Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1883-08-11 / 32. szám

A rendező bizottság osztja ki sorshúzás után a szántandó területeket, megméri és feljegyzi az ekék súlyát és azok árát, s verseny előtt elkészíti a ver­senyző ekék jegyzékét, mely a szükséges adatokat tartalmazza, s mely a gazdaközönség közt a verseny­téren kiosztatik; ezen jegyzék egyúttal programmul is szolgál, s a versenyre vonatkozó értesítéseket is közli. Erőmérőről a gazdasági egyesület titkára gon­doskodik. VII. A bíráló bizottság elnöke ifj. gr. Esterházy Móricz, helyettes elnökök : Pöschl Károly, Kiss László: jegyzők: Nagy Iván. Henuel Károly. A bíráló bi­zottság 12 tagját a megyei és vidéki vendégekből az egyesület elnöke fogja választani és felkérni; a bíráló bizottság 2 csoportban fog működni, s verseny nap­ján 9 órakor a Jury helyiségében megalakul, bírálatai módozatát és eljárását értékszámok használatával megállapítja, és 10l/a órakor működését megkezdvén, az eredményt egy órakor kihirdeti. VIII. A versenytér egyik része egy hó előtt megszántott s lehengerezett terület lesz, másik része pedig őszi tarró, s mindegyik versenyző eke 300 négyszög öl szántott, s 300 négyszög öl tarró terü­letet fog megszántani; a szántás minimumul a ke­verő szántásnál 13 ez. m., a tarró szántásnál 1G ez. m. vétetik. A verseny szántás 10 órakor veszi kez­detét, s egyszerre minden versenyző ekének működni kell. A verseny előbb a szántott földön, azután a tarró földön történik. IX. A gazdasági egyesület illető helyen lépé­seket tesz, hogy a lótenyésztési jutalmak ugyan ez alkalommal osztassanak ki, és azon tiz kisebb gaz­dasági gép, mellyel a földjeiket jól mivelő, s legtöbb jó állatot tartó 50 holdon aluli kis gazdák jutalmaz­tatnak, szinte ez alkalommal osztatik ki. A kiosztás kitüntető oklevél kíséretében a gazdasági egyesület elnökének vezérlete alatt a gazda körök elnökeiből álló bizottság által ünnepélyesen történik. A veszprémin, gazd. egyesület elnöksége. Magyar történelmi arczképcsarnok ügyében.*) (Hivatalos.) Körrendelet a járások szolgabiráinak, Veszprém és Pápa r. t. városok polgármestereinek. 10802—1883. Az országgyűlés képviselőháza vármegyénk közönségének azon kérvényét, a mely­ben Budapesten állami támogatás mellett egy tör­ténelmi arczképcsarnok fölállítását megpendítette, figyelemre méltónak találta és az eszme létesítésére szükséges intézkedések megtétele végett a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszternek adta ki. A vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter ezen már jelzett kérvényünk alkalmából és tekin­tettel arra, hogy hasonló irányban az irók és művé­szek társasága részéről is tétettek kezdeményező lépések, aj alá másolatban mellékelt rendeletet intézte az összes törvényhatóságok Főispánjaihoz. Főispán ur 190—1883. sz. a. kelt átiratához képest tehát fölhivom a czimet, hogy a járása terü­letén hatóságok, városok, községek, intézetek vagy magánosok tulajdonába lévő egyházi, történelmi, irodalmi, művészeti vagy bármely tekintetben ha­zánkra jelentőséggel biró egyének olajba festett, réz-, fa- vagy kőmetszetü avagy a graphical művé­szet bármely ágában előállított, vagy végre