Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)

1887-12-24 / 59. szám

— Tehát mégis! A soproni m. kir. postaigazgatósághoz intézett nyilt leveliinknek tehát mégis meg lett az a haszna, hogy a levélhordók száma „egy szállal“ szapo- rittatott. — Megjutalmazott néptanítók. Az orsz. gazdasági egyesület az isk.-takarékpénztára­kat legügybuzgóbban kezelő néptanítók kö­zött jutalmakat sorsolt ki. 25 frtos jutalmat nyrertek megyénkből a következő néptanítók: Baum Fülöp (V eszprém), Schneider Dani (Nagy-Vázsony), Weisz Sámuel (Ajka), Fischer Mór (Várpalota). — A Balaton-egylet ülése. A „Balaton- egylet“ f. hó 19-én Fenyvessy Ferencz elnöklete alatt igazgató választmányi ülést tartott, mely alkalommal a balaton-gőzhajó- zási ügyek tárgyaltattak. — A hó elhányását szigornan rádobolta a városi polgárságra a hatóság, hanem a köz­tereket s utcza lépcsőket havasan felejtette. Hát hó-őrök — upre ! — A szegények javára a jótékony nőegyletbez újabban a következő adományok folytak be: Özv. Fodor Lászlóné 2 frt, Kovács Imréné 1 frt, Paál Dénesné 1 frt, özv. Tuszkau Májerné 1 frt, Tuszkau Valdemárne' 1 frt, Kadelburger Emilné 1 frt, dr. Fo­dor Mihály 1 frt, Koller Sándorné 1 frt, Ruttner Sándorné 1 frt. — Tiszteljétek az öregeket! A Balaton- egyesület igazgatósági ülésén hazánk egyik legöregebb szülöttének, a balatoni „Kisfaludy“ gőzösnek ügyét tárgyalták. Az annyi meg- rovási kalandon átment érdemes aggastyán, a ki magára hordozta már összes kortársait, tudvalevőleg régen átlépte azt a kort, a melyben a sinylők házába kellett volna vonulnia s most már teljesen hasznavehetet- le. A „Balaton-egyesület“ tisztelvén az agg- kort, elhatározta, hogy nem lép föl egyene­sen a Kisfaludy ellen, hanem oda fog hatni, hogy a balatoni gőzhajós-társaság épittesse újjá a hajót. így csufolódik a „B. Hirlap.“ — A Balaton egész hosszában befagyott. A halászok igaz ivadja beköszöntött. — Szegény Lang zsidó! Arról a szegény tönkrement Lángról van szó, ki évek óta hadi lábon áll a város rendőrségével, amiért a régi nemesi pálinkamérési jogot bérli — a rendőrség felfogása szerint, jogtalanul. De a szegény Lang zsidónak egy egész garmada ministeriális, euriális, criminális és mindenféle fatális végzés van a zsebében — mely az ö nemesi jogbérletének igazat ad. Hát ő védte a jussát. A rendőrök többnyire este vagy éjjel kobzottáh él a bugyrát, már valami 20-szor. Hát megunta végre. E hó 21-én valami vasfurkóval az egyik rendőrt fejen vágta, mikor ismét paklcolták a holmiját. Aztán elvitték a csendőrök a szegény tátit. Reméljük, hogy a kir. ügyészség máskép szól ehhez a dologhoz s majd elolvassa a nyomorult ember jussos végzéseit, mélyeket — az áristomig védett. — Adakozás. Hírlapunk szerkesztőségéhez a veszprémi temető-hegyi tüzkárosultak számára ki­osztás végett 1 kabátot s 1 nadrágot küldött Elszá- szer Endre ur.