Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1883-10-06 / 40. szám

dek viharai közt; azoknak pedig, kik vérük hullásával! szerezték meg szabadságunkat, adjon örök boldogságot a csillagok fölött! — A gyászisteni tisztelet azután a mai napon városunk szine-javának részvéte mellett mély ünnepélyességgel meg is tartatott a helyi szent Ferenczrendiek templomában. A gyászkoporsó égő gyertyákkal volt feldiszitve és a requiemen a helyi székesegyház tagjai énekeltek gjAszdalokat. — Legyen könnyű, a haza e nagy fiainak porladó tetemei fölött a föld, és lelkeik az egek magasságában, közel az Istenhez, kérjenek áldást a hazára, melyért éltüket adták!

— Családi öröm. Megyénk köztiszteletben lévő alispánját, Véghelyi Dezső urat családi öröm érte. Szeretett neje ugyanis a múlt hétfőn egy kis egészséges fiúgyermekkel ajándékozta meg. Az Isten áldása legyen a kis ujszülöttön!

— Kiss József jeles költőnk „Mese a varrógépről“ czimü költeményre hirdet előfizetést. A müvet eléggé ajánlja a szerző neve. Előfizetési ára 3 frt.

— Tiizoltó-egylet. Siófokról Írják e hó 1-ről: Tegnap délután tartatott meg a helybeli önkénytes tűzoltó-egylet ötven működő tagból álló alakuló gyűlése, mely alkalommal Zsigrai István községi jegyző rövid beszédben körvonalozta az egylet czélját, valamint az egyes tagok kötelezettségeit. Ezután a tisztségek közfelkiáltással a következőkben választattak meg: Elnök Zsigrai István, alelnök Gerber Henrik, főparancsnok Karlberger Gyula, alparancsnok Kardos Fe- rencz, továbbá dr. Ney József egyleti orvos, Mátray Endre, Löventritt M. és Faragó Mihály urak osztályparancsnokok lettek.

— A veszprém-jutasi szárnyrasut

részvény-társaság a múlt hó 20-án tartott közgyűlésen feloszlattatván, figyelmeztetnek a részvényesek, hogy a befizetett összegeket Wurda Adolf pénztárnoknál az ideiglenes nyugta visszaszolgáltatása mellett felvehetik.-- A veszprémi kir. törvényszék,

mint telekkönyvi hatóság 8006—83. sz. alatt közhírré teszi, miszerint Vörösberény község telekkönyvei a közbejött tagosztály folytán átalakítva lettek. — Ezen átalakítás tervezetének Vörösberényben a községházánál leendő meghitelesitésére 1883. évi November hó 13-dik, s ezt követő napoknak reggeli 9 órája a befejezésig kitüzetett, mely határnapra az összes érdekelt felek azzal hivatnak meg, hogy ha személyesen vagy meg- talmazottjaik által a meghitelesitendő tervezet ellen felmerülhető kifogásaikat a kellő időben elő nem adják, később azt nem érvényesíthetik.

— Liedl Ferenc/ hegedűművész,

— városunk szülötte — f. évi okt. hó 15-én Baján hangversenyt rendez. E hangversenyben résztvevő lesz városunk tehetséges zenésze Mátray (Matauschek) László is; valamint a még mindnyájunk jó emlékezetében lévő Bodor Etel k. a. is. A hangversenyt,

— mint értesülünk — Olaj Lajos függetlenségi orsz. képviselő rendezendi. A szép sikerűnek ígérkező hangversenyre lapunk szerkesztője is elutazik.

— Jótékonyság. A nemes cselekedetek száma e hét folyamán két szép tettel szaporodott ismét. Az ipariskola javára ugyanis folyó hó 2-án nagys. Kisovich József apát- kanonok ur 100 frtot, nagys. Vogronics Antal kanonok ur 15 frtot, ns. Forintos István kanonok ur szinte 15 forintot adományozott. A szép tett nem szorul dicsérő szavakra, mert dicséri önmagában a nemesen érző s áldozni tudó lelket.

— Előfizetési felhívást vettünk — „Aranka“ czim alatt f. évi deczember hóban megjelenő költői beszélyre. A munka szerzője Mátray (Mihalik) Lajos, ki azt Ányos Tivadarné — Kisfaludy Melánie Őnagyságá- nak, mint az irodalom lelkes pártolójának ajánlja. Előfizetési ár 1 frt, mely a szerzőhöz (Budapest, Döbröntei utcza 24. sz.) intézendő.

