Veszprémi Független Hirlap, 1881 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1881-11-12 / 7. szám
tatott meg, mely nyilvános vizsgálat utján lesz betöltendő. Fij. s Antal v. kapitány azon indítványa, hogy az adó'iehaj ás jsn. 1 -tői felügyelete alatt a polétások által lenne beszedendő és e végből a polétások fizetése 200 Iittál fölemelendő: helyesléssel találtatott és határozattá vált. Ezután még néhány folyóügy elintéztetvén, a gyűlés esti fél 7 órakor véget ért. — r.— A veszprémi önk. tűzoltó-egylet t. választmányához. A f. hó 10-én tartott városi képviseleti közgyűlésen oly inditvány tétetett a helyi önk. tűzoltó-egylet ügyében, mely7 engem — ki ez egylet megállapitásában némi részt venni szerencsés voltam — nem hagyhat érintetlenül. Én eltekintek attól a roszakarat- és butaságtól egyaránt duzzadó indítványtól, mely a városi tűz- örök elbocsátása iránt tétetett; de nem lehetek perczig tagja, annálkevésbé tényező tisztviselője oly egyletnek, mely állítólag maga nem lévén képes sérveit orvosolni, arra szorul, hogy városi gyámbizottság alá helyeztessék. Részemről az engem ért megtisztelő tisztséget az év elején abban a reményben vettem át, hogy az egyl. elnökséggel, parancsnoksággal, tisztikarral s a választmánynyal egyetértöleg, a város védelmére a tűzoltó-egyletet kellőleg restaurálni képesek leszünk, miután azonban £ hó 10-én másról győzettem meg, s gyámság alá jönni semmi szándékom, én tisztségemet ezennel a t. igazg. választmány rendelkezésére bocs á t o m. Veszprém, 1881. nov. 11. Kompolthy Tivadar, a veszpr. önk. tözolttí-egylet titkára. A MEGYÉBŐL. Pápa, 1881. november 11. — A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez. — Volt alkalmam megtekinthetni Obermayer J. ur szép számú régiségtárgyait. Azonban vizsgálódásomban meggátolt a crudelis időjárás is, mert megjegyzem, hogy a ház folyosóján kelle azt megkezdenem, mely a római és görögvilág nevezetesebb városai egyes helyeinek a legrégibb szabadkézi rajzformákban való szemléletét nyújtja. Tele van azonkívül a hosszú két falsor különféle vastárgyakkal akgatva, melyeket nevezett régiségkedvelő, részint maga lelt, részint pedig az építkezés színhelyein foglalatoskodóktól szerzett meg. Különösen figyelmet lekötő egy darab, egy és léi öl hosszú fegyver, mely bizonyára a fegyverhasználat legelső idejéből való lehet, arra mutat, aunnak primitiv összeállítása, szerkezete, anyaga azonban még manap is oly kitartó, hogy izmos kezekben nem szokta cserben hagyni a vadászt. A szobába térve persze barátságos légkör fogadott, fokozódottabb érdeklődést is tanúsítottam a magyarázó szavai és kedves tárgyainak hosszú sora iránt. Ritka szép és értékes vas bronz, ezüst, arany pénznemei vannak, mindössze mintegy 280 darab. Minden pénzaera külön csoportozatot képez, s oly tiszta kezelésben részesíti őket Obermayer ur, hogy a köriratokat csak itt-ott bánthatta az idő emésztő befolyása, aki egy kissé bővebb kutatási ismerettel, régiségolvasási jártassággal bir, csakhamar tájékozott lehet. Van egy darab Mária Terézia-korabeli csalfa pénze is. Ez egy. nyitható, külsőleg rézpénznem, melyet kitárva, egy hamis arany pénz vehető ki belőle. Legszebb s talán legnagyobb becsű is fegyver- gyűjteménye, továbbá egy teljes lovagöltönye. A lovag- keztyü, karvédő, paizs, kard, gyűrű, sarkantyúk, mindmegannyi