Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1883-05-19 / 20. szám

KÁdárta, május 18. (A „Veszpr. Függ. Hirl.“ szerkesztőjéhez.) A nálunk nemrég szokásba jött pünkösd másod- napjáni kálomista bucsu megtörtént s mondhatni, hogy fényesen sikerült. Veszprémből is szép számmal rándultak ki egy kis baráti találkozóra; járták is óm a kopogós csárdást, rakta a talp alá valót az öt szemből álló barnafaj; a legkisebb baj, legkisebb zavar nem történt, s a legszebb rendben folyt a mulatság. Kilencz órakor a kis ,Független csárda* - tól alig 50 lépésnyi távolságra az utczán zaj kelet­kezett, mit a községbiró észrevéve, nem szólt senki­nek, azonnal a hely színére sietett a zavargókat lecsillapítani, hol két hetyke suhancz egy szegény cseléd szolgát megtámadott s kővel agyonverni akar­ták. A derék s becsületes, közszeretetben álló köz- ségbiró kérte és intette szép szóval a két hitvány subanczot, hogy térnének haza és hogy mily rósz következménye lesz annak, ha verekedést kezdenek s anélkül, hogy legkevesebb rósz, vagy illetlen szót szólt volna a biró, megtámadták sa földre le­gyűrték, a nyakán lévő selyemkendőjénél fogva foj­togatták ; mire a zajt észrevették s segitsóg érkezett, már a biró egészen magánkívül volt; félóra múlva tudott egy kissé magához térni. — A jó madarakat azonnal elcsípték, a vendéglőssel az üzletet a még ott levő két elöljáró bezáratta; a fiatalság nyomba szótfogadott s hazatért. így lett vége a fényes ká- dártai kálomista búcsúnak. A jó madarak, az illető helyen bejelentve, vár­ják tettük méltó jutalmát! W. Pápa-Kovácsi május 17. — A „Veszpr. Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez. — Pünkösd hétfőn délután a községi korcsma átellenében levő ház végében — daczára annak, hogy nálunk a dohányzás szigorúan tiltva van — nehány gyerkőcze szivarzott. Egyiknek égő szivarja a felhalmazott szalma közé esett úgy, hogy ez tőle azonnal meggyulladt. A nagy szél mindenfelé elvitte a tüzet, s egyszerre mintegy 20 ház állott lángokban. Minden szerencsétlenségünk mellett is az volt a legnagyobb szerencsénk, hogy a pápai önkénytes tűzoltó-egylet tagjai, szereikkel elég jókor érkeztek a helyszínére, ezeknek sikerült azután a tüzet óriási erőfeszitéssél elfojtani. — Elégett körülbelül 20 ház, a hozzá tartozó gazdasági épü­letekkel, melyekből nagyon kevés volt biztosítva. Igazán nagyon meg kell dicsérnem a pápai tűzoltókat, mert, ha ők nincsenek, úgy egész köz­ségünk porrá égett volna. Az elégett házak közt volt a jegyzőé is, kinek irományai — melyek jó része a padláson volt — majdnem mind elégtek. — A pápai tűzoltók d. u. 3 órától esti 9 óráig szakadatlanul dolgoztak, s csak késő este lehetett a tüzet végkép eloltani. R. Újdonságok. — Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására, oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési rész­lettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére. — A bérmálás szentségét adta fel méltóságos Kovács Zsigmond megyés püspök ur f. hó 13-kán pünkösd első napján a helybeli székesegyházban számos megyebeli gyermekre. Igen érdekes látványt nyújtott a több százra menő gyermek ünnepi ruhá­ban való felvonulása a székesegyházban, mindenik oldalán a bérma-szülőkkel. A szertartás d. u. 1 óráig tartott, minek végeztével a szülők mindenike ünnepi ebédre vitte uj bérma-gyermekét. — Hymen. Siófoki levelezőnk írja: F. hó 8-án vezette oltárhoz Stern kisasszonyt Breuer