Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)

1887-07-23 / 35. szám

csinosan lesz kiállitvu, s diszes borítékban 40 nagy oldalra terjedő s mintegy 70 képpel illusztrált tar­talmával árához képest annyit fog nyújtani, hogy hasonló diszes illusztrált füzetet a külföldi nagy irodalmakban is csak két-három ekkora áron lehetne megszerezni. A drágább példányok fokozott diszszel lesznek kiállítva és külön művészi mellékletekkel ellátva. Jelesen a három forintos példányok részben szines alapnyomatú képekkel karton vastagságú papíron, a tiz forintosok olifant-nagyságban pergament boríték­kal fognak megjelenni. A száz forintos példányok az előfizetők nevével ellátva, rendkívül diszes alak­ban lesznek kiállítva, szintén olifant-alakban, merített karton-papiroson, selyemboritékba kötve pergament- burokkal, hasonlóan Ipolyi Arnold „A magyar korona* czimü diszmüvének a király és a pápa részére készített külön példányaihoz. A „Segítség“ emlékalbumra, miután annak, kivált drágább példányai csak az előfizetők számának ará­nyában fognak nyomatni, előfizetés nyittatik. Az előfizetési pénzek kezelését és az előfizetés utján megrendelt példányok szétküldését a Franklin-Tár- sulat vállalta el. Az előfizetési pénzek tehát a .Segítség* számára a Franklin-Társulat kiadóhiva- talába (Budapest, egyetem-utcza 4. szám) küldendők. A megrendelések utánvéttel is eszközölhetők. A t. megrendelők kéretnek, hogy a megrendelés­ben világosan tüntessék ki, melyik kiadást (az 1, 3, 10, 100 frtost) és hány példányban rendelik meg. A sok gondot és munkát igénylő diszes emlék­album augusztus elejére készül el, s augusztus hó folytán fog a megrendelőknek szétküldetni. A „Segítség* gyűjtő-iveinek és előfizetési összegei­nek beküldését a Franklin-Társulat kiadóhivatalához augusztus hó 15-ikéig kérjük. A „Segitség* emlékalbum szerkesztésére és művészi kiállítására két bizottság alakult: irodalmi és művé­szeti. A „Segítség* irodalmi bizottságában Jókai Mór főszerkesztőn és társszerkesztőjén Nagy Miklóson kívül dr. Beöthy Zsolt, Rákosi Jenő, Szana Tamás, Tors Kálmán, Vadnáy Károly és mint jegyző dr. Szádeczky Lajos működnek közre. A „Segitség* művészi bizottságának tagjai, a művé­szeti rész szerkesztőjén Roskovics Ignáczon kívül, még két művészünk: Vágó Pál és Zala György. A „Segítség- ügyében értekezhetni naponként déli 12 és 1 óra közt a „Segítség* irodájában: Egyetem- tér 6. szám. * * * A „Segítség* emlékalbum által kitűzött czél elő­mozdítására ez irodalmi vállalattal kapcsolatban sors­játék és népünnepély rendeztetik, a melyeknek jöve­delme a tűzkárosultak és az árvíz által sújtott szegényebb lakosság között arányosan fog megosz­tatni, — a „Segítség* emlékalbum jövödelme azonban kizárólag azon czélra fog fordittatni, melyre e válla­lat fordittatott, a három magyar város újra építésé­nek előmozdítására. E jótékony vállalatok ügyében az említetteken kívül még több bizottság is alakul, melyekben köz­életünk számos kitűnősége vesz részt, jelesen: a „Segítség* ügyében a terjesztést vezető bizott­ság alakul, melynek tagjaiul eddig felkérettek: báró Atzél Béla, gróf Bánffy Béla, Beniczky Ferencz, Bér- I zeviczy Albei-f. Csávolszky