Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1883-10-13 / 41. szám

Fő kimutatás:

I. Megyei tisztviselők és kezelő személyzet fizetése 46520 kr. Megyei tisztviselők és kezelő személyzet úti átalányaik 3250 frt. Megyei tisztviselők és kezelő személyzet lakbéreik 8100 frt.

III. Szolgaszemélyzet fizetése 4300 frt. Szolgaszemélyzet lakbéreik 800 frt.

IY. Szolgaszemélyzet ruházata 1482 frt 55,2° kr.

Y. Hivatalos helyiségek bérlete 400 frt.

VI. Irodai szerek, világítás és faszükséglet 5982 frt 96-50 kr.

VII. Úti költségek és napi dijak 500 frt.

VIII. Épületek fönntartása és biztositása 825 frt 28 kr.

IX. Egyéb rendszeresített kiadások 413 frt 34 kr.

X. Előre nem látott kiadások 1000 frt. Mindössze 73574 frt 13-7# kr.

Fedezet:

Az 1883-dik t. ez. alapján az államkincstártól nyert javadalmazás 71600 frt. Fekvő vagyon- és kamatokból 416 frt. Gyámi tartalékalapból 3010 frt. Összesen 75026 frt.

Egybevetés:

Jövedelem összege 75026 frt. A költségvetésileg előirányzott szükséglet 73574 frt 13-70 kr. A jövő- delem több 1452 frt 86’30 kr.

Bóday József s. k., m. főszámvevő.

*

Veszprémvármegye állandó választmánya

e bemutatott költség előirányzat kapcsán a következő előterjesztést teendi a közgyűlésnek:

A vármegyének az 1884. évre előkészített költségvetési előirányzatát, kiváló figyelemmel az 1883. XV. t.-cz. rendelkezéseire, az 1870. XLII. t.-ez. 14. §-hoz képest beható tárgyalás alá vévén, azt a következő előterjesztéssel van szerencsénk bemutatni.

A vármegye 1884. évi bevételeit, és pedig :

1. állami javadalmazásból az 1883. XV. t.-cz. alapján 71,600 írtban ;

2. némely megyei ingatlanok és tőkék jövedelmeiből 416 írtban;

3. a 102/1883. számú határozathoz képest a megyei gyámpénztári

tartalék alap járulékában .... 3,010 frt

s igy mindössze . . 75,026 írtban találtuk megállapitandónak.

A kiadásoknál, a megyei főszámvevő által készített tervezet I., II. és III. czimeit, a tiszti-segéd és kezelő személyzet rendes fizetéseire, ezek mellékjárulékaira, valamint a szolgaszemélyzet rendes fizetése és lakbéreire előirányzott összegeket, azon megjegyzéssel, hogy a tiszti személyzet fizetéseit tárgyazó czimet a t. törvényhatóság által az 1883. XV. t.-cz. alapján alkotott szervezési szabályzat megállapodásaihoz képest, helyesbítettük, egyes részeiben, valamint végösszegeiben, miután a megalkotott szervezési szabványok rendelkezéseinek mindenben megfelel, helybenhagyandónak találjuk.

A szerkezetre nézve azonban óhajtandónak találjuk, hogy a tiszti-segéd és kezelő személyzet mellékjárulékaira, névszerint azok lakbéreire úti átalányaira előirányzott összegek, a melyek a tervezetben az 1. czimhez fűzött mellékleteken vannak kitüntetve, ezen czim alól megfelelő helyükre, a II. czim alá helyeztessenek át.

A IV. czim alatt a szolgaszemélyzet mellékjárulókaira, névszerint azok ruházatára és fegyverzetének fönntartására előirányzott 1482 frt 55 kr, kerekszámban 1472 írtban véljük megállapíthatónak.

