Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1884-08-30 / 35. szám
V, mértföldnyire elterelte, ma a közöny annak ne legyen okozója, hogy egy nagyobb szabású vasúti vonal városunk elkerülésével létesüljön Mert egy ily vállalat városunk sírásója lenne! Csak azután a feljajdulás késő ne legyen Dr. Bezerédj Viktor. A buzaüszög és az ellen való páczolás. Az üszög legtöbbször a hibás vetőmag, késői vetés és az időjárás rendetlensége folytán keletkezik, továbbá befolyással vannak erre a talajviszonyok is; azonban azt tapasztaltam, hogy az időjárás rendet lensége bir legnagyobb befolyással az üszög keletkezesére. Vetőmagnak csakis érett, egészséges, a silányabb szemek és gyommagvaktöl jól megrostált mag hasz nálandó, mert a hibás vetőmaggal már elvettetik az üszög lehetősége is. Sajnos, hogy a köznép között még manap is találkoznak olyanok, kik úgy vélekedne és tesznek, hogy termésökből a javát eladják, vetőmagnak jó lesz a silányabb is, ha jó időjárás lesz, ebből is lehet jó térmés; igen ám, csakhogy a jó időjárás eshetőségén kívül a szegény növénynek aratásig még sok más veszedelemmel is meg kell küzdenie, a mire egy silány magból kelt növény képtelen, s a kik úgy vélekednek, azokon a páczolás sem fog segíteni. Mivel a köznép nagy része még most is mérő szerint számit és mérőszám vet, azért könnyebb megérthetek végett a számításoknál a mérőt fogom használni. Egy mérő búza páczolására veendő: 5 dekagram kékkő 2l/2 dekagram konyhasó 2 liter vízben feloldva. Az 5 dekagram kékkő kerül legfölebb 25/g krba, a 2*/2 dekagram só 3/8 krba, tehát egy mérő búza páczolása kerül három krajczárba és alig egy negyedórái munkába; már most a ki e csekély kiadást sajnálja, vagy a még csekélyebb fáradságot resteli, az önmagát okozza, ha búzája helyett üszög terem. Fagy, köd, szárazság és több más elemi csapás ellenében úgyis tehetetlen a gazda, de hogy az üszög ellen czélszerüen alkalmazott páczolással védheti magát, ezt a hosszas gyakorlatból merített tapaszalás igazolta. A kékkövet ajánlom városon nagyobb kereskedésekben beszerezni, mert itt jobb minőségűt és olcsóbban kaphatni, mint falun. A páczoláshoz szükséges folyadék előállításához legczélszerübb egy pertroleumos hordót szerezni, mit kereskedésekben 1 írtért kaphatni, ezt közepén ketté- fürészelve kapunk két nagy sajtárt, melyek mindegyikében körülbelül belefér 90 liter viz, és hogy könnyebben továbbíthatók legyenek, készitteiünk rájok kovács által két-két vasfület vagy fogantyút; e sajtárokat a páczoláson kívül a gazdaságban többfélére is lehet használni. A kékkövet és sót nem szükséges megtörni, ökölnyi nagyságú darabok pár óra alatt teljesen feloldódnak hideg vízben is; az eljárás következő: tölcsérhez. Nincs azokban se pad, se ülőszék, sem asztal. A középén levő tűzhely körül elterített lepedő vagy gyékén fonadékokon helyezkednek el, nyugágyaik pedig sarokba öntött falevél-halmaz. Eledelük közönségesen hal és vad, a melyet ők rendesen fnt- tokban fognak el és ölnek meg, s minthogy 15 éves korukig szorosan füzik-kötözik vékonyaikat s lábszáraikat és magukat a sebes ügetésben gyakorolják oly futésak, hogy lovak- és szarvasokkal is verseny- képesek. Italuk rizsfőzet, a melybe lisztet habarnak, ezt