Lajos, Darányi Ignácz, ' gróf Dessewfiy Aurél, Gerlóczy Károly, György Ala­dár, Ivánka Imre, Jókai Mór, gróf Károlyi Gyula, gr. Károlyi István, Lévai Henrik, báró Lipthay Béla, Nagy Miklós, Roskovics Ignácz, Serák Károly, gróf Teleki József, Tisza István, gróf Tisza Lajos, Thék Endre, Urváry Lajos, Vágó Pál, Visi Imre, Wekerle Sándor, Zala György, Zichy Antal. E bizottság még több taggal fog kiegészíttetni. Az augusztus 20-án rendezendő nagy népünnepély intézésére külön bizottságok alakulnak gróf Károlyi István, br. Atzél Béla, gr. Teleki József és Gerlóczy Károly polgármester elnöklete alatt. Az irodalmi és művészi közreműködők száma, mi­dőn e sorokat Írjuk, még folyvást szaporodik, de már az eddigi fényes névsor kezeskedik arról, hogy a „Segítségéhez belső becsre és művészi kiállításra j hasonló emlékalbum a magyar irodalomban eddig még nem jelent meg s azoknak, kik megrendelésük­kel a jótékony czélt előmozdítják, egyúttal szép és maradandó emlékül fog szolgálni. Budapest, 1887. juliushó. | Jókai Mór, szerkesztő. Roskovics Ignácz, Nagy Miklós, a művészi rész szerkesztője. társ-szerk. A vetőmag javítása. Még javában benn vagyunk az aratásban, Írja Szobonya B., már is arra kell gondolnunk, hogy a jövő évi aratásra, annak kedvező eredményére a szük­séges előkészületeket a legjobb eredmény reményé­vel miként tehetjük meg. Annyi csapással küzd a magyar gazda, kezdve az elemektől végig az emberen az utolsó féregig, hogy valóban nehéz feladat neki nemcsak haladni, hanem magát s törzsvagyonát tisztességesen fentartani is. S miután jelen viszonyaink között okvetlenül fontos és szükséges annak elismerése, hogy egyoldalulag gazdálkodni már nem lehet, hogy a túlságos gabona- termeléssel fel kell hagyni; de azt is befogja látni minden elfogulatlan szemlélő, hogy mindennek da­czára mégis a búza az, mely főnyereményként szere­pel mezőgazdaságunk mai életében. S miután ezt tudjuk, oda kell igyekeznünk, hogy e főnyereményün­ket ne csak versenyképessé tegyük, hanem oly álla­potban vigyük a világpiaczra, hogy azzal a külföld termelvériyei okvetlenül megveressenek. A mezőgazda minden törekvése egy czélban: a tiszta jövedelem emelésében összpontosul. E törek­vés a főczél s minden egyéb eszköz a czél elérésére. Tehát a gabnatermelés, gazdasági rendszerünk minden átalakítása s uj gazdasági növények felvétele mellett is, még mindig a fő, az első helyet foglalja el s azt jövőbe is meg fogja tartani. Ep oly bizo­nyos azonban az is, hogy éppen a tiszta jövedelem határozottan kívánja több földbirtoknál a gabona- termelés tényleges megszorítását. Ennélfogva egész figyelmünket oda kell fordítanunk, hogy az adott csekély területen, minél nagyobb mennyiségű gabo­nát termelhessünk s minden rendelkezésünkre álló nagyobb mérvű fokozását érhessük el. Ghinában sikerült a mezőgazdáknak oly nyers ter­mékre szert tenni, mely valóságos mesének tetszik előttünk s mely a mi aratási eredményeinket több­szörösen felülmúlja. S habár ott, talán a kitűnő talaj, az ésszerű művelési mód, párosulva a legkitű­nőbb trágya alkalmazásával, nagy befolyást gyakorol is ez óriási nyerstermék létrejöttére: főoka mégis mindenesetre a mag gondos