Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1886-10-30 / 45. szám
billeg őszi este itt hagyta a földet, melyen annyit szenvedett és küzdött. Most hatvannégy éve! És most itt nyugosznak hamvai e hant alatt, az ő nevét hirdeti ezen emlékjel, melyet jó emberek állítottak ide a kegyelet nevében, mert hisz az az ifjú, ki annyira rajongott a magyar zenéért, ki köztünk tölté el élete legnagyobb idejét, és ezt a helyet szerette legjobban s itt is akart meghalni — megérdemlé a hálás emlékezetet, melyet lerótak iránta a jó emberek .... Épen ma hat éve . .. Az emlékkő, mely porból vagyon, idővel ismét az leszen, de a dal, melyet örökül hagyott, nem veszhet el, „inig a magyarnak egy romlatlan gyermeke leszen!“, a dal nem fog feledésbe menni addig, mig a magyar dalolni és lelkesülni tud ! * * * De im megvirradott . . . merengéssel töltém az éjét . . . Keletről fény-sugár lövel felém: a művész Gr 1 ó r i áj a ez! Feltűnt, hogy fénnyel áraszsza el a sirt, mely a művésznek enyhet ad . . . „Oh jertek! áldjuk s boritsuk virággal Porló hamvának büszke sir-jelét! Édes dalát ringassák langy-fuvalmak, Tanulja el bérez, róna messzeség — És járja át szivünket hű varázsa : Hadd legyen összhang minden dobbanása!“ Hullám. A p.-gyimóthi tanító ügye. Pápa, 1886. okt. 26. A puszta-gyimóthi tanító, mint e lapok tisztelt olvasóközönsége előtt tudva van, állásától közelebb elmozdittatott. Tekintve az elmozdítás kivételére megejtett vizsgálatot, a „Veszprémi Közlönyében „Veritás“ név alatt a szánalmas helyzetű tanító ügyét egy jólelkü ügybarát pártfogására méltatta. Megvallom, nem szoktam a „Veszprémi Közlöny“-t olvasni, de érdeklődvén az ügy iránt, egy jó barát szívességéből a „Veritás* közleményét magam is átolvastam ; és amennyiben az ügyről annak keletkezésétől fogva mai lefolyásáig részletes tudomással bírok: azt a tényállásnak megfelelőig helyesnek találtam. De nem igy a „Pápai Lapok*! No de ezt- csodálni sem lehet, mert szerény véleményem szerint a szomorú helyzet jelenlegi állásának egyik főtényezője a nevezett lapnak szerkesztője volt. A „Veritás-“t elnevezte : jó madárnak, megbízhatatlan félrevezető hazugnak; a mi bizony egy tisztességesnek ismert lapból nem hangozhatik hizelgőleg a lapra. Mert nem elég ám valamely dolog felől csak azt mondani, hogy ez nem igaz, hazugság, főkép ha §§-ra történik hivatkozás, hanem tessék hasonló érvekkel megdönteni az állítást. De hisz nem is éppen ezzel volt szándéka a „Pápai Lapok*-nak megdönteni a „Veritás“ állítását, nem is ijjesztö „mumussal“, (hanem talán csak gyengíteni), melyet a „Veszprémi Közlöny“ igen t. szerkesztőjében akart bemutatni, úgy gondolom, elhibázva, mert a név valódi értelmét tekintve, úgy hiszem, bogy a hivatkozott szerkesztő „mumus“ nem akar a „Veritás“ ellenében „Men- datium“ névre hallgatni. A döntő ok tehát ez „Illetékes helyről* nyert meghatalmazás folytán tett kijelentés ............................................................Elhallgatom én ezt, mert kárörvendő ember nem vagyok még ellenségem méltán sújtott helyzete fölött sem; és mert nem akarom egy általam, és a tanítói kar által közbecsülést kiérdemelt tiszttárs becsületét a piaczra dobni, mint ezt a „Pápai Lapok“ tették, melynek