Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1883-10-13 / 41. szám

héten is már kettő volt, az első hétfőn éjjel, a másik kedden éjjel, mindig a pordánban. Elekes István — kit a múlt vasárnap a mi- hályházai juhászok megvertek — f. hő 5-dikén halt meg az irgalmasok kórházában. Kis Ernő ref. főiskolai tanár a múlt héten váltott jegyet Lazányi Lenke kisasszonynyal, La­zányi Béla ügyvéd ur kedves és szép leányával. — Üdvözöljük! A múlt hét egyik estéjén egy csavargó molnár legény éjjeli szállásra bekéredzett az u. n. „tizes m a 1 o m“-ba; éjjel azonban felkelt, s az egyik szek­rényből egy pénzes tárczát, s több értékes tárgyat ellopott s azzal megugrott. Másnap azonban elcsíp­ték a rendőrök, s átadták a járásbíróságnak. Egy vitéz honvéd-törzsőrmester a hét elején a Mádai-féle kávéházban mulatott. Mikor a fizetésre került a dolog, neki pénze nem lévén, hogy ez alól kibújhasson, a pinczérrel összeveszett s kardját ki­rántva elkezdett azzal hadonázni. De a pinczér sem vette tréfára a dolgot, hanem megfogta a kishőst, a kardot tőle elvette, őt pedig a kávéházból kikül- lebbezte. A kis honvéd „szűzi“ kardja becsületének megtorlására később egy csomó részeg emberrel visszajött, hanem megint kitették a szüret. A pincér csak több vendég kértére adta vissza kardját. — Másnap részegen a Fischer kávéházba jött s ott is elkezdett garázdálkodni. — Két fiatal embert pláne arczul ütni s párbajra akart kihívni. Ezek azonban — kik a Mádai-féle kávéházban már látták a kis honvéd szörnyű erejét s látva holt részeg állapotát, nem szóltak neki. Szinészeink tegnapelőtt távoztak városunkból Székesfehérvárra, hol az előadásokat holnap fogják megkezdeni. Anonymus. Az országgyűlés. Okt. 5—12. Múlt heti országgyűlési rovatunkat ott fejeztük be, midőn Tisza Kálmán benyújtotta a horvát-ügyre vonatkozólag határozati javaslatát. A hét legtöbb napját is a horvátügy tárgyalásával tölték el a hon­atyák. Időközben Irányi Dániel interpellált a sze­gény csángók ügyében. A ház e tárgyban a tárgya­lást a horvátügy letárgyalása utáni időre tűzte ki. Azután kövezkezett a horvátügy. — Helfy Ig- nácz volt az első, aki a szélsőbaloldal zajos helyes­lése mellett terjesztette elő a függetlenségi párt által megállapított határozati javaslatot. A javaslat a következőkép hangzik: 1. Hogy a kormánynak a horvátországi zavar­gások következtében szükségessé vált akczió körül követett eljárását nemcsak nem helyesli, hanem mint óészben alkotmányellenest, részben a magyar korona méltóságát sértő eljárást a leghatározottabban rosz- szalja. 2. Hogy a magyar korona országai, jelesen Magyarország és Horvát-Szlavonországok közt törvé­nyesen fennálló államegység okvetlenül megköveteli, hogy az az állami jelvényekben kifejezve legyen, miért is utasítja a kormányt, hogy a Horvát-Szlavon- ország területén létező minden közös hivatali helyi­ségre a magyar korona országainak közös jelvényét magyar-horvát felirattal tűzesse ki. 3. Hogy miután kétségbe nem vonható tények bizonyítják, mikép a legújabb események igazi oka nem a czimerkérdésben, hanem sokkal mélyebben rejlik, úgy, hogy a czimerkérdés elintézésével az ügy lényege eldöntve még nem lesz, nehogy a magyar állam bármely részében is újabb meg újabb nyugta­lanságoknak legyen kitéve, a képviselőház elérke­zettnek látja az időt arra, hogy az 1868. XXX. törvényczik, mely 