megválasztása mintegy tenyésztésében keresendő. E körülmény méltánylásán nyugszik Hallet neme­sített búzatermesztése is: ki a búzatermelésnél is egyszerűen ugyanazon elveket alkalmazta, melyet ! hazánk értelmes gazdái az állattenyésztésnél számos évek óta szép sikerrel követnek, ő t. i. a legtökéle­tesebb kalászokat éveken át szívós kitartással külön választotta s a kalászokból ismét a legnemesebb, legkifejlettebb és legérettebb magvakat, t. i. a kalász középmagvait szemelte ki. Ezen eljárás által az eredmény egy bizonyos határig évröl-évre növekedik s egyúttal arra is nyújt alkalmat, hogy az önként keletkező válfajok figyelemmel kísértessenek, össze- gyüjtessenek és fentartassanak. Erre természetesen éber szem, éveken át tartó türelem és kitartás kívántatik. Mi magyar gazdák ugyan nem vagyunk oly hely­zetben, hogy gazdaságainkban az összes gabonát igy kezeljük ; s bármily nagy lenne is nyerstermelésünk, a tiszta jövedelemnek apadnia kellene, ha a dolog általában kivihető volna. De határozottan hihető, hogy ez eljárás gabnatermelé;ünkre mégis jó hatású lenne. Egy kisebb-nagyobb uradalmak egész gabona- termését természetesen nem lehetne eme gondoé' kiválasztás utján kezelni, de igenis minden gazda­ságban keresztülvihető volna a magnemesités oly módon, hogy az őszi vetés alá következő táblák egyikén például 10 holdnyi terület kitűnő munkával és kellő trágyával láttatnék el s e terület vettetnék el 15 hüvelyknyi sor távolban legelőbb; kikelés után a sorok köze lókapákkal megmüveltetnék s a tavasz- szal ismételt kapálás után lóerejü töltögetőkkel fel- töltögettetnék az. Ez utón nyert buzavetés minden kívánalomnak meg fogna felelni. Az aratást itt, minthogy ez nem piaczra szánt áru, csak a mag tökéletes beéredése után lenne szabad megkezdeni, hogy igy teljesen érett és fejlett magot nyerhessünk. A kicséplés után egy a legjobb fajta rosta segélyé­vel a tökéletes munka minden kellékével felruházott hasonterjedelmü talaj számára a legszebb, a legna-í gyobb és legtökéletesebb búzát vetnők el; a fenn­maradt s már is kedvezőbb viszonyok között létesí­tett többi vetőmagot szintén csak vetésre, de már ! nem ezen 15 hüvelyk sor távol s kapálási czélra ! berendezett módon, hanem mind közönséges vető- | magot alkalmaznának. Ily módon minden évben \ ismételvén ezen a vetőmag folytonos javítására irányt j zott eljárásunkat, azon kellemes helyzetbe jutnánk, i hogy vetőmagunk évröl-évre nemesednék; azáltal a i búza mint teljes és normális viszonyok közt létesül- j vetőmag, mindenféle káros növényi betegségnek job­ban ellenállana s a magnemesités folytonosan eszkö­zölhető lenne. A fennebbi eljárás első tekintetre mintegy drágá- j nak látszik a gazda előtt, és ha figyelembe vesszük, i hogy e kitűnő műveléssel aránytalanul több és jobb terményt vagyunk képesek produkálni, ez eljárás nemcsak hogy nem fog drágának bizonyulni, de sőt előnyössége mellett valóban olcsó leend. Ezzel ugyan nem azt akarjuk jelezni, hogy pl. egy 800—1000 holdnyi őszi vetést ily módon műveljünk meg. mert arra viszonyaink között merő képtelenség volna vál-' lalkozni, hanem igenis, rendszeresen vezetett gazda­ságban. hol a fogatos művelésre