Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1886-11-20 / 48. szám

E két költemény kötet mellé került Hirsehler (Szarvasi) Arnold értekezése : Miért és hogyan kell népszerűbbé tenni hazánkban az iskolai takarékpénztárak intézményét? A 7 Ívre terjedő értekezésben szerző hatalmas érvekkel (és frázisokkal) fejtegeti az iskolai takarékpénztárak fontosságát. Mi is osztanánk szerző véleményét, ha nem lépett volna életbe a legújabb időben a postakarékpénztár. a hova a gyermekek is 5 krajczáros betéttel rakhatják összetakaritott krajczárjaikat.

Ilyen körülmények között kár volna az iskolai takarék- pénztárakkal megrabolni a tanítók idejét.

Különben a mű szerző sajátja és megrendelhető 60 krért Sziszeken.

A jásdi rablógyilkosság.

— Saját tudósi tónktól. —

Ismét vakmerő rablók tartják rettegésben a Bakon y-vidéket s úgy látszik, mintha vagyonos életbiztonság dolgában ott állanánk, mint álltunk évtizedekkel ezelőtt, mikor Patkó Pista és hirhedt társai tartották rettegésben nemcsak Veszprém vármegyét és a Bakony- vidéket, hanem az egész Dunántúlt,

Már-már azt hittük, hogy Savanyú Józsi elfogatásával javulni fognak közbiztonsági állapotaink, de a legújabban fölmerült s hallatlan vakmerőséggel végrehajtott jásdi rablógyilkosság ezen hitünket meghiúsította.

Megdöbbenve értesültünk a vakmerő rabló- gyilkosságról. Hisz ki ne döbbenne meg a hir hallatára, hogy egy hat tagból álló rablóbanda egész község szeme láttára, világos nappal hatol be egy védtelen nő lakására s attól halálfenyegetések közepette pénzt követelnek, midőn az öreg nő férje, ki szintén élte delén van, megérkezik, ezt támadják meg s baltaütéssel földre terítvén, kirabolják. De ez még mind nem elég. Mig három rabló a lakásban kutat, addig a künn őrt- álló másik három pedig az összecsődült falubeliekkel ví véres csatát, azok közé lövöldöz, egyet halálosan, hármat pedig nem épen i súlyosan sebesit meg közülök.

Lapunk múlt számának ujdonsági rovatában röviden említettük, hogy Jásdon, f. hó 8-án délután, mikor még be sem esteledett, Várady Lipót lakására hat rabló betört, Váradyt félholtra verték stb.

Az esetről legújabban a következő értesítést kaptuk tudósítónktól:

Jásd, nov. 15.

F. hó 8-án délután 5 óra tájban hat ismeretlen egyén tartott Várady Lipót lakása felé, nnndeniknck arc.sa korommal, volt bekenve, gatyában és ingben voltak, vállukon töltött fegyverrel, öveikben pisztolyigal és revolverrel, kettőnek kezében balta is volt.

A falubeliek közül többen látták a hat gyanús egyént s midőn hittük, hogy három bement Várady Lipót lakására, három pedig künn maradott, mindjárt tisztában voltak, hogy a hat gyanús egyén rabló.

Rögtön lármát ütöttek s a falubeliek, közül vagy háromszázan vasvillával, baltával, lőcscsel s több eféle eszközzel fölfegyverkezve, be akartak hatolni Várady- ékhoz, hogy megakadályozzák a rablókat szándékukban.

Alig közeledtek azonban Várady Lipót lakásához, mely épen Jásd község közepén foglal helyet, szemben a templommal, mikor puskalövések figyelmeztették a közeledőket, hogy: ne tovább!

Vagy tíz lövés dördült el, de szerencsére egyik sem talált. A falubeliek, kiknél nem volt puska, látva, hogy a rablók jól cl vannak látva töltényekkel, hátrálni kezdettek.

A rablók azonban ekkor sem hagytuk fel a lövöldözéssel s több lövést tettek a levegőbe.