15 évi tapasztalatok szerint czél- jának úgy sem felelt meg, revizió alá vétessék ak­ként, hogy mig egyfelől Horvátország autonom jogai jövőben is tiszteletben tartassanak, másfelől a Szent István birodalmához való tartozása, valamint a ma­gyar korona fensége, minden eshetőséggel szemben s minden kételyt kizárólag biztosítva legyen. Utánna Szilágyi Dezső szólt a mérsékelt ellen­zék részéről nyújtva be javaslatot. — Nagy hatást keltett Szapáry Gyula gróf, pénzügyminiszter felszó­lalása, a ki meggöbbentő adatokat terjesztett elő a horvát adminisztráczióról. A magyar feliratú czime- rekre vonatkozólag előadja, hogy ilyenek két év óta vannak Horvátországban és a horvát kormány még e nyáron tiltakozott azon „inszinuáció“ ellen, mintha Zágrábban a magyar feliratú czimereket valaki bánt­hatná. Beszéde nemcsak a kormánypártra, hanem az ellenzékre is mély benyomást tett. A hétfői ülés kezdetén Polonyi Géza indítvá­nyozta, hogy a horvát képviselők napidijai jelen nem létük miatt ne utalványoztassék; de ez indít­vány mellőztetett. A horvát ügy feletti vitában ma tulnyomólag ellenzéki szónokok vettek részt. Nagy lelkesedést idé­zett elő Apponyi Albert beszéde, ki a kormányt el­járásáért elitélte. A keddi ülésén is leginkább ellenzéki szónokok szóltak. Irányi Dániel tiltakozik az ellen, hogy a magyar kormányelnök magyar nemzeti ügyre vo­natkozólag Bécsbe megy tanácskozni, hogy Magyar- ország társországába nem magyar embert, hanem egy osztrák generálist neveztetett ki kormánybiz­tosnak. Ugyanez alkalommal szólt még Thaly Kál­mán és Tisza is. A horvát kérdés negyedik napján a vita le­zajlott. Az érdeklődés az utolsó napon is ébren ma­radt, a karzatok megteltek s a házban rég volt annyi képviselő, mint ma. Az első szónok Csanády Sándor volt. Ma sem válogatta a szavakat „Tisza Kálmán ur‘ politikai működésének jellemzésére, mindazáltal az elnök csak egyszer hallatta beszéde közben csengetyüjét és figyelmeztető szavát. Csanády nem fogadta el a miniszterelnök javaslatát, hanem a Helfyét pártolta. Herman Ottó magvas beszédet tar­tott, s ama fejtegetéseket, a melyeket Irányi teg­napi beszédére vonatkozólag tett, az egész ház figye­lemmel hallgatta, az ellenzék pedig többször zajosan helyeselte. Herman pártolta Helfy javaslatát. Hoitsy Pál higgadt tárgyilagossággal szólott a tárgyhoz Úgy a kormány eddigi eljárásának, és a miniszter- elnöki határozatnak támadására, valamint saját állás­pontjának és nézeteinek védelmére felhozott érvei sikerültek voltak. Beszédét az egész ház figyelemmel hallgatta végig. Ezután Füzesséry Géza emelkedett föl helyéből. Körülbelül fél óráig állott s úgy lát­szott, hogy beszél, de a zajban csak itt-ott lehetett egy-egy szavát érteni. A gyorsírók csendesen bámul­ták a szónokot, a nélkül, hogy jegyeztek volna; ők sem hallották. De a meglepetés csak ezután követ­kezett, a mikor Füzesséry elég érthetően kijelentette, hogy a kormány határozati javaslatát fogadja el. Füzesséry már régebben kilépett a függetlenségi körből. Szept. 