Az V. czim alatt, a zirczi, devecseri és enyingi járásokban szükséges börtönhelyiségek bérletére előirányzott 300 forintot egyenkint 100 forintot indokoltnak tartjuk, de a börtönhelyiségek bútorzatának fenntartására fölvett 100 frt törölhető, mert a börtönök csekély bútorzatának föntartására egy évre 100 frt semmi esetre sem szükséges, s a mi csekély kiadás e czimen fölmerül, az a X. czim alatt előre nem látott kiadásokra előirányzott összegből fö- dözhető.

A VI. czimnél a szükségletet a következően véljük megállapitandónak, és pedig:

1. szükséges a központban 126 öl

tűzifa, ölét 12 frt 50 krral számítva 1,575 írtban

2. 4 járási szolgabirói hivatalnál egyenként 6x/2 öl tűzifa ölét 17 írttal számítva (a veszprémi szolgabiró szükséglete a központnál vétetett számba) 442 frt

tehát tűzi fára . . 2,017 frt

3. irodai szerek és világítási anyagokra a szükségletet az arra hivatott tisztviselők meghallgatása után . . . 1,155 írtban

állapítottuk meg

4. nyomdai költségekre és könyvkötő munkákra szükséges

............. 1,500 frt

5. favágásra és a megyei kőnyomdánál alkalmazott napszámos díjazására 500 frt

6. öt járási szolgabiró irodai átalánya 500 frt

s e czimnél mindössze . . 5,672 frtot láttunk előirányozni indokoltnak a tervezetbe fölvett 5,982 frt 96 krral szemben.

A VH. czimnél, az úti átalánnyal nem biró tisztviselők kiküldetéseiből fölmerülő kiadások födözésére, tehát napidijakra és fuvarbérekre a tervezetbe fölvett 500 írttal szemben 250 frtot elégségesnek tartunk.

A VIII. czimnél megyei épületek fönntartására, javítására és biztosítására, tekintettel arra, hogy a veszprémi pandurlaktanya és S.-vásárhelyi megyeház, két oly épület, melyek mindegyike évenként nevezetes költségeket vett igénybe, még ez évben eladatni ' fog, a tervezetbe fölvett 825 frt 28 kr helyett ! 575 frtot irányoztunk elő azon meggyőződésben, hogy ezen összeg a kiadások födözésére elégséges is leend.

A IX. czimnél közigazgatási egyébb rendszeresi- tett kiadásokra 413 frt 34 kr helyett kerekszámban 413 frtot vélünk előirányzandónak.

Végre a X. czimnél előre nem látott kiadásokra 1000 frt helyett, miután minden lehető kiadásról az egyes czimeknél gondoskodva van, 300 frtot elégségesnek tartunk.

Ezek szerint, előterjesztésünk elfogadása esetén 1884. évi költségvetési előirányzatunk a bevételekben . . . 75,026 frtot a kiadásokban . . 71,952 frtot

tenne és igy

........................................ 3,074 frt

mar

advány lenne reménylhető.

Szükségesnek tartjuk azonban a t. közgyűlés figyelmét fölhívni arra, hogy véleményünk szerint a megye alispánja fölhatalmazandó lenne, mikép az egyes czimeknél elérhető megtakarításokat a más czimnél esetleg beállható hiányok födözésére a köz- adminisztratió érdekében fölhasználhassa.

Továbbá egész tisztelettel azon indítványunkat terjesztjük a t. közgyűlés elé, hogy az eddig gyakorlatban volt és általában eredménytelennek sőt részben károsnak bizonyult árlejtési eljárástól eltérve, a megyei szükségleteknek szabad egyezkedés utján leendő beszerzésével a megyei alispánnak elnöklete alatt álló gazdasági választmányt megbízni méltóz- tassék.

Végre miután a megye alispánjának hivatalos nyilatkozata szerint a régibb évekről kint levő térit- mények előreláthatólag ez év végéig rendezhetők lesznek s azokból bevételre az 1884. évben számitani már nem lehet, nem tartjuk lehetőnek, hogy e czimen 1884. évi előirányzatunk bevételi rovatába bármi csekély összeg is fölvétessék.

