“ kérdi az elnök. „Már hogy is lehet abban megnyugodni, ke- nyergem alássan, császári királyi fétervényszék!“ — feleli a Bódi és az utánakövetkező, hűtlenül elha­gyott, de a bajban hozzá visszatért életpárja: Sztojka Juli. A hajlékony bohócz Sztojka Sándor nem akarja csak megérteni a neki szánt szerepet. — De az élénk fölfogásu Rafael rögtön kész neki megmagyarázni a helyzet tragikus voltát. Most még egy megrázó drámai jelenet követ­kezett. — A siket és apai szerepet játszani semmi­kép nem akaró Csurkának kellett megmagyarázni, hogy ő is 12 esztendőre lesz megfosztva a sátortól és az avval járó kényelemtől. — Az öreg el kezd tántorogni, mélyen fekvő szeme kilövel a homlok üregéből, mintha meglátta volna az ez időben reá biztosan lecsapó halálkaszáját és megtántorodva, rémülten tekint az általa makacsul megtagadott és az őt apjának szintén el nem fogadott fiára, Kraj­czár Csibókra. — Azzal búcsút intve fiának, vissza­tántorog az őt támogató fogház őr karjába... És Csibók, a fiú, aki a saját halálos Ítéletét hideg I resignatióval, mozdulatlanul fogadta, és aki az egész j végtárgyaláson magával nem gondolva, csak az ap­ját védelmezte, — sőt volt ereje a többi vádlottak állításával szemben is megtagadni az apát, hogy ' róla minden gyanút elhárítson, — most egy hangos sikollyal fogta föl az öreg búcsúpillantását és haját tépve, vad kétségbeséssel akart kiszabadulni az őt megragadó őr kezéből, talán, hogy oda vesse magát bucsuölelésre az oly soká megtagadott apa kebe­lére; vagy, hogy térdre vesse magát a bírák előtt ősz apja kegyelméért. Oly megható volt a gyermeki szeretetnek ilye­tén nyílvánulása ezen félvad-feleemberi szívben, hogy az ezután Rafael által rögtönzött és tragikus­nak szánt jelenet teljesen hidegen hagyta még az elitéltek izgatott kedélyét is. — „Nem felebezsek nagyságus fétervénysik, — de még egy szó van bennem, amit ki akarok mondani“ és odafordul a többi elítélthez, ökleit vadul rázva kérdi tőlük : „Hát keresztény kátkolikusok vágytok-é he ? . . . De a trvizék elnöke kikisérteti az egybázpo- | tikai vitatkozásba elegyedő bühönezöt és nyilatko­zásra kéri a közvádlót es a védőket a föllebbvitelre nézve. A szegény szalacsai pusztai cselédnők keltik föl még egy pillanatra a közönség és trvszék egy­hangú szánakozását siránkozó, megjelenésükkel. — De midő az orgazdaság vétségére szabott legkisebb büntetésen alászállott trvszék 3 napi fogházra szóló Ítéletébe az elitéltek és a méltányosság gyakorlásá­ban oly tapintatos kir. ügyész is megnyugodott, — hangos helyeslésben tört ki a közönség meg­nyugvása. A közvádló kir. ügyész az egész Ítéletet tudo­másul vevén, a védők bejelentették fellebezéseiket és a függöny legördült. Egy sóhaj lebbent el az összes jelenlevők ke­beléből: a megkönnyebbülés sóhaja. Mire ez ölesvastag, komor falazatú régi me­gyeház küszöbén a hideg levegőre léptünk, a vastag ködön keresztül a feketedő éjszakába finom metsző fehér hó esett a régi bepiszkoltra, behintve az egész földet a béke és ártatlanság színével! Szegény morék, ti e szép látványban sokáig nem gyönyöködhettek ! Dr. Novus. A szegények s árvák karácsonya. A „Gazdák s iparosok ált. hitelszövetkezete“ vesz­prémi fióktelepe részéről, mint az országban levő testvérte­lepeknél gyűjtött adományokat, tegnapelőtt, decz. 22-én 220 j frt 65 krt osztott ki helybeli tüzkárosult tagjai között Perényi elnök, Czollenstein Ferencz, Kompolthy Tivadar tit- j kár s Sándorő’y Ignáczból álló bizottság. A részletes kimu- j tatás jövő hírlapunkban. * A Veszprémi első (Verner-féle) s a második (Szabó­féle) magyar asztaltársaságnak perselyeiben, szegény gyer­mekek karácsonyi felruházására, összesen 64 frt 76 kr. (Ver­néméi 38 frt 26 kr. — Szabónál 26 frt 50 kr) gyűlt össze. Mind a két asztaltársaság Czollentein Ferencz. K o m- p o 11 h y Tivadar s Kovács Károly urakat kérte fel az összegekkel való segélyezéssel- A bizottság az elemi tanár urak s a rendőrség meghallgatásával 38 fiú-és leánygyerme­ket ruházott föl, legnagyobb részt teljes öltözettel. De per­sze erre 64 frt 76 kr. nem volt elég. A deficitért, mig azt összeteremtik -r- szivesen szavatolnak a megrendelők. A rész­letes segély osztás s számlakövetelést jövő hírlapunk hozza. A balatonfüredi Szeretet ház 62 árvájának karácsonyfájára ezidén is gyűjtést rendezett Veszprémváros kereskedői között hírlapunk felelős szerkesztője. A nagybe­csű adományokat ma délben szállította a Szeretetház kocsija