— Az adományokat Molnár Mihály tüzkárosultnak, kinek 8 gyermeke van, adtuk át teg­nap. Fogadja a jószivü adományozó úgy az ő, mint a magunk köszönetét! — Gyilkosanya. A rendőrségnek még nem sikerült kinyomozni ezideig azt a gyilkos anyát, ki újszülött gyermekét a temetőárokba elásta. A nyomozás erélyesen folyik. — Elcsípett garaboncziásdiák. Boros Lajos noszlopi (Veszpr. m.) muzsikus czigánynak 60 esztendős életpárja már több év óta be szokta barangolni — Írja pápa­kovácsit levelezőnk — a környékbeli falvakat mint kártya vető s javasasszony, s ha észre­vette, hogy könnyen hivő, tudatlau „kundsaftja“ akadt, a ki könnyű szerrel kincshez óhajt jutni, annak csakhamar kijelentette, hogy ő afféle javabeli garaboncziásdiák-ivadék, a ki megtudja mondani, milyen időtájban és milyen helyen lehet kincset ásni. A fur­fangos czigányasszony igy számos egyént lépre csalt. Legújabban például Huszár János kovácsi-i lakos, gulyástól háromszori látogatás alatt 18 frt 40 kr. készpénzt, 16 frt értékű disznóhust, egy métermázsa lisztet, 7 forint értékű ruhaneműt és nehány tarisznya krumplit csalt ki, azon biztatással, hogy egy meghatározott napon el fogja őt vezetni azon nagy kincset rejtő helyre, hol bizonyos . számú imádságok elmondása után meg fog előtte nyilni a föld és a kincs előtűnik. Azonban a sok hasonló csalás végre a pápai csendőrségnek is tudomására jutott, minek az lett a következménye, hogy a nagy hirre kapott kártyavető garaboncziást e hó 17-én éjféli 2 órakor Noszlopon elfogta. A csalónő eleinte mindent tagadott, csak midőn egy 15 éves czigány fiú rávallott és Huszár Jánossal szembesittetett, ismerte be elkövetett csalásait; minek következtében be is kisérték Pápára. — Kőműves, ács, kőfaragó, gépész, s az építé­szetbe vágó szaktudomány oknaJc, 1888. jan. 1-én iskolát nyit Veszprémben iparossegédek, tanonezok részére Kertsmáry Gedeon, m. k. mérnök, old. gépész, mérnök és oki. építész. Jélenkezlietni a hir- lapirodában. Az uj iskoláit ajánljuk az illető iparosok figyelmébe! — öngyilkosság. A literi éjeli őr meg­unta hivatalát és azzal a fegyverrel, amelylyel Litér község közbiztonságát kellett volna őriznie, agyonlőtte magát. — Drága hetivásár volt a tegnapi, amit a nagy havazásunk kell tulajdonítani. Daczára, hogv ez volt az ünnep előtti vásár, az eladók csak igen kevés számmal jöttek s igy ter­mészetesen miudennek igen magas ara volt. Még tán az adófelügyelőt is el lehetett volna atlui — hizott túzokul. (Hanem hojd ki vethe valna meg 1 G y e r k i.) — Vizsgálat a fiiszerkereskedésekben. A város összes füszerkereskedései a hét folyamán orvosrendőlileg meglettek vizsgáivá és több­féle méregtartalmu és tiltott áru füszeranyag is elkoboztatott. — Fehér világ. A nagy természet elké­szült téli tájképével. Kedden esti 8 órakor csak elkezdett hullározni a csillogó hópelyhek milliárdja, s azok, kik örömmel üdvözölték a rideg tél e kedves pompáját, reggelre ébredve már visszahökkenhettek a parányi röpködő pelyhek emelte torlaszoktól. A kora reggel kenyere után induló munkások, tejes­asszonyok csinálták az első lábnyomokat a föld uj szűz mezején, mindenesetre felteve. hogy egy-egy hajnalban hazabandukolt „jó fiú“ már összecz’ikkczakkozott egy pár utczát. Minden ház előtt lapát és seprő készítette úgy, ahogy a járókelőknek az utat, mig a kis diák kikereste ott, ahol legmagasabb a hó s azon indult a felvilágosodás és tudo­mányok czélpontja felé, közben közben egy- egv jókora gombóczczal tisztelve meg a rosszaságban és sekundában vele egy bajban sinlő társait. Ennél azonban mind nagyobb baj, hogy a vasút a hóuttal még mindig nem tud megbarátkozni s útjában minduntalan megcsökönyösödik s még a füle közé sem lehet vágni. — Ez pedig ebben a muszka kezdetű világban nagy baj az újságolvasókra, kik már a napilapok sürgönyei után azt is tudni hiszik, hogy a legutolsó sarzsitlan kozák is milyen állást foglal el a grániezon. 