még valami jogi kellemetlen utóize Amit akkor a szive érez, elmondja az éjféli csöndnek, valami busongó dalban. Itt ülök a szerkesztőségi secretoir előtt, mely mellől már annyiszor szólított másokért rövidebb-hosszabb pihenőre egy könnyelműen szerkesztett törvény nyakatekert paragrafusa. No de mindegy. Régen megírtam én már a biográfiámat: Mindig ilyen volt a sorsom Sohse volt galádabb ; Hol a szélnek kei’get engem, Hol elébeni támad! Minden lébe dob kalánul S akaratlan bajta Mint Pilátust a Credo-ba, Milliónyi bajba! Hát csak rajta; türelem van Bennem annyi, hogy sok : Üldözésre, bántalomra Könyedén mosolygok! Van itt szép szó, kész bocsánat A gorombaságra ! S föl is kapni könnyű nálam Az uborkafára! Boldogsággal vajmi sokszor Csalogat reményem . . . S mily epedve függök rajt E gyöngyvirág-füzéren ! S kapkodok utána, amint ' Körülöttem fűzi — Mint ... a hűség példány képe, Ha a farkát űzi. Kompoltliy Tivadar. is lehet; hanem e helyett nyíltan kimondom, hogy az illetékes helyet nem vélem teljesen illetékesnek. Ezt úgy gondolom nem veszi zokon a „Pápai Lapok* t. szerkesztője, már csak azért sem, mert c véleményben osztozik velem a Pápa-esperesi róin. kath. tanítóegyesület is, mely az elmozdított tanítót erkölcsi és anyagi támogatásra méltatja az esetben, ha a kérvényezési utón nem lehetne a sajnos tévedésből megtörtént dolgot jóvá tenni. Szándékosan mondom tévedésből, mert eszembe jutott e latin közmondás : Homo errat Deus venneat. De a mellett még azért is, minthogy a „Népoktatási törvények“ elhallgatott egyébb §§-ai mellett, melyek a magán-iskolára, mint a milyennek a puszta-gyimóthi állittatik, és az ily iskolai tanítókra vonatkoznak az 1875-ik évi 32. t, ez. 2-ik §-ának 1. száma alatt, az ISOS-ik évi 38-ik t. ez. értelmében csak nyilvános népiskolában alkalmazott rendes nyilvános tanítók lehetnek tagjai az országos tanítói nyugdíjalapnak és az elejtett tanító ez alapnak már 11 év óta tagja. Legyen szabad ezután kérdeznem, hogy oly magániskola-e a puszta-gyimóthi, amelyből az iskolafenntartó csak úgy tetszése szerint csaphatja el a tanítót és ejtheti el, országos tanítói nyugdíj-igényétől ? mikor ő is az alap iránt kötelezettséggel van terhelve ? En ezt kétségbe vonom, különösen a jelen esetben, mert meg vagyok győződve, hogy íiz államkormány azt nem tűrheti, hogy az ö tudta és beleegyezése nélkül az általa nyújtott kedvezménytől alapos okok mellett is, bárki is egyszerűen elüttessék. Ezt kívántam a „Pápai Lapok“-nak legközelebbi számában a puszta-gyimóthi tanítói állástól elmozdított tanító-társ érdekében a „Veszprémi Független Hírlap“ nagybecsű hasábjain közzé tenni, és hiszem, hogy tek. szerk. ur, ki zászlójára az igazságot irta czi- merül, tért fog nyitni, mely után még csak e pár szavam van : „fiat veritás.