szép tárgyak, a Somlyói várból való ritka leletek; oly példányok, hogy bármely múzeumban méltó helyet foglalhatnának el. Nem hagyható fölemlités nélkül, két darab gyönyörű művű, jó tenyérnyi széles kardja sem. Állítása szerint aDózsa-féle lázadás korából valók, s még egész tisztán olvashatók e latin adagium szavai: „Deus exer- cituum bellator fortissime esto mecum“. A kard másik lapján pedig: „Maria mater Dei Patrona Hungáriáé sub tuum presidium confugio“. Azonkívül a magyar korona jelvénye s Mária szokott kifejezésü arczképe szépen van rajta bevésve, s oly tisztán, hogy a mai kor bármely vésnökének becsületére válnék. Van azonkivül nagyszámú agyag, bronz, vas s egyéb anyagú tárgya, melyeknek leleti helye szerint egy ügyes régész érdekes történelmi fölfödözéseket tehetne, nekem azonban ez nem lévén tárgyam, ez nem áll hatalmamban (azaz képességemben). Én csak e derék iparos buzgalmát akartam nyilvánosságra hozni, kinél e foglalkozás, hajlam mindenesetre dicséretet érdemel. Saját szavai szerint e kedves alakjaitól csak a halál választja el, mely után tanit- ványi hálájának örök biztositékául azokat a helybeli Bencze-szerzet múzeumának hagyja. Lokális érdekű esemény kevés merült föl, de olyan igazán nem, mint a múlt vasárnapra tervezett színházi díszletek beszerzése szempontjából rendezett házias tánczestély, — melylyel a rendezőség teljesen elbukott. Sajnálattal kell megemlékeznem e közönyről. Nem az volt a megölő betű, hogy pénzmag hiányát érezzük, mert aki elbírt akármikor menni, volt annyija ez alkalomra is, s nem is „a tüntetni akarás“ — hanem az hiszem, mivel háziasnak volt hirdetve. Igazán, minden szűk viszonyaink daczára, egyesek aristokraticus íenhéjázósága, kasztszerii felfogása sokat tud ártani; igaznak bizonyul ezekre nézve újra a római iró e bölcs mondása: „Eo delitiarum pervenimus, ut nisi gemmas calcare no- limus". Ez is egy neme a „társadalmi deficzituek.“ A napokban elfogtak sajátságos viselkedése miatt a helybeli „Korona“ vendéglőben egy drágalátos atyafit, ki mindenesetre atyafiságban áll a devecseri betörést ki- sérlőkkel, a szürit áttették a jámbor léleknek Deve- cserbe, ott majd talán mennek valamire vele, s ő kelme s jobban felismeri magát. Fogadja tek. szerkesztő ur stb. Radius. A VIDÉKRŐL. Budapest, nov. 8. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) A budapesti ifjúság java, az egyetemi hallgatóság nem szűnt meg lelkesülni a szépért, jóért, a nemesért. A hol méltatásra szorul a jó cselekedet, a hol becsmérlem keli a helytelent, a jogtalant, ott terem az és hazafiui önzetlenséggel megteszi kötelességét. Mikor a Henczi-szobor képezte a közbeszéd tárgyát, kétszáznál több ifjú sereglett össze és egy szívvel lélekkel adott kifejezést azon határozott óhajának, hogy az osztrák tábornok szobra ne disztelenitse azon tért, melyen a bakó nagy Huayadynk dicső fiától, Lászlótól fosztá meg a nemzetet. S ha az ifjúság e méltányos követelésével túllépte volna is a határt, azt nem a gyorsan lángra lobbanó honszeretet túlkapásainak, hanem az ifjúi tűz hevének lehet csak tulajdonítani. Ha e lapok hasábjain nem olvastam volna az an- tisemitismus küzdelmének méltó becsmérlését, nem hoztam volna szőnyegre meglehetősen bőséges ponyva- irodalmunknak egy újabb szörnyszülöttét, a zsidóellenes machinatiók egy újabb csodabogarát, a „Füstölőt,“ Pipa ur a szerkesztője, Istóczy a pártfogója, Bartalits a kiadója. Világos, hogy az első czikk Istóczy arczké- pét hozza és a költői pathosz legékesebb szavaival magasztalja a zsidóhajsza fáradhatlan apostolát. A többek közt azt is meri mondani a magasztaló szózat — és most készüljenek nyájas olvasók a nevetésre — „Is- tóczyuak egykor szobrot emel a kereszténység.