Veszprémi Független Hirlap, 1881 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1881-10-29 / 5. szám

Mostani eltelepitése városunknak egészen félreeső, ismeretlen helyen van, úgy hogyha a fedeztetni kivánó gazda közönség igénybe akarja venni, előbb össze-vissza kerüli a várost, még ráakad. Tudomásom szerint, a redeztetési állomás évek hosszú során át egy helyen volt, ezt a helyet az egész vidék tudja s oly tágas, s a működtetési feltételeknek teljesen megfelelő, alkalmas, ismert helyen volt, hogy mindenki örült e könnyen hozzáférhetőségnek. Bizonyítja azon körülmény, hogy a környékbeli gazdaközöuség igen tekintélyes része kérvényezte a m. kir. raéntelep parancsnokságtól a legújabb időben a visszahelyezést. A parancsnokság azon végzéssel utasította el a kérvényezőket, hogy a jelenlegi állomás ingyen szállásolja be a méneket. Volt alkalmam a kérvényt olvasni, melyben szintén ez van kifejezve, — nem lehet érteni tehát, mért nem szerez meggyőződést a parancsnokság a régi helyiség czélszerübb voltáról s egyéb kedvezményekről, — pedig ezt oly nagyszámú közönség érdeke megérdemelné, mint a mely azt okodatolva kérvényezte.

Egy másik sérelmes intézkedést látok abban, hogy a megnyitandó színház előadásait kölcsönkért színészek kezdik meg. Városunk kereskedői, iparos osztályánál már is hangos visszatetszést szült e szerződés hire. Nem légből kapott saját phantasiát produkálok, hanem az ezen intézkedés ellen irányult hangulat megfigyelése, s a szinügy anyagi rovására is eshető mozgalom biztos tudomása teszi e nyilatkozatomat nyilvánvalóvá.

Az érintett határozat — vagy talán hir — összeesküdt ellenségei azt hozzák érvül, ha nálunk élvezi a hasznot; jusson belőle nekünk is, ne vigye Győrre — és van benne ratio. Ha önálló szinház nélkül tisztességes existentiát bírtunk adni egy köztünk letelepedett társulatnak, miért ne tudnék ezen előnyösebb helyzetünkben megélhetését egy olyannak biztosítani.

Hisszük azonban, hogy ez még nem factum, csak egyesek pium desideriuma, értem a kölcsönvett színi szereplés ügyét.

F. hó 19-én egy tragicus eset is merült föl. Egy szegény családos mesterlegény ölte magát a sekély Tapolczába, fején hatalmas megsértés nyoma mutatkozott, azonban föl nem tételezhető, hogy az amúgy is lézengve élőt orvtámadó fosztotta volna meg gondterhes életétől.

Közönségünk politikai tájckozhatása végett egy röpirattal van mostanság elárasztva e czim alatt: „Mit izén Kossuth a magyar népnek.“ írja egy 48-as polgár. Hosszú lére eresztett okoskodásaiban kisüti e kedves hangzású igéket:

Jó kezekben van most az ország gyeplője,

Halad is szekerünk pár éve előre, —

Fogy rajta a teher, az adósság csökken Hitel, vagyon, jóllét, magasabbra szökken.

A ki megmutatta, bogy ember a gáton Vivát Tisza Kálmán — s ne aggódj’ hazádon !

Jóleső zöngemény — kinek guslususa van rá, megszerezhető Fleischer szatócs-üzletében — más kidója nem akadt. Ára nincs.

Végül jelentem, hogy városunk conventiós fia vulgo: Mátyás körünkbe érkezett. Idegen eredete daczára igaz magyar érzelem dolgában soknak példánykép lehetne. Éljünk, de megélni is engedjünk.

Radius.

A VIDÉKRŐL.

Győr, 1881. October 27.

