Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1884-08-30 / 35. szám
Veszprém, 1884 Szombat, augusztus 80. IV. évfolyam. 35-dik szám. TLEHHLi MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ...................................6 írt — kr. Fél évre .........................................3 frt — kr. Ne gyedévre....................................1 frt 50 kr. Egyes példányok ára 15 kr., s kaphatók a kiadó-hivatalban. MEGJELEN MINDEN SZOMBATON. Előfizetési pénzek a kiadó-hivatalba, Veszprém, horgos-utcza 105. szám küldendők. Hirdetések és ÜST^iltterelr a kiadó-hivatalban fogadtatnak el. Egy hasábos petitsor (tere) G kr.; nyilttér petitsora 20 kr., s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni naponta 12—2 óra között. ____________ SZERKE SZTŐSÉG: Veszprém, horgos-utcza 105. sz., hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. ICéziratols vissza aaarrx a-cLa-tnalv. Néhány őszinte szó városunk közönségéhez. Veszprém, aug. 29. Folyton hallok panaszkodni városunk hiányai, hátramaradottsága felett. És méltán. Természeti fekvésénél fogva utezái szabálytalanok, rendetlenek; csatornázása kezdetleges; világítása gyarló; köz- és jótékony intézetei csekély számmal; kereskedése pang; az egykor virágzó ipar naponta hanyatlik; társadalmi élete holt; közügyek iránt való nemes lelkesedés csak keveseknél tapasztalható; vállalkozási szellem majdnem semmivel egyenlő és igy tovább. . . . S mi mind ennek az oka ? Az, hogy inig más hason városok ez előre törő korszakban gőzerővel haladnak előre, — mi ölbe rakott kezekkel szemléljük őket és maradunk a — régiben. A sokkal kisebb Szombathely bir gáz- világitással, emelt uj városházat, igen csinos színházat, díszesen átalakitá a megye székházát, (jelenleg kaszárnyát épit egy közös hadseregbeli huszárezred részére) főtere uj, modern Ízléssel épült házakkal folyton gazdagodik, fogadója csínra, kényelemre a nagyvárosiakkal kiállja a versenyt, utczáinak jó része kövezve, s a hol csak a terület engedi, befásitva, 5 irányba kiinduló vasnti összeköttetése felette kényelmes, élénkíti a forgalmat és emeli a kereskedelmet, egyszóval szépül, előre halad napról-napra és az ott tartózkodást, életet kellemetessé teszi. — De ne is menjünk más trvhatóság területére, hasonlítsuk össze városunkat Pápával — és az egybevetés sokban nem fog előnyünkre kiütni; mert ha Veszprémtől a megyei székhelyet, kir. trvszéket, adófelügyelőséget, tan- felügyelőt, építészeti s a többi hivatalt el- veszszük, vájjon mi marad? a püspökséget és káptalant leszámítva — egy szegény nagy falu. Pápa városa és nevezetesen a magyar nyugati vasút györ-kiscelli szakasza a buda- szőoyi vonal kiépítése folytán már ma is sokat nyert, de a pápa-keszthelyi vasút lé- tesülése esetén a Dunántúl eg}Tik legélénkebb forgalmú városává fog válni. — Innen van, hogy pl. midőn a kir. tábla decentralisatió- járól van szó, — a Dunántúl combinatióba vétetik Győr, Szombathely, Pápa, Sopron, — Veszprém azonban, mely pedig a lehető központon fekszik — szóba sem kerül; elhelyezik az osztrák-magyar nemzeti bank fiókjait, pénzügyigazgatóságokat, illeték-kiszabási hivatalokat és Veszprém üres kézzel marad; szerveznek catasteri- és erdőfelügyelőségeket, csendőr szárnyparancsnokságot, városunkra senki sem gondol; állítanak fel vasúti raktárakat, műhelyeket, építenek kerületi börtönöket, áthelyezik a pécsváradi közalapítványi jószágigazgatóságot s a szomszéd városok egyet-mást az elősorolt hivatalok közül csak el-elhalásznak, mi azonban csak szép türelemmel várunk és nézzük, hogy- mások a mi rovásunkra mikép gyarapodnak. S