Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1886-07-10 / 29. szám

Veszprém, 1886. Hatodik évfolyam. 29. sz. Szombat, július 10. ÍESral FÖffiEM BIRLAP MEGYEI- S HELYI ÉRDEKE, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Előfizetési árak: Meg jelen minden szombaton. Szerkesztőség: Egész évre .........................6 frt — kr. Fé lévre...............................3 frt — kr. Ne gyedévre.........................1 frt 50 kr. El őfizetési 2W H a kiadóhivatalban pénzek a kiadóhivatalba, Veszprém, Horgos-utcza, 105. sz. a. küldendők. XRDETÉSEH és NYILTTEREK fogadtatnak el. — Egyhasábos petitsor (tere) 6 kr; nyilttér petitsora 20 kr s a bélyeg. Veszprém, Babóchay-tér, Kovács-ház, a „Petőfi“-könyvnyomdában; hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Egyes példányok ára 15 kr., s kaphatók Ney Mór, Herczeg Lajos üzletében s a kiadóhivatalban. A szerkesztővel értekezhetni, vasárnap kivételével, naponta d. e. 8 12, d. u. 2—7 óra között. Kéziratok vissza nem adatnak. A járvány ellen. Veszprém, 1886 jul. 10. A nem várt vendég közeleg: a határon fel­tartóztatni iparkodnak azt. jól tudva, ha már köztünk van, elvesztjük felette hatalmunkat. E vendég a cholera. Neve maga már félel­met gerjeszt, mert kegyetlen pusztításai által sok gyás?t és szomorúságot okozott már. E hatalmas ellenség ellen sikerrel küzdhetünk akkor, mikor még nincs köztünk, tovahala- dásában meggátolhatjuk, sőt ha már kitört is a vész, erélyes intézkedésekkel csirájában elfojthatjuk. A cholera Európában önállóan nem támad soha, hazája India. A specifius anyag, mi a szervezetben a bajt előidézi, hozzánk csak elhurczolás által jut, sha az emberiséget decimálta, elmúlik, mert télen a méreg to­vább nem élhet. Hogy nálunk a fertőző csira szapoijpdtassék, szükséges a localis dispozitio és a kellő idő. Szennyes, piszkos, nedves, mély fekvésű, állati és növényi bomló anyagokkal telitett talaj leginkább alkalmasa csira tenyésztésére, mig emelkedett, tiszta száraz helyen a cholera nem igen fordul elő, vagy ha igen, csakhamar elmúlik. Ha városunkat megvizsgáljuk, tapasztalhat­juk, hogy talaja egyes helyeket kivéve a u a túra, nem alkalmas a cholerára; és mégis minden járvány alkalmával itt is nagy volt a halálozás. Ennek oka az, hogy a ter­mészetes előny zérusra redukálódik a sok szenynvel szemben, mi e város egész területét ellepi. Az utczák tisztántartása sok kívánni valót hagy hátra. Rendes körülmények közt tűrhető, de epidemikus világban az ily álla­pot valódi provocatioja a veszélynek. Még a főutczák is rendkívüli porosak, szemetesek, állati hulladékokkal fertőzöttek. A külvárosok pedig épen oda emlékeztetnek, honnan a cholera származik t. i. India bűzös helyeire. Napjában kétszer öntöznek, ha ezt ugyan öntözésnek lehetne nevezni. De tulajdonképen csak simulatio, csak formája az öntözésnek. Aratáskor. Cseng, villog a kasza, sarló, Itt az áldott aratás, Arany oltár-lap a tarló, Fogadd hálánk, bárha gyarló, Dics neked ’s magasztalás! Az Ur az, aki könyörül, Végetlcn szerelmével, Ember, állat ’s féreg örül, Üli! Te vevői most is körül Aldásid tengerével! . . . Ezek a földmivelőnek Legkedvesebb napjai, Mert ót jutalmazni