— „Rímek és Prózák“ czim alatt Várady Ferencz egy kötet munkát ád ki. — Az ifjú szerző már is jól ismert neve kezeskedik a műről. Előfizetési ár 1 frt, mely hozzá, Pécsre küldendő.

— Honvédllliszárjaillk — mint értesülünk — innét a tavaszszal Pápára helyeztetnének el, s helyettük gyalogság vezényel- tetnék városunkba. Az intézkedés czélszerü semmi esetre sem lehetne, mert akkor az itteni fedett lovarda, — mely két év előtt sok ezer forintjába került az államnak — teljesen hasznavehetlenné válna, hacsak sok ezer forint árán ismét át nem alakítanák „riestung magazin“-nak. Hiszen úgy is sok az állam pénze, kell valamit kitalálni, hogy fogyjon.

— Yéres verekedés volt múlt hó 30-án Mihályházán. Az esetről következőket írja levelezőnk: Vasárnap, szeptember 30-án’

délután juhászok mulattak a korcsmában. Egyiküknek eszébe jut, hogy neki egy itteni lakos, névszerint Cziráki, régi haragosa, felbiztatja tehát társait, hogy Czirákit verjék meg. Ezek kaptak az alkalmon, hog}r vitézségüket megmutathassák, fejszével és botokkal felfegyverkezve, Cziráki lakasara rohantak, s Czirákit — ki épen az udvaron volt, agyba-főbe verték, úgyszintén Elekes Istvánt ki Czirákinak segítségére jött. Elekes Istvánt beszállították a pápai irgalmasok kórházába életéhez nagyon kevés a remény. A tetteseket a szolgabiróság elfogatta.

— Rendkívüli megyei közgyűlés

Tisztelettel fölkérem a törvényhatósági közgyűlés t. tagjait, hogy e hó 17-én, d. e. 9 órakor Veszprémben, a megyei székházban tartandó rendkívüli közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. Az ülés tárgyai: 1. A vármegye 1S84. évi költségvetési előirányzaté nak megállapítása. 2. A folyó év végével megbízatásukat vesztendő biz. tagok helyett uj tagok választására a határidő megállapítása. 3. A községek szegénypénztári számadásának tárgyalása. Veszprém, 1883. október hó 1-én. Véghelyi Dezső, alispán.

— Nem fért meg a bőrében —

héten több czipész segéd, mindenáron zsidó- heczczet akartak előidézni, a rendőrség azon ban jókor közbelépett és ugyancsak „meg igazította“ őket.

— Érzékeny bucsuzás. A héten a vasúti indulóháznál érzékeny bucsuzási jelenetet játszott le egy csapat berukkoló mesterlegény és egy csapat itthon maradó elkeseredett hajadon (konyhai syrének !)• Lapunk ott levő tudósítója részletesen traktálja a bucsu-jelenetet; nagyon sajnáljuk, hogy tér- szűke miatt nem közölhettük egész terje delmében a szivetfacsaró bucsujelenet szellemes leírását, — no meg attól is féltünk, hogy az érdekelt hajadonok hegedő szívsebeit föl szaggatnánk!

— A bíinllödés. Megsúgták a fiatal asszonykának, hogy a drágalátos férjem-uram egyik helybeli kávéházban mindennap meg ereszt egy kis „ramslit“, a mi aztán szép pénzbe kerül. Még csak az kellene! — Alig várta, hogy haza érkezzék. Az a vészt jósló tekintet, mely azokból a szép fekete Szemekből a belépő férjre villogott, minden kétséget kizárólag jelezte, hogy „baj van!“ Szerénytelenség volna leírnunk az ezután „végbement“ jelenetet, hanem annyit négy szem közt megsúgunk, hogy a drágalátos férjem-uram megfogadta azoknak a villogó tekinteteknek terrorizáló hatása alatt, hogy többet nem „ramslizik.“ Nem is lenne tanácsos !

— Hymen. Veledics Mihály jutási molnármester, közszeretet és tiszteletben levő polgártársunk kedves és szellemdus ifjú leányát — Veruskát a napokban jegyezte el Pozsgay Miklós derék földbirtokos és hajmáskéri molnármester. Az ég áldása soha el nem tűnő boldogsággal tetézze a szép frigyet!