mivel ekkép láthatjuk, hogy sorsunk, jövőnk saját kezeinkbe van letéve — kétszeresen igyekeznünk kellene a hiányokat pótolni, hogy más városokkal versenyezhes- j sünk. Megoldásra vár a szegény-ház, kisded- ; ovoda s a városi kórház kiépítésének ügye, ! de jelenben égetőbb ezeknél a veszprém- ! jutási szárny vasút kérdése, melynek elejtésével városunk egy örökre helyrehozhatlan mulasztást fog elkövetni. Az engedély-okmány elnyerése végett benyújtott folyamodvány beterjesztésekor ugyanis részvényaláirás folytán a költségvetésben kitüntetett összeg jegyezve volt, a m. kir. közmunka- és közlekedési minisztériumban múlt hó 25-én megtartott tárgyalás alkalmával azonban feltételül tűzetett ki két 80 lóerejü mozdonynak beszerzése, továbbá egy váltó alkalmazása, mely körülmény a 80.000 írtra tervezett költségvetést 15.000 írttal emeli, ennek folytán a meg szükséges 15.000 írtnak beszerzése végett 150 részvény elhelyezése kívánatosnak mutatkozik, hacsak a társulat elsőbbségi kötvény kibocsátása, vagy egyéb módon nem hajlandó az ekként felmerült többletet előteremteni. Városunkban a f. hó 27-én tartott ülésen a m. nyug. vasút képviseletében megjelent Potyondi főfelügyelő és Kund főmérnök bemutatták a létesítendő vonalra megállapított s a m. kir. kormány által helybenhagyott tariffát, mely szerint gyorsáru szállítmány után 100 klgrmonkinfc 10 kr., darab áru után 6 kr., teheráru után 5000 klgrmig 5 kr., 10000 klgrmig 47* kr., a személyszállításnál II. oszt. után 20 kr., III. oszt. utas után 15 kr. szállítási dij számíttatnék, vagyis a szállítás 50%-al lenne olcsóbb a jelenleginél. Egyszersmind hajlandóknak nyilatkoztak a társaság nevében a részvényesekkel az üzem átvétele iránt olynemü szerződést kötni, hogy a részvényesek osztalékot minden esetben nyernének; t. i. a vasut- igazgatóság osztalék fejében a részvényesek rendelkezésére bocsátaná felosztás végett a nyert jövödelem bizonyos százalékát (30%-et), mely az esetben, ha a nyert jövödelem a 12,000 frtot meghaladja, még nagyobb lenne. Ebből láthatólag ezen vállalatnál koczkázta- tásról szó nem lehet, — legfelebb arról, hogy a részvényesek befektetett tőkéjüknek egy időre csekélyebb jövödelmét élveznék, mely azonban idő folytán bizonyára fokozódnék. A vonal kiépítése folytán nemcsak az utazó közönség, de főleg a kereskedő osztály jelentékeny anyagi előnyben fogna részesülni, mert a vállalat, hogy a kocsin való fuyaro- zással versenyezhessen, szükségszerüleg kénytelen előnyöket biztosítani a szállítmányozó közönség részére, mely előnyök, — úgy az anyagi hasznot, mint az állomás közelsége folytán előálló kényelmet tekintve — bőven felérnek azon csekély jövödelem külömbőzet- tel, mely a részvényesve nézve — az esetben, ha a részvénytőke összegét máshova és magasabb kamatláb mellet helyezi el — fennforog. Elérkezett az ideje, hogy a kínálkozó alkalmat megragadjuk a vállalat létesítésére ma, midőn az előállítási költségek felét idegen vállalkozók fedezni hajlandók; mert erős a meggyőződésem, hogy ha a jelen alkalommal a vonal kiépítése nem sikerül, úgy városunk közönsége a kényelmes és hasznos vasúti összeköttetés előnyeitől őrök időre megfosztva marad; mert másodízben adja szomorú tanujelét, hogy a vonalat kiépíteni képtelen. Vegye figyelembe közönségünk, hogy városunknak sok veszteni valója már nincs, és emlékezzék vissza, hogy mig 14 évvel ezelőtt a viszálykodás az állomást a várostól TÁRCZA. Dal Görgeyről. A nép szava, isten szava. Bensöleg változ- hatatlan az, mint maga az isten. A kit a nép szeret, meg van az szeretve, s akit gyűlöl, meg van az gyűlölve. Szépíthetik azt az irodalmi ku- fárók, opportunista politikusok, köpenyforgató honvédecskék ... A világosi fegyverletétel első pillanatától fogva egész 1851-ig, még pedig az olmützi kazamáták büzhodt, testet-lelket lassan ölő falai között is rázúdult a „Görgey áruló volt!