jőnek A fárad almas időnek Megérdemelt javai . . . Az özvegy, a szegény árva, Hálás szemmel föltekint, Részét — a hullt kalászt — várva Szedegeti szerte járva Learatott földenkint . . . A kipergett buzaszemek — Mosolygón piroslanak, Isteni tápláló kezek Szórták szét, — azt mondják ezek — Jérték férgek s madarak! . . . Aki jól mivelte földjét, Aratása gazdagabb . . . S ki élted henyélve töltőd: A nap terhét fel nem öltőd: Szégyent s gazt aratsz magad! Ha a tarló oltár-asztal: Ki az áldozathozó? Az, ki ily áldást tapasztal S Istent imában magasztal, A jó ember — áldozó! Három lépésnyi távolban van egy-egy vizes kis terület, köztük a por olyan nagy, mint előbb volt. Pedig ha kellően nedvesítenék a földet, úgy a por belégzésétől meg lennénk óva, mely pedig pozitív ártalmu, részben a légutak direct in sül tusa, részben fertőzés folytán. Es e gyarló öntözés is csak a főbb utczákban történik, s ahol arra legnagyobb szükség lenne, ott csak az Isten öntöz. Epidemicus időkben inkább az alsó nép- osztály egészségére kell vigyázni, mert a baj onnan fenyeget, onnan indul ki. hogy azután az aristokratákból is kivegye áldozatát. Min­den polgárnak kötelessége legyen tehát az öntözésért fizetni, s ha ez kivihetetlen: a város a meleg két hónapban saját pénztárá­ból fedezze a költségeket, s mindenhol és sűrűén öntöztessen, mert az ilyen takarékos­kodás keserűen megboszulhatja magát. Az öntözéssel együtt járjon a szemét elhordása. Naponkint söpörni kell az utczákat, és eltá­volítani azt, mi oly különös kedvencz helye a halált hozó, fertőző miasmának. Ha e miasma helyet nem talál, hol éljen, szaporodjék, úgy csakhamar kivész Az öntözés és szemételhor- dás tehát két hatalmas fegyver és ha a ha­tóság önmagát a polgárságot szereti: ezekkel erélylyel és sikerrel küzdhet a cholera ellen. Ezek után a vágóhíd és gyepmester telep érdemelnek kiváló figyelmet. A vágóhíd nem olyan hogy nyugodtan tűrhetnék azt a város mellett. Az udvar piszkos, szemetes, a vágó szobák talaja, falzata fertőzött a beszáradt vértől, a ház körüli pocsolya penetráns illa­tot lehel, az egész épület körül oly bűz van, hog}' a sétáló már meszszirül érzi e helyet. A hús ily helyen tisztán nem tartható, köny- nyen bomlik és a közönséget fertőzi, hajla­mosítja a cholerára. E helyre különösen fel­hívjuk a hatóság figyelmét. Még ennél is vészesebb hely a gyepmester telep. Az egész Jeruzsálemhegy felett Damocles kardja függ. A múlt években a himlő, s a diphteritis itt pusztított leginkább és a cholera is nagymérvű volt a legutóbbi járvány alkalmával. Erős természet kell, ha valaki csak arra tud járni. A dög szag meleg nyári estéken a hosszú utczában is érezhető. Ugylátszik az elhullt állatok felületesen temettetnek el. és mész­szel nem takartatnak. A kutyák e nagy teme­tője veszélyes gócz, mit okvetlen dezinficziálni és rendezni kell. A peczegödrök szintén fertőztelenitendők és nem engedhető meg, hogy esők alkalmával az utczákra eresz- tessenek, amint az a hossz u-u t- c z á b a n is történik. Ha ezbelé- geztetik, kész a putrid fertőzés mi már közel áll a chole rához. Megvizsgálandók a tápszerek, különös tekin­tettel az éretlen gyümölcsre és romlott