Veszprémi Független Hirlap, 1881 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1881-11-12 / 7. szám

Veszprém, 1881. I. évfolyam. — 7-ik szám. Szombat, nov. 12. VESZPRÉMI FÜG6ETLEN HÍRLAP MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ-, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre ................................................. ® frt- kr­Fé l évre..................................................... ° ^rt- kr. Ne gyed évre............................................. 1 fi’1- ,r,° kr. Egyes példányok ára 15 kr. s kaphatók a kiadó- hivatalban. MEGJELEN MINDEN SZOMBATON. Előfizetési pénzek a kiadó-hivatalba, Veszprém, borgos-utcza 105. szám küldendők. HIRDETÉSEK a kiadó-hivatalban fogadtatnak el és jutányos árért közöltéinek. SZERKESZTŐSÉG: Veszprém, Gizella-tér, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok vissza nem adatnak. A revolver-vásár. Veszprém, 1881. nov. 11. Az ujabbkori bünkrónikákban, mint gyilkos­eszköz, kétségkívül a revolver játsza a fősze­repet. Hiába: czivilizálódik a világ s a futó be­tyár, meg az útonálló kényelmesebbnek is, prakti­kusabbnak is ismeri a revolvert a bunkós botnál. Budapesten nem fognak el betörőt, hogy revolvert ne találjanak nála — s a mi bakonyi betyáraink, kik a mi törvényszékünk sorompói elé kerülnek újabban, rendszerint ugyancsak is­merősök a forgópisztolylyal. lm: a csabrendeki gyilkosok is forgópisztolylyal rontottak a házba, a devecseri támadók szintén revolverrel lődöztek üldözőikre, s Hoszter Várpalotán ugyancsak ilyen fegyvert szegzett a Gold-családra. Ez a körülmény is megtaníthatná valami okosságra a kormányt. Arra ugyanis, hogy a re­volverekkel való házalásnak nemcsak, — de a ! szabadon űzött revolver-vásárnak is egyátalán határt szabjon. Mert annak ugyan nagyon kevés értelme van, ha a törvény eltiltja a fegyvertartást, gyil­koló eszközök hordását, viselését — s a legret­tentőbb fegyvernek, az újabb kor legfélelmesb gyilkoseszközének, a revolvernek szabad vásárt s igy szabad működési tért enged! Mondatik ugyan, hogy a revolver vásárt meg kell engedni — mert ez lehet manapság csak egyedüli védelme a személybiztonságnak ... s ezt elismerjük mi is, de akkor kivántassék is meg az illető vásárlótól azon erkölcsi biztosíték, illetékes hatósága által konstatálva, mely szerint az illető valóban védelmére veszi a fegyvert. Szóval: a revolver-házalás végleges betiltásával a keres­kedők odautasitandók lennének, hogy csakis ható­sági engedély-jegy fölmutatása mellett vásárolhas­sanak forgópisztolyt. E rendszabály életbeléptetése, ha nem tenné is teljesen lehetetlenné, mégis megnehezítené legalább azt, hogy a betyárok ily fegyverekkel sans gene ellássák magukat s úgy hisszük, a két­ségbe esett öngyilkosjelöltek is nehezebben jutná­nak legszokottabb gyilkoseszközükhöz, a revol­verhez. Ez ügy mellett sem pro, sem contra nem hozhat fel senki többet, — de nyilvánvaló, bogy a fegyverviselésről szóló törvényt a szabad revolver­vásár által nem lehet, nem szabad okos kormány­nak illuzóriussá tenni. Hisszük, hogy ily irányban megteendi a szük­séges intézkedéseket s első sorban a képviselők hivatvák arra, hogy a kormányt erre sarkalják. Mert ha ez soká igy tart: maholnap ők is, meg a főexcellentiás miniszter urak is csak töltött revolverekkel foghatnak törvényt s rendet csi­nálni ebben a — boldog, revolveres országban! Veszprém város képviseleti köz­gyűlése. — 1881. november 10-én. — A polgármester néhány szóval a közgyűlést