“ Varga József, tanító. A balatonparti szöllok védelmére. Keszthely, 1886, okt. 28. M. kir. gazdasági tanintézet Keszthelyen 161. számhoz III. számú jegyzőkönyv. Felvétetett a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet tanári székének 1886. február hó 22-én tartott ülése alkalmával. Jelenlevők : Deiniiiger Imre igazgató elnöklete alatt, Soós Mihály, Dr. Csanády Gusztáv, Schadl János, Ilensch Árpád, Kiss József r. tanárok ; Sparszam Pál s. tanár Villási Pál főkertész, Ernyey Árpád intéző. Á jegyzőkönyvet vezette: Sparszam Pál s. tanár: 17. Olvastatott a nagyméltóságu ministeriumnak f. hó 17-én 53006. sz. a. kelt kegyes rendelete, melynek kapcsán Veszprém megye közönségének a phylloxera vész elleni védekezés tárgyában beadott kérvénye vélemény es javaslattétel végett küldetik. A tanári szék a kérvényt beható tárgyalás alá vevén és mindenkinek nézetét meghallgatván a következő javaslatot bátorkodik előterjeszteni: 1. A megye közönsége világositatnék fel s a maga hatáskörében hasson oda, hogy miután Veszprém megyében sok oly szőlő létezik, mely fekvési és talaj viszonyainál fogva egy részt silány terményt szolgáltat, másrészt általában de különösen bizonyos és nagyban termeszthető kereskedelmi növényeknek sikeres előállítására alkalmas, mely növények közül felemlíthető volna komló, torma: spárga fűszernövények stb. melyek még nagyobb jövedelmet szolgáltatni mint a silány bort termő szőlő; ilyen szőllőknek elpusztulása tehát sem a tulajdonos sem az országra kárral nem jár, ezen szőlőknek mesterséges fentar- tására ne törekedjenek, ellenkezőleg ha azokat a phylloxera pusztítja, mielőbb vágjak ki, és létesítsenek helyükön más kultúrákat; lehet, hogy ennek czél és tervszerű keresztülvitele által még vészmen- tes más szőlőket legalább egy időre mentesíteni is sikerülne. 2-or Annak megállapítására egy részt mely szőlők lennének fentartandók, és melyek fel- hagyandók; másrészt a felhagyandó szőlők helyén mely kultúrák lennének ajánlandók, okvetetlenül szükséges hogy a megye, szakértő gazdát küldene ki, ki a nyáron egyszer kétszer az illető szőlővidékeken megjelenvén, beható megfigyelések után tüzetes javaslatot tenne, hol miként lehetne a felhagyandó szőlők helyén oda való jövedelmező más kultúrákat ajánlani. 3-or Azon szőlőkben, melyek részint másra nem valók, részint mert fekvésük folytán a szőlőnek bár költségesebb fentartását is indokolják az amerikai alanyoknak ültetését és benemesi- tését mielőbb kellene megkezdeni melyhez a nagyméltóságu ministerium az anyagot lehető mérsékelt áron lenne kegyes kiszolgáltatni sőt a nemesítéshez értő néhány egyént kiküldeni kik a nemesítést gyakorlatilag bemutatnák és az erre vállalkozóknál foganatosítanák is. Sőt a megye által is kért amerikai minta szőlőtelep is felállítandó lenne, hogy onnét a közönség részint amerikai alanyokat részint már benemesitett tőkéket nagyobb számban kaphatna 4. Miután a megyének délkeleti sarkában sok homok terület is fordul elő, mely részben talán immunus is lehet, ezen homokok megvizsgálandók lennének és ha immunusnak bizonyulnának az illető tulajdonosok ezeken szőlőknek létesítésére buzditan- ilók lennének. Végre 5-ször Miután a balatonmel- léki dolomit lejtőkön mandolára ojtott kajszin kitünően diszlik és ezen gyümölcs nyersen és izzó főzve jó kerestetnek örvend az illetők figyelmezte- tendők lennének, hogy pusztuló félben levő szőlőiknek segélyezése vagy egyes helyeknek kajszinnal való teljes beültetése által igen szép mellékjövedelmet, is biztosíthatnának maguknak, mit legkevesebb költséggel úgy érnének el, ha ősszel a mandulát a helyszínén elvetve a nemesítést a fának átültetése nélkül mindjárt helyben eszközölnék. 