“ Nem hiába élczlap amaz istenadta, hanem az obsitos merész gondolatait csak bliktrinek tartja az a tréfás úri ember. Egyébiránt jó lesz, ha Pipa ur nem eregeti makra pipájából azt a nagy füstöt, mert nagyon le talál szállani, mint a Káin áldozatáé. A színházak újdonságaikkal kedveskednek közönségünknek. A népszínházban Offenbach „Favartive“-ját adják folyton telt ház előtt s ha már Blaháné játszik, az már elég garantiája az est fényes sikerének. A nemzeti színházban e héten Csiky Gergelyt tüntette ki a közönség „Czifra nyomorúság“ czimü darabja premierjénél. Derék Írónk csak nem régen is lelkes ovatiók tárgya volt a Kisfaludy-társaság ülésén felolvasott be- szélye alkalmával, és már ismét örömmel tapsoltuk meg a mindennapi életet oly hiven festő, csinos vigjátékát. A hírlapok ha nem is fogadták ujongással a színművet, de nem tagadható, hogy a kritikában sok helye van az irodalmi irigységnek. írjanak bármit a lapok, a közönség kitünően mulatott és remélhetőleg e darab még sokáig repertoiron lesz színházunkban. Végre e héten művészeket láttunk a gyapju-ut- czai német színházban is. Ott, hol a németajkú lakosokat a rövidszoknyás siingernők bűbájos kajabálásával verte meg eddig a teremtő, most a meiningeni her- czegi színház művészei vendégszerepeinek. Hogy ha már annyira nélkülözhetlen a német sziuész magyar fővárosunkban, óhajtandó volna, hogy a director gyakrabban hivua lajthántuli művészeket azért is, bogy a tavaly oly nagy port kavart német-színház kérdésének javukra történt eldöntése igazoltnak mutatkozzék. A világhírű franczia művésznő, Sarah Bernhardt is közéig, kiről azonban szerkesztő ur engedelmével majd jövő levelemben emlékezem meg. Fogadja tek. szerk. ur stb. Kende Ádám. Győr, november 8. 1881. — A „Veszprémi Független Hírlap“ t. szerkesztőségéhez. — Valóban, megfoghatatlan olykor az embereknek közönye a legnemeseb dolgok iránt! Beödy- nek jeles színtársulata Szombathelyt a pártolás- hiány miatt kénytelen volt odahagyni s Győrbe jött; itt jobb napokat reménylvón. De reményében, fájdalom, nagyon csalódott! Az eddigi években ugyanezen társulatot oly nemeskeblüen pártoló győriek a mostani előadásoknál távollétükkel tündökölnek, s habár a színigazgató a legjobb s legújabb darabokat adatja elő, ritkán télig meg csak félig is a színház. A szinügy barátai aggódva néznek az ily roszul kezdődő téli sziniévadnak elébe. A múlt héten többször jelzett tüzet a toronyőr. A tűztorony a tűzoltói főörhelylyel telefon- vezetékkel leven összekapcsolva, tűzoltóink a tűz hollétéről mindig hamar tudomást nyerhettek, de a helyszínére gyorsan megérkezett fecskendőkre szerencsére egyik alkalommal sem volt nagy szükség, mert egyik helyen egy szénaboglya, másik helyen egy hordó égett csak. Múlt pénteken reggel egy disznóhajcsár Sei- bezieder korcsmajában egy pisztolylyal szájába lővén, véget vetett életének. Sajátságos a dologban, hogy épen egy évvel ezelőtt ugyanazvn korcsmában vetett véget