— A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez. —

Egy igen örvendetes eseménynek néz városunk közönsége elébe. Bissinger ur ugyanis egy nagyobb pénzösszeget hagyott végrendeletileg a városra, hogy az azt közczélokra fordítsa, s mos a város atyái között élénk eszmecsere van a felett, hogy legjobb lenne azon egy lij városházat építtetni, vagy a jelenlegit kijavíttatni és kibővítetni. így tehát a győriek rövid idő alatt a régi rozoga és szűk épület helyett oly városházat kapnak, mely a gazdag és népes városhoz méltó leend.

A győri szinpártoló egyletnek Beödy vezetése alatt álló jeles színtársulata megérkezett körünkbe hogy most huzamosabb ideig itt maradjon; működésüket ma kezdik meg. Remélhető, hogy a győri, eddig minden szép és jó iránt lelkesülni tudó közönség nem fogja úgy cserben hagyni színészeinket, mint azt tették a szombathelyiek, úgy hogy Beődy a kitűzött időnél hamarább volt kénytelen odahagyni Szombathelyt a nagy pártoláshiány miatt.

Impozáns temetést láttunk a napokban, mikor Buday 48-as agg honvéd tetemeit tették örök nyugalomra. Temetésére kivonult a helybeli 48-as hadas- tyánok egylete zászlójával s három czigánybanda húzta a bucsuzót az osztrák verő hősnek; százakra menő néptömeg kisérte ki a koporsót az újvárosi temetőig, hol azután az agg honvéd hült tetemeit letették oda, ahol már „nem fáj semmi 1“

A „Tisztviselők egylete“ eszméjének megvalósulása már csak idő kérdése. A megye s a város legelőkelőbb s befolyásosabb íéifiai vették kezükbe az ügyet, s gróf Laszberg, Győrmegye alispánja, múlt vasárnapra már közgyűlést is hivott össze e tárgyban. A közgyűlés kimondotta, hogy az egylet neve „Első magyar általános dunántúli tisztviselő egylet“ lesz, egyik czélja leend : a dunántúli tisztviselők között a kollegialitást minél szélesebb alapra fektetni; ezután a közgyűlés megválasztván a szervező bizottságot, utasította azt, hogy a további lépéseket tegye meg.

Győr sz. kir. városai, hó 24-én tartott gyűlésében elhatározta, hogy a megye jópéldáját követvén, ő is felír a Göczel-Lendl-iigyben az országgyűléshez.

Maradok a tek. szerk. urnák, stb.

K

..........y F.... ez.

Uj donsá^ok.

— Halottak emlékét üljük holnapután este. A kegyelet fölkeresi a földben nyugvó szeretteink porát s ráhinti a bánatos kegyelet áldó kőnyeit. Legyen nekik könnyű a föld s az örök világosság fényeskedjék nékik 1

— Véghely Dezső megyei alispán tegnapelőtt este Budapestre utazott, a kormánytól kieszközlendő a rögtönbiróságot. Budapestről a debreczeni ref. zsinatra utazik, honnan egy hét múlva tér vissza.

— A kidobott hyénák. A már sokszor megtisztelt diplomás úri emberek — nyakuk körül szorulni érezvén a zsineget — még arra is vetemedtek, hogy egy becsületes úri emberhez, ki e tárgyban részükre nem kedvező vallomástételt tehet, mentek azon czélból, hogy azt az igazság ösvényéről, az ő saját utaikra, a hyénák orv-utjára tántorítsák. Hogy azután ezen úri ember őket rövid utón kidobta, azt megvalljuk, hogy biz ez nem a tettes árverési hyéna urak érdeme, hanem a szabadon gondolkodó, megvesztegethetlen polgáré.