midőn ernyedésnek indul, vizzel feleresztik, le- üllepedés után leszűrik s ezzel kész frissítő kellemes szörpük. Fegyverzetük eredetikép ív, nyíl s hajitó dárda, ez utóbbit oly biztosan kezelik, hogy ritkán tévesztenek czélt. Az általános előhaladás mai korában — úgy látszik — a lőfegyvereket is kezdik már megismerni s lassankint használatba venni. Az ifjú midőn nősülni akar s feltalálta szive választották, harsány zene kíséretében elmegy annak sátorához. Ha a leány nem idegenkedik tőle, kölcsönösen megállapítják a házassági feltételeket, aztán a szülőkkel közlik azokat, kik nyomban hozzá fognak az egybekelési ünnepély minél fényesb tételére szükséges előmunkálatokhoz, a mely mindenkor a menyasszonyi háznál megy végbe. A vő mindég az ipánál marad, később ő lesz az elaggodt szülők gyámola s családfentartója, innét van aztán, hogy a szülők inkább szeretik, ha leányaik születnék sem mint figyer- mekek. Némely- utasok szerint nem szabad a nőknek életkoruk 35 éve előtt magzatot szülni. Mi azonban azt hisszük, hogy „a rózsának megtiltani nem lehet, hogy ne nyíljék, ha jön a kikelet!“ Kardidius, ama hires ref. vallásu hollandi hittérítő irja, hogy midőn 1626-ban Formosa szigetén működött, a szigetlakok különféle istenekben hittek, kiket ők a tiszteletökre emelt imolákban dicsőítettek, ámbár vannak oly válogatott utasok is, a kik szerint azoknak nem volna semmiféle istentiszteletök, sem imáik. Tulajdonkép két főisten létezését hiszik, ezeknek az áldozatot nők mutatják be, ezek lévén a papok s Juibs néven hivattatnak. Az áldozat bemutatása után e papnők leborlnak. majd felemelkednek s harsány hangon hívják segítségül isteneiket és ezt A magtár vagy szemházban elhelyezünk egy petroleumos hordót vagy nagy sajtárt, ebbe bele mérünk egy előbb már literrel megmért kisebb saj tárral p. o. 80 liter vizet, mely a fönnebbi arány szerint elég 40 mérő búza páczolására, a 80 liter vízbe kell 2 kilo kékkő és 1 kilo só, ezen kékkő sómennyiséget akár ökölnyi darabokban egy úgynevezett csolláuzsákaól készített zacskóba tesszük és a sajtáron keresztülfektetett pálcza közepére spárgával úgy erősítjük, hogy a zacskó közvetlen a viz felszíne alatt lebegjen, pár óra múlva a zacskó üres leend, jeléül, hogy a beletett anyagok teljesen feloldódtak, ekkor készen van a folyadék, melyből a következő napra a szükséges búza mennyiségét bepáczolhatjuk, s ha kifogy a folyadék, pár óra alatt a fönnebbi eljárással tetszés szerinti mennyiséget utánkészit- hetünk. Ha a következő napra p. o. 20 mérő búzát akarnánk bepáczolni, akkor a 20 mérő búzát kimérjük a magtár vagy szemház padlózatára, hol arasznyi vastagságban elterittetvén, a folyadékból 20 mérőre szükséges 40 liternek először csak felét egyenletesen ráöntözzük és legalább háromszor ismét jól átlapátoljuk, ezután újra elterittetvén, a második 20 liter folyadékot öntözzük rá egyenletesen, miután háromszor ismét jól átlapátoltatik, hogy a lehetőleg minden szem megnedvesedjék, ekkor garmadába összehányatik és egy éjen át úgy marad, másnap aztán akár kézzel, akár géppel bátran vethető; de ha eső vagy bármi más oknál fogva másnap el nem vethetnők. akkor a bepáczolt mag vékonyan elterítendő és többször átlapátolandó, hogy a