éltének egy péklegény7. A marhavész a szomszéd Komárommegyé- ben kiütvén, liatárzároló bizottság rendeltetett ki, hogy a marháknak a vészes területről Györmegyébe áthajtása megakadályoztassék. A bizottság helyes szigorral jár el hivatalában, igy pl. egy győri kereskedőt, ki több darab marhát átlopott a kordonon, 700 forint birságra Ítélt. „Győri jótékony műkedvelői kör“ a neve egy városunkban pár nap előtt megalakult új egy7- letnek. A kör föczélja leend: műkedvelői szinielö- adások által a helyi érdekű jótékony czélokra közreműködni. A kör elnökévé Hollós Béla ügyvéd- jelölt úr választatott meg; művezető Kövessy Gyulu úr, titkár Ylasics Károly joghallgató lett. A napokban egy vidékről jövő polgár kocsijára útközben felkérezkedett egy öreg asszony. A polgár megszánván a beteges kinézésű nőt, maga mögé a kocsiba ültette s Győrbe hajtott. De mily nagy7 volt rémülete, mikor a városba megérkezvén, a nő halva feküdt kocsijában. Az eset nagy feltűnést keltett városunkban; a nő kilétét nyomozzák, de a rendőrség még semmi nyomra sem bukkant. Maradok a tek. szerkesztő Úrnak stb. K ... y F... ez. Utasítás *) as államfogház-büntetés végrehajtása iránt. 1. A hazai bíróságok által jogerejüleg „államfogház“ büntetésre elitéltek fogságuk idejét egyelőre Váczon és Naszódon, az e czélra kijelölt külön fogházakban töltik ki. 2. Az elítélteknek ezen fogházakba való befogadása az igazságügyminiszterium rendelete folytán történik, mire nézve a következő eljárás állapittatik meg: A kir. ügyészek legalább is 8 nappal azon időpont előtt, melyben az elitéit az államfogház felügyelőségénél jelentkezni tartozik vagy az elé állíttatni log, a hozott ítéletet és az elitéltnek pontos személyleirá- sát az igazságügymiuiszteriumhoz felterjesztik sa büntetés megkezdésére meghatározott órát és napot is megjelölik. Az igazságügyminiszterium ez alapon az államfogházba való befogadást elrendeli, és arról az állam- fodház igazgatóságát (felügyelőségét) haladéktalanul értesíti, mely utóbbi a befogadás megtörténtét vagy elmaradását viszont rögtön jelenteni tartozik. 3. Azon esetben, ha az államfogházra elitéit egyén a fogház igazgatósága (felügyelősége) előtti önkéntes megjelenésre utasittatott: az ezt elrendelő kir. ügyész az elitéltnek személyleirását— melyet ez utóbbi sajátkezűig aláírni tartozik, — kézbesiti s arra feljegyzi az időpontot is, melyben, különbeni kényszer-eszközök alkalmazásának terhe alatt, az államfogház igazgatóságánál (felügyelőségénél) jelentkezni köteles. Ha a fogház igazgatósága (felügyelősége) azt jelentené, hogy az elitéit a kitűzött napon ott meg nem jelent: az illető kir. ügyész, az igazságügyminisztertől nyert értesítés folytán, annak letartóztatása s oda szállítása iránt a kellő intézkedéseket megteszi. 4. A megjelent vagy beszolgáltatott foglyot a fogház igazgatója (felügyelője) fogadja, ki személye azonosságát megállapítván, őt a fogház szabályainak pontos megtartására komolyan figyelmezteti és a fogházban számára rendelt helyet meghatározza. 5. Az államfogházra itéltnek vezeték- s keresztneve, életkora, vallása, állapota, rendes lak- vagy utolsó tartózkodási helye, büntette vagy vétsége, a fogházba érkezésének s leendő kiszabadulásának napja a fogház anyakönyvébe, a fogság megkezdésétől számított első 24 óra alatt, az igazgatóság (felügyelőség) által pontosan bejegyzendők. 