szükséges lókapák s töltögetőknek hiányozni nem szabad s hol pl. egy kiterjedt tengeri művelésnél a gazda ezen eszközök­kel már nemcsak megismerkedett, de azok nélkíilöz- hetleusége felől is meg van győződve, egy 10 sőt 20 holdnyi terjedelmű buzavetésnek soros művelése — kapálás és töltögetés — a legkisebb akadályba sem ütközhetik. Ősszel, a kapálás idejekor egy lő< egy ember, ki az ekét kormányozza, s egy gyermek, ki a lovat vezeti, 2—21/3 holdat képes megművelni naponta, tavaszszal az ismételt kapálás és töltögetés még gyorsabban megyen, mert a napok valamivel hosszabbak; s igy e végett munkatorlódás aligha következhetnék be. Igen ajánlatos volna a kísérletek ez iránybani megkezdése, mert ezek csak jóra, csak hasznos ered­ményre vezetnének. P. H­Községek elöljáróságainak figyelmébe. A falusi termelők részéről különösen aratás után gabona nemüeknek a városi pia- ezon nem ritkán fordulnak elő panaszok, azonban rendesen az illető eladó akkor jön panaszra, midőn az úgynevezett garasos alku-, szók által megvett eleségeiket a kereskedő lemázsálta és ki is öntöztette, bogy ily ese­tekbe azután igazságot szolgáltatni rövid utón nem lehet. A falusi földmives osztály eladásra szánt eleségét még máig is legnagyobb részben kila szám szereti elárusittani, noha ez tiltva van, mert a kereskedő métermázsa szám i veszi át s nem ritkán a szegény tudatlan földműves 4 — 5 kila (árpa, rozs vagy búza) eleségen 50—60 kilóval lesz megkárosítva annélkül, hogy ezen 4—5 frt kárát észre venné. Mindezeknél fogva a községi lakosság érde­kében szükséges, hogy a t. elöljáróság a leg­tágasabb módon tegye közzé, esetleg minden egyes gazdának a falusi kisbiró által izenje meg, vagy dobszó utján hirdettesse ki, misze­rint eladásra szánt gabonáikat otthon ponto­san megmérve, metermázsa szerint szállítsák be a városi piaczra, s az eladás alkalmával miudazok, kik a mázsához nem értenek, ke­ressenek módot abban, hogy mielőtt a vevő az eleséget zsákjaikból kiöntetné, annak meny- nyiségét, illetve súlyát velük tudassák, s ha meg vannak győződve arról, hogy megcsalva vagy károsítva nincsenek, csak akkor enged­jék kiöntözni. Jó lesz arra is figyelmeztetni a község lakosságát, hogy az eladott eleségre nem a szokásos 4 kr. vagyis 10 kr., hanem legalább is 5 frt foglalót kérjenek, mert megtörténik az, miszerint kósza alkuszok pénteken reggel a hetivásár kezdetén 4. krral lefoglalják az eleséget, dél felé pedig az árak csökkenésével át nem veszik, sőt az illető kereskedő, kihez a gabonát szállítják, többféle kifogások miatt az eladókat nem ritkán visszautasítják. Veszprém, 1887. julius hó 20-án. Fejes Antal, r. kapitány. VIDÉK. Pápa, jut. 22. (A „Veszprémi Független Hírlap* szerkesztőjéhez.) A pápai „Polgári kör* f. hó 17-én, nyári helyisé­gében sikerült tánczmulatságot rendezett. Szünóra alatt a zenekar Dr. Müllerber (Bermüller Gyula) helybeli zeneszerzőnek „Miska bácsi* czimü lassúját és „Dani bácsi* czimü csárdását adták elő. A közön- ség lelkes tapsokkal jutalmazta a személyesen jelen­volt , szerzőt. Bermüller urnák már több darabját játszszák zenészeink, amelyekről szakértők is a leg­nagyobb elismeréssel nyilatkoznak. Folyó hó 