A három őrt álló rabló közül az egyik a kapuban foglalt állást, a második a kerítés mellé húzódva lődözött a nej) közé, majd pedig a levegőbe, a harmadik egy másik utczába néző saroknál állt őrt.

Tíz pereznyi időtartamra félbe hagyták a lődözést, mert láttád;, hogy senki sem közeledik feléjük.

A falubeliek közül egy parasztlegény, aki tartalékos honvéd, nem nyugodott és felbátorította a népet, ezek ismételten Várady lakásának tartottak.

A rablók erre ■ sortüzet adtak és a tömeg közül három embert megsebesítettek. Egy kis 8 éves leány fölment a toronyba, hogy félre verje a harangot, de alig hogy kongott, a rablók egyike a toronyba lőtt; agyon akarta lőni a his leányt.

A lövéstől a kis leány úgy megijedt, hogy leszaladva a toronyból, hazasietett és az ágy alá bujt, ahonnan reggelig ki sem mert jönni.

A kis leány példáját követte a bátorító parasztlegény, de ugyanazon rabló erre is ráirányozta fegyverét. A lövés eldördült és a legény összerogyott.

A szerencsétlen, kit jobb ezombján talált a golyó, fájdalmában felsikoltott. A sikoltás nem hogy felbátorította volna a falubelieket, hanem úgy megijesztette, hogy azok vissza vonultak lakásaikba, magukra zárták az ajtókat s voltak egyesek, akik még ablakjaikhoz deszkákat is illesztettek, az esetleges lövések ellen.

Mig ezen utczai harcz folyt a háromszáz falubeli és a három őrtálló rabló között, addig a másik három gazember a legnagyobb nyugodtsággal forgatott fel mindent Várady L. lakásán, mintha künn semmi sem történt volna.

Midőn belépte!c a konyhába, a 18 éves cselédlányt a rablók egyike hajánál fogva megragadta és arczczal befelé a sarokba szorította, figyelmeztetve: vEgy szót se, mert a halálé vagy /“ — A konyhából befelé

nyílik az ajtó Várady L.-né szobájába. Ide mentek be először a rablók s Váradynétól pénzt követeltek.

Ez sírva adta tudomásukra, hogy nines otthon egy árva forintja sem, mert ami kevés volt, azt is elvitte férje a vásárra; .de ékszereimet — úgymond — szívesen odaadom, csak életemnek kegyelmezzenek 'rí

— Nekünk pénz kell, nem arany függő! —viszonzá egy durva hang, miközben eoy baltacsapást mértek az öreg Váradync vállára, hogy a szegény asszony rögtön összerogyott.

Most a rablók kutatáshoz láttak. Feltörtek minden szekrényt, a fehérnemüeket kihányták a szoba közepére.

E közben megérkezett Várady L. Várady gr. Sztáraynak volt egykori hű gazdatisztje, de előhaladott kora miatt nyugalomba kellett vonulnia. Jelenleg Jásdon él, hol saját háza és egy kevés földbirtoka van. mindazonáltal mint pénzes embert ismerik a vidéken.

A lietrcn éves ősz Várady Lipót semmit sem sejtve lépte át háza küszöbét. A rablók csakhamar észrevették a belépő gazdáit, akit pillanat alatt ősz hajánál megragadtak és halálfenyegetések közt tőle pénzt követeltek. Hiába szabadkozott Várady, hogy nincs pénze, a rablók nem hittek neki, mert tudták, miszerint Várady a moóri vásáron volt, ahova öt darab ökröt hajtatott eladás végett.

Várady látta, hogy n i n c s men e k v é s, de nem vesztette el lélekjelenlétét, hanem megragadta az eggik rabló fegyverét és azt amink kezéből kiakarta csavarni.

Ezt észrevette a másik rabló és rögtön egg hatalmas ütést mért Várady kezére, hogy az eltörött, maga Várady pedig ájultan terült el a földön.

Ekkor hozzáláttak zsebjei kikutatásához s kabátja belső zsebéből elrabolták Várady 170 forintját. A nadrágzsebben is volt öt forintnyi aprópénz, azt is elvitték a rablók.