6. Mindeu fogoly fogságának megkezdésekor az igazgatóság (felügyelőség) által nyilatkozatra szólítandó lel az iránt: vájjon saját költségén akarja-e magát élelmeztetni? mit ha tenni nem akarna, szabályszerű ellátásáról az igazgatóság (felügyelőség) gondoskodik. 7. Az államfoglyok saját ruházatukat viselik; a mennyire a helyi viszonyok engedik, éjjel egymástól elkülönítve, nappal pedig többen együtt őriztetnek. Munkára nem kényszeríthetők, szabadságukban áll azonban a fogház viszonyainak megfelelő és általuk választott munkával foglalkozni. A hozzájuk intézett levélek felbontatlanul kézbesítendők, az általuk írottak podig az igazgatóság áltál láttamozva csak akkor to- vábbitandók, ha tartalmuk aggálytalannak találtatott. A fogház udvarán vagy kertjében naponként két órán át sétálhatnak. 8. Betegségnek esetén a fogoly a fogház orvosa által gyógyittatik ; megengedtetik azonban, hogy saját költségén más orvos segélyével is élhessen; de ha ezek gyógyfürdők használatát vagy bármi oly gyógymódot rendelnének, mely a fogság folyamát megszakítaná, ezek teljesithetése iránt az igazságügyminiszter engedélye kikérendő. Hogy a fogolynak veszély vagy rögtöni megbetegedés esetén a kellő segély azonnal megadathassák, az a szobájába alkalmazott csengetyü által jelt adhat, mire az őr az illetőnél rögtön megjelenni s a szükséges teendőket elvégezni köteles. A csengetyü csak veszély vagy rögtön beállott megbetegedésnél fogva használ*) Miután azon kellemes (?) helyzetben vagyunk, hogy az igazságügyminiszter által — az államfogház büntetés végrehajtása iránt kiadott utasításnak birtokába jutottunk, jónak látjuk ezt lapszerkesztő collegáiukkal is mogismertetni; mert a mai sajtószabadságos időben, ellehet készülve minden hírlapin) arra, hogy ha vastagot fog a tolla, meg kell ismerkednie e szabályokkal. Szerk. ható; attól, ki azzal visszaél, ezen kedvezményt az igazgató elvonhatja. 9. Minden fogoly reggeli 9 órától déli 12 óráig, s délután 2-től 5 óráig látogatásokat fogadhat. A látogató tartozik azonban az igazgatótól, annak aláírásával ellátott látogatási jegyet megszerezni, melynek elő- mutatása nélkül a fogházba be nem bocsátható. 10. Olvasmányaikat a foglyok szabadon választhatják. Könyveket, hírlapokat s folyóiratokat saját költségükön járathatnak. 11. A fürdőt az egészségesek az igazgató által megállapított rend- és időben használhatják. 12. A foglyok valamint az igazgató és helyettese iránt tisztelettel viseltetni s az őrszemélyzet rendelkezéseit készséggul fogadni, úgy a házi csend és rend megzavarásától tartózkodni, s minden a fogház tulajdonán ejtett kárt megtéríteni kötelesek. 13. Az igazgató azokat, kik a jelen szabályokat szándékosan megsértik, s a megtörtént megintés daczára szabályellenes magaviseltüket folytatják, — fegyelmi büntetésük kiszabása végett, a tényállás körülményes előadásával, az igazságügyminiszternek feljelenteni köteles. 14. A fogház őrizetére rendelt felügyelők minden szökési kísérletet a szükségesnek látszó eszközökkel megakadályozni tartoznak. 