24-én a „Griff“-kertben a Jászberényben szerencsétlenül járt honvédhuszárok segélyezése czél- jából fog egy tánczmulatság tartatni; az est sikerére nézve elég garantia az, hogy a rendezőség élén Feny- vessy Ferencz országgyűlési képviselő áll. Tegnap f. hó 19-én délután íji 2 órakor a belvá­rosban tűz ütött ki; egy ház és néhány kisebb mel­léképület esett a lángok martalékául. r I. Tapolcza, julius 22. (A „Veszprémi Független Hírlap* szerkesztőjéhez.) Tűz. Hegymagason (Tapolczai járásban) tegnap nagy tűz volt, 6 ház égett le teljesen s vagy 10 család lett hajléktalanná. A tűz vigyázatlanságból keletkezett s a nagy melegség miatt egyideig nem is olthattak s nagy szerencse, hogy a szél más irányt vett, mert ellenkezőleg az egész falu leégett volna. Díszeiben is leégett egy Breyer nevezetű embernek háza, a mely szerencsére külön állván, a tűz tovább nem terjedt. Tapolczán a múlt héten egy dühödt macska egy Süléné nevezetű szegény asszonyt teljesen összemart diihösségében. Az asszony élet s halál közt lebeg. S egyátalán nálunk egész járvány uralkodik állatok között. Múlt héten Takács szolgabiró ur nejét is megakarta marni, kit csak a szolgák mentettek meg. i A napokban ki is hirdették, hogy a kutyákat zárva tartsák, mert ellenkező esetben azokat lelövik, s le is lőttek az utczán vagy 6—7 ebet. Szerencsétlen esés. Egy Háromi Gábor nevezetű | tapolczai iparos gabnat.akaritásról hazatérvén, a kocsi­ról oly szerencsétlenül esett le, hogy vagy 8—9 foga kiesett. — Villám által lesújtott ember. Julius 19-én, nagy vihar alkalmával, egy a kis-eörsi szöllöből hazatérő embert a villám lesújtott s rögtön meghalt. Tek. szerkesztő urnák stb. Balaton Ernő. Fürdői tárczalevél, Kesssthely-Hévviz, jul. 21. 33° Reamur már magában véve sem kellemes, hát ha még ebben az óriási tikkasztó hőségben a Keszthely és Hévviz között közlekedő társaskocsival kell eljutni Zalamegye kitűnő meleggyógyforrásához: Hévvizhez. Oh, kérem, ez borzasztó állapot! Azok a mamák, kik gyermekeiket a kéményseprővel szokták ijeszte- getni, bizonyosan nem ültek még az itt közlekedő társaskocsin, mert akkor valószínűbbnél bizonyosab­ban tudom, igy ijesztgetnék a szófogadatlan nebu­lókat : — Hallgass, inéit mindjárt elvisz a hévvizi társaskocsi! . . . Kérem, e szóban: társaskocsi, igen sok fog­laltatik. Kövér, elhízott fehérnépek, akik lesová- nyodási szempontból jönnek Hévvizre, hosszuorru pajeszos lengyelzsidók, kik reomában szenvednek, bajusztalau németsógorok, kik bajuszot keresnek a gyógybatásos vízben, csúszós bajban szenvedő anyó­sok és — anyósoktól szenvedő férjek, stb. stb. Összesen ugyan csak 14 személyre van szánva az omnibus, de a speculans tulajdonos csupa szerénykedési vágyból rendesen húszat szőrit, hogy kiállasson vélük egy második spanyol inquisitiót. Úgy tesz, mint az egyszerű zalamegyei szőllős- gazda, akinek ötven akó bora termett és beszorí­totta egy 20 akós hordóba. Szintén nyerészkedési vágyból, hogy ne kelljen neki ötvenakóról fizetni eladás alkalmával a fogyasztási adót. No de mit beszéljek aunyit e társaskocsiról. Még utóbb megharagszik valaki érte. Hisz a köz­mondás is azt mondja, hogy szólj igazat s betörik a fejed. Inkább múltkori ígéretemhez képest irok egyet- mást a két fürdőhely beléletéröl. Becsületemre mondom, hogy szívesen teszem, pedig ugyan csak alkalmatlankodnak ezek a szemtelen legyek. Hadd vágjak hát agyon egy csapásra kettőt! . . Hol is kezdjem? Párdon a tétovázásért, de már rendben van az ügy. Ott fogom kezdeni, ahol a múlt levelemet elhagytam. — Vagy még sem! Újra elölről kezdem! .