8 ezeknek az uraknak szerda reggelig kellett arra várni, hogy megtudják, váljon melyik lábát nyújtotta előre vagy hátra tegnap óta az a kozák. — A hónak a zenéje is megvan s ma már nekünk is a fülünkbe csendült: a szánok csengetyüje. De ha egyszer nekiáll olvadni e hótömeg a mi ősvái’osunkban, uszunk, uszunk és uszunk. Mindezek daczára üdvözlünk: első hó! — Kitüntetett közhonvédek. A király Tarró József és Zámbó István 17-ik hon véd-gyalog-fél dandárbeli közhonvédeknek a veszprémi tűzvész alkalmával tett önfel­áldozó életmentésekért, az ezüst érdemkeresztet adományozta. — Vakmerő rablás a szomszédban. A Várpalotához közel fekvő Csoór községet, f. hó 19-én özv. Jlaintz Ferenczné házánál elkövetett hallatlan vakmerő rahlás hatalmas trémáha hozta. A rablás részleteit a csendőrség által tett hiva­talos jelentés alapján a következőkben adjuk. Nevezett nap este 5 órakor a Ha i nt z-c salád továbbá He r s l er Fókusz csoóri segédtanító voltak a szobában, a midőn a szoba ajtón egy­szerre csak két paraszt öltözetű alak, kezükben pisztolylgal beléptek, s a megrémült jelenlevőkre rászegezvén a fegyvert, pénzt és a kulcsokat követelték Haintznétöl. A szekrénykulcsokat az egyik rablónak átadták, ki azokkal a szekrényeket felnyitogatván, a pénzt és az értéktárgyakat összeszedte. Mialatt az egyik rabolt, azalatt a másik az ajtónál állt őrt, nehogy valaki kimene­külve segélyt hozhasson. Alikor már mindent összeszedett a kutató rabló, az őrül állított egy kissé visszalépett az ajtótól, mit a jelenlevő segédtanító felhasználván, öt az ajtón kitaszítva, bezárta és becsapta az ajtót. Ekkor 'merészeltek csak az ablakon segélyért kiabálni, a mire a két künnrekedt, de már megrakodott rabló megijedve elszökött. Az elrablóit pénz és tárgyak értéke körülbelül 600 frtot tesz, melyek egyenkint meg­nevezve a következők: 50 db. cs. kir. arany, 11 db. ezüst evőkanál, 1 db. ezüst levesevő kanál, 1 db. főzelék-merő kanál, 8 db. ezüst kávés kanál, 1 arany karperecz, 1 arany kereszt gyémántokkal, 1 ezüst lánczos kar per ecz, 2 db. zsebóra, 5 db. ezüst broche, 1 db. 10 frtos bankjegy, 3 db. 5 frtos bankjegy, 1 db. ezüst forintos, 5 ezüst hatos, 1 erszény 50 db. ezüst hatossal, 5 db. színes selyem kendő, 1 tojás alakú aranyozott doboz, 1 üveg pálinka, 1 arany jegygyűrű, melyet a rablók Haintzné ujjairól húztak le; 1 mármar ősi gyémánt gyűrű, 1 pár arany fülönfüggő, 5 db. régi ezüst 2 frtos és a segédta­nítótól elrabolt 26 kr, aprópénz. — Elgázolás. Kerekes István ősi-i püspöki urodalmi kocsis a tegnapi hetivásár alatt a délelőtti órákban Sipos István 63 éves rátóti lakost véletlenül elgázolta. Kis sérüléseken kívül egyéb baja nem történt. — Műkedvelői előadás. A