27-én a párt elnökéhez, Mocsáry Lajoshoz intézett levelében pedig azt is kijelentette, hogy a „pártból kilép“. — E szerint ma nem mint függetlenségi párti képviselő szavazta meg a mi­niszterelnök határozati javaslatát. Mikor Füzesséry bevégezte beszédét az elnök felhitta az indítványozó­kat: mondják el zárbeszédeiket. Helfy Ignácz hossza­sabban polemizál a két miniszterrel és Horváth Gyulával, s az ellenzék gyakori helyeslései közt azt bizonyítgatta, hogy ép az ő érveléseik támogat­ják határozati javaslatát. Szapáry Gyula gróf pénzügyminiszter ma még részletesebb leleplezé­seket tett a horvátországi botrányos adminisz- tráczióról. Ezek az adatok Polyt ellen voltak irányozva, s valóban teljesen le is fegyverezték. Végül Szilágyi Dezső szólalt fel. Hosszasan polemi­zált Tiszával, Szapáry gróffal és Horváth Gyulával. Beszédének különösen az a része sikerült, mely Polyt ellen volt irányozva. Tisza Kálmán is szólni akart, de a ház türelmetlen zajongására elállott a szótól az alatt a feltétel alatt, hogy még ma szavaznak. A szavazás megtörtént, eredménye az, hogy 187 sza­vazattal 105 ellenében, tehát 82 szótöbbséggel elfo­gadták a miniszterelnök határozati javaslatát. És ezzel a nagyfontosságu ügyet elintézték a parla­mentben. Folyó hó 11-én, szombaton igen rövid volt. Tárgyalás alá vétetett Irányinak a csángók betele­pítése tárgyában beadott határozati javaslata. Szól­tak hozzá többen. Thaly Kálmán arra szólítja föl a házat, hogy utasítsa a kormányt, miszerint a már útban levő csángók segélyeztessenek, nehogy ezek a nemzet szégyenére éhen haljanak. Tisza ígéri, hogy ami megtehető, meg lesz téve. Ezzel az ülés véget ért. Újdonságok. — Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására, oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési rész­lettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére. — 1849. október 6-ikának emlékét a szomorú s nagy naphoz méltóan ünnepelte meg városunk polgársága, mint azt már a múlt számunkban is említettük. A mig vá­rosunk hatósága teljes számban megjelent; addig városunk kebelében lévő összes ható­ságok képviselve voltak a közönség tömeges részvéte mellett. A megye, kir. törvényszék, árvaszék, adófelügyelőség, a helyi honvéd- parancsnokság mind küldött képviselőt a gyászünnepélyre. — A Szent-Ferencz-rendiek zárda-templomában a ravatal meglepő csín­nal volt felállítva. A koporsóra volt helyezve a tizenhárom vértanúnak és Bathtyányinak arczképe, a lampionok által díszített rava­talon ezenkívül felkoszoruzott kardok voltak. Az egyházi ténykedést főtiszt. Tamaskó Antal ur, a zárda jeles főnöke végezte fényes se­gédlettel. A beszentelésnél a közreműködő főtemplomi zenekar „Hazádnak rendületlenül“ t énekelte általános meghatottság közt. — Lapunk szerkesztősége által az ünnepély költségeire gyűjtés eszközöltetvén, a követ­kező polgártársaink voltak szívesek a szép czélra adakozni: Kovács Imre polgármester 1 frt, Soós Lajos 50 kr, Vikár Lajos 50 kr, Kovács Ignácz 50 kr, Gerencsér József 50 kr, Orbán Pál 20 kr, Fáro Ede 50 kr, Ránsburg Dávid 50 kr, Hegedűs János 20 kr, Dóczy István 20 kr, Marothy Ferencz 20 kr, Pe- kárdy 20 kr, Hevesy 20 kr, Dr. Laky Kristóf 1 frt, Takács Ádám 1 frt, Koller Sándor 50 kr, Györöcskey György 40 kr, Szeglethy György 40 kr, Töttösy Mihály 1 frt, Karenczky János 40 kr, Szélessy Dániel 50 kr, Véghelyi Dezső 1 frt, Kopácsy Árpád 1 frt, Ács Rudolf 50 kr, Pozsay Miklós 50 kr. Gottsteid Róbert 40 kr, Peczek Gyula 1 frt, Hets Pál 1 frt, Kleczár Ferencz 50 kr, Papp Gyula 50 kr, Kenessey Károly, 1 frt, Boday József 40 kr, Kovács Antal 20 kr, Harabarevszky Henrik 50 kr, Füspök 30 kr, Balogh Albin 30 kr, Kántor Imre 30 kr, Bauer