József ur. Az ottani fényes hölgykoszoruból kitűntek: Rosen- íeld Berta, Rothauser Mari, Porczellán Hermina, Freund Flóra és Wirth Róza kisasszonyok. Az eskü­vőt lakoma és táncz követte. — Egy nemesszivü emberbarát. Folyó hó 5-én halt meg Csabrendeken Horváth József 18 éves sor­vadásban szenvedett egyén, ki hosszabb ideig koldu­lással tengette nyomorult életét. A nevezettnek siralmas helyzete tekintetes Barcza Sándor urnák, ki a szükölködők és nyomorban sinlődők iránti rész­vétének számtalan tanujelét adá, tudomására jutván s a nyomorult Horváth József koldusnak, ki már a mindennapi élelem után sem volt képes menni, illő eltartásról gondoskodni kegyes volt; oly formán, hogy nevezett árva koldus fiúért több éven át tartás fejé­ben jelentékeny összeget fizetett. A magyarok istene soká éltesse a nemesszivü emberbarátot!! K. E. kör­orvos. — Halálozás. Tima József ns.-szalóki kör­jegyző f. hó 14-én meghalt. Temetése 16-kán volt. Béke poraira! — (r. 1.) — Almádi s a Balaton-egylet. A Balaton- vidék s Almádi érdekében, lapunk előző számában irt vezérczikkünk alkalmából Sziklay János budapesti irótársunk s a Balaton-egylet titkára teg­nap meleghangú üdvözlő levéllel kereste föl a Ba­laton-egylet nevében szerkesztőnket, mint az almádi-i fürdőrészvénytársaság jegyzőjét, kifejezvén abbeli örömét, hogy Almádi emelése érdekében ily szép mozgalom indult meg s biztosítván az almádi-i rész­vénytársaságot egyszersmind arról, hogy a Balaton- egylet Almádiba állandó kirándulásokat tervez s ezt programmjába már föl is vette. Részünkről őszinte örömmel vesszük tudomásul a derék Balaton-egylet elhatározását s ha — mit bizton hisszük — ezt ér- vényesitendi is, meglehet arról győződve, hogy nagyobbszámu s hatékonyabb támogatásra az egylet sehol az országban annyira nem számíthat, mint Veszprémben. Erről biztosítjuk mi a Balaton-egyletet. Hát — egyesült erővel! — Sorsjáték Veszprémmegyébeu. Tűzoltó- szerek beszerzése érdekében Bucsu-Szent-László és vidéke önkénytes tűzoltó-egylete arany s ezüst tárgy sorsjátékra nyert engedélyt. Kibocsáttatik 50 ezer darab sorsjegy, ára egy-egy sorsjegynek 25 krajczár, nyeremény 243 — van — 3500 frt értékben. Húzás 1384. évi május 8-án lesz. Minden 5 sorsjegy után a 6-dik díjtalanul számitható. A tűzoltó intézmények fejlődése, erősbödése közóhaj lévén, e humánus intéz­mény pártolását melegen ajánljuk. — Furcsa háború. A féltékenység — ez a zöldszemü szörnyeteg — bántotta egy tisztességes asszonyi állat kebelét; sokat levon ugyan ezen ese­mény regényességéből, hogy eme nő csak egy sze­gény napszámosnő, no de neki is csak olyan szive van, mint egy úri dámának. De térjünk a dologra. Tegnapelőtt délután az utczán összetalálkozott azzal a „tisztes“ hajadonnal, aki az ő férje után vetette ki hálóját. Hogy szó nélkül elmenjen mellette, azt nem is kívánhattuk volna, — de nem is ment el, hanem megtépázta, még pedig rendesen. A helyszínén levő harcztéri tudósítónk végtelen sajnálkozására, mielőtt a néző közönség állást foglalhatott volna a viaskodókkal szemben, azok a harcztérről visszavo­nultak, egy összetépett „bécsi piros zsebkendőt“ hagyva a harcz mezején. Hogy melyik fél szenvedett nagyobb vereséget, azt a harcz hevében megállapi- tani nem lehetett. Harcztéri tudósítónk utána jár a dolognak, annal is inkább, hogy ha netán folytatása következnék ennek a furcsa háborúnak, hát kéznél lehessen. — Próbaöntözés. F. hó 17-kén