meg­nyitván, Nagy Iván interpellálja a v. tanácsot azért, hogy tudomása van-e arról, 'miszerint a helyi állomásfőnök Prokesch J. N. a városnak mintegy 600 négyszögölnyi területét bekerítette, s vele együtt egy — ugyan a város tulajdonához tartozó — kutat is. S ezen önhatal­múlag elfoglalt tért most bitorolja. A polgármester erre előadja, hogy bár ezen tárgy a sorrendben meg­említve nincs, mindazonáltal a közgyűlés elé fog ter­jesztetni, mi megtörténvén, határoztatott, hogy a köz­gyűlés utasítja a v. hatóságot arra, hogy intézkedjék, miszerint a nevezett állomásfőnök ezen birtokot 15 nap alatt a város birtokába visszabocsássa, a törvé­nyes következmények terhe alatt. Ezután következett a napirend: Kihirdettetett Rezső trónörökös és nejének egybekelési ünnepélyére szerkesztett hódoló feliratra érkezett miniszteri kéz­irat, mely tudomásul vétetvén, megőrzés végett irat­tárba elhelyeztetni rendeltetett. Ezek után szőnyegre került az 1882. évre szóló költségvetés megállapítása. Miután az erről szóló ki ■ mutatás felolvastatott volna, Szabó Imre bizottsági tag indítványt tesz, hogy jövő években a költségvetés meg­határozásáról jegyzőkönyv vétessék fel, mely jegyző­könyv azután véleményezés és javaslattétel végett a pénzügyi bizottságnak kiadassék. Ezen indítványt a közgyűlés magáévá tette. Kopácsy Árpád b. tag a költségvetés 13-ik, „a város szabad terein lévő kutakra“ vonatkozó pontjára hivatkozva, kérdi a polgármestert, hogy: vajon az ezen pontban kitüntetett költségvetésben bentfoglaltatik-e a valóban rósz állapotban levő u. n. „Koma-kut“ restau­rálása is ? Mire a polgármester kijelenti, hogy az ugyan előirányozva ott nincs, de ő ezen kút jokarba helyezése iránt rövid idő mifitán lépéseket teend. Azután Androvics Imre bizottsági tag szólalt fel; a költségvetés 12. pontjában az utczák, hidak, lépcsők javítására előirányzott 630 írt. 22 krt. keveselvén. Mégis, hogy az ezen czélra szánt csekély összegnek is látszatja legyen, indítványozza, miszerént az utczák javításával a szépészeti bizottság bizassék meg. Indít­ványa helyeslőleg elfogadtatott. Felolvastatott ezek után Perlaky József v. szám­vevő azon indítványa, miszerint a Barát, Pordán és nagylátóhegyi erdők szántóföldekké alakíttassanak át. Ezen ügyben hosszabb eszmecsere után határoztatott, hogy az erre vonatkozó indítvány a jogügyi és gazda­sági bizottságnak véleményezés végett kiadassék. Ezek után Benkő b. tagnak azon indítványa tár­gyaltatott, melyben az foglaltatik, hogy a város terü­letén fekvő murva és kavics telepek jövedelmezőkké tétessenek. Ezen indítvány véleményadás végett a jog­ügy és gazdasági bizottságnak kiadatni rendeltetett. Azután Bezerédj Viktor b. tag interpellálta meg a polgármestert, az iránt, hogy van-e tudomása arról, hogy a „Talliáu“-féle kút mellől a murvát boldog és boldogtalan hordja, nem jobb volna-e ezt a vásártér egyenesitésére felhasználni. Miután ez ügyhöz többen hozzá szóltak, határoztatott, hogy ezen nagy mennyi­ségű anyag a vásártér egyenesitésére használtassák el. A városi gyámpénztár kezelésére nézve a jogügyi bizottság javaslata felolvasottnak tekintetik és acumu- lativ (összpontosított) kezelés elfogadtatik. A pénz elhelyezésére nézve pedig a veszprémi takarékpénztár szavazás utján kijeleltetett. Ezután következett Pilicz Benő korházi főorvos ur lemondásának és lemondása alkalmából tett 1000 frtos alapítványának tárgyalása. Miután nevezett főor­vos ur írásban többször ismételt lemondása elfogad­tatott