húsra. A mészárosoknál a városi orvos minél gyakrabban megjelenjék. A Séd-patak körüli iszap, a Balog-tó szintén tisztitandók volnának. Sok kívánni való volna még. De az emli- tettek a legfontosabbak és ha kellő intéz­kedések történnek úgy megtettük azt mire a hygenia, járványok idején, tanít bennünket. Kellő viszonyok mellett aránylag kevés ember hajlandó a cholerára. Az emberiség 90% ellentáll és csak 10% pusztul el. A bélhurut leginkább disponál és minden kerü­lendő, mi ezt okozhatja. Kendes életmód mellett csak a tisztaság és jó levegő az, mik e bajtól megóvnak, és igy a fentebbi intéz­kedések által, tisztaságot czélozva, a hajlan­dóságot csökkentjük a cholera iránt. M i n d e n mi a talaj, levegő, viz, lakás, tápszerek tisztaságát előmoz­dítja, véd a cholera ellen, m i g mindaz, ami azok szennyezett­ségét okozza: előmozdítja a c h o 1 e r á t. Reméljük, hogy a polgárság a szent czél érdekében támogatni fogja a hatóságot, a ha­tóság pedig prophylactice dolgozik és nem várja be a veszélyt. így minden elhárítható. A megyei főorvos ur emberszeretete és erélye elég garantia s igy nyugodtan várhatjuk intézkedéseit. DOCTOR. van, mint ott lent a földön, minden lépten-nyomon galle'ron csip kettő-három, s úgy megfejtenek min­den skála nélkül, hogy midőn estve lefekszel a puf­fadó ágyba, bőr nélkül vagy; van olyan hízott em­ber, hogy 4—5ször vedlik meg egy 24 óra alatt!.. A mint először az asztalhoz ültem, nem győztem csudálkozni a nagy változás felett. Az étlap egészen máskép néz ki, mint ott lent a földön nálatok, a Kompolthy-nyomdában mit nyomnak. Az étlap itt olyan villanyos öszszeköttetésben van zsebeddel, mint p. o. a telegráfdrót Veszprémből Székesfehér­várral ; a mint az étlaphoz nyúlsz, azonnal érint a villanyfolyam, s úgy megüt a mennykő, hogy más­nap sem térsz magadhoz! Frutéroznak, moschuszt tartanak az orrod alá, — mindegy! Midőn valahára felébrednél akkor veszed észre, hogy az étlappal úgy kivillanyozták zsebedből a pénzt, oly üres mint mi­kor a szabó hazavitte. íme édes szép szerelmetes öcséin, ki — hallom — szintén készülsz ide— ter­mészetes ne a betegség szárnyain — mielőtt meg­érkeznél aranyberkedböl Almádiból, leírok egy étla­pot, hogy van itt a konyha, étterem berendezve, az ember pedig — kirendezve: Egy adag Gönczölszekér-rostélyos iz­raelita parfümmel, vagy anélkül —-------80 kr. Es thajnalcsillagfilé — -—- —---------------80 kr. Eg y adag kotlós fiastyuk — — — — 90 kr. Sántakata czomb — —-----------------------90 kr. Ar iadne roszböf — —---------- 85 kr. Teju t salátával — — — —------------. 100 kr. Ve nus pulykamáj — —----------------------125 kr. Jupit er-czomb — - — — — — — — 100 kr. Ha pedig Tejut — édes compótot is adnak mellé — —--------------------------150 kr. Te jbab holdvilágból — — — — — 60 kr. Tejbab holdvilágból, midőn már fogyó­félben van — - ■ — — —--------- — 80 kr. Ejszaki m edve-fagylalt----------------------40 kr. Lant-p iskóta, akkora, hogy nagyító- üvegen veszed a szádba —----------------------40 kr. Eg y zsemlye, melyet elmenetelkor em­lékül a gyűrűkbe is használnak a ven­dégek —------------------------------------------- 3 kr. ______Rendkívüli megyegyülés.