próbaöntözés tartatott városunk utczáin. Mint lapunkat értesítik, az nem sikerült, miért is a városi hatóság egy ön­tözési tanfolyamot fog nyitani, hogy alkalmas öntö­zők lennének kiképezve. Kissé elkésett ugyan ezen üdvös intézkedés, no de azért mi melegen üdvözöljük, igy legalább az őszre lesznek képzett öntözőink; — addig pedig kérjük a hatalmas Jupitert, öntözze utczáinkat, mert ha Ő nem öntözi akkor----------óh akk or — — — mi lesz akkor? — Megfulladunk a porban. — Elpusztulunk s velünk együtt elvesz a „személykereseti adóalap.“ Yideant consules ! . . . — Komolyra véve a dolgot, nem marad egyéb hátra, mint az öntözési költséget kivetni a pótadóhoz. — Városunk egészségügye sürgős s hatékony intézke­dést parancsol s ez erélyt elvárjuk képviseletünktől s a tanácstól! — Jól nézünk ki! — Mint értesülünk Gerőfi Andor kitűnő színtársulata nehány előadásra váro­sunkba jött volna — de nincs hajlék Veszprémben, mely a múzsákat befogadná. Van ugyan egy nagy pajta, de az tele van „takarmány*-nyal. — Hova jutottunk. — Az Iparoslfjusági egylet uj helyiségébe költözött. (A Biró Sándor-féle emeleti helyiségébe.) A lakáshoz tartozó kertben igen csinos tekepályát állíttatott. Meg nem foghatjuk, hogy ezen nemes czélu, életrevaló jótékony egyletet miért nem pár­tolják legalább iparosaink. Hej az a közönbösség, be sok nemes igyekezetnek a sírját megásta itt már! — Látogassuk meg ezt az egyletet s ha látjuk, hogy megérdemli pártolásunkat, akkor gyámolitsuk, ha pedig nem érdemli meg, akkor, de csak akkor, vesszen! — Asslcurazloni Generali. Lapunk hirdetési rovatában található ez intézetnek az 1882-ik évre és fennállásának 51-ik évére vonatkozó zárszámlája. Ezen régi intézet, tevékeny és óvatos üzletvitelének megfelelőleg, az elmúlt évben is jelentékenyen ha­ladt hatalmas fejlődésében. A díjbevételek 761,730 frt 98 kr. gyarapodás mellett fölemelkedtek 12.783,415 frt 63 krra. A dijkötelezők tárczája 1.768,863 frt 20 krnyi gyarapodással elérte a 17.250,119 frt 23 krt. A még érvényben álló életbiztosítási tőkék 5.214,551 frt 19 krnyi gyarapodással felmennek 70.821,205 frt 82 krra. A készpénztartalékok gyarapodtak 784,670 frt 68 krral és a biztosítékul szolgáló részvénytőke és készpénztartalékok immár kitesznek 28.799,108 frt 6 krt. Köztudomás szerint a lejárt évet nem lehet a biztosítási üzletre előnyös évek közé sorolni, és e tény a Generali által teljesített kárfizetésekben is kifejezésre talál. Az előttünk fekvő kimutatás szerint a társaság 1882-ben 32,591 káresetben kármentesí­tések, mentési és kárbecslési költségek fejében ki­fizetett 9.186,775 frt 13 krt., vagyis kerek összegben l1/, millió írttal többet mint a megelőző évben. Ez intézet által alapítása óta kármentesítésekben, men­tési és kárfelvételi költségekben kifizetett összegek 488,258 káreset mellett tesznek 160.174,718 irtot; mely összegben hazánk részt vett 68,982 káresetben 27.831,634 frt 50 krral. Az előttünk fekvő jelentés különösen kiemeli az életbiztosítási üzlet örvendetes fejlődését. Az újonnan kötött életbiztosítások kitesz­nek: 1874-re 52/3 millió forintot, 1880-ra 8®/s millió forintot, 1881-re 91/, millió forintot, 1882-re 12 millió forintot és az 1883. év első negyede még to­vábbi emelkedést tüntet fel. Ezen tény a biztositó társaság hitel és bizalom képességének fokmérőjéül veendő és egyszersmind a legszolidabb és legbiztosabb alapot adja az intézet további fejlődésére