— Néhai Spránszky Ferencz volt veszprémi egyházmegyei kanonok halála által üresedésbe jött kanonoki állásra a megyés püspök ő nméltósága három egyházmegyei lelkészt hozott a szokáshoz képest — ajánlatba. Ezek: Magyar János siófoki plébános, Fehérváry Károly papnöveldéi igazgató tanár és Németh János ősi-i esperes plébános.

— Körlevelet intézett megyénk alis pánja a járások szolgabiráihoz, továbbá Pápa és Veszprém városok polgármestereihez azon érdemben, hogy a közigazgatási bizottság határozata alapján, a kör- és községi jegyzőket szigorúan odautasitsák, miszerint a tüzesetekről és egyéb elemi csapásokról szóló körülményes jelentésüket a járás területére kinevezett gazdasági tudósitó urnák kellő időben megküldjék. — Ezen intézkedés a rendezett tanácsú városoknál is a helyi viszonyokhoz képest minden esetre érvényesítendő.

— Egy 103 éves ember Manovill Gáspár halt meg a napokban városunkban. — A boldogult hosszú életét leginkább annak köszönheté, hogy gond nélkül élt teljes életében. Anyagi körülményei javadalmas voltánál fogva ifjú éveiben több vállalatba bo- csájtkozott s élvezte az élet minden örömeit tartózkodás nélkül. — Öregebb éveiben is meg-meg kívánt minden ebéd és vacsora alkalmával egy-egy kvaterka jóféle bort. — Egész halála napjáig fönt járt, nem volt semmi baja. A múlt szerdán este lefeküdt, elszenderült és nem ébredt fel soha többé.

— Savanyú legujabb gyilkossága.

Minden kétséget kizárólag igazolva van már az, hogy azt a szerencsétlen tyukászt a pápai járásban Savanyu Józsi és emberei gyilkolták meg.

— A szüret javában folyik. Nagy akadályul szolgál azonban a szüretelőknek a folytonos esőzés. A szőllő is rothadásnak indult az utóbbi napok alatt.

— Hatalmas „Gotterhalte“-val ünnepelték meg tegnapelőtt a helyi székesegyházban a legelső magyar ember — a király születésnapját. Vájjon mit gondol az a jó király ezekről a vaczak-tisztelőiről, kik ugyanazt a „Gotterhalte“-t zengedezik az ő tiszteletére, a melynek hangjai mellett húzták fel a bitóra osztrák hóhérok a mi magyar nemzetünk vértanúit. Az ily alakú ünneplés szégyen-gyalázat a nemzeten. És megsértése egyszersmind a „legelső magyar ember“-nek a királynak, ki az ő ünnepén bizonyára nem követeli a magyartól, hogy arcza piruljon.

— Hol a rabló 1 Savanyu Józsit a hírhedt haramiát mindenfelé keresik, jön is a jelentés mindenfelül, hogy itt meg itt látták, de a hir mindig valótlanak bizonyul. Legutóbb Keszthelyen terjedt el a rémhír, hogy „itt van Savanyu Józsi! ott iszik a Böhm-házban /“ A rendőrség körül is fogta rögtön a házat, két rendőr pedig a házba lépett, hogy elfogja Savanyu Józsit, csakhogy persze Savanyu Józsinak se hire se hamva Keszthelyen.

— Gróf Festetlek Tasziló keszthelyi ménese önkénytes árverésen eladatván, eladatott összesen 114 ló, bevétetett 45,330 frt. Legcsekélyebb ár volt 75 frt, legmagasabb 605 frt. Somogymegyében ez alkalomból mint tenyész anyag kitűnő hat darab Chernél Gyula úrhoz, egy darab Somsich Andor úrhoz, két darab Szabó Kálmán úrhoz és hat darab Hirshez Nagyatádra került.

— „Kiállítási útmutató“ czimü munkát adnak ki Balogh Vilmos miniszteri- és kiállítási titkár és Toldy Ferencz, az orsz. kiállítási bizottság jegyzője. A munka czélszerü útmutatásokat fog tartalmazni az 1885-ben megtartandó országos kiállításra vonatkozólag. Előfizetési ár 50 kr., mely a szerzőkhöz (Ferencz József-tér, Náko-ház) küldendő.