18. A jegyzőkönyv hitelesítésével Soós Mihály és Dr. Csanády Gusztáv tanárok bízattak meg jegyezte: Sparszam Pál s. k. s. tanai*, ért. jegyző. Kelt mint fent. Dei- niuger Imre s. k. igazgató. Soós Mihály s. k. tanár. Er. Csanády Gusztáv s. k. r. tanár. A másolat hiteléül : Oherony s. k. s. li. igazgató. VIDÉK. Herend, okt. 28. (A „Veszprémi Független Hírlap* tek. szerkesztőjéhez). Herend községe bőven meg van áldva nyűggel. A mai nap a sok ingyenélő, kujtorgó any- nyira elszaporodott, hogy meg sem lehet őket számlálni. Vannak köztük olyanok is, akik illetőségi helyükről még felvilágosítást sem képesek adni. Természetesen a törvényhatóságok azután csinálnak nekik illetőséget és hol az egyik, hol a másik község nyakára várják őket. így kapott Herend községe is számos ingyen- élőt. Már annyira vannak, hogy ma-holnap a törvényhatóságok jóvoltából minden háznak lesz egy ingjon vendége — élethossziglan. Legújabban egy Riez György nevű egyént sóztak a nyakunkra. Riez herendi születésűnek vallja magát, de mint mondja, már kis gyermekkorában elszakadt innen. A pesti hajógyárban működött oly hosszú ideig, hogy ounan nyugdijat is kap. Megbetegedvén, a pesti Szt.-János kórházban ápolták a nyugdíjért, mely ugyan csak kevés. Végre ráuntak és elküldték Herendre, — mint illetőségi helyére. A hatóság Riez kiskorú gyermekeit is herendi illetőségűnek nyilvánította, pedig ezek Pesten születtek és apjuk kis gyerekkorában elszakadt Herendről. És most itt vannak a nyakunkon ! De ez még hagyján ! Hanem mióta a herendi porczelángyárat a kormány megvette, — ide plántált vagy húsz cseh-családot és még van reményünk, hogy többel is szerencsélteti községünket. Hát azok a cseh-munkások gyermekei, akik nem szereznek magyar állampolgári jogot és itt adót sem fognak fizetni, mind a mi nyakunkon fog élődni ?! Mi gondoskodhatunk azután azoknak eltartásáról. Kereshetünk nekik kenyeret, ha lesz miből. Mivel e költségeket saját zsebünkből kell előteremteni, vájjon nem lenne-e jó a kormánynak a változatosság kedvéért egy pár ingyenélő Riezt cseh-országba átplántálni. Maradok a tek. szerkesztő urnák alázatos szolgája Fejes Dániel. Irodalom. ,,A halál őrültjei.* (Regény, irta Gracza György. Kiadta Lampe! Róbert Budapest, 1886. Ára 1 frt.) Az emberek szeretik embertársaikat látni nem csak létező, hanem lehetséges helyzetben is; szeretik látni a világhőst, aki küzd a világreddel, a társadalmi szabályokkal és törvényekkel — aminek a vége természetesen a bukás. Az olvasó sir a siróval, nevet a nevetővel, de nem von következtetést a hős jelleméből, annak tragikus végéből önmaga oktatására, mert hisz az csak mese, — mint mondani szokták. Megsajnálják az elbukott, hőst, még mégis siratják — azután elfeledik. Gracza György irány regényével oktatni, tanítani akar és épen ezért, regényének szereplőit nem a lehetséges helyzetben jelenteti meg, hanem a mindennapi életből, abból a rétegből mutatja be azokat, a mely a hírlapok által „öngyilkosságnak“ nevezett társadalmi betegségben szenved. És meséje épen azért érdekes és hisszük, hogy a hatás épen ezért nem fog hatás nélkül maradni. , „A halál őrültjeiben“ oly igazi jellemet