és haladá­sára. Ezen körülménynek, különösen a jelentékeny tartalékok megfontolt gyűjtésének róvhatja fel a Generali, ha mégis azon helyzetben van, hogy a viszonyok kedvezőtlen volta és oly jelentékeny tar­talékok félretétele mellett is képes volt a 315 írttal befizetett részvényre 255 franc osztalékot adni. — A Balaton-egylet kirándulási szakosztálya által rendezendő első balatonmelléki kirándulás véglegesen megálla­pított programmja a következő : Indulás 1883. jun. 9-én d. u. 4 órakor vasúton, külön vonattal a déli vaspálya indóházából. Megérkezés Siófokra este 7 órakor, Balaton-Füredre a „Kisfa­ludy“ gőzössel 9 órakor. Ünnepélyes fogadtatás, kivilágítással a tavon. — Köz vacsora. — Vasárnap : Reggel kirándulás Ti­hanyba gőzösön. A Garay-kunyhó ünnepélyes fölavatása. A zárda megtekintése. Visszaérkezés B.-Küredre délben. Közgyűlés. Borkiállítás megnyitása. D, u. 2 órakor diszebéd, d. u. 5 órakor regatta, vitorla- és halászevezőverseny. Este hangverseny és táncz vigalom. Hétfő: Reggel indulás a „Kisfaludy“ gőzössel Badacsonyba. Megérkezés után kirándulás a kőkereszthez és a szirtharanghoz. Villásreggeli. Továbbutazás Keszthelyre. Innen a város megtekintése után kocsikirándulás a közelfekvő Hévviz fürdőbe, Délután 6 órakor diszebéd Keszthelyen. Este vissza­utazás hajon ; Siófoktól vasúton a fővárosba. — Részvétjegyek junius 4-ig kaphatók, az Írók és művészek társasága helyiségé­ben (nemzeti színház bérháza I. em.) Egy jegy ára: Balaton- egyleti tag részére 16 frt, nem tagok részére 19 frt. Ez összegbe az utazási költségek vasúton, hajón, és kocsin, a fenn jelzett közös étkezések, regatta, hangverseny, tánczvigalom és kiálli- tási jegy, valamint a lakás ára és zene benfoglaltatnak. — Ezen kirándulás iránt iránt igen nagy az érdeklődés még a legelő­kelőbb körökben is, - mint értesülünk — a kirándulókhoz való csatlakozásra már számos orsz. képviselő jelentkezett. — A Balaton-egylet megbizásából lapunk szerkesztőségében kitett aláírási ivre előjegyezhetik, jegyeiket mindazok, kik 10-én Veszprémből óhajtanak Füvedre menni. E jegyek olcsóbbak a rendeseknél. Bővebb felvilágosítást irodánk szívesen ád. — Tihany község ugyancsak kitett magáért. A balaton- egylet Garay-kunyhót állít a hires visszhangnak megfelelő helyen, de a község nem volt hajlandó területet adni és igy az egylet előre bérelt helyen állítja fel. Valóban elcsodálkozhatik az ember, hogy működhetik egy község önfeledten igy maga ellen. Más országban édesgetik a vendégeket határaikba, mi meg légmentesen elzárjuk magunkat, hogy — megtespedjünk. — Útközben. Május 10-én egy asszony a körmendi vá­sárról hazafelé igyekezvén, az egyházas-szecsődi határban szü­lési fájdalmak lepték meg, s az ut mellett az árok szélén, egy idétlen gyermeket szült. — Megszökött rabok. A múlt pénteken a körmendi ka­szárnyában levő börtönből két letartóztatva volt czigány meg­szökött. A falat bontották ki, úgy oldottak kereket. — Áthelyezés. Az igazságügy minister Jeszenszky Ákos szegzárdi kir. törvényszéki jegyzőt hason minőségben a vesz­prémi kir. törvényszékhez helyezte át. — A régi egy forintos államjegyek junius hó elsején vonatnak ki a forgalomból. — Hivatalos rablás Tótvázsonyban. F. hó 15-én reggel 6 órakor, tehát a hivatalos eljárás órái előtt, megjelenik S. A. tótvázsonyi szabó­mesternél az ottani helyettes biró, kisbiró és egy elöljáró s e szavakkal: „Hiba van a rétesben, elvisz- szük a