— No ne ijedj meg kedves olvasó, csak tréfáltam. Isten mentsen meg engem is, no persze téged is nyájas olvasó ismétlésekbe eső fürdölevelek olvasá­sától. — De ne fecsegjen annyit, hanem beszéljen kérem valamit a keszthelyi és a hévvizi fürdői életről — mondod csacska Hermin. — Igazad van; és hogy kívánságodnak eleget tegyek és még se raboljak el sok időt meleg és unalmas perczeidből, hát párhuzamban fogok eleget tenni a kedves kérésnek. Erre feljogosít, ama körülmény is, hogy Keszthely és Hévviz egyenlő távolságnyira vannak egymástól. Keszthely igen élénk városka. Élénkké nem annyira a fürdővendégek, mert ezek csak fürdés alkalmával mutatkoznak s akkor is csak a fejük látszik ki a Balatonból, mondom nem annyira ezek, mint inkább az itt levő gazdasági tanintézet 130 hallgatója teszik, akik mindannyian jóképű gyerekek, csinálván naponként egymásközt arányosan felosztva, a grand murit. r j Nem múlik el egy este sem, hogy tánczvigalom ne tartatnék a praxik mulatókertjében, a Fém- | kertben. Itt jön össze minden este a mulató kompánia. ' Gazdászok és urhölgyek, a kiknek (higyje, a ki ^ akarja) soha eszük ágában sincsen mutatás végett jönni e mulatókertbe. Csak egy kis hűsítőre térnek be és lesz belőle izzasztó tánczvigalom gyakran kivilágos kivirradtig. A praxi minden este, reggel fekszik le és minden reggel, este kél fel. A pénzzel nem gazdálkodik, csak a tanulással. Az utóbbival nem sokat törődnek. Inkább Terpsichore művészetében gyakorolják magukat, A napokban a Fémkertben fényesen sikerült táucz- vigalom tartatott a „Csónakázó-egylet* által, mely­nek rendezői szintén csak a praxik voltak. Nehogy valaki félreértsen, e „csak* szócskát nem kicsinyítő, hanem kiemelő czélból használom. A praxik után legtöbbet tesznek a színészek. Balog Árpád társulata mindennap tart előadást, mert az igazgató azt tartja, ha nem csurran, cső p p e n. A társulat primadonnája Ligethyné Mari, ki a vidék ismert énekesnője, határozott rutinnal. A i kolozsvári színháznak egy esztendeig kedvelt tagja volt. Hogy mennyire szeretik őt Keszthelyen is, megmutatta csötörtökön tartott jutalomjátéka, midőn ! Gabányi „Tuba Rózsa* népszínműve került színre zsúfolt ház előtt. Másodénekesnő Vidor Hermin. Szép nő és csengő hang. Zeneképezdét végzett színésznő, ki összesen csak három hónapja működik a világot jelentő desz­kákon és már ezalatt is megtudta magát kedvel- tetui. Legjobban szeretik a kis Borossékat, — Boross Endre, Boross Mihály népiró fia, szalonkomikus, határozott tehetség, nem kevésbé kedves felesége, aki a társulat naiv színésznője. A Boross pár jutalomjátéka kedden volt, amidőn Csiky „Czifra nyomorúság* színművét adták. Pénzes Bandi népszínmű énekes, erőteljes hang és szép reményekre jogosító. Mezei Kálmán jó zsanér színész. Monori Sándor