Kelt Veszprémben, a megyei állandó választmánynak 1883. évi octóber hó 2-án tartott ülésében.

Véghely Dezső alispán, áll. vál. elnök.

Egy hazafias felirat,

nm. Kováts Zsigmond megyés püspök úrhoz intézve.

Emlékeztünk a rátóthi németség szemtelen támadásáról a szt. István ünnepi magyar hitszó- noklal miatt. E bűnügyben most foly a vizsgálat.

Közöljük most a rátóthi magyarság kérvényét a püspökséghez, melyet ez ügyben, kiváló küldöttség nyujtand át pár nap múlva püspök ur ő exjához.

A kérvény igy hangzik:

Nagyméltóságu megyés Püspök ur!

Kegyelmes Urunk!

Az érzékeny embernek nemcsak szive rezzen meg, hanem minden idegzete reszket, ha rágondol azon szomorú eseményre, mely községünkben Rátóthon, dicső apostoli királyunk szent István 800-dos ünnepének megtartása alkalmával folyó évi augusztus hó 20-án lezajlott.

Tudjuk azt, hogy kedélyeket felizgatni igen könnyű, de vajmi nehéz azokat lecsillapítani; ugyanazért nincs szándékunk az ellentétes mozgalmat növelni, de el sem hallgathatjuk, nemzetünk iránti kötelességünknél fogva a történt eseményeknek nyilvánosságra nem hozatalát.

Rátóth községben, — ennek fennállása óta — 1854-ig a római cath. egyházban az Isten igéjének hirdetése és a szokásos egyházi szertartás kizárólagosan magyar nyelven tartatott, azonban 1854. évben, midőn a „Bach-rendszer“ véglesen szervezve lön, a községünkbeli németajkú lakosok - hihető kérelmére, — beleegyezésünk nélkül, az említett vallási isteni tisztelet megosztatott úgy, hogy egyik nap és vasárnap magyarul, másik nap és vasárnap németül tartassák; ezen reánk magyarokra sérelmes intézkedést, habár benne nem nyugodtunk is meg, de az akkori viszonyokat tekintve, a községben — a béke fenntartása kedvéért, tűrni kény- telenitve lettünk.

Ebbéli visszás, mindazonáltal békés állapotot a községünkbeli németajkú lakosság f. évi augusztus hó 20-án, főtisztelendő plébános urunknak, a szószékről 2 ízben lett hirdetése daczára, azért, hogy a németnyelven tartandó napra eső isteni tiszteletet, mint nemzeti ünnepünk alkalmával, magyar nyelven előadottat, megzavarni és ebből botrányt előidézni, szóval, úgy mint tettel — merészelte.

A történtek részletes körülírásába e helyütt bocsátkozni nincs szándékunkban, mindazonáltal nyilvánítjuk, hogy kellő elégtétel végett, az illetékes polgári hatóságnál a szükséges lépéseket megtettük, csupán az egyházi szertartásra vonatkozólag alázatos kérelmünket a következőkben terjesztjük elő:

Sérelmes reánk, magyarokra nézve Rátóth községben német nyelven tartott isteni tisztelet azért, mert a német nyelvet nem értvén, mig ellenben a németajkú lakosság minden egyes tagja a magyar nyelvet teljesen bírja, tehát az anyanyelvűnkön előadott isteni tiszteletben, nyelvének hátránya nélkül részt vehet: addig mi minden második nap és vasárnap az isteni tisztelet hallgatása, illetve a szentbeszéd megértésétől fosztatunk meg: ennélfogva

legmélyebb alázattal folyamodunk nagyméltóságu megyés Püspök, kegyelmes Urunk, mint Főpásztorunkhoz avégett, méltóztassék ezen fentebb körvonalozott, Rátóth község németajkú lakossága által tett, nemzeti becsületünket mélyen sértő ügyben főpásztori jogánál fogva, szigorú vizsgálatot

teljesíteni, s kegyes intézkedéseivel odahatni, hogy az eddig jogtalanul alkalmazásba vett s felváltva tartott isteni tisztelet ezutánra kizárólagosan magyar nyelven tartassák és adassék elő.