pápai izr. krajezár- cgylet m. szombaton a szegény tanulók felsegélyezése czéljából a pópái állandó színházban változatos mű­sorral hangversenyt rendezett. Az előadáson reszt­vettek : Mádai Lujza, Fleischner Róza és Spiegel J., Iglauer István és Sterner Kornél, Tausz J., Braun Bál és Löivy Béla. A sikerült rendezés érdeme Roscnhal Francziskát, Erentlial Alórt és Kiss Józse­fet illeti. Az előadást táncz követte a vGriffu-szál­lodában, mely kivilágos-kiviradtig tartott. A közön­ség pedig jól mulatott s ami fő, szép jövödelem gijült össze a kitűzött jótékonyczélra. — A karácsonyi és újévi ajándékok nálunk eddig szokatlan módja kezd most divatba jönni, melynek minél szélesebb körök által való fölkaroltatása valóban igen kívánatos volna, Ez ajándékok ugyanis nem egyebek postatakarékpénztári betétköuyvecs- kéknél, melyek az ajándék becse mellett azon előnynyel is bírnak, hogy állandó értéket képviselnek és hatásos eszközül kínálkoznak a takarékossági hajlam föléb­resztésére, főleg a fiatal nemzedékben. Több fővárosi jótékony-egylet — igy legutóbb a tanítók árvaházi egyesülete az ünnepek alkalmából úgy gondoskodott védenczeiről, hogy karácsonyi ajándékul mindegyik számára egy postatakarékpénztári betétkönyvecskét váltott, mely csakugyan többet ér, mint a sok törékeny játékszer. Ez a példa követést érdemel, nem csak jótékonysági egyleteink, hanem általában mindazok részéről, a kik az ünnepek alkalmából ajándékokat osz­togatnak szét. Az erdő tolvajai. A hét folyamán a város tulajdonát képező erdőkről szép csemete­fenyőket tolvajoltak és azt karácsonyfa gyanánt árusították városunkban. A rendőrség a lopott fákat lefoglalta. — Ki való népfölkelönek? A népfelkelőket nyilvántartó hivatal kérdést intézett egyik községi körjegyzőhöz miszerint tudassa, hogy Vargha Péter aki a népfelkelők kötelékéhez tartozik, egészséges álla­potban él-e s képes-e eleget tenni az esetleg népfel­kelői kötelezettségnek. A körjegyző a megkereső levél­ben a következőleg válaszolt: „Vargha Péter borzasztó egészséges és így semmisem hátráltatja, hogy eseti g es népfelkelői kötelezettségének eleget tégy en eset­leges háború kiütése e st e é nu. — A nőegylet tánczvigalma. A pápavárosi jótékony nőegylete saját pénztára javára Pápán, 1883-ik év január hó 14-én a „Griff“ vendéglő helyiségeiben tombola játékkal összekötött házias tánczmulatságot rendez, melyre a szegények és árvák minden pár­tolóját és jóakaróját tisztelettel meghívja a pápai nőegyleti választmány. —- „A boldog pestieknek/' Megírtuk már, hogy mikből állhat az az ünnepi küldemény, melylyel a „vidéki jó rokonság“ a boldog fővárosiakat kétségtelenül elakarják árasztani. Most hozzátesszük, miképen kell a csoma­gokat fölszerelni, hogy biztosan megkap­hassák. Mindenekelőtt szükséges, hogy a czimzettnek teljes czime (neve, lakóhelye, városrész, utcza, házszám) világosan s lehe­tőleg magára a csomagra legyen írva, hogy útközben le ne szakadjon róla. Ha a csomagra nem lehet, úgy külön papírra kell a czimet írni s a lapot egészen ráragasztani a csomagra, nem pedig csak a szögleteit. Vadakat csak akkor vesznek fel csomagolás nélkül, ha egy darabban vannak: ilyenkor a czimet fa-, vagy kéregpapir táblára kell írni s úgy kötni a küldeményre, hogy a kötőzsineg vége a czimlapra legyen pecsételve. A husnemüek csomagjára rá kell Írni, hogy az például 2 pulykát, 3 csirkét, 1 klgr. kol­bászt, 1 sonkát stb. tartalmaz, hogy igy a fogyasztási adó megállapításáért re kelljen a csomagot felbontani. Az igy felszerelt küldemény bizonyára nem vész el s a boldog pestiek — hálásak lesznek érte. — Testvérgyilkos vétlenségből. Keizer József és János testvérek pápa-kovácsi lako­sok, a napokban kimentek az erdőre fát szál­lítani haza. A szekér megállott az utón, Keizer János pedig felment egy magaslatra s onnan dobálta le a fahasábokat József testvérének. — Eközben János egy faha­sábbal oly szerencsétlenül találta fejbe test­vérét, hogy a fiatal parasztlegény vértől borítva összerogyott s pár perez múlva meg­halt. A testvérek mindig a legjobb egyet­értésben éltek. Keizer Jánost bekísérték a pápai törvényszékhez. Ellopott sírkeresztek. Keszthelyen, a szt. Miklósról nevezett sirkertből a minap éjjel nem kevesebb, mint 34 fa-sirkeresztet loptak el. A lopást szegény emberek követték el, a kiknek nem lévén tüzelőfájuk, ily módon tettek szert tüzelő-anyagra. Ez azonban nem mentség, a nyomor nem jogosít fel akár bűntényre, akár szentségtörésre. A sírkeresz­teknek a temetőből való ellopása pedig min­den esetre a vallási kegyeletet mélyen sértő szentségtörése. — Ma utólszor. Egy vidéki színigazgató azzal akarta a közönséget a színházba csalo­gatni, hogy nagy betűkkel nyomatta a szin- lapra, hogy „ma utólszor.“ Az eszme használt, és a térem egészen megtelt. Az élelmes direktort ez arra indította, hogy másnap azt nyomatta a szinlapra. hogy „még egyszer utólszor.“ A közönség ismét lépre ment, sőt akkor se riadt vissza, mikor az igazgató harmadnap azt hirdette, hogy „ma legutólszor.“ De minthogy akadtak már elégületlenek is, a direktor negyednap következőket nyomatta a szinlapra: „M a legutólszor! Üssön meg az isten nyila engem a tár­saságommal együtt, hogyha nem igazat mondok.“ Pártoljuk a magyar ipart. Nemes czélu mozgalom indult meg a magyar ifjúság körében. — Mint fővárosi levelezőnk irjá, egyesületet alakítanak, melynek czélja a hazai ipart pártolni s a külföldi verseny ellen teljes erővel védelmezni. A czél oly nagy fontosságú, hogy a társadalom minden osztályának sorakozni kellene e zászló alá, mert csak igy várható súlyos viszonyokkal küzdő iparunk fel- virágozása. Ez összmüködés terjesztését czélozza Szalády Antal fővárosi pótkávégyárosnak a „Hungária“ gyógykávé és a nemrég forgalomba hozott, de már is álta’ánosan kedvelt „Szalády-pótkávé“ feltalálója és készítőjének közelebb a magyar háziasszonyokhoz, mint honleányokhoz kibocsátott körlevele is, amelyben felhívja figyelmüket a külföldről behurczolt számtalan iparczikkre, melyekkel az egész ország el van árasztva. Ezeket nyakra-főre tukmálják a közönségre, mely drága pénzen veszi a sokszor silány, rossz portékát, holott itthon készült jobb un gyár árut ép oly árban, sőt olcsóbban kaphatna. Ha tudná a közönség, hogy az illető külföldi czikkek készítői mennyire nem barátjai, sőt etlenségei a magyarnak