varró masinát“, minden bővebb felvilágosítás mellőzésével és a szabómester tiltakozására — elvit­ték a varrógépet, a szegény szabó egyetlen kenyér kereső szerszámát. Eltekintve attól, hogy ha jogos követelés fejében akartak volna is zálogolni, még sem szabad a szerszámot elvinni, kérdezzük : mi jogon jönnek reggel 6 órakor a békés polgárt saját lakán háborgatni és házi szentélyét igy sérteni, továbbá, hogy lehet hatósági utasitás nélkül valakinek holmi­ját elvinni ? — azt hisszük semmi jogon — azért kérjük, a tek. szolgabirói hivatalt, hogy ez ily rabló támadás és formális rablás elkövetői ellen, amennyi­ben hivatalos közegébe, a fegyelmi eljárást meg­indítani, ellen esetben mint rablókat azonnal elfo­gatni, intézkedjék! — Pünkösd ünnepét kegyelettel ülte meg polgárságunk, kivált első nap alig lehetett templo­mainkban helyhez jutni. Az ünnepi délutánokat vidám hangulatban tölték a városunk körüli vigadó helyi­ségekben, hol a bérlőknek ugyancsak bő szüret- jtik volt! — Dömötör László orsz. méhészeti kormány- biztos holnap érkezik városunkba, szakoktatás czéljából. — A helyi szárnyvasut összes részvényei jegyeztetvén, az alakuló közgyűlés legközelebb meg- tartatik s az erre vonatkozó felhívások pár nap múlva tétetnek közzé! — Veszprém megyei uthidakra árlejtési h'r- detmónyeket bocsátott ki a megyei alispáni hivatal. Az eny i ng - s zi 1 a si u t 57. és 58. kilométerei közt egy boltozott átereszre a várt ajánlat 5°/0 óva­dékkal együtt május 26-ikáig az enyingi szolga- birósághoz, — a devecser-sümegi ut 29—30 kilométerei közt építendő boltozott átereszre az 5°/0 óvadékkal ellátott várt ajánlat május 29-ikéig a devecseri szolgabirósághoz, — végre a pápa-ki s- czelli ut 19—20 kilométerei közt építendő vas- tartányu kőhidra a zárt ajánlat 5°/0 óvadékkal május 28-ikáig a pápai szolgabirósághoz adandók, mely hivataloknál a bővebb feltételek is megtekint­hetők. Az ajánlatok 50 kros bélyeggel látandók el. Az árlejtés a nevezett napokon s hivataloknál fog megejteni. — A pápa a rituális gyilkosságról. A „Moni­teur de Rome* a húsvéti ünnepek előtt a szent atya rendeletére Jacobini bibornok és pápai titkár követ­kező nyilatkozatot tette közzé: „Miután közeleg a zsidók husvétja, a szent konzisztorium nevében ezennel kihirdetjük: miután mi a talmud tartalmát és a zsidó vallási törvényeket pontosan ismerjük, megva­gyunk róla győződve, hogy az a vád, mely azzal gyanúsítja a zsidókat, hogy husvétre keresztényvérrel élnek, hamis és hazug. A zsidóknak mindennemű vér használása el van tiltva, az állatok és madaraké is; mennyivel inkább hát az emberé!“ — Gyúszllir. Városunk egyik közbecsülésben állott agg polgára, — Sárffy Elek derék külmunkatársunk édes atyja, — Sárffy István, elhunyt. Temetése általános részvét közt tegnap esti 6 órakor ment végbe. Őszinte igaz kegyelet kisérte a boldogultat a sírig. Szomorodott szivü családja a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak a legmélyebb szomorúság­gal és fájdalommal tudatják, hogy Sár f f y István nyugal­mazott cs. kir. huszár főhadnagy és volt 48-as honvédhuszár kapitány életének 70-ik évében hosszú és kínos szenvedés közt, a halottak szentségeinek ájtatos felvétele után f. hó 16-án reg­gel elhunyt. Hült tetemei folyó hó 18-án délután 6 órakor fog­nak a Fő-tér 28. számú házból örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat lelke üdvéért e hó 26-án d. e. 10 órakor Kolozsvárott, a kegyesrendiek templomában fog bemu- tattatni az Urnák. Veszprém, 1883. május 16-án. Nyugodjék békében! — A boldogult sógorai: Oláh Géza, Oláh Endre. — A boldogult gyermekei: Sárffy Ignácz, Sárffy Aladár, Sárffy Elek. — Sárffy István született 1814-ben augusztus 18-án Veszprémben, ősi nemesi családból. Felsőbb tanulmányait Győrött végezte. 