Legalázatosabb kérésünk ismétlése és hódoló tiszteletünk nyilvánítása mellett vagyunk és maradunk

Nagyméltóságu megyés Püspök, kegyelmes urunknak legalázatosabb szolgái:

Fiser József, Patzl Jenő, Lakat Mihály, Kertész József, Végh Márton, Bregocs Károly, Véber István, Obr Mihály, Ember Péter, Hegedűs József, Koronczai András, Schlakker Mihály, Czégényi István, Málik József, Halász Ferencz, őr. Hadnagy István, Falusi István, ifj. Zagara János, Cziráki József, Hadnagy István, ifj. Hadnagy István, Galambos Elek, Sípos Ferencz. Málik János, Zagara István, Kis János, Kis György, Hegedűs Antal, Hegedűs István, Gyer- meli Mihály, Hadnagy József, Varga Ferencz, Molnár József, Marsall József, Matola Márton, Hérics György, Málik István, Gyermeli Imre, Károlyi Ferencz, Károlyi János, Károlyi József, Károlyi Mihály, Sándor József, Varga János, ifj. Varga János, Major János, Farkas István, Kaki Sándor, Széményei József, Jaksics József, Vankó János, Gombos József, Kindler György, Kindler József, Dudás János, Cziráki Pál, Hokk Adám, Sándor István, Sándor János, Nagy József, Szabó János, Gyermeli István, Cziráki Mihály, Cziráki István, ifj. Nagy János, őr. Cziráki József, Varga Mihály, Cziráki Imre, Hokk Márton, Huszár Mihály, Huszár Pál, Huszár Ferencz, Kiskárolyi János, Farkas József, Csöndes József, Dudás Pál, Hegyi Varga János, Hegyi János, Vankó József, Vankó István, Gelinger János, Majos János, Zagara József, Farkas Mihály, Farkas János, Kun József, Varga József, Farkas József, Fistér János, Gombos István, Sipos János, Czéller János, ör. Olasz János, ifj. Olasz János, Gazdag Márton, Huszár József, Balog József, ör. Cziráki János, Barbe Károly, Hadnagy János, Kun Mihály, Nagy Márton, Németh Pál, Oláh Nagy János.

Ács és kőmives iparosaink figyelmébe!

Az építő-iparosok tanfolya. Az állami középipartanodában, a télen szünetelő építőiparosok, kömivesek, ácsok és kőfaragók számára tanfolyam rendeztetik, a mely f. évi november hó 5-ik napján fog megnyittatni. A tanfolyam négy téli félévre terjed s évenként november hó elejétől márczius hó végéig tart; e tanfolyamon az illető épitő-iparosok rendszeres szakkiképeztetését s annak sikeres bevégzése után végbizonyítványt nyernek. — Tanulókul felvétetnek a 14-dik életévet betöltött azon kömives-, ács- és kőfaragó-segédek, a kik folyékonyan olvasni, Írni és számolni tudnak s legalább egy évig a gyakorlatban működtek. — A felvételre jelentkezők erkölcsi bizonyítványt, továbbá főnökeiktől igazolványt tartoznak előmutatni arról, hogy mely idő óta működnek a gyakorlatban és melyik szakban dolgoznak — A beiratások az intézet helyiségében (VIII. kerület bod- zafa-uteza 28. sz.) október hó 7-dik napján kezdődnek és e hó folyamában a köznapokon estve 6 órától 7-ig, a vasár- és ünnepnapokon pedig délelőtt 8 órától 12-ig tartatnak.

Lakatos iparosaink figyelmébe!