— Öngyilkosság. E napokban Kiüti községben Dömötör Mihály részeg állapotában rokonának Borbély Jánosnak pinezéjét felgyújtotta, tettének következményétől azonban annyira megijedt, hogy a Sió vizébe ölte magát. Hullája Mező-Komáromban fogatott ki. Dömötör Mihály egyébiránt részeges s elzüllött életű ember volt.

— Őszi éjnapegyenlőség. Az ősz a természetben ugyan már napok előtt beállott, a csillagászati ősz azonban, tudniillik az az évszak, a melyet a nap pályája egyes pházisaival kijelöl, csak m. hó 24-én vette kezdetét. A nap ugyanis látszólagos pályáján délelőtt 10 óra 36 perczkor érte el a mérleg' jegy első pontjában ismét az egyenlítő sik ját, mi által sugarai mind az északi mind a déli félgömbre egyenlően esvén, az egész földön az éjnek és nappalnak egyenlőségét okozzák, mit őszi éjnapegyenlőségnek nevezünk. 8 napon a nap 5 óra 50 perczkor kelt és 5 óra 50 perczkor nyugodott, vagyis a nap hossza épen 12 óra volt, s ugyanannyi az éj. Ettől lógva a nap tőlünk el, — folyton a déli félgömb felé közeledik.

— Hymen. Gróf Festetics Pál, a déghi majorátus tulajdonosa, jegyet váltott Pálffy Fanni grófnővel, a királyné volt udvarhöl gyével.

— Kozma Sándor kir. főügyész, a múlt hétfőn városunkban időzött, megtekintette a kir. ügyészségi hivatalhelyiséget és a veszprémi kir. tvszéki börtönöket is, és az ott uralkodó példás rend és tisztaság fölött elismerését nyilvánította. Kedden ismét tovább utazott kőrútjára.

— Eljegyzés. Szent-Gálon a házasság édes jármát viselőknek száma egy uj párral szaporodik meg legközelebb. Márkus Károly vámosi ifjú földbirtokos ugyanis a múlt hó 30-án jegyezte el magának Tóth József föld- birtokos urnák kedves leányát Irént. — A boldogság ragjmgó napja világítsa meg életük folyását.

Ál Savanyu Józsi. A múlt hét elején egy antalfai ember állított be Bogyay István halápi földbirtokos nyaralójába. Keservesen panaszkodott, hogy az utón mily nagy szerencsétlenség érte. Ugyanis a tapolczai takarékpénztárban egy 300 frtos váltója lejárván, annak befizetése végett jött el, magával hozván a szükséges összeget. A mint azonban a nyirádi erdőbe ért, Savanyu Józsi, a hírhedt betyái', pénzét elvette és életének is csak oly föltétel alatt kegyelmezett meg, ha B. uraságnak egy levelet kézbesít, s ezzel átnyujtá a levelet. E levélben Savanyu 2000 frtot kért oly fenyegetéssel, hogy a kívánt összeg megtagadása esetén B. urat meg fogja látogatni. Biztonsági szempontból B. ur azonnal katonákat kért Tapolczáról. A kellemetlen ügy azonban csakhamar békés megoldást

nyert, mert ama Savanyu Józsit, a ki a levelet irta — megtalálták a levél kézbesítőjének személyében, még pedig olyképen, hogy a levél és a váltó elfogadójának aláírása egy és ugyanaz. Most a dutyiban busul az „ipse.“

— Tapolczáról értesítenek bennünket, hogy ott a múlt pénteken egy huszár lova oly szerencsétlenül vágta magát a kövezetre, hogy rögtön kiadá páráját. A huszár, ki rajt ült, lábán erős sérüléseket szenvedett, Tapolczáról az ott volt bakák f. hó 24-én délután távoztak, 25-én pedig a huszárok hagyták ott a várost, helyükbe azonban Sü- meghről egy vadászszázad érkezett.

— Kik rabolták ki a szombathelyi templomot? A következő érdekes kis epizódot a „Sopronéban olvassuk: „F. hó 27-én reggel több rábaközi polgár jött Sopron felé a győri vonaton. Beszélgetésük tárgya a szombathelyi templomrablás volt, melyet egy velük utazó zsidó szintén figyelemmel hallgatott. Az egyik földmives azon nézetének adott kifejezést, hogy a rablók zsidók voltak, a mi ellen izraelita polgártársunk azonnal protestált s kijelentette, hogy esküdni mer rá, hogy a rablást nem zsidók követték el. — Nem-e? — szólalt meg ismét rábaközi földink, — ha ön esküdni mer erre, akkor tudnia is kell, hogy kik voltak a gonosztevők. Én tehát — úgymond — mihelyt Sopronba érkezünk, azonnal bejelentem önt a rendőrségnek s letartóztatom. E közben a vonat a kis-cenki állomáshoz ért, hol az ismeretlen zsidó a helyett, hogy Sopronig utazott volna, gyorsan kisuhant a kupé ajtaján s eltűnt.