1832-ben huszárnak állt be. Mint huszár- őrmester jelen volt a nagy pesti árvíznél 1838-ban, hol önfel- áldozólag részt vett a mentés munkájában. Ezután csakhamar hadnagy, majd főhadnagy lett s mint ilyen 1848-ban átszökött a honvédséghez. A szabadságharczban mindvégig harczolt s csakhamar századosi rangra emeltetett. Jelen volt a moóri, pá- kozdi, kápolnai, szolnoki s más csatákban, ott volt a világosi fegyverletételen. Álnevek alatt bujdosott ezután a hazában, majd Pesten elfogatott s Haynau rangvesztésre és félévi bör­tönre Ítélte. A Najgebajdeből kiszabadulván, falusi jegyző lett s megnősült. 1867-ben a királyi bocsánat őrá is kiterjesztetett s mint főhadnagy nyugdíjazhatott. 1870-ben szélütés érte s azóta Veszprémben élt, folyton egy karszékben ülve, a kétség- beeséstől csak mély vallásos megnyugvása mentette meg. Gyöngén szerető és szeretett neje 1882. év őszén halt el. E csa­pás és a 70 év súlya őt is megtörte, ez évi május 16-án elhunyt. Nyugodjék békében ! „Halnak, halnak, egyre halnak Színe, lángja a magyarnak !“ — Az almádi! fürdő-részvénytársaság az almádii alsó regalejogokat Németh József birtokosnak adta évi 85 forintnyi bérletért. Az összes jogok igy 182 frtot jövedelmeznek, mi rész- vényenkint 13 frt osztalékot mutat eddig. Eddig már a részvé­nyek fele jegyeztetett s óhajtandó, hogy a 100 részvény junius első felében együtt legyen, miszerint a bérház építtetése még e nyáron megkezdethessék. A balatoni fürdőt holnapután kezdik épiteni s az u. n. pinkóczi csárdát is már restauráltatta s uj tetővel látta el a társaság. — A kápolna építése is szépen halad s pár nap alatt a virágcsokrot is ki lehet rá tűzni. —Az almádii felső- u. n. veszprémi utón, mely nem rendes szekér közlekedési ut, tegnapelőtt több nádat szállító káptalani fuvaros rengeteg károkat okozott, széles szekereikkel több száz ölnyi kerítéseket halomra döntvén ; különösen a Simon és Krisztián szőllőkét tették tönkre. Jó lesz, ha a káptalan magát is, mást is meg­ment szigorú intézkedései által ily károk s kellemetlenségektől! — Csudacsibe. A minap Gödéné asszonyság udvarán egy tojásból 2 csörü s 3 szemű csibe kelt ki, mely nem sokáig élt. Ezt a 2 csőrünek sikerült 3 szemű valóságos csibét spiritusba tették s igy el lehet hinni. — Helyreigazítás. Múlt számunkban egy tűz­oltói czikkben alkalmazott „alparancsnoki hivatal“ kitétel, mely nem létezik „az alparancsnok helyett“ értendő. — Hymen. Dr. Kemény Pál zirczi ügyvéd- jelölt s általánosan kedvelt ifjú f. hó 15-én eskü­dött örök hűséget a derék zirczi jegyző André Gyula ur kellemben gazdag és szép leányának, Vilmának. Örök és zavartalan boldogságot a fiatal párnak! — Eladó sütöüzlet. Székesfehérvárott, igeD élénk forgalmú helyen levő fehérsütő-üzlet azonnal eladatik. Tudakozódhatni Székesfehérvárott, Vörös- marty-tór Széchenyi-utcza 1-ső sz. a. Hollenzer Károly sütőmesternél. — TJj népszínmű. Táborszky és Parschnál megjelentek „A száraz malom“, Vidor Pál eredeti népszínművének közkedveltségü dalai: 1. Eltávozol kedves rózsám. Szerző: Szentirmay Elemér. 