szob­rászati kivitelű arczképeit, szobrait vagy síremlékeit, valammint városok, csatatérek, várak festményeit, rajzait, térképeit Írassa össze s a jegyzéket a tulaj­donos és hely megnevezése mellett 30 nap alatt hoz­zám küldje be. Végre tekintettel arra, hogy a történelmi arcz­képcsarnok fölállításának eszméje a törvényhatóságok közül első ízben Veszprémmegye által pendittetett meg, elvárom, hogy a törvényhatóság intentiójához híven ez irányban lehetőleg pontos jelentések fognak hozzám beérkezni. Veszprém, 1883. évi augusztus hó 1-én. Az alispán szabadságon Kolosváry József, m. főjegyző. Ä VIDÉKBŐL. Pápa, 1883. aug. 9. (A „Veszpr. Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez.) A inaturizált ifjak jelzett mulatsága fényesen sikerült s majdnem kivirradtig húzódott. — Jelen voltak városunk előbbkelői teljes számban, s igen ' kényes helyzetbe jutnék, ha a jelenvolt kedves szé­pek névsorát igyekezném összeállítani — inkább mellőzöm — egyszerű toilette, szépség és jókedv dolgában mindegyik elsőnek érdemelné a fölemlitést. — Bódai társulata is elemében volt, tűzzel húzta a talp alá valót mindvégig. Múlt vasárnap lett a borsos-győri határ va­dászati bérletre kiadva, melyre a jogot a megjelent árverezők közül mint legmagasabb árt Ígérő Rumpold András kalandjairól ismeretes, — jó vadász ember kapta meg. Nyulak, foglyok sírjatok! E hó 1-én nyílt meg a nyárádi postahivatal Veszprém-Nyárád elnevezéssel. Tücsök. *) A magyar történelmi arczképcsarnok országos érdekű ügyét tudvalevőleg Veszprémmegye kezdeményezte, Feny­ves s y Ferencz ugodkerületi orsz. képviselőnk inditványára. A szerk. Pápa. alig. 10. (A „Veszprémi Független Hírlap" szerkesztőjéhez.) Folyó hó 5-éli volt a pápa- és ugodi uradalmak leendő urának keresztelője a plébánia templomban, még pedig nagy ünnepélylyel. A keresztelési szer­tartást Néger Ágoston apát—plébános ur végezte fényes segédlettel. — Az uj polgár a keresztségben Pál, Sándor, Mária, Ferencz nevet nyert. — Kereszt- szülők voltak gróf Eszterházy Ferenoz, — kit távol­léte miatt gróf Eszterházy Jenő helyettesített, — és Stockau grófnő. — Folyó hó 8-án gróf Eszterházy Móricz ur nagy ebédet adott a „Griff* vendéglő nagytermében, melyen városunk intelligentiája mind meg jelent. Számos felköszöntőt mondtak az uj kis polgárra. Folyó hó 7-én Pápa város „Uj-Major* pusz­táján tűz ütött ki. Tűzoltóink gyorsan a helyszínére érkeztek ugyan, de vízhiánya miatt működni nem tudtak. Elégett 600 kereszt árpa, néhány száz ke­reszt rozs, és elégett még a cséplőgép is. — A kár 2000 frt; — mind a jószág, mind a gép biztosítva volt. A magyar tűzoltóknak Keszthelyen, 1883. augusztus 12-én tartandó vándorgyűlésére városunk­ból is többen fognak megjelenni. — A pápai önk. tűzoltó-egyletet a gyűlésen Rada József segédtiszt fogja képviselni. A 71. és 72. honvédzászlóaljaknál az őszi gyakorlatok f. hó 21-én fognak megkezdetni, illetve ekkor fog a két zászlóalj Pécsre menni, hol 5 héten át gyakoroltatják ezeket a szegény honvédeket a fegyverforgatásban. A gyakorlatokra több önkénytest is — az 1883. XXXV. t. ez. alapján — behívtak. Pápai. FŐVÁROSI LEVÉL. Scharf Móricz Budapesten van. A fővárosi lapok nem késtek olvasó