s csupán azért tolakodnak közénk, hogy pénzünkön meggazdagodhassanak, bizony kétszer is meggondolná, hogy a külföldi gyáros zsebét tömje-e. vagy saját előnyére is, a magyar ipart pártfogolja. Hiszen élő példa a csehek elbizakodott hazája a magyar áruk ellen s a poroszoknak ellenük irányuló védvámos politikája és mégis épen ezek — hogy a sok közül egy párt emlitsünk például a cseh Manilla Velim s a porosz Franck-pótkávékat özönnel küldik a nyakunkra, hogy viszonzásul, mivel ők nem vesznek tőlünk, mi vegyük az ő áruikat. Ezekkel szemben nemcsak szükséges, de hazafias kötelessége minden magyarnak sorakozni, különösen pedig a magyar nőknek mint a háztartás vezetőinek oda hatni, hogy ezentúl egy magyar nő se vegyen külföldi czikket s most — mikor a téli évszakkal beállott a kávéfogyasztás ideje, mikor azok is visszatérnek e tápláló italhoz, akik egészségi szempontból nyáron át nem éltek kávéval — ne használjanak a kávéfőzéshez külföldi Franck-féle vagy más egyéb pótlékokat, annál is inkább, mert itt van a teljesen kipróbált, kitűnő zamatu és a külföldinél minden tekintetben jobb magyar pótkávé a „Szalády-kávó“, mely nem is drágább a külföldinél. Hogy erről minden magyar házi­asszony meggyőzóehessék, Szalády bárkinek küld ingyen és bérmentve mintacsomagot, aki hozzá (Andrássy ut 86. sz.) eziránt levélben, vagy levelező lapon fordul. Gyógyszerek hamisítása. Már volt alkalmunk fel­említeni, hogy a gyógyszerek hamisítása mesés mérvöket ölt. Most abban a helyzetben vagyunk, hogy figyelmeztet­hetünk egy szerre, mely jósága és közkedveltségénél fogva a legnagőobb mérvben hamizittatik és utánoztatik. Ez a 40 év óta ismert és az egész civilisált világban elterjedt Dr. Popp udvari fogorvos Anatherin szájvize, mely 50 kraj- czáros, 1 frtos és 1 frt 40 kros üvegekben minden gyógy- tárban kapható. Miután azonban e szájvíz kitűnő volta folytán igen keresett czikk, az illető hamisítók valami nagyobbrészt ártalmas kotyvalékot készítenek. „Anatherin szájvíznek“ nevezik el, sőt gyakran Popp dr. nevét is fel- ! használják, hogy a könnyenhivö közönséget lépre vigyék, I ami annál is inkábh sikerül nekik, mert az ő inixturátjukat olcsóbb áron adják, a vevőnek azt állítva, hogy ez valódi Anatherin szájvíz. E hamisítások oly általánosak, hogy csupán az osztrák-magyar monarchiában, százával léteznek ilyenek, melyekkel szemben a valódi Anatherin-szájviz fel­találója Popp dr. ur. a legszigorúbb rendszabályokat foga­natosította. A ki fogai és szája szépségét és egészségét fenn akarja tartani, csak a valódi Popp-féle Anatherin szájvizet fogadja el, mely minden gyógytárban található. Helyben kapható : Ferenczy Károly, Sz. Horváth P. gyógy­szerészeknél és a diszmüárukereskedésekben. — „Budapesti Hírlap“: Hogy a magyar sajtó az utóbbi évek alatt hova fejlődött, annak legszembeszökőbb bizonyítéka a «Budapesti Hírlap», Magyarország legelterjed­tebb, legkedveltebb újsága, a mely' naponkint immár annyi példányban jelenik meg, amennyit eddig nem mutatott föl nálunk egyetlen egy' magyar lap sem; jele ez a müveit magyar közönség oly mérvű bizalmának, a minővel sajtónk­nak még egy orgánuma sem dicsekedett. A «Budapesti Hírlap» programját: magyar szellemben működni a magyar­ságért, fényesen igazolta az olvasóközönség, pártkülömbség nélkül. A lap vezérczikkei mindig a közvéleményt fejezik I ki függetlenül és nyiltaD ; tárcza- és szépirodalmi rovatai 1 becses és érdekes olvasmányok egész tömegét adják; a napi I eseményekről pedig úgy a szerkesztőség belső tagjai mint külső dolgozótársak munkája által oly gyors, hű és kimerítő értesítésekkel szolgál, Magy'arországon egyetlen más lap sem. ügy a haza vidékein, mint az egész külföld nagyvá­rosaiban saját tudósítói vannak, a kik minden nap táviratok­ban közlik a «Budapesti Hirlap“-pal a nevezetessebb esemé­nyeket. E naponkint oly bő és érdekes tartalommal megje­lenő lap kedves vendége lehet minden magyar háznak és szívesen láthatja minden család is, mert a szerkesztőségnek gonja van rá. hogy a „Budapesti Hírlap“ mindig a jó Ízlést szol­gálja. Még decz. hóban kezdi közleni Ohnet György, a kitűnő franczia iró „Akarat“ czimü legújabb regényét, a melynek ma­gyar fordítása a „Budapesti Hírlap“ kizár, tulajdonát képezi. „Serge Panine“, „Lise Fleuron“ és „A hámoros“ nagynevű szerzőjéuok e müve, mely eredetiben most jelenik meg, méltó a többihez, sőt az eddig ismert részek után egyhangúvá kezd lenni a vélemény, hogy Ohnet önmagát múlta felül ez alkotásban. A január 1-sejével belépő uj előfizetők a regény kezdetét ingyen kapják. Rendkivü'i elterjedése mellett fendkivüli olcsósága is : negyedévenkint csak 3 frt 50 kr. egy hóra 1 frt 29 kr. A „Budapesti Hírlap“ meg­érdemli, hogy eddigi nagy sikere jobban fokozódjék és maradjon mindig a magyar közönség kedvencze. Az elő­fizetések vidékről legczélszerübben postautalványnyal eszkö- zölhetők következő ozim alatt: A „Budapesti Hírlap“ kiadó- hivatalának, IV. kerület, kalap-utcza 16. szám. = Kiadó bolthelyiség. Élénk forgalmú mészárosoknak, liszt vagy füszerkereskedők- nek kiválóan alkalmas sarok bolthelyiség minden órában kiadó, Bővebbet a lap kiadó­hivatalában. = Veszprém legélénkebb helyén álló, egy jól be­rendezett liszt és fűszer üzlet, családi viszonyok miatt minden Órán átadandó. Czim a kaidóhivatalban. = Szőlőbirtokosok figyelmébe! A buda­foki phylloxera-irtópor- és trágyagyár vesz­prémi raktára Wurda M. utóda czégnél rendszeresittetett, hol e trágya 50 kilós ládákban á 5 frt kapható. Nyílt-tér.) Nyilatkozat. Alolirott, ki Kreutzer Ferencz „Angyal“-hoz czimzett vendéglőjében 7 hónapig hűségesen szolgáltam, f. hó 21-én Kreutczer Ferencz vendéglős részéről embertelen módon, még házi ebhez sem illő bánás­módban részesittettem, egészen ártatlanul, minden hiba nélkül. Egyedüli „hibám“ volt, hogy teljesen részeg állapotban ott levő ipja, Kreutzer Antal által maga­mat tettleg bántalmazni nem hagytam, amiért ö en­gem nyakamnál fogva az ajtón kilökött majd később ismét tettlegesen bántalmazott. Az embertelen vendéglőst ajánlom a segédek és a közönség figyelmébe. Wencziller György, pinezér-segéd. *) E rovat alatt közlöttekért felelősséget nem vállal a — S z e r k. Felelős szerkesztő: K0MP0LTHY TIVADAR. Nyomatott Kompoltby T. „Petőfi“-könyvnyomdájában, Veszprém 1887. Xli.

Next

/
Thumbnails
Contents