2. Várok, várok. Szerzé: Szentirmay Elemér. 3. Gyere rózsám. 4. Árva madár. 5. Kihasadt a hajnal az égen. 6. Bo­kor ágon. 7. Túl a Tiszán. 8. Nem igaz, hogy a leány hütelen. 9. Magasan repül a gólya az épen. 10. Édes rózsám. Énekhangra zongora kísérettel alkalmazta Aczél Kálmán 1 frt 50 kr. — Schwind le rek. A nagypiaczon valami kétes hitelű egyének „koczka* játékot űznek hetivásárkor, mely rájok nézve nagyon is jövedelmező. Leg- többnyire a vidéki gazdaközönséget csípik meg és fosztják ki csaló játékaikkal, kik bő tapasztalattal ugyan, de üres zsebekkel búsan hagyják oda a meg- kisérlett szerencsejátékot. Ez irányban több helyről panasz érkezett hozzánk, miért is felhívjuk helyi rendőrségünk fejét, hogy az ily, a közönséget nyil­vánosan megrabló egyéneket a törvény teljes szigo­rával megbüntetve az ily játéktól eltiltsa! — Hizlaljuk az idegeneket. A magyar nyugoti vasút kárára Feilbogen mérnök 45,000 frt váltót hamisított és megszökött. — Megrögzött tolvaj. Lapunk múlt számai egyikében már említettük, hogy Fischer Vilmos Gusztáv, ki helyben több ügyvédi irodában mint írnok működött, ezek kárára többrendii lopást és sikkasztást követett el és megszökött. Az illetékes hatóság ekkor orsz. köröztetését rendelte el, ez ideig azonban feltaláni nem lehetett, miglen f. hó 17-kén lapunk belmunkatársai által helyben felismertvén, elfogatott és átadatott a rendőrségnek. Kihallgatá­sakor a dr. Krascsenits ügyvéd urnái elkövetett okirathamisitás, csalás és sikkasztást töredelmesen bevallotta, minek alapján vizsgálati fogságba he­lyeztetett. — Megjelent. Toussaint-Lagenscheidt tan­módja 30-ik kiadásának átdolgozásával Sz. Nagy Sándor füzetes vállalatot ad ki a franczia nyelv tanulására, levélszerinti oktatásban. A mü ára füze- tenkint 30 kr s igen czélszerti. Felhívjuk rá az ille­tékes közönséget. Grimm Gusztáv kiadása. — A devecseri gazdakör rendkívüli közgyűlést tartott f. hó 10-én, melynek lefolyásáról a következőkben kaptunk tu­dósítást : F. hó 10-én a devecseri gazdakör igen érdekes tár­gyakat tárgyalt le a rendkívüli közgyűlésen, mely alkalommal megválasztatott a kör tisztikara. Elnökké: Ihász Lajos, alel- nökké: Szalatkay István és Gulden György, titkárrá: Noszlopy Gyula, jegyzővé: Szabó Antal, pénztárnokká: Beck János és ügyészszé : Hencz Richard, kiknek megválasztatását a közgyű­lés általános helyesléssel fogadta. Ez alkalommal kimondatott a gazdakörnek egyesülése a veszprémmegyei gazdasági egye­sülettel, mely egyesülés 1884. évi január 1-én lép hatályba. Több kisebb tárgy elintézése után a gyűlés véget ért. Ez alka­lommal bankett is rendeztetett, melyen számosán vettek részt. — A fagyos szentek mégis csak becsülettel váltak meg tőlünk. Ijesztegettek ugyan bennünket holmi kellemetlen hideg széllel, de minden lezkisebb nyom nélkül, sét Bonifácz pünkösd hétfőjén a tavasz legszebb mosolyával köszöntött be. így most már a legfőbb bajtól nem kell félteni terményeinket, csak az ősz is kedvező legyen, különben bortermésünk a „mexikóin“ túl alig fog emelkedni. — Juni álls. A veszprémi önkéntes tűzoltó - egylet, a legközelebb végbemenendő zászlószentelési ünnepének költségei gyarapításra, juniálist rendez junius 3-án. A felhívást ez érdemben lapunk jövő számában közlendjük. Az eredményben nem két­kedünk ! — A májusi Időjárás eddig nemcsak rend­szeres, de szokatlanul szép volt. — Gyakori esők, utánnok meleg, verőfényes órák, melyek a vegetá- cziót nagyon, sőt itt-ott buján elősegítették. Nyilik erdő, mező és halom ; zöldéi rét és legelő; s ha to­vább is igy tart az időjárás, azt hisszük, hogy nem csak mi örülünk, hanem gróf Szapáry pénzügy- miniszter is. — B.