“ S áridó ő manap is, s áruló marad a világ végéig, mindörökön-orökké ... Itt egy költemény 1851-ből, melyet jegyzeteim kozott, üldöztetéseim, hurczoltatásaim, hontalanságom közepette drága kincsként őriztem, megőriztem, mintha sejtettem volna, hogy jő ni fog még az idő, melyben a ha- Zafiságnak turini zarándoklak, a hazaárulásnak pedig Visegrádon kéjnyaraló jut and osztályrészül!! A dal igy szól: GÖRGEY ARTHUR. Fuss, fuss e földről, hol elátkozott vagy, Mely már ezentúl nem lehet hazád. A legutolsó gyermek is kárhoztat, Legjobb barátod követ dob reád. Nagy voltál, mint egy diadalmi oszlop, Mit a dicsőségnek egy nép emelt, A lemenő nap még sokáig reszket, Hideg homlokán éyö fényivel. Nagy voltál, mint egy fénytorony, mely büszbén Lenézi, hogy zajong az áradat, Mint vivhatatlan vár erős s nagy voltál, És rombadontéd önnön magadat! Hideg homlokod márványát virággal Ujjongva koszoruzá meg a nép, — Mit tettél ? hogy kezed minden virágot Eszeveszetten önmaga letép! Fuss, fuss e földről, melyet elárultál. Mely már ezentúl nem lehet hazád.; iVe szenvedjen meg többé hátán a föld, Sehol se várjon enyhület reád. Még sírodban se lelj nyugalmat, egyket, Rajt a virágok hervadjanak el . . . — A h a zaá r ulónak sirhalmára A nép sötét átka dögvészt lehel! Egy 1848/4.9-iki agg honvéd. F o r m o s a. — Föld- cs népisme. — Hiteles adatok nyomán: Eplényi Mártontól. A franczia-khinai viszály fenforgásával midőn Courbet tengernagy a miatt, hogy a khinaiak a rajok rótt nyolezvan miliő hadikárpótlást lefizetni vonakodnak, Formosa szigeten a kelungi kikötőt és bányákat körülzárolván, zálogban tartja, nem lesz érdektelen e szigettartományt föld- és néprajzilag közelebbről megismernünk annál is inkább, minthogy a napi sajtó ez általunk kevésbé ismert világrészből koronkint fog hozni érdekes hadihireket. A ritka szépségénél fogva Formosának nevezett kis szigetország a rengeteg khinai birodalom Fo-Kien nevű tartományában fekszik attól mintegy 20—24 kilometer távolságban, a melyei élénk hajóforgalom köti össze. Több apró-cseprő szigetből áll, melyeket a khinaiak Pong-Au, az európaiak pedig Piskador szigeteknek neveznek. Többnyire kopár és homokbalom egész állományuk s mivel kevés kivétellel senki sem lakja, puszta megnevezésükön kivül alig érdemelnek egyéb ügyeimet. Összes területe e szigettartománynak 75—80 kilometer, a melyet közép tájban egy északfelé húzódd hatalmas hegyláncz oszt ketté. — A khinaiak által birt nyugati oldal ez azon rész, a melyet most különösen megismertetni czélunk, a hol tengeri csatákat vívnak, s melynek sorsa fölött az ágyuk bömbölő torka fog legközelebb dönteni, ha ugyan komoly tusára kerül a dolog. Levegője üde és éltető, talaja termékeny, a melyben miudeuíéle ázsiai és európai gabonanem és gyümölcs buján tenyész. Van bőven bazája, rozsa, rizse, terem itt finom dinnye, anánás, banánás, füge, szamócza, egyszóval mindenféle déli gyümölcsűéin. Az élőfák szép párhuzamos sorrendben egyengetvék s minthogy azok közé rizszsel vetemé- nyeztetik, az egész egy kis paradicsom. Vaddisznók, medvék, tigrisek, a melyekkel Khina bővelkedik, itt nincsenek, valamint kevés a lé, kecske, juh és szelid sertvés, ellenben van elég szarvas, majom, kiváltkép pedig tengeri nyúl. Legnagyobb az ökörállomány, ezek az egyedüli igavonó állatok, ezek