közönsé­gük tudomására hozni, hogy a Móricz gyerek ekkor jött, ide szállt, délelőtt hova megy, délután mit csi­nál. Figyelemmel feljegyezték még azt is, hogy hány­szor köhintett. Ferencz József és Vilmos fejedelmi találkozása kis Miska volt ahhoz képest, a milyen nagy hűhót csaptak a lapok ennek a Móricz gyereknek meg­érkezésével. A néplapok siettek arczképét lemázolni, az egyik azt a jelenetet örökitette meg, hogyan csókol Móricz az apjának kezet, a másik nagyobb jelentőséget tulajdonított annak, hogy miként szállt le a vasútról s ezt pingáltatta le, a harmadik meg újság lapot adatott a kezébe s a kép fölött az a szellemes czim van: Móricz olvas. Mind európai érdekességü események ezek! — Háttérbe szorul a fejedelmi találkozás, az egyptomi kholera, a franczia kamarában történt leg­újabb botrány, Tisza Kálmán bukása Vályi Jánossal szemben. No persze tisza-eszlári pür csak egyszer volt a világon, fejedelmi találkozás meg lesz még több is. Ilyen élelmesek a hirlapszerkesztők, hogy ki­zsákmányolják a helyzetet s a közönségnek folyton tudnak legérdekesebb újdonsággal szolgálni. Lám, hogyan kapkodják az emberek egymás kezéből a lapokat! A fiakkeres kocsis a bakon képes lapot tart kezében, a vörös sipkás hordár (pardon: hordó) Móricz gyerek arczképét bámulja, mint szellemóriást, a suszterinas nem vehet lapot, hanem társaival a trafikos boltok előtt kirakott arczképeket nézi s mikor hazamegy, a legények előtt élénk fan­táziával mondja el, hogy mit látott. A legények alig várják, hogy 7 óra jöjjön, s elvetik a szerszámot, meg se mosakodnak, hanem sietnek a „fehér hattyú* szálloda elé, hol a Móricz gyerek tartózkodik s látni vágynak a nap hősét. Igenis a nap hősét. Ha a lapok kivétel nélkül, annyi okos ember mind csak Móriczról ir, azt a gyereket már lehet naphősének nevezni s addig nem nyugszanak, inig nem látják. Csoportok keletkeznek. Minden ellenséges szán­dék nélkül jelentek meg, csupán látni óhajtják Mó- riczot. Egy pár merész gyerek döngeti a szálloda kapuját. A példa vonz; többen utánozzák őket. A türelmetlenség ingerültté teszi a folyton (kíváncsi­ságból) szaporodó tömeget s hangosan követeli, hogy Móricz mutassa magát. De Móricz láthatatlan marad. Mondják, hogy nincs a szállodában. A tömeg még ingerültebb lesz s miután azt hiszi, hogy az urak titkolják el előttük, fenyegetőzni kezdenek. A szálloda ablakára kövekkel dobálnak. Erre aztán megjelen néhány lovas rendőr s a tömeg szétfut. Jön több rendőr s az utczát ki­tisztítják. Éjjel 11 óráig még egy-egy csoport ki­váncsi nép mutatkozik, de a hirtelen megeredő zápor hazakergeti a népet. ... Az első napi zavargás indokát és lofolyá- sát röviden ennyiben foglalhatom össze. Másnap reggel megjelennek a lapok, hogy a fővárosi rendőrség milyen brutális, semmi botrány nem lett volna, ha olykorán nem avatkozik be. Én történetesen véges-végig tanúja voltam a zavargásnak s jóizün mosolyogtam a lapok kifaka- dásain, daczára, hogy magam is az irói mester­ségből (biz az ez ma már) élek. Másnap este a csoportosulás 7 óra után este ismét kezdődött. A rendőrség nem vonult ki. Miután a hetedik nagyhatalom, a sajtó agyba-főbe verte a rendőrséget, hogy tegnap jókor