-Füreden már tökéletesen készen vannak az újítások, berendezésekkel, mint levelezőnk Írja; s várják a vendégeket már e hó utolján; a pécsi Dankó zenekara van ismét felfogadva az idényre, ki már évek óta muzsikálja, szerenádozza a vendégeket. — Savanyu Józsi harcza. Stirvaky József és Tarsoly Imre szent gróthi állomáson beosztva levő közfoglárok f. h. 6-án reggeli 7—8 óra között őrjárat alkalmával anyavaládi erdőben levő nyári birkaakolban Savanyu, Nárai és Orbán fegyveres csavargókra bukkantak, kik közül a két utóbbi a foglárokat észrevevén, az állás hátulját a mi csak szalmafonásból volt, ki­bontották és szaladva Keled felé a foglárok sikertelen lövöldö­zései közt a sürü vágásban eltűntek. A pandúrok ekkor a bir­kaállás kutatásához fogtak és Savanyu Józsi, aki eddig bent rejtőzködött, látva, hogy a foglárok reá törnek, a hosszú, félig a földben levő s oldalt szalmával font akol egyik végén kiosont és gyors szaladásban keresett menedéket. A foglárok űzőbe vették, reá lőttek. Savanyu a foglárok lövéseit kikerülendő egy fa mögé húzódott s üldözőire lőtt, kik magukat biztositandók szintén fa mögé húzódtak s ily helyzetben egymásra több lövést tettek s a lövések által Sirvaki József foglár a jobb kéz kis ujján és kézfején könnyű sértést szenvedett, Tarsal Imre foglár­nak pedig mindkét csizmája a lábfejen keresztül lövetett, — azonban testi sértés nem okoztatott. Savanyu a lövöldözés köz­ben folyton visszahúzódott s végre futásnak eredve a Sürü vágásban Bögöte irányában elmenekült. — A csavargók ellenében azon területen a szigorú rendőri nyomozás azon­nal foganatba vétetett s egyúttal a- szomszédos Vesz­prém és Vasmegyéknek azon vidékkel határos szolgabiróságai hason intézkedés eszközlése végett ez esetről értesittettek. Na­gyon valószínű ugyanis, hogy nevezett csavargók az üldözés elől a szomszéd megyék egyikébe menekütek. — A szerelmesek sziklája. Szeretni és szere­tetni, ez közös sorsa mindazon embereknek, kiktől a világ fennállása függ. Szeretni és szerettetni az ifjúság legnagyobb boldogsága; de fájdalom ! mennyi akadály gördül a szerelmesek útjába, melyek fájda­lommal, kétségbeeséssel töltik be ezek szivét és ha elhárithatatlanok, akárhányszor a halál torkába is űzik. A hü szerelmesek reménye egész az égig száll és ha az emberekben már nincs könyörület, bizalom­teljesen az Istenhez fordulnak, ki e mennyei eredetű szerelmet szivükbe oltotta. Gollasch Eugen, a hires japáni utazó igen csinos, meginditó vonást közöl arról, hogy a boldogtalan szerelmesek mennyire bíz­nak az égi hatalmak titokzatos segélyében. Ha az egyesülésnek már minden reménye meghiúsulni készül, a szerelmesek egy Yeddo környékén fekvő sziklacsoportozathoz mennek, mely különféle apró czédulákkal tele van ragasztva. Minden jegyen két név van: azok neve, „kik nem lehetnek egymásé.“ Mindegyik pár, mely e sziklákhoz zarándokol és fel­ragasztja jegyét, letérdel a szikla előtt és buzgón imádkozik Istenhez, hogy ő szüntesse meg egybe­kelésük akadályait. E helyet szentnek tekir tik. A jegyekhez még nyúlni sem mernek. A hü szivek szerelmét és balsorsát mindenki tiszteli és becsüli és ha útja „a szerelmesek sziklája* mellett visz el, ezek

Next

/
Thumbnails
Contents