Károly 50 kr, Németh István 15 kr, Rászl József 1 frt, Regényi Lajos 30 kr, N. N. 22 kr, Pribék István püspök 1 frt, Lévay Imre 1 frt, F. J. Péller 1 frt, Szalay N. 1 frt, Jenőfy Ferencz 30 kr, Megyesy József 50 kr, Kenessey Pongrácz 50 kr. Össesen 28 frt 67 kr. Ebből a főtiszt. Szent-Ferencz-rendieknek részére főtiszt. Tamaskó házfőnök ur kezeihez 16 frt. Díszítések, plakát, plakát kiragasztás s egyéb költségekre 6 frt. Az összes kiadás tehát 22 frt, A maradvány e szerint tehát 6 frt és 67 krt tesz ki, mely összeget a főtisz­telendő Szent-Ferencz-rendi atyák szives közbe njöttével a Csermák síremléknek halottak napján való méltó feldíszítésére fogjuk áttenni. — Az ujbor minőségét minél inkább jő a bor számba, annál inkább dicsérik. A czukor tartalom oly kitűnő mennyiségben van benne, a minőre még a régi emberek sem emlékeznek. — A szolgabirósági börtönök váro­sunkban zsúfolásig tömve vannak a kisebb rendű vétkesekkel, daczára annak, hogy a must még jól ki sem forrta magát. — Hát majd azután?-- Eljegyzés. Huszár János derék ven­déglősünk kedves nővérét Viktóriát a napok­ban jegyezte el Szigethy Ferencz derék ifjú polgártársunk. Állandó boldogság koszoruzza a szép frigyet! — Hymen. Mult kedden vezette oltárhoz Morgan Dalrymle ezredes, az angol Royal West Kent ezred 'parancsnoka báró Fiátli Ferencz veszprémmegyei főispán leányát, Őzv. gróf Wald- stein-Wartenberg Lászlónét szül. Fiáth Agnes bárónőt, a bécsi skót benczések templomában. — Kisérje frigyüket állandó tartós boldogság! — A panganét. Pápán a Mádai-féle kávéházban garázda módon viselte magát egy Őrmester: G. M. Tartozását nem, tudván kifizetni, a fopinczérrel czivódásba keveredett, minek fo­lyamában kirántotta oldalfegyverét s le akarta szúrni a pinczért. Ez azonban hosszú dulakodás után a „panganét“-ot elvette a hős strázsames- tertől s előbb néhányszor földhöz csapván Ö kelmét, „a kávéházon kívül helyezte el.“ A strázsamester azonban még az utczán is belekötött több arra járó emberbe. — Az ellenőrzési szemlék járásunk területén, mondhatni példás renddel tegnap pén­teken befejeztettek. — Betörés. Folyó hó 9-ére virraoóra a vázsonyi uradalmi tiszti irodába ismeretlen tette­sek betörték s onnét több értékes tárgyat, külö­nösen ruhanemüeket eltolvajoltak. A tetteseknek nyomukban vannak. — Disznólopások. Közeledik a tél, a tolvaj uraknak disznóhusra fáj a foguk, meg is kezdek már eredménydus működéseiket. Folyó hó 8-ára virradóra Pálinka József litéri lakosnak hajtották el három darab hízott disznaját, ugyan­csak akkor loptak Ersching Mátyás tótvázsonyi lakostól is két darab makkos állatot és 10 frt értékű kendert. — Jó lesz egy kicsint vigyázni gazdáinknak! — Halál a pinczében. Tex Jakab veszprémi lakos neje, a múlt hét folyamán Al­mádiban hirtelen meghalt. Halálának oka az volt, hogy az ujborral telt pinczébe minden élő- vigyázat nélkül ment le. Midőn az első lépcsőkre lépett, már annyira elszéditette a széneny, hogy eszmélet nélkül zuhant le a pinczébe és nyakát szegte. — Az almádii fürdő-részvénytársaság építendő szállodája s illetve bérházának tervrajza már kész s a közelebb egybehívandó közgyűlés határozata titán az építés nyomban meg is kezdetik. A mostani Huber- hajlékból 2 szoba vendégszobául fog átalakíttatni s aztán egy oly forma nagyterem építtetik mellé, mely kicsinyben hasonlít a kis-czelli