Alig hagyták el Várady lakását, a cselédleány átszaladt a szomszédba és kocsira ülve rögtön Zirczre hajtatott, hogy jelentést tegyen l a szolgabirói hivatalban Bélák Lajos s. szolga- birónak.

A s. szolgabiró egyik joggyakornokkal és négy csendőrrel rögtön a helyszínére utazott, s jegyzőkönyved vett fél.

A zirczi csendőrség táviratilag tudatta az esetet Sárközy Kázmér veszprémi csendőr- főhadnagygyal, a ki (i csendőrrel még az éjjel Zirczre utazott és egyesülve a zirczi őrssel, a legnagyobb szigorral megindította a nyomozást, a mely nem volt eredménytelen.

! Négy egyén le lett tartóztatva, a kik nem tndtak számot adni hollétükről. Leggyanu- sabb ezek közül Horváth Ferencz csőszi juhász, a kinek arczán, a szakálla között még koromfoltok voltak láthatók.

Horváthot rögtön Jásdra kisérték, a hol szembesítették a cseléddel és az az idő alatt magához téritett Váradynéval. Mindketten felismerték a rablók egyikét Horváth Ferencz csőszi juhász személyében.

A többi háromra még nem tudták rábizonyítani a rablást. Horváth is tagad mindent, de Sárközy Kázmér csendőrfőhadnagy hiszi, hogy az eddigi nyomok után is sikerülnie fog a vakmerő rablógyilkosokat kézre kerítenie. r. 1.

ÚJDONSÁGOK.

Veszprém, nov. 2.0

— Eötvös Károly urat a Csíkszeredái függetlenségi párt képviselőül kérte föl, de Eötvös ur tekintettel egyetlen fia, Bálintnak válságos himlő- betegségére — a jelöltséget nem fogadhatta el.

— A királyné ő felsége névnapja alkalmából, tegnap a székesegyházban hálaadó isteni- tisztelet tartatott.

Kovács Zsigmond megyés püspök ur ő ecxelljáról részvéttel vettük a hirt, hogy a múlt hetekben betegeskedett. A legilletékesb helyről azonban örömmel értesülünk, hogy már a javulás utján van. Adja az ég, hogy mielőbb visszanyerje teljes egészségét!

— A „Népkör“ holnap vasárnap délután 8 órakor közgyűlést tart, melyen H us véth János elnök be fogja mutatni a kormány által megerősített alapszabályokat, mely után az új tisztikar fog megválasztatni.

— Hencz Ödön. ki nemrég neveztetett ki az igazságügyi miniszter által kaposvári kir. alügyészszé, mint értesülünk, Kaposvárról Pécsre helyeztetett át és helyét Wlassíts Gyula pécsi kir. alügyész foglalta el.

— Az almádi fürdő-részvénytársaság rendkívüli közgyűlést tart legközelebb, az eddigi fogatló bérlő,- s a jelentkezett bérleni szándékozók ügyében.

— A horgosuteza! Most már többet nem mondunk, csak azt, hogy óriási szerencse, miszerint jó Kenessey Móricz ez utcza elején ütötte föl közjegyzői irodáját. Legalább minden jó lélek, a ki ezen a rémséges kátyuin- goványon átmerészkedik, elébb bemén a nó- tárusi hivatalba, testamentumot csinálni. No az igaz, hogy az olyan magistrates, mely ily ronda állapotokat megtűr, régen rászolgált a talpára való ötven bambuszbotra!

— Időjárásunk a lefolyt héten ködös, esős volt. Tegnap verőfényre vált az idő. Az éjek hidegek s a hajnali dér már mindennapos.

— Almádiban a házszámokat még most sem szögezteti ki a szolgabiróság, pedig épen már 8 éve, hogy készek. Legjobb is lesz bevárni. mig minden almádi nádparókás házikóból pompás palota lesz — s akkor kiszögezni a számokat. Akkorra czivilizáltabb nemzedék is fog már lakni Almádiában, a kiknek nagyobb szükségük lesz rendezett állapotokra, mint a mostani nomádéletü almádi helótáknak.