— Kötél általi halálra ítélte a veszprémi kir. tvszék Horváth János veszprémi fazekast, ki julius 24-én kis lányát előre megfontolt szándékból meggyilkolta. A törvényszék a következőkép volt megalakulva: elnök: Dr. Laky Kristóf, cs. kir. kamarás, szavazó-birák: Horváth Kálmán és Tóth László; közvádló: Cserna Vincze kir. ügyész; védő: Rikoty Ede ügyvéd. Az ítélet ellen vádlott és védője fellebbeztek.

— A somogymegyei zsidóellenes mozgalmak ügyében megindított vizsgálat eredményét ismerteti a Kaposváron megjelenő „Somogy“ s Jeszenszky alügyész működéséről elismeréssel nyilatkozik, de — úgymond — „a mozgalom végét még nem látjuk benne, mert folytonosan érezzük a morajt, mely a jövő kitörés előjele. Mig a hatósági közegek a föld alatt dolgozó fekete kezet fel nem találják, addig csak látszólagos könnyebbülés van.“ — Az elfogottakra vonatkozólag a következőket írja: „Mai nappal 80-ra megy azok száma, kik eddig mint a esurgói és szigetvári zavargásokban résztvettek, a helybeli börtön helyiségeit zsúfolásig megtöltik. Alkalmunk volt betekinteni azokba a czellákba, melyekben a szerencsétlenek vannak elhelyezve. Nagy részük rósz benyomást keltő alak, látszik rajtok az éhség, a nyomor, de főként a lustaság, a dologkerülés piszka. Fiatal

16—18 éves paraszt suhanezok, — kaszakapa kerülők, kiknek beesett sárga arezukon már most is meglátszik a pálinka s az át- tivornyázott éjek rombolása — képezik a nagyobb számot, a kaputos osztályt 4 csizmadia, 1 fazekas és 1 kalapos és 7 czigány képezi, ez utóbbiak a zavargások alatt a ti- szaeszlára nótát húzták. Érdekes alak a mesterlegények között Patasits György fazekas legény. Majd egy öl magas sovány alak, szép férfias, szabályos arcczal, melyet sürü fekete szakái vesz körül, magas, széles homlokára bozontos fekete haja rendetlen csomókban hullik, arcza beesett, hala vány, nagy sötét szemeiben komor tűz ég, s az egész alakon tompa rezignáczió látszik, mintha csak annak nyomása alatt hajlott volna meg magas termete. Ruhája kopott s a lefestett foltok alól fehérneműje látszik. A többi igénytelen kinézésű hitvány alak, kiélt arcz- czal, üres tekintettel, mint nagy része azoknak a naplopóknak, kiket tuczat számra láthatni a városok főbb terein sütkérezni, de melyek mindenkor hálás elemül szolgálnak, a lelkiismeretlen izgatok s népámitók kezében, kik minden érzés nélkül bajba hozzák a hiszékeny népet, s gyáván visszahúzódnak odujokba, hogyha az igazságszolgáltatás pallosát hallják suhogni fejük felett. A befogottak között valamennyinél legerősebben kompromittált egyén Wolf Lajos, kit e napokon fogtak el Yisontán. Ez czipész- segéd s mint foltozó járta be Szigetvár és Csurgó környékét, mindenütt izgatva a falvakban. Alacsony, széles vállu férfi. Kinézéséből korát alig lehetne meghatározni. Rongyosabb s piszkosabb valamennyinél. Feje egy karvalyéhoz hasonlít. Haja őszbe csavarodott barnás; szemöldöke szőke, mely alatt mélyen beesett, szüntelen mozgó kék szem csillog, orra hajlott, bajusza pirosas; csontos állának két oldalán egynéhány összegöndörödött piros szőrszál éktelenkedik. Egész megjelenése visszataszító, olyan mint egy hosszú időn át faczérkodó keiner.