— Öngyilkos jegyző. Alig három éve választatott Olaszfaluban jegyzővé Rauschman János fiatal ember. Midőn már egy évig működött e minőségben, tűz ütött ki Olaszfaluban. Ezen alkalommal az ifjú jegyző oly önfeláldozókig működött, hogy csakis neki volt köszönhető, hogy a kártékony elem egy háznál többet el nem pusztított, Önfeláldozásának azonban egészsége áldozatul esett. Ez órától fogva mindig beteges volt. Betegsége annyira üldözte, hogy az alig 27 éves fiatal ember golyóval vetett véget a múlt vasárnap életének. Temetése hagy részvét mellett ment végbe. A körülfekvő falvak és Zircz város intelligentiája is képviselve voltak. Nyugodjék békén a szegény ifjú és bocsássa meg neki a mindenek Ura sötét elhatározását!

— A veszprémmegyei nagy naptár 1882-re már sajtó alatt van s így, kik e sok ezer példányban nyomandó vállalatban üzletüket meghirdetni óhajtják, forduljanak ez iránt a jövő hét utolsó napjáig bezárólag lapunk szerkesztőjéhez.

— Hymen. Ney Ignácz ur Rátóíhról eljegyezte városunkból a szép és művelt Schönfeld Her min k. a.-t. Állandó boldogság kisérje frigyüket.

— Egy ügyes fiatal ember jegyzősegédnek ajánlkozik. Bővebb értesítéssel lapunk irodája szolgál.

— A pápai színház megnyitása több mint bizonyos, hogy decz. 7-én lesz. Díszelőadás is terveztetik három, melyek deczember 7., 8. és 9. napjain lennének megtartandók. November 3-án tart e tárgyban az igazgató-választmány gyűlést.

— Jótékonyczélu tánczmulatság.

A város fiatalságának egy része jövő hó 12-ére tánczmulatságot tervez, melynek tiszta jövedelme a város szegényeié lesz. Az október 20-án tartott gyűlésen a rendezőség a következő tagokból alakult : Györöcskey György, Levatich Kálmán, Koller Kálmán, Závodnik Ede, pénztárnok ; Karácson Géza. Belépti díj: személyjegy 1 frt. 50 kr., családjegy 4 frt.

— Utonállás. Ebben a zsiványos világban minden megtörténik; a rablási, a gyilkolási mánia olyannyira ragadoz, hogy nemcsak a vagyonos embert támadják meg, hanem még a szegény vándorlegényt is. Folyó hó 23-án este lapunk egy dolgozótársa Várpalotáról jött kocsin: esti 9 óra volt, midőn egy ember megkapta a lovak kantárszárát. A kocsi megállt és az lelkendezve beszélte el, hogy az ősküi határban egy ember agyon akarta ütni és csak futás által menthetné meg életét. Az illető helybeli szegény szabó, s Kaposinak hívják.

— Adóvégrehajtóink garázdaságairól már többször volt szomorú alkalmunk emlékezni. Most újból ily esetet jelezhetünk. A minap egy helyi jómódú polgárnak, ki emeletes házzal is bir, oly állítólagos adóhátralék fejében, melyet az illető már régesrég kifizetett, a bútorait egyenesen el akarták vinni szekérrel. Az ily gaz eljárás vagy tudatlanságra, vagy hivatali rendetlenségre enged következtetni s jól teszi az adófelügyelő ur, ha érzékeny leczkéket tart ilyen önfeledt népének. Elvárjuk tőle a felingerült polgárság megnyugtatását!

— Mire használta fel P. D. keszthelyi rőföskereskedő a métert. Szalay Antal keszthelyi lakos e hó elején Pollák Dávid keszthelyi rőfös- kereskedőhöz 21 forintot fizetett le s kérte a kereskedőt, hogy erről neki nyugtát adjon, mert mig ezt nem teszi, üzletéből nem távozhatik. Szalay és Pollák D. közt szóváltás támadt s Pollák magáról megfeledkezve, az üzletében levő meterrel oly erővel sújtott Szalay fejére, hogy az ájultan rogyott össze, s az erős méterrúd ketté törött. Szalay fején tátongó, mintegy 7—8 cméter hosszú sebet a gyorsan előhívott orvosok bekötözték. Az eset az egész városban nagy megbotránkozást szült 8 az illető hatósághoz is feljelentetek.