indidóház étterméhez; három oldala üveges lesz. E terem után még 3 szoba s 1 bolthelyiség építtetik s az összes helyiségeket, egy födött tornácz futja körül. E szálloda valóban díszére fog válni a Bálaton-partnak s bármely elsőrangú fürdőhöz beillő lesz. Itt jelezzük, hogy még 20 rész­vény nincs jegyezve s eziránt Brenner elnök úrhoz forduljanak az érdeklődők. — A cselédügy rendezését végrehajthatná már a hatóság. Az a sokféle „szerző-asszony“ egész embervásárt iiz a szegény leányokból, egyaránt zsa­rolva ezeket s a gazdasszonyokat is. Jó volna, ha ezen a mizérián végre „rendes“ szabályzattal segítene a tanács. — A házi korcsmák évadja beköszönt; minden harmadik-negyedik házon czégér függ. Ha most ide­gen ember jönne be a külföldről hozzánk, otthon bizton azt mesélné, hogy a magyarok egyebet sem tesznek, mint hogy isznak. El lehet mondani: „He­gyen-völgyön dinom-dánom; Elem jó világom /“ — A kalendáriom megint félültette a nemes várost. Itt tudvalevőleg csak akkor gyújtják meg a lámpákat az utczán, amikor nincs holdvilág jelezve, így történt, hogy a múlt héten pokoli sötétség volt 8 napon át s egyetlen lámpa sem égett. Ha valakit úgy orvul főbeütöttek volna, azt se tudta volna, hová üssön vissza. Hát egy pár ütleg bizony nem ártana az illető' lámpagyujtási — fömajszternek se! — Az 1884-iki Méhész-Naptár szerkesztve Dö­mötör L. méhészeti vándortanító által, pár nap alatt megjelenikJEz a Il-ik évfolyam. Az I-ső is kedvezőleg fogadtatott, mert sok érdekes méhészeti czikk jelent meg benne. Az 1884-ki Méhész-Naptár­ban azonban főként a gyakorlatra van súly fektetve. A méhészetnek mind elméleti, mind gyakorlati része havonkénti részletekben van előadva. Ez nemcsak havi emlékeztető, hanem valóságos kézikönyv. — A kezdőknek főként igen jó, mert röviden előadva, az gesz okszerű Dzierzon-féle méhészetet tárgyalja. — Megrendelhető Budapesten, Hornyánszky Viktor könyvnyomdájában (a M. T. Akadémia épületében.) Ára 60 kr., mely postai utalványnyal küldendő be, mire a naptár bórmentve küldetik meg. — Figyelmeztetés. Az 1885. évi budapesti általános országos kiállítás soproni kerületi bizott­ságának irodája Sopronban, a kereskedelmi s ipar­kamara hivatalos helyiségében (templom-utcza 25. szám alatt) megkezdette működését. Midőn ezt ezen­nel a t. ez. közönség tudomására hoznék, nem mulaszthatjuk el, kivált iparos köreinket ismételten figyelmeztetni, miszerint a bejelentési határidő f. évi deczember hó 31-én lejár, tehát legnagyobb ideje, hogy bejelentési ivek s a netán szükséges felvilágo- titások végett mielőbb fennti irodához forduljanak, mely a legnagyobb készséggel intézi el a kiállításra vonatkozó megkereséseket. Reméljük, hogy jelen figyelmeztetés nem maradand eredmény nélkül s ke­rületünk önérzetes, hazafias iparosai tömegesen fog­nak a kiállításra jelentkezni. Sopron, 1883. octóber elején, a kerületi kiállítási bizottság iparszakosztályá­nak végrehajtó bizottsága. — A esendői* neje. Osküről megható esetet ir levelezőnk: Siniák Pál zirczi járási csendőr neje a zsidók elleni zavargásoknak lett áldozatja. A neve­zett csendőr nejének valaki vagy rósz akaratból vagy tudatlanságból azt a hirt hozta, hogy férje is lent van Zalában a zavargások színhelyén, a hol két csendőrt a zavargók agyonütöttek. E hir a nevezett csendőr nejére annyira hatott, hogy elmebeteggé lett. Múlt szerdán és csütörtökön (szept. 