Tanfolyam a helyhez kötött (stabil) gőzgépek kezelői számára. — A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministe- rium által az állami középipartanodában a stabil gőzgépek kezelői számára rendezett tanfolyam f. évi november hó második napján fog megnyittatni s január hó 15-ik napjáig tart. — E tanfolyamon a stabil gőzkazánok és gőzgépek szerkezete és kezelése fog taníttatni. Tanulókul felvétetnek a 20-ik életévöket betöltött önálló lakatosok, kovácsok s a különböző gépgyárak főbb munkásai; azok, a kik már gőzgépek mellett foglalkoztak, előnyben részesülnek. A belépőktől kívántatik erkölcsi bizonyítvány és az, hogy írni s olvasni tudjanak. A felvételre jelentkező munkások főnökeiktől igazolványt tartoznak előmutatni arról, hogy jelenleg melyik szakban dolgoznak. A beiratások az intézet helyiségében (VIII. kér. bodzafa-uteza 28. sz.) október hó 7-ik napján kezdődnek s e hó folyamában a köznapokon este 6 órától 7-ig, a vasár- és ünnepnapokon pedig délelőtt 8 órától 12-ig tartatnak.

Törvényszéki csarnok.

(Bűnügyi tárgj’alások a Veszpr. kir. törvényszék előtt.)

1883. október 16-án: Súlyos testi sértéssel vádolt Kis János yégtárgyalás. — Súlyos testi sértéssel vádolt Pavelka Márton s társ. végtárgyalás.— Súlyos testi sértés büntettévél vádolt Takács Lajos végtárgyalás. — Súlyos testi sértéssel vádolt Takács Ferencz végtárgyalás.

1883. október 17-én. Súlyos testi sértéssel vádolt Végh József s társ. végtárgyalás- — Magánlak megsemmisítésével vádolt Borbély Lőrincz végtárgyalás. — Könnyű testi sértéssel vádolt Ámtmán Ferencz és társ. végtárgyalás. — Súlyos testi sértéssel vádolt Pál Lajos s társ. végtárgyalás.

1883. október 18-án. Súlyos testi sértéssel stb. vádolt Vörös Pál s társ. végtárgyalás. — Lopással vádolt Hank János s társ. végtárgylás. — Idegen ingó rongálásával vádolt Németh Imre s társ. végtárgyalás.

Ä VIDÉKRŐL.

Pápa vidék, október 3.

(A „Veszpr. Függ. Hirl.“ szerkesztőjéhez.)

Járásunkban már javában folynak az előkészületek az év végén történő tisztujitásra.

Ihász Imre hathalmi nagybirtokos, múlt hó 28-ra tizenketted magával hivott össze a megyebizottsági tagokból egy — mint a meghívó jelzi — magán értekezletet Pápára a járási szolgabiró kijelölése végett, melyen mintegy 45—50 bizottsági tag jelent meg az egész járásban levő 100 bizottsági tag közül.

Az értekezleten Szabadhegyi Kálmán földbirtokos azon nézetének adott kifejezést, hogy az eddigi szolgabiró, Tóth Dániel jelöltessék ki újból, ezzel szemben Kiss László, az Eszterházy gróf uradalmainak felügyelője kijelenti, hogy a járás mostani adminisztratiójával megelégedve nem lehet, már csak azért sem, mert a jelenlegi szolgabiró a községekben soha meg nem jelenik, nem észlelheti a hiányokat, s nem osztozik azon közvetlen felelősségben, mely a járás választott tisztviselőjét illeti, s melyben a kinevezett segéd által nem helyettesíthető, azért nem nyugszik meg a mostani szolgabiró újbóli kijelölésében, hanem a nála levő aláírási ivén nyilatkozott 40 bizottsági tag nevében is szolgabiró jelöltül Horváth Lajos jogtanárt, ismert megye bizottsági tagot, segédül pedig Ihász Sándor mostani szolgabirói segédet ajánlja, a jelenlegi szolgabiróról pedig, ki előhaladott kora miatt a szolgabirósággal járó fontos és nagy utánjárást igénylő teendőknek nem képes megfelelni, olykép óhajt gondoskodni, hogy a központban nyerjen megfelelő dijjazásu, nyugalmasabb foglalkozást.