vetésig csirába ne induljon, mert jöhet közbe olyan idő is, íogy a vetéssel több napig akadályozva vagyunk. Kisebb gazdák, kik padlózott magtár vagy szemházzal nem bírnak, a páczolás czélszerüen eszközölhetik egy nagyobb mosóteknőben mérő vagy félmérőnkint, melyből miután a búzára a szükséges mennyiségű folyadékot kétszerre ráöntözték és legalább hatszor jól át forgatták, fölmérik zsákokba vagy egy nagyobb ládába (verschlagba) és egy éjen át abban hagyják, másnap aztán akár kézzel, akár géppel bátran vethetik; ha pedig másnap el nem vethetnék, akkor szellős helyen ponyvára kiterítik és többszöri forgatással megszáritják, hogy a vetésig csirába ne induljon. Végül megemlítem, hogy a kékkő mérges tu- ajdonságu, azért tanácsos a folyadékot zárt helyen tartani, hogy abból háziállataink ne ihassanak; ha pedig bepáczolt vetőmag kimaradna, ezt nem szabad megőrletni, hanem meg kell takarítani a jövő évi vetéshez. A fönnebb leirt páczolási módot én 14 év óta gyakorlom, és ezen időközben a kezelésem alatti gazdaságokban üszög soha sem fordult elő. Győr—Kis-Megyer, 1884. aug. 17. Tamásy Lajos, pannonhalmi főapátsági gazdatiszt. Almádi — post festa. Veszprém, aug. 30. Almádi, megyei intelligentiánk s városunk e kedves kiránduló- s fürdőhelye, levetette nyári rózsás viganóját s mint a tánezba fáradt ifjú lányka, pihenőre nyugodott le. Aki most ott sétál a parti virányokon, a hegycsúcsok ivezetón, a csobogó csermely partjain, a violy kifejezhetetlen vak buzgósággal teszik, hogy irtózatosan elforgatván szemeiket, egész erővel földhez verik magukat, éktelen vad orditozásba törnek ki, majd ezerféle ficzamitó tagmozgásokat, kínos rug- kapálódzást visznek véghez, miközben elhitetik a néppel, hogy az istenek megjelentek nekik s társalogtak velők. Ha e rendkívüli helyzetükből kibontakoztak, egyelőre még egy ideig, mint a megholt mereven a földön kinyujtózva maradnak, újra görcsösen megkapálódzanak, eszeveszetten örjöngenek, mielőtt maga a nép nyög, sóhajt, sir-rí, ordít, úgy, hogy az imola a visszhangzó óriási zajtót szinte megrendülni látszik. — E szertartás tovább tart egy órafolyásnál, aztán felmennek a papnők az imolaház tetejére s ázok két csúcsain végzik be az épületes szertartást. Egyébiránt e papnők foglalkoznak még jóslással is, sőt gonosz szellemeket is űznek, nyilván kergetvén azokat kivont karddal, még vizbe nem ugranak, s ott eltűnnek, hozván az üldözés közepette ut-utfélen nekik áldozatokat. A mint valaki meghal, dobszóval csőditik egybe a népet, hozván minden nő magával egy itallal telitett edényt. Ezzel kezdetét veszi az evés- ivás és a táncz, s ez tart másnap reggelig. Aztán sajátságos szertartások közt egy a lakósátor közepében emelt 3 láb magas állványra helyezik a holtestet, lángal égő tüzet élesztenek körülötte, hogy ez által kiasszék és kiszáradjon. Az elköltözött lélek üdvéért sok sertvést leölnek s jó lakomát csapnak. A hulla ily módon kilencz napig marad a szárítón, mely után egy magasahb állványra teszik s ott hagyják három évig, mig csontvázzá nem válik, aztán leveszik s sátraik egyik zugába temetik el, újra nagyszerű dinom-dánommal fejezvén be a gyászt. Ha e szigetlakok egy embert látnak, ki szörnyű testi fájdalmakban szenved, hogy