26. és 27.) a Tatán tartott hadgyakorlatokról Veszprémbe vissza­térő huszárok falunkon vonultak át. A szerencsétlen nő látva ezt azt hitte, hogy a huszárok is Zalába, a zavargások színhelyére mennek. E hit szülte aggo­dalom annyira hatott a már akkor elmebeteg nőre, hogy azóta őrülési rohamokban szenved. Még ismer mindenkit, s a kit csak lát, attól bocsánatot kérve búcsúzik. A házuk mellett levő szénakazalját eltávo­lítani kéri mindig, mert — úgymond — külömben felgyújtja, miután nem ismeri el a magáénak. A szerencsétlen, kinek férje különben egészséges, még falunkban van, de a körorvos tanácsára a Rókusba fog szállíttatni vagy egyenesen a Lipótmezőre. — A „Magyar általános levelező és házi titkár“ 7-ik gondosan szerkesztett füzete is megjelent ifj. Nagel Ottó könyv- kereskedésében Budapesten a nemzeti-színház bérházában. E füzet ára 30 kr. Ajánljuk! — „Színészek Lapja“ czim alatt he- tenkint egyszer megjelenő szaklapot ad ki az országos magyar színész-egyesület köz­ponti igazgató tanácsa. Jeles erők fognak benne közreműködni a színészet érdekében. Előfizetési ár egy évre 6 frt. Színészeknek 4 frt. — Join Kipur a zsidóknak kiengesz- telődési ünnepe, a legnagyobb ünnep vallá­suk szerint a múlt szerdán este vette kez­detét és tartott csütörtök estéiig, az esti csillag felkeltéig. A zsidó üzletek e napon kivétel nélkül zárva voltak. — Öngyilkos cseléd. Egy Ál-ácson szolgáló cseléd leány, üldözve gazdájának kegyetlen bánásmódja által a Balatonba ölte magát. Folyó hó 9-én vették észre hulláját a hullámok közt és megmentésére siettek, de már későn, a lélek elszált belőle. — HÜ Cseléd. Protovinszky Fülöp füredi vendéglőst szolgálója Szatlmeyer Anna devecseri illetőségű hajadon, folyó hó 8. és 9-ike közötti éjjelen 500 forint erejéig meg­lopta. A tolvaj cseléd nyomozása iránt az intézkedések nyomban megtétettek, de eddig elfogatása nem sikerült. — A halaton-füredi sziiretelö-egylet, mely ifj. Keglevich István gróf kezdeménye­zésére a nyáron alakult, megkezdte műkö­dését. A szüretelő eszközök az átalakított helyiségekben már felállították. Segesdy Miklós reform, lelkész és Keőd József hajós kapitány urak, mint műszaki intézők meg­kezdték a szőlő termés átvételetét. Az egylet működése a szőlős gazdákra nézve igen jóté­kony hatású fog lenni, mert az egylet által megállapított borát fog az egész vidékre nézve irányadó lenni s igy a lelketlen üzér­kedéseknek eleje vétetik. — A legnagyobb komiszság. Váro­sunkon hát annak a gyalázatnak is megkel- lett esni, hogy valami csőcselék csorda folyó hó 9-ére virradóra polgármesterünknek, Ko­vács Imrének utczai ablakait beverte, úgy hogy még az ablakfák sem maradtak épen. Kovács polgármester az eset alkalmával almádi-i szőlejében időzött. Ezt a gyaláza­tos tettet nem nevezhetjük eléggé nevén. Polgármesterünk a zsidók elleni zavargások kezdetén a béke érdekében mindent elköve­tett, hogy katonaságot ne hozzanak a város nyakára, és ezért a fáradozásaiért a kenyér- telen existentiák nyomorult csordája neki ront házának és beveri ablakait. A polgár­ság minden rétegében méltó megbotránko­zást szült ez eset. A tettesek kiléte még eddig nem tudatik. — Véres verekedés volt tegnap dél­után a heti vásáros falusi atyafiak között, melynek csak a rendőrség közbelépte vetett véget. VW

Next

/
Thumbnails
Contents