— Balatonvidéki kör. A fővárosi — Veszprém, Somogy és Zalamegye ifjúsága által alapított — „Balatonvidéki kör“ e hó 9-én tartotta meg IV. évi rendes közgyűlését tagjainak élénk részvéte mellett. A tisztviselők jelentései után, melyek a kör ezidei működéséről adtak számot, a választást ejtették meg a következő eredménynyel. Megválasztattak: elnökké: Zilah Simon, al- eluökké: lieinitz Izsó, pénztárossá: Veiszfekl Dezső, ellenőrré: Mendl Gyula, titkárrá: Sümegi Vilmos, jegyzővé: Bók Zalán Lajos, könyvtárossá: Salamon Henrik, háznagyokká: Goldschmied József és Darvas Sándor. Választmányi tagokká: Bodauszky Brichta Bódog, Kaiser Jakab, Korda Gyula, Münz Mór, Mendl Emil. Sternberg Henrik, Veiszfeld Jenő és Ullmann Mihály. Póttagokká : Darvas József, Illés Samu és Sándor Pál.

— Panaszlevél érkezett irodánkhoz aziránt, hogy egy palotautczai kereskedő s háztulajdonos oly mellölő füstű kőszenet éget, a mi eldögleletesiti az egész utczát. — Hatósági beavatkozásra sürget a panaszlevél. Azt hisszük, az illető háztulajdonos ezután maga is segít a bajou.

— Üljünk pesti kanapéra! Most már ráülhetünk egész biztosan. A butordeputáczió megvette Budapesten az uj városházi holmikat s igy a városházi gyönge ténsurak most már igazi ténsurak lesznek. A legeredetibb a dologban az, hogy Benkü őr szidta őket a legjobban a miatt, hogy mért nem veszprémi iparosok által csináltatták a holmikat, holott épen Benkü ór volt az, ki az almádi korcsmához Gráczból hozatta a bútorokat s a Fekete-házhoz még az ablakrámákat is Grácz- ban csináltatta. Hanem hát azért Benkü a Benkü, hogy egyszer bü-t máskor bá-t orditson: mindegy — csak ordítás legyen. Szegény meghagyatikok! Mire nem jutnak?! Hogy még Benkü is szidni meri őket!

— A postatakarékpénztár októberhavi forgalma. A főkimutatás szerint 1880. október havában 35.080 betéttel 254,814 frt 09 kr. tétetett he és 7,035 felmondás alapján 185,707 frt 58 kr. visszafizetés eszközöltetett. Az októberhavi forgalom 440,581 frt 07 kr. fölülmúlja ugyan a szeptemberi 423,774 frt 74 krt kitevő eddigi legnagyobb havi forgalmat, de minthogy a fent említett visszafizetések még a szeptember havi szintén nagy visszafizetések, vagyis 159,334 frt ellenében is tetemesen emelkedtek, a 09,047 frt 51 kr. tiszta betét legcsekélyebb az összes előző hónapok között.

— Esküvő Schiller Jakab gabana kereskedő leányát, Schiller Johanna kisasszonyt f. hó 23. vezeti oltárhoz Stern Jakab itj. kereskedő a veszprémi izraelita imaházban.

— TŰZ városunkban. Vasárnap éjjel vészharang kongása riasztotta fel városunk lakosságát első álmából. Vagy 7* 2-re lehetett, midőn a toronyból az őrtanvába tüzet jelzett az őr a telefonon át. A tűz a Jeruzsálem - hegyeu volt és egy ház esett áldozatául, mely Ujszászi szabómester tulajdonát képezte. A tűznél tűzoltóink igen gyorsan megjelentek s a parancsot Uj-Mészáros Károly alparancs- nok osztotta, a ki minden tűznél személyesen megjelenik és igazi önkéntes tűzoltó. A legelső vizet Raszli vendéglős lajtja szolgáltatta, Félórai munka után sikerült tűzoltóinknak lokalizálni a vész tovaterjedését. Az a hir keringett városszerte, hogy Ujszászi maga gyújtotta volna fel házát, mert a ház úgyis rósz állapotban volt, de biztosítva. Ujszászit le is tartóztották, de miután ártatlanságát igazolni tudta, a gvanu alól felmentették.