— A marczali vásár, mely nov. 5-én szokott tartatni, ez évben nov. 7-én fog tartatni.

— Vásárra járók figyelmébe ajánljuk, hogy a győri baromvásárok megtartását az egész megye területén a kormány eltiltotta, a Pozsony és Mosony megyékben kiütött marhavész miatt.

— Ama kintornás-ügyre vonatkozólag, melyről két hét előtt úgy emlékezénk, hogy egy kintornást a kapitányság elutasított — úgy értesülünk, hogy erre ugyan az illetőnek volt miniszteri engedélye, de oly föltétellel, hogy magát elébb minden városban jelenteni tartozik. Ezt bizonyára elmulasztá s igy történt az elutasítás.

— Soiyban nincs templom, az ájtatos hivek azon ban Hajmáskérre szoktak menni isteni tiszteletre. Haj- máskér és Soly között a Séthen levő hidak azonban oly rozzant állapotban vaunak, hogy valódi istenkisértés azokon átjárni. Nem épen régen történt, hogy egy solyi ember éjjel a vizbe zuhant és ha azonnal segély nem érkezik, tán ott is hal. Figyelmeztetjük annak a községnek az elöljáróságát, melynek határában a hidak vannak, hogy azokat javítássá ki. Mert szent kötelesség ám a polgárok életbiztonsága feletti őrködés is, nemcsak az adóexequálás.

— Oly óriási sártenger van a vásártéren, hogy ott tisztességes embernek járni lehetetlenség. A kir. utbiztosok a városban az utakról lehnzatják a sarat. Megtehetné azt a város is, hogy itt a rondaságot össze tisztogatva, kihordatná. Szintén ily óriási sár van a horgos-utezában is, hol csak úszni lehet mai napság, de járni nem.

— Kolin és Kohn. Kolin ur tartozott Kohn urnák a házbérrel. Kohn ur kegyetlen szivü ember lévén, nem akart könyörülni Kolin uron. Kohn ur a városházához ment, oda hivatta Kolin urat is. Kohn ur előadta panaszát Kolin ellen, mire Kolin ur Kohn urnák megígérte, hogy a házbér azonnal ki lesz fizetve, sőt nagyobb biztonságnak az ő ókáért Kolin ur Kohn urnák egy csomó pénzt is mutatott, mire boldog megelégedéssel távoztak Kolin és Kohn urak. Haza érvén azonban Kolin ur el- kezde jajveszékelni, mire figyelmes lön Kohn ur; ekkor Kolin ur előadta Kohn urnák, hogy kirántotta a zsebéből a sok pénzt és az elveszett, hihetőleg megtalálta Kolin ur legénye és igy nem tud fizetni Kolin Ivóimnak. Futnak a legény után Kolin és Kohn, az a korcsmában van, iszik hőseiok szomorúságára azonban hitelbe- Kohn ur nem kapott házbárt. Kolin ur bútorai pedig lefoglaltatának. Úgy jártak Kolin és Kohn.

— Két öngyilkosság;. F. hó 19-én Pápán a város malma előtt a Tapolczában egy férfi hullát találtak a vizhordó nők, — azt a molnársegédek segélyével kihúzván, Keller Samu 45 éves szegény czipészre ismertek, — kit, mint a vizsgálatból kiderült, részegeskedése vitt az öngyilkosságba. Előzőleg kétszer tett öngyilkossági kísérletet, de czélt nem érhetett. Özvegye és öt kiskorú gyermeke maradt. — Finta Ferencz 61 éves á.-teveli lakos f. hó 20-án nejét burgonyát szedni küldvén el hazulról, mire ez délre visszatért — férjét a szobában a mestergerendán egy vastag kötélen függve és már egészen megmerevedve, halva találta. A hulla alig egy tenyérnyi magasságra függött a szoba földjétől, alsó ruhája róla leesve. Hihetőleg a halállal küzdése kínjaiban tépte le magáról. Öngyilkosságáuak oka betegeskedés és szegénység.