kinjaitól hamarább megszabaduljon, hurkot vetnek nyakába, ennél fogva felemelik magasra s le-ledobják, mig lelke ki nem szakad. — Ezt könyörületességnek tartják. (Vége következik.) ruló völgyekben, hol nyáron át oly pezsgő volt az élet s minden bokor-, minden hajlékból vidám élet hangjai zendültek; annak a szivét szomorúság tölti el, hogy mindez már elmúlt. Most csak a csalitok kedves dalnokai, a pacsirta s a fülemile bűbájos zenéje cseng a méla némaságba. Ezek a kedves, dallos ajkú törzsvendégeink nem hagyják el Almádit, mint a rideg szivü s orvosi kommendószóra ideseteglő fürdőzök. . . . * Még egyetlen nyári ivad sem volt oly élénk Almádiban, mint az idei. A Margit-kápolna felszentelése ünnepélyén több mint négyezer ember volt itt jelen; s az Anna-bál s a szokásos halászvacsora oly nagyszámú közönséget vonzott ide, melyet megirigyelhetett volna az ország bármely elsőrangú fürdője. Az ivad delelőjén, az összeállított kimutatás szerint, 600 állandó fürdővendég volt itt s lett volna bízvást sokkal több is, hahogy elegendő magánszobák s lakások állottak volna rendelkezésre. Hiszen számtalanszor, majd naponta történt, hogy a megérkezett idegen vendégeket Brenner derék társasági elnök azzal a szomorú kijelentéssel volt kénytelen fogadni, hegy szállás nincs s tessék hát - Füredre menni. Budapestről, Bécsből, Felső-Magyarországból s Alsó-Ausztriából számos tourista fordult itt meg. A Balaton-egylet tagjai kirándultak ide; a balatoni vitorlás yachtok egyik a másik után kötött ki partjainkon s viszont Almádi közönsége is rendezett egy kirándulást B.-Füredre s Badacsonyba, társasága intelligentiájával messze felülmúlván e két fürdőhelyet. * A fürdőrészvénytársaság is ólénkebb tevékeny séget fejtett ki ez ivad alatt, mint eddig. Több közgyűlést tartott s czélszerü intézkedéseket tett. Leg momentuózusabb határozata az volt, hogy a társasági tőkét 5000 írttal szaporítja 50 drb uj kibocsátású 100 frtos részvénynyel, mely összegen egy magán- szobákból álló bérházat épit az ősz s illetve a tavasz folyamán, ezáltal Almádi legfőbb hiányán segítendő. Alakult a társaság kebeléből egy szükebb körű bizottság is, melynek élén Brenner Lőrincz elnök s Yéghely Dezső urak állanak, s mely főfeladatává tűzte ki Almádi legégetőbb szükségletein társadalmi utón segiteni. Programmja főbb vonásokban ez: 1) Almádit egy kiadandó könyv által a hazai nagy kö zönséggel megismertetni. 2) Egy vitorlás s több evezős hajót beszerezni. 3) Fürdőkönyvtárt létesíteni. 4) Kiránduló helyeket, pihenőket rendszeresíteni. 5) Az utakat szélesbiteni, korlátokkal ellátni s a főbb tereket parkírozni. 6) A halászati jogot kibér- leni. 7) A fásításról gondoskodni stb. stb. Hiszszük, hogy ez a bizottság, mely tevékeny, lelkes tagokból áll s oly ügybuzgó tényezőt becsül kebelében, minő Yéghely alispán s a derék társasági elnök e kitűzött feladatának meg is fog felelni s áldásos működésének a jövő fürdő-ivadban már nyoma lesz. * A fürdővendégek elszállingóztak. Múlt kedden maga a társasági elnök is össze- pakkolt s istenhozzádot mondott a susogó partoknak. Az utolsó vendégek szomorúan vették körül s midőn búcsúra nyujtá nekik kezét, bizony olyan meghatott volt, mintha legalább is uj hazája elvesztését