Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1884-10-25 / 43. szám
Szombat, október 25 Veszprém, 1884. IV. évfolyam. 43-dik szám. MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre........................................6 frt — kr. Fél évre .............................................3 frt — kr. Ne gyedévre........................................1 frt 50 kr. Egyes példányok ára 15 kr., s kaphatók a kiadó-hivatalban. MEGJELEN MINDEN SZOMBATON. Előfizetési pénzek a kiadó-hivatalba, Veszprém, horgos-utcza 105. szám küldendők. Hirdetések és HST^iltterek kiadó-hivatalban fogadtatnak el. Egy hasábos petitsor (tere) b kr.; nyilttér petitsora 20 kr., s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni naponta 12—2 óra között. Az igazi fölfordult világ. Veszprém, okt. 26. Hát beszéljünk mi is a fölfordult világról, mely a mi társadalmunkban valóban létezik. A helybeli sunyi-ujság már definiálta ezt az állapotot, s kisütötte, hogy az itt a fölfordult világ, miszerint egy szegény újságíró ember bir avval a bátorsággal, hogy egy gaztetten ért pléhkráglis vitéz urat nyakon csíp, s odavonszolja a közönség nyilvános itélőszéke elé. Azt mondja továbbá, hogy azt a „félisten“-újságírót itt nem meri senki az ő „trónusa*-ról letaszítani, s mikor ezt bevallja, hát maga a szánandó „Sunyi“-ember vállalkozik arra, hogy azt a „félisten-taszi- tás“-t ő megcselekszi. Hát az még nem felfordult világ, azért, hogy bolond. Hanem igazi felfordult világ az, hogy itt olyan emberek, kiket másutt mint veszett ebeket kivet a társadalom, kiknek egész múltjuk uem egyéb, mint a bűnök, gonoszságok hosszú lánczolata, kiknek méltó helyük a börtön lenne, itt jófizetéses rangban vannak, s élődnek a nép nyakáu, mint a vérszivó szipolyok, vampyrok. Hát az az igazi felfordult világ. És nem egy ily példánya fetreng itt a rabjelölteknek. S épen, mert tudják, hogy többen vannak, bírtak azzal a vakmerőséggel, hogy együttes támadást intéztek az ellen a hírlap ellen, amely pillanatról-pilla- uatra kétségessé teszi existentiájukat, amely mig él — örökké mint Damocles kardja lebeg gaz fejeik fölött, a mely ha idejejöttén TÁRCZA. Balatonraelléki emlékek. N — — - — hez. I. Őszre jár az idő, délre száll a fecske, Szebb hazát keres a bujdosó madárka; Száll az én lelkem is, tégedet keres fel, Egyetlen szerelmem, szelíd jó leányka! Lelkem előtt nincs gát, nincs semmi távolság, Forró képzeletem lerajzolja képed’; Mintha ott ülhetnék kedves körötökben S mintha szemlélhetném az egész vidéket: Fönn a tiszta égen, mint egy óriás szem, A fényes nap ragyog, néz a Balatonra. Talán magát nézi. A nagy víztükörhöz Keret a zöld vidék, s kéklő hegyek orma. Magas hegyek között, csendes völgy ölében, Ott szeretnék élni! Ott: közel tehozzád Jól esnék a várás, én kedves angyalom ! Mig a menyországot hajlékomba hoznád.... Nem nézném a napot, csak szép szemeidet, S a Balaton habja nem ringatna engem ; Kebledre lehajtva elfáradt fejemet, Ottan lenne édes magam’ kipihennem! Óh, be édes lenne.., Istenem ! hisz az lesz, Meghallgatja az Ég legforróbb imámat, — És ha nem ... jaj, akkor pihenek valóban : Téged elveszítve, megölne a bánat! II. Láttam a legszebb drága gyöngyöt, Minőt halandó láthatott: Az volt a köny, melyet szép szemed Elválásunkon hullatott. Mit szóljak e gyöngyért te néked ? A legnagyobbat: szivemet! — De az sem enyém már; cserébe Adtam, s vevém a tiedet! K-------. A mosó konyhában. (A háziasszonyok figyelmébe). A mai világ a gépek világa, lassú nekünk már a gőz ereje, villám gyorsaságával akarunk tova majdan lecsap, hát a csimeres tolvajok világában lesz akkora robbanás, a miről aztán soká elmélkedhetnek — a rácsok mögött. És micsoda állapot ez itt, hogy egy tökfejü ember, ki mert egyébre semmirevaló, meglesz adófelügyelővé, ráül a vármegye nyakára, megnyergeli