mutat be Gracza Vinnai Gábor személyében, ki érzelmein tud uralkodni, kinek példájából sokat tanulhat a tanulni akaró olvasó. Hisszük, hogy Gracza eléri czélját és elrettenti azokat az öngyilkosságtól, akiknek arra esetleg hajlamuk van és megkedvelted velük az életet. Zongor Alfréd jó alak, valódi világfi, Vinnainé, köuy- nyelmii, ingatag és ledér asszony, kinek sorsából, óhajtandó, hogy tanuljon minden nő. A kitűnő alakítás, a jellemfestés, az élénk fantazia és a regény egész folyamatát fellemző érdekesség azon tényezők, melyek feljogosítanak bennünket arra, miszerint reményünknek adhassunk kifejezést; hogy Gracza György, a „Budapest* szerkesztője több jó irányregénynyel fogja irodalmunkat megajándékozni. Csak arra kérjük, hogy ne használjon annyi közbe- és utána vetett magyarázó mondatot, melyek egészen kidöczczentik az olvasót a hangulatból. Hisz e magyarázatok nélkül is meglehet érteni, hogy mire czéloz a szerző. Midőn Gracza Györgyöt üdvözöljük a regényirodalom terén, egyszersmind ajánljuk a csinos kiállítású regényt olvasóink figyelmébe. Az .Egyetemes regónytár,“ melyet most. egy éve a magyarközönségnek pártolásában hízva indított meg Singer és Wolfner könyvkiadó ezég, megkezdte második évfolyamát, amelyből nem rég hagyta el a sajtót a 3. és 4. kötet. E két kötet Hugh Conway „Élő halott* czimü regénye. A „Beatrice házassága*-nak méltó mása, érdekfeszitő mesével s a jelenetek és változatok oly sokaságával, és mégis oly egységes egészet képezve, aminővel alig találkozunk más regényekben. Az „Egyetemes regénytár“ előfizetési ára egy évre (20 kötet) 10 frt. Egy diszes- kötet 50 kr. „Józsi és Erzsiké* czimü képes gyermeklap 3. számát vettük, mely ismét bizonyítja azon állításunkat, miszerint Györgyossy Rudolf e válalattal nagy hiányt pótol irodalmunkban. A kis lap terv- szerüleg vau szerkesztve a tanuló ifjúság számára. E vállalat igazán megérdemli a legmelegebb pártolást. A havokint egyszer háromivnyi tartalommal megjelenő képes gyermeklap előfizetési ára 1 frt 20 kr. ' ____________________________— m. ÚJ DONSÁGOK. Veszprém, okt. 30. •— Ünnepélyes szentmise. Csütörtök reggel í) órakor Pribék István felszentelt püspök fényes segédlettel ünnepélyes szentmisét mondott a nagy székesegyházban a herczegprimás jubileuma alkalmából. Az isteni tiszteleten a megyei és városi tisztikar, a városi képviselő- testületből számosán, valamint a honvéd tisztikar teljes számban vett részt. Ott voltak a főgymnasium tanulói Lévay Imre igazgató és a tanárikar vezetése alatt; továbbá az elemi iskola ifjúsága. A mise alatt a zenekiséret igen szép és precziz volt. — Kovács Zslgmond dr. megyés püspök ő excellentiája szintén elutazott Esztergomba, ahol részt vett a herczegprimás jubileumán. Midőn a prímás a templomba ment aranymiséjét megtartani, kísérője jobbról Zalka János győri püspök, baloldalán pedig Kovács Zsigmond veszprémi megyés püspök volt. — A központi Táncsics-bizottság Táncsics Mihály sírját a bpesti temetőben, mint rendesen. úgy az idén is halottak napján szépen felfogja díszíteni és a sirnál Bokros József, a központi bizottság elnöke fog beszédet tartani. — A legtöbb adót-fizetök 1887. évre érvény nyel bírandó névjegyzékeinek kiigazítására