beavatkozott, Thaisz főkapitány (mert a sajtótól ő is fél) kiadta a ren­deletet, hogy a rendőrség csak akkor vonuljon ki, mikor a tömeg már tettlegességgel lép föl. Mintha csak tudta volna a zavargó tömeg ezt, oly gyorsan fogott a kerepes-uti zsidó boltok abla­i kainak beveréséhez, a boltok kirablásához, hogy mi­korra rendőrség oda ért, muukájokkal készen is vol­tak. Mint a 48-iki franczia forradalmat egy gamain által elsütött pisztoly durranása kezdte meg, itt is egy inas gyerek kiáltotta el magát: raboljuk ki a zsidó boltokat. A féktelen tömeg neki szabadult s borzasztó pusztítást vitt véghez. Nem irom le, rész­letes tudósítást olvashattak e lapok t. olvasói a fő­városi lapokból. És még egyebet is. Azt nevezetesen, hogy a reggeli lapok irtózatosan neki estek a rendőrségnek, hogy későn érkezett. Tegnap az volt baj, hogy jókor, ma meg, hogy későn. Ide jutottam, amiért tulajdonképen e levelet irom. A fővárosi sajtó egy részének maga­tartását, irányát feltétlenül kárhoz­tató m. Jelentéktelen, apró-cseprő dolgokat kövér betűs czikkben közölnek, a közönség kíváncsiságát felköl- tik s az mohón olvas mindent, a mi idegeire csik- lándozólag hat. Észre sem veszi, mikor úszik az árral. Elfeled arra gondolni, hogy az ő kedves lapja épen az érdeklődés felköltésére számit; mert, ha ez megvan, te nyájas olvasó megmaradt továbbra is — prenumeránsnak. Oh, nagyon sokat tudnék én írni e tárgyról. De igy is kifogytam már a térből. Csak annyit jegyzek még tehát meg, hogy e botrányt ezt a Magyarországra nézve szégyenletes rablást leg­első sorban maga a sajtó idézte elő. Ha keresz­tül siklik az eszlári dráma lejátszása után történte­ken, nincs okuk pirulva gondolni a tegnapi napon történtekre. De hát ma éjjel (csütörtök) mi fog tör­ténhetni ? Mikor a házat magunkra gyújtottuk, későn már kiabálni, hogy segítség! ZoborPál. Újdonságok. — Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására, oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési rész­lettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére. — Az almádi-i fürdő-részvénytár­saság f. évi aug. 15-én szerdán Boldogasz- szonynapján délután Almádiban alakuló köz­gyűlést tart, melyre a társaság tisztelt tagjai ezennel meghivatnak. — Almádiban, 1883. aug. 6. Brenner Lőrincz társ. elnök. — Szent István király napját ez évben országszerte nagyobb fénnyel ünnepük meg; ezen évre esik 800-ik évforduló napja a nagy király szentté avatásának. Erre vo­natkozólag a mi megyénk püspöke, Kovács Zsigmond ő excellentiája is emelkedett szel­lemben szerkesztett főpásztor körlevélben hívta fel a megyebeli papság figyelmét a történelmi fontosságára. Az ünneplés megál­lapított programmját később kimerítően ismertetni fogjuk. — Az almádi-i fiirdö-részvénytár- saságnak fennebb jelzett közgyűlésére vo­natkozólag van szerencsém értesíteni a tisz­telt tagtárs urakat, hogy az alakuló közgyű­lést megelőzőleg délután 3 és 4 óra közt a társaság a tulajdonát képező „Pinkóczi-csár- dánál“ találkozik s ott 4 órakor szemle alá veszi a birtokát s a rajta eszközölt építést. A társaság innen az újabban birtokába jutott volt Roboz-féle szőlőbe vonul s ennek hajlé­kába tartandja meg közgyűlését, melyen