Veszprém városát s bár sok elkövetett gazsága, hivatalos okmány- hainisitás bűne tudatában vau, mely ügye még a fenyitőszék előtt van; nemcsak hogy e város összes tisztviselői, tanácsa és képviselőtestülete fölött, mint rabszolgái fölött uralkodik, hanem veszi magának azt a szemtelen vakmerőséget is, hogy ráteszi kezét s zár alá vesz egy szabad, független hírlapot, melyet a magyar alkotmány legsarkalatosb törvényei a sajtótörvények, a sajtószabadság törvényei védnek. Ily dolgok, ily bandita-támadások történnek itt ezen a boldog vidéken, hol az erkölcsi súlyt megdönteni, a hivatalos rali- lókat megdicsérni, a 100 perczentekre dolgozó uzsorás zsiványokat arany-érdemkereszt- tel szokás kitüntetni. Ez az igazi felfordult világ. Hanem lesz rá gondunk, hogy rendes kerékvágásába jusson ismét s hogy kiméressék itt is valaha az igazság — mindenkinek. Mi vállalkozunk erre. . . . Pedig nem vagyunk „félistenek“, csak jóravaló, kötelességünket teljesítő tolmácsai, védői népünknek. S kötelességünket szigorúan teljesíteni fogjuk! ! repülni, s repülni nem egyedül a földön, hanem fel . a fellegekbe. Ha rendezett tudományról van szó, legalább ilyesmiről kell szólani annak, a ki az olvasó érdekét akarja felkelteni, s hegyan fog hát engem fogadni, kimondani sem merem, a konyhába akarom őt vezetni, még csak nem is akkor, midőn ott valami ízletes kedvencz étkét készítik, hanem horribile dictu — a mosdóhoz. No de érdekes a tudomány, bármily téren halad is, a merre a természettudomány haladása útját veszi, ott megtakarítást tesz emberi erőben, anyag felhasználásban s rendesen nagyobb praeczizivitással tanít dolgozni. Az a sokféle szer, a mellyel eddigelé megkísérelték a szappant helyettesíteni, nem köszönte alkalmazását valami alapos buvárlásnak. Itt van mindenek előtt a nátron vagy konstikus szóda, melyet sok helyen használnak még ma is a mosásnál, pedig ez az anyag rombolólag hat minden szerves sejtronra; behatása alatt széjjel feslik, tönkre megy rövid idő múlva minden szövet. Főokozója annak a gyakori panasznak, hogy rongyot kap az ember vissza, ha ruháját párszor házon kívül tisztittafcja. Ugyan e hatása van minden szernek, tnely Natriun- caluminakot tartalmaz, épen ezektől nem ment soha a fentemlitett maró natron sem. Az oly anyagok jelenléte rendszerint abban nyilvánul, hogy a mosóné keze azoknak maró hatása folytán mosás közben rendkívül megtámadtatik. S ennek daczára némely vidéken, különösen a déli Magyarországban általános e segédszerek használata, oly makacsul ragaszkodik a közönség ahhoz, a mit egyszer felkarolt. Még a chlor-mészszel is élnek — de persze már csak háziasszony felügyelete alatt nem dolgozó lelkiismeretlen mosónő ? Haladás volt az úgynevezett calcinalt szóda (melyet a közönség mint „fehér por“-t ismer) alkalmazása. A f'ennt említett káros hatások sokkal erélyesebb mérvben járnak vele, de viszont egészen uj hátrányai vannak. Tulajdonsága ugyanis, hogy a levegőnek kitéve kalácscsá összecsomósodik, vízben nehezen olvad, s gömböcskek alakijában az edény alján marad, ennélfogva mag nagy- I ságu csomócskákban a ruhához tapad, s azt ilykép ' nemcsak tisztátalanitja, hanem maró hatása ily köz- ; vetlen érintkezés mellett erősödvén, meg is sérti, Felhívás a Balaton-vidéki összes érdekeltséghez. Azt hiszem, eléggé köztudomású dolog már, hogy a legutolsó időben, végre-valakára, egy komoly és erőteljes mozgalom indult meg, a már régóta jövedelmezőségében sülyedŐ balatoni halászat emelése érdekében. A memorandum, mely ezen fontos közgazdasági kérdés ismertetésére és megvilágítására dolgoztatott ki, s mely a lapok nagy részében közölve is lett, eléggé rámutat a halgazdagságáról hajdan oly hires „Magyar tenger“ sanyarú állapotára, valamint azo7i gyógymódokra, melyek által aránylag könnyen segíthetünk a bajon. Itt az ideje! Csak