volna, a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki legforróbb köszönetét dr. Pilicz urnák, ki 17 hoss?u éven át ingyen teljesité tisztét s ezenkívül oly nemes alapitványnyal örökíti meg emlékét. — A közgyűlés elhatározta, hogy dr. Pilicz Benő ur arczképét lefesteti és azt az utódok buzdításául a kórházban kifüggeszteti. A felsővárosi sirkertre nézve a bizottság jelenti, hogy a munkálatok befejezvék. Ezen munkálatok fede­zésére gyüjtetett 825 írt. 85 kr. A tulkiadás 672 frt. 31 kr., melyet a képviselőtestület az alsóvárosi sirkert alapból kiutal. A bizottságnak pedig a felmentvény megadatik. Azután felolvastatott a főtiszt, káptalan adomány­levele, mely szerint az a felsővárosi sirl ért megnagyob- bitásához 813 négyszög ölnyi területet adományozott. A bizottságot a közgyűlés megbizza, hogy ezen nemes adományért a képviselőtestület köszönetét a főtiszt, káptalannál Dyilvánitsa Legérdekesebb pontja volt a városi közgyűlésnek az, midőn Benkő István (a kedélyes svindler) azon indítványa olvastatott fel, melyben a városi 4 fizeté­ses tűzoltói állásnak eltörlését kérte. Erre Ko­pácsy Árpád ur szép szavakkal fejté ki, hogy mily veszélyes hatása volna ez indítvány elfogadásának s kérte a közgyűlést, hogy ez ügyben inkább egy bizottságot küldjön ki, mely bizottság azután hivatva lenne meg­győződni arrói, hogy veszély idején nyujt-e a tűzoltó- egylet e'ég garantiát, és ha igen, akkor véleményezze, hogy nemcsak hogy a fizetéses állások eltöröltessenek, hanem hogy a város még jobban gyámolitsa, mint eddig tévé. Erre fölállt Benkő és tartott oly beszédet, mely egy mosdatlan szájú kramfutter bakalegénynek sem vált volna becsületére. — A közgyűlés azooban meg­emberelte magát, s elfogadta Kopácsy Árpád ur indítványát és Szabó Imre elnöklete alatt Lévay Imre, Nagy Sándor, Cso 1 noky László és Ruttner Sándor urakat, mint bizottságot megválasztotta és ezek jelentésének beérkeztéig a kedélyes Benkő indítványát elnapolta. A minden fgyasztási adók megváltására nézve a pénzügyi bizottság javaslata elfogadtatott és ugyan­ezen bizottság utasittatni rendeltetett, hogy a pénz­ügyi megbízottal a szerződést megkötve, azonnal jelen­tést tegyen, mely alkalommal rendkívüli közgyűlés fog összehivatni. A kórházi alapszabályok módosítása felolvasta­tott és a bizottságnak újból kiadatott. A városi pénztár rendezése ügyében egy 1000 frt fizetéssel ellátott könyvvezetői állás betöltése szavaz­Eredeti évfolyam. I. szám. Liter, 1881. nov. 12. LITERI LAPOK. POLITIKUS CSIZMAZIA-KÖZLÖNY. Előfizetések s hirdetések KÉZIRATOK Erdenikeresztek, sajtóperük és párbajok nem fogadtatnak el. szintén nem fogadtatnak el. visszautasittatnak. Kuss! Micsoda mán megint? Söradó, szeszadó, kapuczineradó, stempln bil­log, executio, liczitáczió? Azt mondom: kuss! Könnyű ott az országházban kajabálni — de nehéz ittenek Litérvármegyében a honyhaza sor­sán nyögni. Miér mer csak mi szegény pol- gárocskák tudjuk, hun szőrit — a csizma. Mán meg a statárium! Maholnap böcsületes ember mán nem is jár­hat szabadon, mi, he? Aszondom : kuss! Vigyázzák az koórmány! Miér mer ha egyszer a felfortyant czéhbeli V * * T C % Csiriz, dikics, szerelem, E három köll nékem. Kupiczában, litérben Az gyönyörűségem! Belkeblem boldogsága Amily tiszta, szűzi, Oldalbordámat hozzám A lábszij úgy fűzi! Katona, a „Bánk-bán“ szerzője. bús önérzet kaptafára kap, kisámfázzuk úgy áz­tat a svindlóderböl kikészitett bagaria-koórmány t, hód subiczk sem köll néki. Kuss! Hallottátok ezt Pest-Budán ? Mer azér! . . . Ama bizonyos Varija. Subiczkolások. A „Teutonia“ hamburgi gőzös 2000 magyar­országi pénztárnokkal Amerikába érkezett. % Egypár országos képviselő arra a szerencsés gondolatra jött, hogy könyv nélkül betanulta ezt a verset: „Pesten jártam iskolába, kukk!