teszik a lovak szolgálatát is jármű és nyeregben. Bir ezeken kivül a kis vadak és szárnyasok minden faja s nemével. A khinaiak által birtokolt rész bárom Ilyenre (kerület) van osztva, mindeniknek van külön tisztviselő kara, mely a főváros fenhatósága alatt áll, midnyája pedig Fo-Kien tartomány alkirályától függ. Fővárosa Tai-Luan, mely elég csinos és népes. — Rendkívül hosszú utezái egyenesek s 30—40 láb szélesek. — Ezek nyolez hónapon át sátor módjára vászonfélóvel fedvék, mi a járó-kelő nagy néptömeget a nap égető sugarai elől megóvja s a nád s szalma- fedelü házak dísztelen kinézése által okozni szokott kellemetlen benyomást elhárítja. Ily módon az utczák véges-végig egy remekművi porczellán, fénymázas edények, habos fénylő selyemszövetek s más tarkabarka drága ékszercsoportok gazdagon felszerelt szemkápráztató szakadatlan kirakatot képeznek, a mely csillámos látványosság a bámész szemre igéző hatással van. A kikötő kiváló tulajdona az, hogy biztos men helyet nyújt zivatarok, orkánok s e féle elemi veszélyek ellen. A szigetország lakónépe khinaiakból s benszülöttekből áll. Három első rendű városát a khinaiak uralják, utóbbiak rabszolgái amazoknak. — A khinai formosabeliek magukkal a khinaiakkal mindenben egyenjogúak, a benszülöttek 45 faluközségben szétosztvák. Házaik bambusznád s szalmával fedvék s úgy néznek ki, mint nyári sátrak, melyek közép átmérője 30—40 láb. S ámbár ezek a khinai - aknak egészen alávetvék s időközben azok erkölcseiből sokat elsajátottak mégis, némely ős vallási szokásaikat híven megőrizték. Minden egyes község a vének sorából 3—4-et választ birákul, ezek korlátlan hatalmat gyakorolnak s szolgáltatnak igazságot a perben álló feleknek. A ki itéletökben meg nem nyugszik, az tekintet nélkül száműzetik, megfosztva minden reménytől egykor visszatérhetni családi tűzhelyéhez, s még más község kötelékébe sem vétethetik fel. A khinai császárnak is van minden községben külön hivalnoka, ez szedi be az országos adót, a mely leginkább gabona, szarvasbőr s szarvakban áll. Khinai adatok szerint a keleti rész nem oly népes s nem is oly termékeny és szép mint a nyugati, emennél hegyesebb, műveletlenebb és vados- sabb s ámbár népe jól kifejlett, nyúlánk s termete szép idomra mutat, még is kisugárzik szemeiből a vadság bizonyos foka. S ez a nép bár Amerika ős lakóinál jóval szelidebb s erkölcsösb, nem ismer más törvényt, mint a melyet a természet s saját egyéni ösztöne neki sugal. Rendszeres vallása s istentisztelete nincs, de azért becsüli a tulajdon szentséget, nem erőszakos s nem csal, nem hasonleső, sőt mór- sékletes és igazságszerető. Ruházata vékony gyolcsféle, mely derektől térdig fedi az altestet. Némelyike azon előjoggal bir, hogy tetoviroztatbtja magát, azaz különféle csodaállatok, fa s virágok alakjait karczol- tathatja teste husnyalásosb részére-, s ez oly előjog, melylyel csak az élhet, a ki élelmesség s ügyesség által tűnik ki. E kitüntetés azonban sokszor nagy fájdalom árába kerül, sok és huzamosb testi szenvedésekkel lévén az összekötve, azért is e kínos műtét nem egyszerre, hanem lassan-lassan s nem ritkán éven át tart, még bevégződik. Közönséges diszvise- letök fülönfüggő, nyak- és karkötő, ez utóbbit könyök s kózesukló táján hordják. A fejdisz különféle kirívó szinti, korona alakú sisak féle készítmény, mely j fölött egy kis fáczán- vagy kakastoll-forgó leng. A I hidegebb éghajlatú helyeken a benszülöttek szarvas- i bőrrel fedig testöket, s fejőkön barnás levelekből s készült süveget hordanak szintén rövid tollbébitákkal. Sátraik esetlen idomuak, hasonlók a felforditott