______ Me ghívó. A vármegye közönségének folyó évi június hó 7-én 1.24 sz. a. kelt határozata alapján, a mely- lyel odautasittattam, hogy az épülőben levő megyei székháznál czélba vett megtakarítások tárgyában, ezen határozattal javaslattételre fölhívott székház építő és ötös bizottságok előterjesztéseinek tárgya­lására rendkívüli közgyűlést hívjak egybe, ezen rendkívüli közgyűlést folyó évi juliushó 12-ik napjának d. e. 10 órájára Veszprémbe a vi­sz ékházba kitűzöm s arra a bizottság tagjait azon megjegyzéssel hívom meg, hogy az ülés tárgya kizárólag a székház építő és ötös bizottságoknak a megyei székházat érdeklő javaslata leend. Veszprém, 1886. évi juliushó 3-án. Véghely Dezső, kir. tanácsos, alispán. Vármegyénk alispáni hivatala 10207!ÍV. 886. szám alatt holnap a következő körrendelet fogja a járások szőlgabiráihoz, illetve a városok polgár­ai estereihez szétbocsátáni. Körrendelet, a járások szolgabiráilioz! Folyó évi julius hó 1-én 9435. szám alatt kelt körrendeletemmel hivatalos tudomására hoztam szol- gabiró urnák, hogy Olaszhonban és Triestben szór­ványosan cholera-betegülési esetek fordultak elő, s egyúttal elrendeltem, hogy a jelzett helyekről érkező utasok és munkások, kiméletesen és zaklatások nél­kül, felügyelet alá vétessenek, szükség esetén pedig málháik fertőtlenitessenek. Egyidejűleg elrendeltem azt is, hogy szolgabiró ur az utczák, lakházak tisz­tántartására, a vásár-rendőrsé<r szigorú ellenőrizése, a nyilvános és közhelyeknek (szállók, korcsmák, ven­déglők, kávéházak stb.) fertőtlenitése, a járváuybizott­ságok megalakitása, hulla-házak kijelölése és a szük­séges gyógyszerek beszerzése iránt haladéktalanul intézkedjék. Ezen rendeletem kibocsátása után vettem a magas belügyminisztériumnak ./• alatt másolatban ide mel­lékelt körrendeletét, mely szerint már Fiúméban is fordultak elő choleraszerü betegedési esetek, — mi­dőn tehát ennek alapján elrendelem, hogy a Fiúmé­ból érkezendő utasok, úgy, amint azt hivatkozott körrendeletemben az Olaszhonból és Trieszböl érkező Ez lelkét is jó szivével, — Es ez a fő szent dolog — Erény magjával veté el, Hogy egykor ég örömével Arassák az Angyalok! BÉNYEY GÁBOR. A mennyországból.*-* (B.-Füred, julius 7-én.) Kedves öcsém! A franczia genie által kitalált kormányozható lég­hajónak köszönhetem, hogy ide juthattam a meny- nyei paradicsomba, elkésvén a Verne Gyula által holdba lőtt golyóról. Ah! nagyszerű látvány ez itt, mit a halhatatlan szem soha meg nem ón; az Istóczy, Zimándy, Sza- layak által megrémített zsidók mind itt állnak a kapu előtt, bebocsátásért zörgetve, de szent Péter nem találja a kulcsot ! . .. Iszonyatos látvány, a sok megvénült férfiarcz táv cső vön nézve a földön hagyott Gescheftet, mig a nők mind selyemben, hosszú uszály- lyal kokettiroznak az Uránussal, mely még ide is kissé távolra esik. Itt az örök gyönyör soha ki nem apadó forrásánál az öreg arkangyal pásztorbotjával őrzi nyáját, hogy valamikép meg ne szélyedjen s a patakokban folyó kávéba akkora zsemlyék potyog­nak, mint egy antik mentegomb, átszellemült gyom­rod ha négyet-ötöt felpakolt észre sem veszi; a kifli olyan mint a lehellet, el lehet fújni mint a