gyászolná. No de megvigasztalhatják ez óv kivívott nagy eredményei, sikerei. Elment. . . . Almádiban nem maradt más, mint — az ördög. Teuffel barátunk az Pápáról, ki melleslegesen fiskális is. Az ördögöt aztán nehezen viszi el az — ördög! Versenyek a Balatonon. Balatonfüred, aug. 30. Az idén alakult balatoni vitorlázó-egyesület, szerdán tartotta a Balatonon három napra terjedő vitorla-, evező- és uszóversenyeik elsejét. A kedvezőtlen idő daczára váratlanul nagy volt az érdeklődés. A jury a következő urakból alakult. Elnök: Széchenyi Dénes gróf, pályabíró Szaivassy Sándor, időmérő Thaisz Elek, indité Széchenyi Lajos gróf, tag Eszterházy Mihály gróf. A vitorla-versenyben, (nyitott handicap) négy vitorlás indult, u. m.: Florida, Jolánta, Hableány és Memento. A handicapot a szél minőségéhez képett állapított« meg a versenybíróság és igy Hableányt 5, Mementót pedig 10 perezre handieapolták. A pálya hossza 40 kilometer, háromszögben egyszer megkerülve. Az indulás reggel 9 óra 35 perczkor záporesőben és gyenge szél mellett történt. A röpülő start igen sikerült volt. — Félórával az indulás után a szél megerősödött s mindvégig kedvező maradt. A verseny-yachtok a balatonfüredi partokból kiindulva megkerülték a siófoki torkolatok és a Kenese előtt való boyokat. A czólponthoz közeledve csaknem egymás mellett haladtak, mig nem erős küzdelem után sikerült fordulattal elsőnek délután 2 óra 45 perczkor Ná- dasdy Ferencz gróf Hableánya érkezett be; tehát a normális érkezési időből nyert 5 pereznyi engedély igénybe vétele nélkül is győztes lett. Ez a Hableány negyedik győzelme. A győztes yachtot maga n kiváló sportsman Nádasdy Ferencz gróf kormányozta. Msodiknak érkezett 7 másodperczczel később Inkey István Jolántája, harmadiknak 3 másodperczczel után Florida, Memento 3 óra 12 perez 3 másod- perczkor vitorlázott a czólponthoz. Ezzel az elsőnapi verseny véget ért. Másnap a vitorlaversenyeket folytatták őt tonnán aluli yachtok mérkőzésével. Bár e számra több nevezés érkezett, az match lett e két yachtra: „Sárga Rózsa“ (Esterházy Mihály gróf tulajdona) és „Memento“ (Károlyi László gróf és Zichy Antal gróf közös tulajdona). A verseny-yachtokat a tulajdonosok maguk kormányozták. Az idő ma éjjel kiderült ugyan, mindazáltal oly rohamos északi szél fújt, hogy esetleges veszélytől lehetett tartani, ennek következtében a Királyné és Hableány hajók kisérték a versenyzőket. A pálya 10 kilométernyi háromszög, kétszer megkerülve, mely utat a versenyzők folyton csaknem egymás nyomában haladva futották meg. Az első kerülőnél Memento 20 másodpereznyi előnynyel ért a czélponthoz. A második fordulat alatt Sárga Rózsa az utolsó boynál mintegy 2 pereznyi időt vesztett. Ilyenkép Mementó 4 perez 20 másodpereznyi előnynyel győztes lett Sárga Rózsa felett, elnyerve a balatoni vitorlázó egylet diját, egy dísztárgyat 120 forint értékben. A következő verseny 3 tornán aluli yachtok számára felette erős szél következtében elmaradt. — Tegnap, pénteken úszó, evező és tréfás versenyeket tartottak érdekes programmal. Újdonságok. — Személyi hirek. Bohumitzky Ödön helybeli kir. járásbiró, és Hetyey Endre aljbiró f. év szeptember 1-jén szabadságidejük lejártával, állomásaikat elfoglalják, s