az érdekeltség akaratán midik, hogy a balatoni halászat ismét virágzásnak induljon! Ennélfogva, mint a mozgalom meginditásá- val, és az előmunkálatok elkészítésével foglalkozó bizottságnak elnöke, egész bizalommal bátorkodom fordulni az össze s Balaton- vidéki érdekeltséghez, a halászati tulajdonosokhoz és bérlőkhöz, valamint általában mindazon honfitársaimhoz, a kik, akár mint szakértők, akár mint laicusok, ezen fontos kérdés iránt némi közgazdasági érzékkel bírnak: szíveskedjenek f. október hó 26-án, vasárnap reggel 9 órakor Ke szthelyeu, az Amazon szálló nagytermébe összegyűlni, oly czélbál, hogy ott alaposmi megvitatván a balatoni halászat emelését czélzó különféle kérdéseket, és csoportosulván a közös érdek körül, egy balatoni halászati egyletté alakidhassunk, mely erkölcsi testület, mint számtalan külföldi példa mutatja, egyedül volna képes a kitűzött czélt elérni, és a közös érdekeket megóvni. azonkívül sohasem lehet a szóda e neméből, vasas- ke'nt, s egyébb tisztátlan s káros alkatrészt teljesen eltávolítani. Ez a feladat egy újabb találmánynyal, a jegecz-szódával lett megoldva. Készítés módjából már kifogjuk venni előnyeit. A calcinalt szódát nagy kazánokban lepárolják forró gőzzel, az oldatot megfelelő alakú nagy üstökre vezetik és ott hagyják több napig, sőt 1—2 hétig is. Ott minden tisztát- lanság a légben vissza marad, a szóda pedig részint kristály alakban, részint szép, teljesen kifejlett, majdnem átlátszó jegeczekben megjegeczesedik. — Ebből aztán lehet bármennyit venni a mosáshoz, mindaz az anyag a mi a ruhának árt, jegeczedés közben elmarad. Hideg vagy meleg vizben felolvasztva teljesen tiszta, vizszinü folyadékot ád, (minden más szódanem üllepet hagy hátra), mély a piszkot feloldja, s ilykép a kezek és a szappan munkáját végzi, a mi természetesen ki nem zárja azt, hogy a ruhát a feloldott piszok teljes eltávolítása végett forrázni ne kellene. E mellett ezt a jegecz szódát külföldön már több év óta, legújabban nálunk is nemcsak szobamosáshoz, hanem padozat súrolásához, mindennemű, különösen a konyha edények tisztogatásához is használnak munkakönnyités szempontjából. De még más módon is kényelmére szolgál a házi asszonynak. A tejet megóvja a jegecz szóda a savanyosodástól, ha megmossuk oldatával a már nem teljesen friss vajat vagy húst, az eredeti jó izét s szagát nagy részben visszanyeri. — Sőt még a főzéshez is később lehet fogni, ha egy kevés jegecz szódát használunk, mert a főzelék, különösen bab, lencse, borsó, félannyi idő alatt fő meg jogecz szódás vizben a nélkül, hogy ez legkevésbé is Ízletessége rovására történnék. Meg kell emlékezni még a legújabban piaczra került oly poralaku mosó szerekről, melyek egyúttal fertőztelenitő hatással is bírnak, a mi különösen járványos betegségek uralkodásakor válhatik nagy- fontosságuvá annál is inkább, mivel az újabb theó- riák szerint semmi által sem terjesztetnek annyira a ragályos bajok, mint a betegnek ruháival való érintkezése által. Pap Károly. SZERKESZTŐSÉG: Veszprém, horgos-utcza 105. sz., hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. rECéziratols ■vissza. Kiem. ad.atn.als. A rokonszenves fogadtatás, melylyel ez ügyben tett eddigi lépéseim oz érdekeltség részéről találkoztak, valamint az i'. .j fontossága és a kérdés érettsége, reménylenem engedik, hogy jelen felhívásom minél szélesebb körben élénk visszhangot fog támasztani. Iff. Széchényi Imre grf. bizottsági elnök. Egykét szó a n.-szollösi jegyzőválasztásról. Nagy-Szőllős, okt. 12. Folyó évi október hó 11-dikón, Veszprémmegye Nagy-Szőllős községében megtartott kör-jegyzőválasztásról akarok néhány szót szólni. Mielőtt azonban a választáshoz tulajdonképen hozzá szólanék, szükségesnek tartom a választás végbementét lehető röviden, a legnagyobb tárgyilagossággal leírni. A devecseri járás szbirósága által 4739/884. k. i. szám alatt kibocsátott pályázati hirdetményben közzététetett, hogy a halálozás utján megüresedett n.