komikus, Herczeg Zseni szép hangú énekesnő. Amint láthatja kedves Hermin, a társulat több jó erőt tartalmaz és mégis nagy a közöny. Nem pártolják a színészetet. Aztán nem csoda, ha olyan emberek vannak ott, mint az a fiatal plé­bános, a kivel a következő nem éppen érdektelen történet esett meg. Próba volt a „Gascognei Nemes* operettéből. Bejön a színházba egy ifjú plébános. — Mit adnak estére, ha szabad kérdeznem, szól hozzám fordulva az udvariasság szabályai szerint. — Ma estére a „Czifra nyomorúság* jön színre a Boross pár jutalmául. — Mindjárt gondoltam, hogy abból próbálnak, — szól komolyan a pap, és hogy én el nem nevettem magamat, az csak a Porzó „Nem illik “-ének tulajdoníthatni. De nem folytatom tovább. Érzem, hogy pénzért sem tudnék kedélyes lenni. — Fogjanak meg bérem, mert dühös vagyok! . . . — Aztán mért? — kérdi kedves Hermin . . . — Hogyne legyen kérem mérges az ember, mikor részvétlenség miatt nem tartanak előadásokat az arénában. Nem hallatlan ? Szerdán elmaradt a „Gascognei Nemes*. Egy 30 krajezáros jegy adatott el összesen. Nem skandalum? Fogjanak megkérem! Nem fognak me«-? Akkor rohanok haza. És hazajöttem. Itthon vagyok. Engedjék meg kérem, hogy kiheverhessem a boszan- kodást. A hévvizi életről jövő héten. Folytatása tehát következik! Addig is — pá kedves Hermin! Hullám. ÚJDONSÁGOK. Veszprém, jul. 23. — A veszprémi püspökség betöltésére vo­natkozólag a lapokban felmerült az a hir, hogy a betöltés legkésőbb egy év alatt fog eszközöltetni s hogy többi közt Hidassy lvor- nél volna ide kiszemelve. Budapestről, a legilletékesebb helyről informáltattunk, hogy a püspökség betöltése hamarább semmi szin ! alatt nem fog eszközöltetni, inig a piispök- | ség gazdasági viszonyai teljesen nem reudez- tetnek — ami pedig számítás szerint két és fél év alatt nem lesz keresztülvihető. Hidassy jelöltségével a kormánykörökben annyival kevésbbé foglalkoznak, hogy eznttal első sor­ban a „veszprémi káptalan több tagja jöhet biztos k o m b i n á t i ó b a. * Megjegyezzük, hogy ez informátiónk auteuti- kusságaért kezeskedhetünk. — A gazdák S iparosok ált. hitelszövetke­zetének veszprémi fióktelepe holnap délelőtt 10 órakor tartja első rendes évi közgyűlését, a „Korona“ termében. E közgyűlésen az országos főigazgatóságot ns. Tömösváry László ur képviselendi. A közgyűlést, tárgyai érde­kénél fogva ismertetni fogjuk. — Almádiból Balaton-Füredre múlt szom­baton diszes társaságot vezetett Kompolthy ur a „Kisfaludy“ gőzhajóval. A 30 tagú társaság legnagyobbrészt budapestiekből állt s kedves, szép hölgyek disziték azt. A für­dői zenekar is hajóra szállt s kisérte a tár­saságot először Siófokra s onnan Füredre. Kedélyes társasebéd volt, vidám zene mellett, mely alatt nt. Barcza Gábor kir. táblai biró ur s/ép beszédben köszöntötte föl szerkesz­tőnket, mint ez ünnepség rendezőjét. Este 1) óráig a szinházban Vázváry „Stern Izsákijában gyönyörködött a társaság azután 10 órakor visszaindultak a gőzhajóval Almá­diba. Útközben rettenetes vihar, tört ki s óriási hullámokon ingott-tánczolt a gőzös. Ez azonban nem alterálta a társaságot. A födözeten tánezra perdült a társaság s vigan

Next

/
Thumbnails
Contents