megkezdődik a rendes ügymenet akadálytalanul. — Dr. Réthi Ede, szab. áll. honvédfőorvos a hadgyakorlatokról már visszatért városunkba, s klientúráját ismét átvette. — Évnegyedes megyebizottsági közgyűlés tartatik holnapután hétfőn, s esetleg a következő napokon Veszprémmegye székháza nagy termében. A közgyűlésnek nagy érdeket kölcsönöz az időközben megürült főszámvevői s főkönyvvezetői állások betöltésének ügye, valamint a jövő évi budget kérdése. E közgyűlés bizonyára igen élénk leend. — Szárnyvasutunk ügyében múlt szerdán d. e. 10 órakor érdekeltségi közgyűlés volt a városházán, melyre úgy Pázmándy Dénes s Kohn bécsi vállalkozó urak, mint a magyar nyugati vasút képviselői Pottyondy főfelügyelő s Kund főmérnök urak is megérkeztek. Bejelentetett, hogy a kormány az engedélyt megadja, de kivánja az állomáson egy váltó s egy csonkavágány felállítását, valamint egy tartalékmozdony beszerzését. Miután az újabb 15 ezer írt többletkiadást feltételez, az érdekeltség gondoskodni fog, hogy ez összeg mi utón szereztessék be. — Bővebb tájékoztatót ez ügyben mai lapunk első czikke nyújt. — Erőmüvész-társulat ütötte fel sátorát a múlt héten városunkban a vásártéren. Az első 2 napon nagy közönség előtt mutatta be a társulat nyaktörő mutatványait, de azóta folyton eső esik s mutatványait be kellett szüntetni. — A rendőrség figyelmébe. A kerekes- kut-utezán levő özv. Pfeiferné-féle kávémérésben éjjelenként a legmegbotránkoztatóbb orgiák folynak egész háboritlanul az ott la- nók boszantására a nélkül, hogy e tivornyafészek a zárórákra a legkevésbbé is tekintettel lenne. Számtalan panasz érkezett hozzánk is eme tivornyák megakadályozása miatt. Reméljük, hogy a rendőrség tudni fogja hatáskörét érvényesíteni az ily erkölcsrontók- kal szemben a békés lakosság érdekében. — Egy kis statistika. A helyi kir. jbi- róságnál ez évben nem kevesebb, mint 400 egyén ellen tétetett feljelentés válság és kihágások miatt, és 80 bűnvádi eljárás tétetett folyamatba. Ha hozzá vesszük a tvszék- nél folyamatba tett bűntetteket, akkor valóban szomorú kép tárul elénk az erkölcsiség ilyetén sülyedéséről. Szomorú dolog ez nagyon ! — Felülfizetések. E héten, eléggé elkésve kaptuk a következő kimutatást: Az 1884. évi junius 26-án Mándoki Béla ur társulata által előadott darabnál, mely a tűzoltó-egylet részére jövedelmezett felerészben, a felülfizetők nevei: Sándorfy Ignácz ur 1 frt, Wurda Manó ur 60 kr. N. N. pesti ügyvéd 40 kr. Kenessey Pongrácz ur 20 kr. Pozsgai Miklós ur 1 frt. Weisz Dávid és fia szabó 1 frt. Veledits Mihály ur 1 frt. Yéghely Dezső ur 40 kr. Kelt Veszprémben, 1884. Augusztus 28-án. Jenőfi Ferencz és Sördén Lajos. — Mándoky színtársulata, mely az őszre Veszprémbe Ígérkezett jönni, lemondott e tervről, s Zomborba, onoan Szabadkára megy, téli szállásra. Hát légyen ott jobb szerencséjük! — Magyar Gyula ur, volt munkatársunk s a „Zentai Híradó“ szerkesztője e héten annyira felgyógyult már párbajokozta sebeiből, hogy jövő heti hírlapját már maga fogja szerkeszteni. A jövő hó első hetében körünkbe is ellátogat pár napi pihenőre. Hozza Isten! *) Egyik kiváló gazdánk küldte be hozzánk e czikket; a vetés ideje közeledvén, ajánljuk t. gazdaközönségünk figyelmébe. Szerk.