— Verseny a dutyiért. A városi naplopók és éhenkórászok versenyre keltek e fölött, hogy ki legyen közülük az a boldog halandó, aki legelőször kerülend az uj városház dutyijába. ("Remélek, hojd Benkü úrnak van első szava ohoz hozzá. — Gyerki.)

— Ismét gyújtás. Csak előző lapunkban említők, hogy a szabadihegyen két szőllő- hajlék, gyújtogatás folytán porrá égett. Most ismét azt vesszük hírül, hogy a vörösberé- nyi veder-völgyben múlt szombaton két hajlék felgyújtatott s le is égtek. Az egyikben, Cseh Péterében, minden holmi odaégett. Azt hisszük, a szolgabiróság állandó csendörjára- tot kérhetne a veszélyeztetett területre.

— Kéménytüz. Kedden este 9 órakor tüzet jeleztek a tűzoltó-őrtoronyban, de csakhamar elhagyták a harangozást, mert csak a hosszu- utezai Weisz-ház kéménye gyuladt ki, de a tüzet rögtön elnyomták.

Majdnem tűz támadt egv piaczi faszerkereskedésben. A lámpában a petróleum meggyuhuit s ha hamar nem sikerül az ottlevőknek a petróleumot eloltani, az üzletben minden a lángok martalékává Íe3z.

— Kömives Imre, a fővárosi, debreczeni, szegedi, aradi, kassai, fehérvári, győri, s több elsőrendű színház volt komikusa és Kőmi- vesné (B. Julia) énekesnő, Veszprémben a „Korona“ vendéglő nagytermében, szombaton

nov. 20-án, és vasárnap nov. 21-én, a helybeli önkéntes tűzoltó-egylet javára dal estélyt rendez. — Szombati műsor: I. „Az önkéntes tűzoltó.“ Vig daljáték. Irta : Kőmi- ves Imre. Személyek: Butter Flórián, tűzoltó: Kömives. Brigitta, kedvese, tűzszító, Körni- vesné. II. „Az árvíz Szegeden és a Tisza mentén.“ (Humoros költemény. Az árvizet és alakjait a humor szeunuegén át tekintve.) Szavalja a szerző. 111. „A szerelmes csizmadiainas.“ Tréfajáték énekekkel. Személyek: Szurok Mihály csizmadiainas, Kömives. A majszter leánya, Kőmivesné. ÍV. „Sírva jön a magyar nóta világra!“ Népdal. Énekli Kőmivesné.