gyertya­lángot; midőn a hold első órában megújul, hozzá képest vastag arató sarló . . . Eu Istenem! mit a földön oly ritkán láttam, s beléptidijat fizettem, hogy egy forintosat láthassak, itt úszik benne a mennyei chorus; ruhaszárasztó kö­télen szárogatják a friss százasokat, tizfoidntosokat, s midőn lent a földön sok ősi ruhájából kivetkőzött mágnás alig lát napszámra egy lázsiást, itt a pin- czérek is ötforintosokkal dobálják egymást. Azt hittem, midőn a földről elindultam, hogy a ; végrehajtóktól elbúcsúztam, mert nem hittem, hogy gf. Szapáry ordinánczai valaha idejöjjenek, — s ime ‘ a szél majd megütött, midőn beléptem; itt még több j *) Nem állhatjuk meg, hogy e helyütt is fel ne hívjuk a j közönség figyelmét e kitűnő s a b.-füredi életet pompásan satyrizáló tárczára, mely Ível egy. örökké ifjú kedélyű, veterán iró tisztelte meg lapunkat. A szett. Ezekből láthatod édes öcsém, hogy itt bizony vál­tozatosabb az étlap, mint lent nálatok, csak az a kérdés mindig, hány százast mángolnál bele a tár- czádba; mert arra készen lehetsz, hogy ha ide lapos oldalbélessal jösz, — kilöknek. Itt csak oly nehéz egy-egy ember, a mennyit tárczája nyom! A kirándulások ritkítják párjukat a ti földgömbö­tökön; itt a szórakozás második üdvösség. Ha korán kelsz p. o. reggel 5 órakor s harmat­ban akarsz megfürdeni, virágillattal törülközni, akkor átröpülsz a Holdba, itt óriás hegyek vannak; s elő­ször is megmászod a Sziklay Jancsi által felfedezett Banyalukát, mely kegyetlenül kifáraszt! Itt a hegy peremén széttekintesz a mélységbe, az „édes vizek forrásához“, s a lelki gyönyörben kápráznak szemeid! Belátod innét a káptalant roppant birtoktesteivel; a tihanyi apátságot, melynek viszhangjában fürdik füled, s hegyi a legelőn látod az anyási kecskéket, jámbor juhokat, melyeknek mézédes tejéből savót szűr Hurai orvos a mellbetegeknek, kik már előre ide­jöttek, üdvözölni a földi orvosoktól utazásra kölcsön­zött receptek szárnyain! . . . Ha ez a kilátás sem elégít ki, akkor feldobod magadat, vagy felhenteregsz a Balatonegylet tagjai által szorgalmasan miveit Leányvárba,-------ez aztán az igézet. .. Elfeleded minden földi adósságodat; hi­telezőid üdvözlésétől menten szívod az étheri illatot, s fellegpalásttal betakarod magadat, s álmodod az angyalok álmát!! Csak egy menyország van a világ hátán, s ez itt van. Akarsz talán merész játékot; rá akarod magad bízni a hullámokra, melyeket viharok visznek szár­nyaikon ?! El akarsz indulni négy darab összeszegezett deszkaszálon, melyre egy anglius itt pátenset kapott? 8 megakarod magadat „Lenhossekezni“ Zaraárdin,— ezt is megteheted; s ha nem bírod hozzá a recipét, hát ime leirom kedvedért. Aranyos időben, midőn a napsugár megunja ma­gát a napban, millió és millió törfcfényben leszáll a Balatonra, hogy az imádott I. Ferencz József- földjén e legnagyobb tükörben megfürödjék. Midőn a vizszine olyan csendes, hogy az oltott lábú pókok végigszöknek rajta merész ugrásokkal és soha veszély nem éri őket, ha csak egy kis felszökő kalparány a I vizlocsanással meg nem füröszti őket! . . Midőn a Hilíifnn avú v.cvi n rp lóifps+.i mfirróf. o V« o mro fi A nnrifúiitr.

Next

/
Thumbnails
Contents