-szőllősi körjegyzői állomás nyilvános pályázat mellett 1884. október 11-dikén d. e. 10 órakor választás utján betöltendő lészen, mely állomást elnyerni óhajtók felhivatnak stb. stb. megjegyzendő, hogy e hirdetményben — elég helytelenül — megemlittetett, hogy csak a Veszprémmegye törvényhatósága részéről kiállított község-jegyzői oklevéllel bírók pályázati kérvénye fog figyelembe vétetni. Ezen hirdetmény folytán beadatott 3 pályázati kérvény, nevezetesen Hidy Zsigmond h.-bödögei, Lachman Ottó rátóthi körjegyzők, és Gabnay Sándor n.-szőllősi helyettes jegyző részéről. Mielőtt a választás megkezdetett volna, választási elnök, a devecseri járás szolgabirája, daczára a pályázati hirdetményben foglaltaknak, előterjeszti, hogy Gabnay Sándor Győrmegye törvényhatóságától nyerte ugyan képesítését, pályázati kérvényét azonban elfogadja, mert a megye alispánjához táviratilag intézett azon kérdésére: vájjon a más megyében vizsgázott közs. jegyzők pályázatra bocsáthatók-e ? Szintén távirati utón azon választ nyerte: Az 1883. évi I. t. ez. értelmében — igen. Ezek után Hidy Zsigmond pályázati kérvényét visszakérte s a pályázattól önkényt elállt. Lachman Ottó rátóthi körjegyző felszólal Gabnay Sándor pályázati képessége ellen, s a választási elnökhöz a következő szavakat intézi: „Bocsánatot kérek, Gabnay Sándor helyettes jegyző, — minthogy Veszprémmegye területére érvényes közs. jegyzői oklevéllel nem bir, onnét pedig hol képesítését nyerte, törvényki vánta módon oly bizonyítványt, melylyel azt, hogy ott legalább 3 évig akár mint közs. vagy körjegyző, akár mint al- vagy segédjegyző kielégi- tőleg működött volna, felmutatni nem képes — az 1883. I. t. ez. 6. §-a értelmében amint én tudom, pályázatra nem bocsátható.* Mire elnökösködő szolgabiró röviden azt feleli: „Rosszul tudja.“ „De kérem, én határozottan tudom, tessék róla meggyőződni.“ Válaszol Lachman. „Én már meggyőződtem“ viszonválaszol az elnök. Erre Lachman. hogy állításainak érvényt szerezzen, elküldött a községházához (a választás a közs. iskolában történt) a hivatkozott törvénykönyvért, s midőn az megérkezett felütötte az illető helyen s a választási elnök elé helyezte, hogy az olvassa végig. A helyett azonban, hogy az elnök makacs ragaszkodásának a törvény szavaival megerősítést szerzett volna, vagyis — miként jogosan várni lehetett volna — a választásnál jelen voltak előbb a hivatkozott törvényt fenhangon felolvasta volna, csak úgy futólag tekintett rá, megadván a módját, úgy látszott, csakugyan olvas valamit — — — magában. Lachman közbe szól: „Tessék ezt olvasui!“ s ezzel rá mutat a qualificationalÍ3 törvény 6. §-a második bekezdésére. Mire elnök fordít egyet a könyv lapján s az utolsó bekezdésre mutatva igy felel: „maga meg ezt olvassa.“ „Azt is olvastam, de ez az előbbi pontokkal világos összefüggésben van, s a második bekezdés az igazi, mely állításomat teljes hitelt érdemlőleg begyőzi.“ Mondja elkeseredett végbe3zédében Lachman. „Hallgasson! Megkezdjük a választást.“ Volt a bölcs ellen végbeszéd a szbiró ur részéről. Úgy történt Hasztalan minden tiltakozás, Gabnay Sándor helyettes jegyző — bár törvénytelenül pályázatra bocsáttatott, de mégis választatott 19 szavazattal Lachman 12 szavazata ellenében. Ennyi a rövid tényállás. Most midőn ezeket elmondtam, térjünk át egy kissé a dolog bővebbi magyarázásába, derítsünk egy kis világosságot a választás lefolyása históriájára. De mégis mielőtt ezt tenuők, tekintsünk vissza egy kissé az előzményekre. A n.-szőllősi körjegyzői állomás f. évi Aug. 11-én megüresedett, helyettesül ugyan e hó 14-én Gabnay Sándor választatott meg. A most nevezett helyettes azonban, hogy a rendes választás napjára