az eddigi intézkedésekről tétetik jelentés s ha­tároz a társaság úgy az újabb (Roboz-féle) birtok átvétele, valamint az ezen foganato­sítandó építkezésnek megkezdetése iránt. — Kéretnek a t. tagtárs urak, hogy a részvé­nyeikre esedékessé vált részleteket e napig Kiss István pénztáros úrhoz befizessék, hogy úgy az alakuláshoz törvényileg megkívánt alaptőkének egyharmadrésze befizetve legyen. Veszpi'ém, 1883. augusztus 7. Kompolthy Tivadar, társ. jegyző. — Zsidó-heczcz Veszprémben. A bu­dapesti zsidók elleni zavargások szelleme hozzánk is kisérteni jár. — Példa erre a következő szelíd történetke: Néhai Mihály kocsis és Szép Sándor molnársegéd iddogál- tak a csárda-utczai „Bálint"-féle bormérésben. Innét pityókosan elindultak az ugyanezen utcza végén levő Schönfeld-féle házhoz, hol a tulajdonosnak bormérése és egy kis vegyes­kereskedése is van. A két virágszál bement az üzletbe, és az ott levő Schönfeldnét kér­dőre vonták férje, a korcsmáros holléte iránt. — Midőn ez kérdezte tőlük, hogy mit akar­nak a korcsmárossal, az felelték vissza: „Zsidóvért akarunk ma inni, zsidó­halál lesz ma!" Erre Schönfeldné kiment a boltból és átüzent Fehér Sándor vejéért. Ekközben azonban Néhai és Szép ottbenn folyton dühöngtek és az ottlevő Tandler vasútállomási korcsmárost halálig ijesztgették. Ekkor lépett be Schönfeldék Éva nevű szol­gálója egy vastagnyelü seprővel. A seprüt Néhai a lánytól elvette, és Szép azon fel­szólítására : „Üsd, ez is zsidó" ! olyat ütött a seprő nyelével a szegény leány fejére, — hogy a vastag nyél kettétört és a lány vér­től borítva összerogyott. Ekkor lépett be Fejér Sándor azzal a kérdéssel, hogy mit [akarnak itt? Erre a kérdésre Néhai azt fe- ! lelte, bogjr „bort kérnek azután nem kap­nak, de ezt a feleletet az ottlevő Tandler koi'csmáros azonnal meghazudtolá, mondván: „Nem bort akarnak ezek, hanem zsidó vért." Erre a szóra azután Szép Lajos molnársegéd nekiugrott Tandlernak és a dolog tán komolyabb fordulatot is vesz, ha Fehér Sándor Szépet meg nem ragadja és az elagyabugyálás után ki nem dobja az utczára. Hasonló sors juta osztályrészül Néhai Mihálynak is. Erre hőseink vissza­tértek a Bálint-féle korcsmába. Schönfeldék a rendőrségnek rögtön jelentést tévén, két rendőr azonnal kiküldetett a deliquensek el- fogatására. Ezek a rendőröket többszöri fel­szólítás daczái-a sem akarták követni, mire erőszakkal kellett őket elkísérni. — De a sors könyvében másként volt megírva. Mire a rendőrök a hosszu-utezai nagyhidhoz értek itt már egy tömeg várta őket, kik köve­telték a deliquensek szabadonbocsájtatását. Mi némi huza-vona után meg is történt. — A kihallgattás másnap a rendőrkapitányság­nál meg is történt, mely után a járásbíró­sághoz kisértettek át a vétkesek. Itt jegyző­könyvet vettek fel velük, azután szabadlábra helyezték őket. — A Schönfeld család egyike városunk legtisztességesebb zsidó családjainak, kiket polgártársaink már nem is tekintenek zsidóknak, ép azért sajnos, hogy egy ily jóra- való zsidócsaládon töltik ki az ily bortól felhevült agygyal, s különben is felbujtott egyének zsidó elleni dühöket. — Reméljük, hogy az ilyféle tüntetéseknek ezzel váro- sunkbbn vége szakad, mert