“ — Leg­alább nem mondhatják róluk, hogy egy kukkot sem tudnak. * A cseheknek az tetszenék, ha a bankó csehül lenne, de az meg nem tetszik, hogy ők csehül vannak. * Egy csizmadia kijelenti, hogy a rongyos csizma ellen nincsen jobb találmány — az uj csizmánál. * Tetszetős elnevezési minták keletkezhető de gyámoltalanságukban magukat mire keresztelni nem tudó országgyűlési uj pártok számára: „Higgadt LITERI ellenzék“; „Csak lassan a testtel ellenzék“; „Se hús se hal ellenzék“; „A miszterségért élö-haló ellenzék“. * A tűzhelyen minden megkozmásodik; — a gallérok csupa ránezosra vannak vasalva; — a ki­terített fehérruhát mind leverte a szél a kötélről; — az uzsonnára forralt tejszint megvillásreggelizték az agarak; — a gyerekek magukra rántják az üveg pohárszéket. (Szóval, hogy nöegyleti választmányi ülésnek kell valahol közeliben tartatnia — a bi­zonyos !) * Egy élénk kedélyű Ludmilla játszi szeszély­ből elhatározta, hogy ezután nem lesz Ludmilla, hanem Libamilla. Ez kedvesebb és játszibb. A hirlapirók nyugdíj-intézetéről lévén szó, egy Hauherr azt mondja, hogy minek annak a nyugdíj, aki sohasem nyughátik. * A hivatalos lapból: Gr. Kelevizy Ákos tulajdonát képező Keleviz és Solyomvár uradal­mak Blau Jakab pucokturási pálinkafőző követe­lése kielégítése végett elárvereztetnek. * Azután nem nagyon sokára: Blau Jakab föld- birtokosnak és utódainak a „Keleviz“ és „Sólyom­vári“ elönevek használata megengedtetett. * Itt a tél; nincsen tüzelő, drága minden, nin­csen kereset. A didergő nyomor utolsó ringyét- rongyát a zálogházba viszi. * 0 fényességeik, ö nagyszerűségeik, ö pénzes- zsákosságaík jól fűlő kandallóik mellől, légmen­tesen záródó üveges hintáik ablakán át, szintén saját szemeikkel látják, hogy teringettét csak­ugyan itt a tél, és szívesen helyezik el — ha kell — L A P 0 K. I tőkéiket az orsz. zálogháznál, mely minden pénz­intézet között legmagasabb kamatot fizet. * Az esztendő a vége felé jár. Az ember fej­vakarva tekint vissza, hogy hány dolgát csinál­hatta volna benne okosabban, mint — a hogyan csinálta. Literi hírek. — Lapunk szerkesztője jeles irodalmi erők megnyerése végett Pájszra utazott. — -Rémhír A helybeli korcsmáros a kontós- könyvek beszüntetésével fenyegetödzik. — Halálozás. Szerkesztőségünk süldömalacza tegnap virradóra meghalt. Emléke nem soká fog élni belkeblünk hő rejtőkében! — Zivalar dühöngött tegnap fölöttünk. Közbe fazekak, bögrék, sodrófák s kanalak is röpültek a magasban. Az eg később kitisztult s a veszprémi Penitsek-kávéház felé estenden veröfényre vált. — A holdnak tegnap udvara volt. Ébböl vagy háború vagy exekutio lesz! — Személyi hir. A rektramné kotlóstyukja ma virradóra hármast tojt. Liter-atúra. „A borban nincsen fillokszéra.“ Ily czimü becses munka jelen meg legközelebb jeles szaktudósaink tollából. Ára literszámra. * „A kollekta-borminemüségéröl“czim alatt pályázat fog kitüzetni egy értekezésre. Pályáz­hatnak az összes megyei tanítók. A pályamunkák ily jelige alatt küldendők be Miklós Gyula fő- borbiztoshoz: „Kitör — és eget kér!“ * „Hor dó est anima reru m !“ Emlékirat a Kemény miniszterhez. Éljen vele egészséggel! Felelős szerkesztő: Androvics József.

Next

/
Thumbnails
Contents