! V. „Egy kártyahős viszontagságai, vagy: a cupász!!“ Komikus jelenet, mulattató kuplék- kal. Előadja Kömives. VI. „Czigány a másvilágon.“ (Bohózat, czigány-dalokkal és eredeti pusztai dalokkal.) Személyek : Pityi Palkó, a kutyafalvai banda első prímása, Kömives. Csutora Ferke, pusztai hős a „Bagórágó“ csárdában, Kőmivesné. — Vasárnapi műsor: 1. „Az adó-executió.“ Tréfajáték énekekkel. Személyek : Piócza Menyhért végrehajtó, Kömives. Csicsóné galambom, fiatal özvegy, Kőmivesné. II. „Egy szabadelvű polgár viszontagságai.“ Komikus jelenet, mulattató dalokkal. Előadja Kömives. III. „A békebiró tuni- kás szoknyája.“ Bohózat, énekekkel. Személyek : Birka Benedek békebiró, Kömives. Leokádia neje, békerontó, Kőmivesné. IV. „A legostobább ember.“ Komikus jelenet. Hej aszongyahogyaszongya! iczacza riczaczá! mező- földi tréfás dalokkal. Tájbeszéd szerint előadja Kömives. V. „Népdal.“ Énekli Kőmivesné. VI. „A huszár szerelme.“ Vig jelenet a magyar huszáréletből. Személyek : Kardos huszár, Kömives. Sári szolgáló, Kőmivesné. Kezdete esti fél 8 órakor. — Nagyérdemű közönség ! Miután én és nőm, kőrútunk alkalmával, szerencsések voltunk a haza nagyobb városaiban, úgy az intelligens közönség, mint a sajtó elismerését — kivívni. Bátrak vagyunk reményleni, hogy mulattató s mégis minden frivolitást mellőző — különleges s a magyar közönség előtt eddigelé ismeretlen műsorunkkal s annak szabatos élénk s a kedélyeket felderítő előadásával, az itteni műértő közönségnek is élvezetes perczeket szerzendünk. — A két előadásra annyival is inkább kérjük a közönség számos megjelenését, miután a kellemes szórakozás mellett a jócselekedet boldogító öntudatában is x’észesülendnek, mert mind a két előadás összes tiszta jövedelmének fele, a helybeli tűzoltó-egylet javára szenteltetik. Netáni kétségek felmerülése iránti figyelemből, a pénztár hivatalos közeg által fog kezeltetni. A n. érd. közönség szives részvétét tisztelettel kérjük Kömives Imre és neje. — Melegen ajánljuk közönségünk figyelmébe! — Helyárak: körszék 50 kr. Zártszék 40 kr. gyermekjegy 10 kr., karzat 20 la-. Az elsőrendű ülőhelyre előjegyezhetni: a két előadásra 1 frt.

— Szélhámos ügynök. Krausz Emil, városunk szülötte, ki Schertz Lujza nagykanizsai kereskedő ügynöke volt, mikor onnét szélhámossága miatt elbocsátották, Nagy-Atádqn egy hamisított okirat alapján Brauswetter Jánoz ügynökének adta ki magát, több megrendelést gyűjtött s a befolyt előlegekkel megszökött. Ez a hir keringett országszerte. Tény, hogy Krausz Emil körözve volt, Sió- fokon el is fogták és Szegedre kisérték, a hol azouban szabadlábra helyezték, mért kimutatta, hogy teljesen ártatlan. Krausz beperelte Schertz Lujza nagy-kanizsai kereskedőt, aki ok nélkül fogatta el. (?)

— Agyonverte a gazdáját. A Tihanytól fél órányira eső Örvényes község lakosságát gyilkosság tartja izgatottságban. Egy kovácslegény gazdáját Kéy e r Jánost kalapácscsal agyonverte a szó legteljesebb értelmében. Az esetről a következő tudósítást kaptuk: Kéy er János közbecsülésben álló örvéuyesi kovácsmester és kisebb mennyiségű földbirtok tulajdonosa, múlt vasárnap egy barátjával kiment a szőllőhegybe, hogy a pinezébe borozgatással töltsék el az ünnep délutánját. Kéyer János nem volt iszákos ember, hanem a hét fáradságos munkája után vasárnap délután ki-ki szokott látogatni a szőllőhegyre. Öt óra felé járt az idő, midőn Kéyer János pinezéjebe beállít legénye és minden engedetem nélkül odaül gazdája mellé; tölt a pohárba és leönti a hcgylevét a garaton. Kéyer megdorgálta legényét, hogy miért mer engedetem nélkül tölteni. Erre a legény elővette kötényében levő kalapácsát és gazdáját, Kéyer Jánost úgy halántékon vágta, hogy az rögtön elterült. Az ott tevő barátja Kéyernek megijedt és beszaladt a faluba. A legény azután gazdáját fölvitte a padlásra és kalapácsával fejét vagy 8 helyen beverve, eltakarta a szénával. Ezalatt Kéyer barátja jelentést tett a bírónál, aki rögtön elfogatta a legényt, ki bevallotta tettét és azt is, hogy hova dugta gazdája holttestét. A legényt már átadták a zalaegerszsegi kir. ügyészségnek. Kéyer holttestén a bonczolást dr. Weisz Miksa járásorvos ejtette meg. Kéyer János temetése a falubeliek nagy részvéte mellett folyt te.