alapul szolgáló adóhivatali kimutatások a megyei alispáni hivatalban f. évi november hó S-áig megtekinthetők. — Közigazgatási bizottsági ülés. A közigazgatási bizottsági ülés, mely minden hónap első hétfőjén szokott megtartatni, az idén elbalasztatik keddre, mivel hétfőn mindenszentek ünnepe lesz. — A rendezett tanácsú városokban gyakran megtörtént, hogy olyan embert választottak tanácstaggá, a ki az országos képviselőválasztók névjegyzékébe nem volt felvéve. Ezek választását aztán rendesen kifogásolták s nem egyszer megsemmisítették. Legújabban is volt rá példa s az ügyre figyelmessé lett belügyminiszter, hasonló esetek elkerülése végett kimondta, hogy az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe való fölvétel nem kelléke annak, hogy rendezett tanácsú városban valaki elöljáróvá megválasztható legyen. — Beszámolás Enyingen. Ifjú Matkovich Tivadar, az enyingi választókerület országgyűlési képviselője a bét egyik napján tartá beszámolóját Enyingen. A beszámoló beszédet szépszámú közönség hallgatta végig. A beszéd után Hermann Ottó képviselő tartott beszédet a jelenlevőkhöz. Krisztinkovicli Aladár, az enyingi választókerület függetlenségi pártelnöke a beszámolás után bankettet adott lakásán, a melyen több választópolgár volt jelen. .. — Vadnay Andor ur, a tapolezai kerület orsz. képviselője holnap, vasárnap délután 2 órakor Felső-Őrsön tartja beszámolóját. — Nay J. és fiai ezég lapunk mai számában foglalt hirdetését ajánljuk a közönség szives figyelmébe. — Horváth S. építészről az a bir volt elterjedve, hogy meghalt. Örömmel jelezzük, hogy a bir valótlan. Horváth urnák semmi baja nincs. — A magyar franczia biztosító-társaság .tisztviselője Kováts ur holnap körutat kezd meg a megye mezőföldi járásában. Szükségtelen a jóhirü társulatot a gazdaközönség figyelmébe ajánlani. Az inte- zet solidsága, biztos hitele elég garancziá arra, hogy a közönség bizalmát kinyerendi, melyet valóban meg is érdemel: — Szerencsétlenség. A Szalay-malombau Magyar László tanulót a hajtószíj elkapta s egyik karját a szó szoros értelmében szétmorzsolta. A szerencsétlen kis fiút, ki öcscse Magyar Gyula zentai szerkesztőnek s unokaöcscse Magyar János kanonok urnák, most a kórházban ápolják. A Szalay-malom- ban ez már a negyedik ilyféle szerencsétlenség s jó lenne, fia a fiatóság megindítaná ez ügyben a vizsgálatot. — Népkonyha. A veszprémi jótékony nőegylet a hét egyik napján gyűlést tartott, amely alkalommal végleg elhatározták a népkonyha felállítását. A népkonyhát a nőegylet a többi városi jótékony egyletekkel egyetemben szándékozik létesíteni és pedig ugy, hogy már november 1 ö-én elkezdhesse áldásos működését. A város szegényei valláskülönbség nélkül fognak naponkint élelemmel elláttatni. Miután a nőegyletek e czélra csak kevés összegű pénzzel rendelkeznek, elhatározták, miszerint e czélra- gyűjtést fognak eszközölni. És a gyűjtés a hét folyamán már folyt is. Hogy hol lesz a népkonyha, erre nézve még nem történt megállapodás. Mint értesülünk, a város azon pénzt, melyet a szegények között hetenkint ki szokott osztani, szintén a népkonyha javára adja és igy a szegények pénzsegély helyett élelem-segélyben fognak részesíthetni. Most csak az a kér-