mi nem akarunk sem katonaságot hozatni úgyis túlterhelt polgártársaink nyakára, sem pedig ostrom- állapotot! — Az lljtér kövezése a volt „Magyar király szálloda előtt, melyet most alakit át fővárosi ízlés szerint Horváth Ferencz építész-polgártársunk, már megkezdetett s mint értesülünk a jövő hét folyamán be is fog fejeztetni. Annak idején a tér a járda mellett körös-körül be is fog fásittatni. — A vizivás. A nyári hőségben az ember igen sok vizet szokott inni. Pedig a sok vizivás -7- eltekintve attól, hogy elő­mozdítja a nagyobb mérvű izzadást, káros is lehet, amennyiben egyéb kellemetlen bajt is okozhat. Ha az ivóvizet az úgynevezett Haller-féle savval vegyitjük, minden literre 20—40 cseppet adva, sokkal kevesebb ivó­vízzel beelégszünk. A Haller-féle sav — a kénsav és szesz keveréke — kapható minden gyógyszertárban. Nem rósz ugyan e czélra czitromsavat, vagy a mi ugyanaz, a czitrom- levét használni, de ez valamivel drágább. Az említett szerek az ivóvíznek kellemes hütő savanykás izt adnak, a nélkül, hogy az egészségre azt legkevésbbé ártalmassá tennék. A mi fő, szomjunk oltására sokkal kevesebb szükséges az ily módon elkészített italokból s igy nem okozzák a sok vizivással járó kellemetlen betegségeket. — Hoszterröl a várpalotai rablógyil­kosról, a „Függetlenség" után az a hir járta be a lapokat, hogy az illavai fegyházbó! megszökött. Mint lapunkat Illaváról értesítik e hir szerint szerint teljesen alaptalan. — Hoszter meg sem kísérletté a szökést. Hosz- ter szorgalmas, békés és jóviseletü fegyencz, aki a szabómunka mellett még a fegyintézeti könyvtárnak is szorgalmas olvasója. — Savanyu Józsit a hírhedt rabló­vezért, kinek „hőstetteiről" már több Ízben megemlékeztünk, hir szerint Nyirád vidékén, Zalamegyében elfogták. Savanyu fejére 1500 frtnyi jutalom volt kitűzve. — A Balaton-egyesület választmánya részéről Szalay Imre orsz. képviselő és Sa­lamon Adám földbirtokos f. hó 3-án fölke­resték gróf Zichy Jánosné szül. gr. Kray Irma urhölgyet Nádasd-Ladányon, hogy fel­kérjék a zászlóanyai tiszt elvállalására. A küldötteket gr. Nádasdy Ferencz, az egyesület alelnöke rendkívüli vendégszeretettel fogadta s kérelmük teljesítését a grófnő a legnagyobb készséggel megígérte. A zászlóavatás napja csak később fog meghatároztatni. — Szomorú hirt vettünk, ugyanis Spranszky Ferencz kanonok ur <3 nagysága súlyosan megbete­gedett, a szegények ezen jótevőjének kívánjuk, hogy mielőbb visszanyerje egészségét, úgyis kevesen van­nak, kik embertársaik nyomorán segíteni s a szegé­nyek ügyét szivükön hordozni emberbaráti kötelessé­güknek ismerik! — József föherczeg ittléte alkalmával egy értékes aranyláncz találtatott, melyet valaki a tolon­gás közben veszíthetett el. Ezen aranylánezot a tu­lajdonos a rendőri hivatalban átveheti, noha a be­csületes megtaláló — daczára, hogy a rendőri hivatal már ismeri — még a fülét sem billentette. Azt várja talán, hogy kérvényt adjanak be hozzá ? — Tilalmi táblát állíttat a hatóság a koma- kut-térre, hogy ott kocsikkal és szekerekkel meg- állani tilos. — Egy fögymnasiumi tanuló magánórákat óhajt adni algymnasiumi tanulóknak. Felvilágosítást ád a szerkesztőség.

Next

/
Thumbnails
Contents