15. A fogolynak befogadása alkalmával ezen szabályok nyomatott példánya és ezenkívül panasziv a végett kézbesítendő, hogy arra netáni panaszát feljegyezhesse, mely azután az igazgató nyilatkozatával az igazságügyminiszterhez 24 óra alatt lölterjesztendő. Budapesten, 1880. ang. 9-én. Dr. Pauler Tivadar, igazságügyminiszter. Veszprém város költségelőirányzata az 1882. évre I. Szükséglet. Az 1880-ik évi pénztári számadás szerint tulkiadás volt 183 frt. 44 kr. Az ide mellékelt pénztárnoki kimutatás szerint a városnak saját birtokára kivetett adója 2040 frt. 78 kr. A váx'os javaitól egyenértékű (aequivalens) adó 307 frt. 20 kr. Megyei nyilvános betegápolási pótlók 978 frt. 6 kr. Városi szegény pótadóra 163 frt. 20 kr. Városi tisztviselők és szolgák fizetése 15548 frt. A város tőketartozásai egy évi kamat 1244 frt. 8 kr. A város erdeire fordított kiadások 723 frt. 56 kr. A város kőbányára fordított kiadások 611 frt. 70 kr. Rendőrbiztos, rendőrök és kerülők ruházatára 1458 frt. 31 kr. Utczák világítására és lámpák javítására 938 frt. 64 kr. Utczák, lépcsők, hidak javítására 630 frt. 22 kr. A város szabad terein levő kutakra 124 frt. 73 kr. A város épületeinek tűzkár elleni biztosítására 96 frt. 39 kr. Ugyanazok javítása 304 frt. 87 kr. Nyomtatványok és könyvkötő munkákra 226 frt. 60 kr. Iroda szerekre 158 frt. 10 kr. Faiskolára 87 frt. 30 kr. Adóvégrehajtásokra 1862 frt. 49 kr. Honvéd mznházra 13 frt. Tanítók nyugdíj alapjára 108 frt. Adókivetö s beszámolónak 600 frt. Három dijnoknok, naponként 1 forintjával 1098 frt. Különfélékre s előre nem látható kiadásokra. 1007 frt. 68 kr. A lovas laktanya melletti hídnak újra építésére 1000 frt. Szükséglet összege 31514 frt. 35 kr. — II. Fedezet Az ide csatolt szerződési másolatok szerint a város házai és malmától egy évi haszonbér 748 frt. 20 kr. A város tulajdonát képező szántóföldek után egy évi haszonbér 1443 frt. 33 kr. A város rétjei és hamuház évi haszonbére 347 frt. 97 kr. Helypónz szedési jog után 4535 frt. Legelő és földadóba a pénztár által előlegezett összeg visszafizetve 395 frt. 92 kr. A veszprémi vasútállomásnál levő barakok helyétől 30 frt. Vadászati jog után 90 frt. Erdei jövedelem után 8016 frt. 4 krajezár. Tóglaház évi haszonbére 240 forint. Kőbánya évi jövedelme 766 forint 20 krajezár. Bormérósi jog után 1113 frt. Csöszbér után 460 frt. Gerencsér ipartársulat vörös földásás után 2 drb. aranyat 10 frt. 60 kr. Kubai Hubert a háza előtti korláttól 3 ezüst húszast 1 frt. 5 kr. Bauer Károly7 a közvágóhidtól 2 db. aranyat 10 frt. 60 kr. Mészárosok legeltetésért 20 frt. Adóvégrehajtásokból 945 frt. 62 kr. Községi pótlék hátralékból 2600 frt. Különfélékből 506 frt. 88 kr. — Fedezet összege 22280 frt. 41 kr. Uj donsógok. — Hadkötelesek összeírása. A véderőről szóló törvény értelmében oly védkötelesek, kik a tulajdonképeni hadiszolgálatra ugyan nem, de hadjárat alkalmával másnemű szolgálatra polgári hivatásukhoz képest alkalmasak, háború esetén ily szolgálatok tételére kötelezhetők. A honvédelmi miniszter ennek értelmébeu elrendelte az 1850—1861. évben született ilyen védkötelesek összeírását. — Tánczczal egybekötött tombola estélyt rendez a „Sümeghvidéki Veres kereszt egylet“ Sümeghen a nagyvendéglő termében. A nyereménytárgyak Dorner Kajetánné elnökhöz küldendők. Beléptidij egy tombolajegygyel 1 frt. Az estély november 19-én lesz. — Pápán falragaszok után figyelmeztették az uzsorásokat, hogy vagy hagyják el a várost, vagy pedig a várpalotai mészárláshoz hasonló sorsban fognak részesülni. A megijedt uzsorások Veszprémbe készülnek, mert itt még kevés az uzsoiás.