Balafon-Füredre. Három kereskedő kivételével a város min­den kereskedője sietett ezúttal a szegény árvák öröme meg­hozatalához. A szives adományokat jövő hírlapunk fogja re­gisztrálni. ÚJDONSÁGOK. Veszprém, 1887. decz. 24. — Korcsolya-egylet városunkban, l^int halljuk, városunkban, a hol az egyesületi szellem, mely a polgárok között uralkodik, már oly sok szépnek és nemesnek volt szülője — az idén újólag mozgalom indult meg az ifjúság körében, egy korcsolyázóegye­sület összehozása iránt. A mozgalom élére mint hallomásból tudjuk, derék ifj. ügyészünk Pongrácz ur,városunknak minden szép moz­galma iránt érdeklődő és a férfias testedző sport minden faja iránt lelkesülő, oly férfiú állott, a kinek részvétele, biztos garantiául szolgál az ügy sikerére. Az alakulandó egyesület, nemcsak a téli társasélet felélesz­tésére lesz hivatva nagy befolyással lenni, hanem városunk hölgyközönségére a testedző és nagyobb sétát pótló hatásánál fogva, valóságos áldás leend. Bárcsak ne leune a szép czél elérésére irányuló szándék, ez úttal mint már annyiszor történt — halvaszületett. Igaz, hogy városunkban már fekvésénél fogva is nehéz lesz a pályának alkalmas és közel­fekvő helyet találni. De az erős akarat és egy összetartó egyesület, melynek kebeléből az elsőségért való viszálykodás kizárva lesz, mindent kivihet. Az alakulandó egyesületbe belépésre és a czél elérésérei áldozatkészségre városunk lelkes fiatalságát, ismerve, úgy hisszük, hogy fölösleges buzdítani. A pálya szép, sima. Előre! — Tanfelügyeiő-változás. Stáhly György kir. tan. veszprémmegyei tanfelügyelő, ki ügybuzgó- sága és paedagógiai tapintatos intézkedései • által megyeszerte közszeretetben áll, mint sajnálattal érte­sülünk, megválik megyénktől és Győrmegyébe költözik át. Helyébe V a r g y a s Endre győri kir. tanfelügye­lőt helyezte a közoktatásügyi miniszter. Midőn Stáhly ur távozásán a legőszintébb sajnálatunkat fejeznök ki, egyszersmind kívánunk neki további működéséhez erőt és kitartást, hangsúlyozva ei szívé­lyes búcsúzét: „Isten veled!“ — Egyházi zene. Karácsony ünnepén a székesegyházban 0 ólakor tartandó isteni tiszteleten Führer R. ünnepi D. pastoral miséje fog előadatni. Betétül; gradualenak „Te cum princípium“ a-durból bassus és kla­rinét solo Schiedermajer; offertoriumnak „Laetentur coeli“ e-durból sopran és hege- düsolo Schiedermayer J-tól. Karácsony má­sodik ünnepén Schubert Ferdinand b-dur pastoral miséje, gradualenak g-durból „Se­derunt Principes“ Haydn Mihálytól, g-durból „Christus natus“ R-tól fog előadatni. — Kinevezés. Galamb Zoltán, a veszprémi kir. járásbíróság ügybuzgó fiatal aljegyzőjét az igaz­ságügyminiszter a devecseri kir. járásbíróság albiró- jává nevezte ki, Takács Lajos helyébe. A megérdem- lett előléptetéshez mi is őszintén gratulálunk! — A polgári társaskör estélye múlt szombaton a szokott szép sikerrel folyt le. A hölgyek közül ott voltak: Kaiser Olga, Velluer Tinka, Abeles Fanni, Krausz Ilka és Julcsa, Stern Ilka, Bruck Mariska, Steiner Irma, Fischer Róza, Rothauser Hermina k. a. továbbá Karlburger Emilné, Stern Mórné, Bruck Rudolfné, Matisz Dezsőné,- Weisz Móriczné, Rosenthal Nándorné, Veisz Ignáczné, Yellnar Lajosné, özv. Krauszné, Steiner Móriczné, Tuszkau Waldemárné, Rothauser Ignáczné, Abeles Mórné, Fischer Miksáné, Tu<kau Mayerné, Bruckné. Az első négyest 25 pár tánczolta. — Két igen érdekes czikk, dr. Steiner Kálmán hatásos védbeszéde és a „Pletykás mérleg“ cziniü karczolat térszüke miatt jövő, újévi hírlapunkra maradt. — Mai hírlapunk mellékletét, a sikerült szerkesztésű s kedvelt „Budapesti Hírlap“-ot szükségtelen müveit közönségünk figyelmébe ajánlani. Csak tessék ránézni. Mindjárt meg­látják, hogy nem — a „Nemzet“ ! — A Sylveszteresti ünnepélyek iránt ez- idén az Iparoskor s a „Függetlenségi és I8-as kör“ indították eddig a legnagyobb» mozgal­makat. Lefolyásukról értesíteni fogunk. — Vonatkésések. A tél folyamán beállott •havazások miatt a Veszprémbe jövő vouatok majdnem mindennap késéssel érkeznek meg, ami a kereskedést nagyban hátráltatja, mivel a postakezelés Í3 ez által kidöczczenik a rendes kerékvágásból. — Jótékonyság. Hochmutli Abrahám főrabbi ur húsz forintot osztott ki húsz szegény gyermek között. — Megharapta a végrehajtót. Damaslovszky László végrehajtó kezét m. szombaton, midőn az Ned várdy nén ál végrehajtást akart foga­natosítani, kezét úgy megharapta, hogy az most orvosi gyógykezelés alatt van.

Next

/
Thumbnails
Contents