Tóth Dániel jelöltsége mellett felszóllaltak még Kolozsváry Gyula, Mikovinyi Ödön és Tarczy Dezs*.

Tóth Dániel ellen pedig Szakonyi Miklós, Barthalos István és Doktorits Samu m. bizottsági tagok nyilatkoztak.

Végül szavazás inditványoztatván, Kiss László és társai a szavazást, ezen első, csupán tájékozásra szolgáló magán értekezleten nem látták helyén levőnek, sem valódi eredményt előtüntetőnek, miután ezen értekezletet szokás ellenére csak egy jelölt pártfelei hívták össze, s ez okból, de meg mert magán értekezletnek neveztetett, legtöbben távol maradtak, mind a mellett az nagy zaj között még is elrendeltetett.

Tarczy Dezső most azon kérdést veté fel, vájjon a szavazásban a Pápán lakó bizottsági tagok részt vehetnek-e vagy sem ? Az értekezlet tekintettel azon körülményre, hogy a szolgabiróság fontos állami köz- igazgatási teendőt teljesít, és hogy a pápaiak is ér- dekelvék a járási közigazgatási szolgálatban a köz- biztonság-, közutak-, közmunka-, vásár- és cselédügy stb. tekintetében, végül, hogy a Pápán lakó bizottsági tagok közül igen sokan birtokosok a járás területén, sőt többen a járásból vannak bizottsági tagul választva, határozatilag kimondatott, hogy a pápai bizottsági tagok is részt vehetnek a kijelölésre való szavazásban, de ekkor már többen elhagyták a zajos gyűlést. A szavazás felállással megtörtént, és ki- mondá az elnök, hogy az értekezlet többsége Tóth Dániel jelöltségét támogatja.

Úgy halljuk, hogy a Horváth párt ez értekezlettel szemben a Kiss László által az értekezleten is felmutatott aláírási ivet, melyre azóta már a járás határozott többsége irt alá, fogja a központi értekezleten beterjeszteni.

A verseny úgy látszik heves lesz, bár a mostani jelenségekből még nem igen lehet biztosan következtetni a három hó után történendőkre, de annyi eredmény már is constatálható, hogy közigazgatásunk miseriáinak, mely ellen a járás már évek óta panaszkodott, most már határozott kifejezés adatott és az uj jelölt ajánlása által alkalom nyujtatik a választóknak, akár a régi szolgabiró, akár a most ajánlott uj jelölt körül csoportosulni. Spectator.

Románd, okt. 8.

— A „Veszpr. Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez. —

A szept. 30-án megtartott romándi búcsú nem a legsimábban folyt le, amennyiben már az általam is ismertetett Meszburger Imre elmezavartat, ki a pápai tébolydából megszökött, verték meg, sértő s kihívó magaviseleté miatt, s csakis Szabó János helybeli vendéglős közbelépésének köszönheti a szerencsétlen, hogy agyon nem verték. így azonban a feje bezuzása s ballapoczkája megszurása árán a nagyobb bajtól megmenekült.

Ugyancsak szept. 26-án volt a romándi korcsmában Szvatopluk és Teuton maradékai közt egy kis csetepaté. A csatát a Szvatopluk maradéka vesztette el haja nagy része hátra hagyásával.

Ismét Savanyu Józsi vagy neve alatt garázdálkodnak vidékünkön, a múlt héten a varsányi tehenest vette körül 8 csavargó, a kik nem elégedtek meg a tehenes tarisznyája tartalma kiüresedésével, hanem a szegény pásztornak még az ingét is lehúzták s magukkal vitték. Két pandúr azonban egyet elfogot a gazemberek közül s most a hatóság feladata kideríteni a gazemberek kilé ét.

Fogadja stb. Oroszlányi Károly.

Pápa, október 12.

(A „Veszpr. Függ. Hirl.“ saját tudósítójától.)

Ismét kezdődnek nálunk a nyugtalan éjek, mert mindig kell az embernek a tüztöl tartaui. A