— Szobatűz. Keszthelyen, f. é. okt. hó

19-én d. u. 3 órakor az úgynevezett „csóré-gödörben“ épült házikók egyikében eddig ismeretlen okból tűz ütött ki. A tűz, mely egy ágyat hamvasztott el, az alig két négyszögmeternyi szobácskábán oly nagy füstöt terjesztett, hogy az ott levő asztalt és ládát egészen megbarnitotta. A házikó tulajdonosa, bizonyos „Hodics“ nevű napszámosnak egy 7 és fél éves siketnéma leánya, ki egyedül volt otthon, a füstben megfulladt. A leánykán égési sebek nem voltak, a füst azonban egész testét megbarnitotta.

— Deák Ferencz ünnepély. A keszthelyi közs. elemi-, felső nép- és polgári iskolában múlt hétfőn, f. hó 17-én — mint a haza bölcse bold. Deák Ferencz születési évfordulóján — ke- gyeletes emlékönnepélyt tartott. Reggel 8 órakor a tanulók tanítóik kíséretében isteni tiszteleten voltak, ezután a tanítók az elhunyt nagy férfi érdemeit ismertették tanitéányaikkal.

— Kiüti vásárt kért. Kiüti község vásárt kérő folyamodványára a pécsi ipar-kamara következő végzéssel felelt: Kiüti somogymegyei község még három országos vásár tarthatása iránt való kérvénye elutasítandó, mert Kiüti termelési és népességi tekintetben felette jelentéktelen hely, melyre nézve az egy országos vásár is, melyet évenkint tart — teljesen felesleges. Elutasítandó a község kérvényével továbbá azért is, mert — mint azt a kérvényben nyíltan kimondja — csak azért óhajt még 3. vásárt, hogy ez által a község jövedelmei némileg szaporodjanak. A kért 3 vásár szükségességének bizonyítására egyéb indokot nem sorolt fel a község. Különben is a Kiiititől nyugoti, déli és keleti irányban 1—2'/a mértföldnyi kerületben levő községekben, u. m.: Adánd, Zala, Kőröshegy, Tab, Endréd, Kereki, Zamárdi, Bálványos, M.-Berány, Enying, M.-Komárom és Iregen évenkint összesen 32 országos-, 5 búcsú- és 260 hetivásár tartatik. A vásárok száma e vidéken tehát már is túlzott arányban van a termeléssel és forgalmi igényekkel s igy nem azok szaporítása, hanem ellenkezőleg azok kevesbitése volna kívánatos.

— A Balaton vidékén megint úsznak nem sokára ; a mellékberkek egyre telnek vízzel; a Balaton maga is nő, melyből sok csatornán nem be, hanem kiömlik a viz; igy nem lehet csudálni, ha nem sokára a gazdák megint nyakig vízben lesznek; pedig szárcsa és vadluddal még nem él meg az ember! Nem is csudáljuk, hetek óta folyvást esik, s alig látjuk a napsugárt pillanatig.

— Kaposvári plébánossá Újvári Feren- czet a pápai plebáni káplánját nevezte ki herczeg Eszterházy. Boldog Pápa! az egész kaposvári uro- dalom plébániáit ellátja plebánusokkal.

— Intés a szülékhez! Folyó hó 17-én egy szivet rázó szomorú eset adá elő magát Tab községben. Kopeczky Pál tahi lakos, földművelő gazda 16 éves szép hajadon leánya főzéshez készülvén, tésztagyurássai volt elfoglalva, midőu 18 éves fivére a szegen függő lőfegyvert leemelte, annak tisztogatásához fogott, forgatás közben a fegyver véletlenül eldörrent, s a lövés a leányt oldalba találva, halálosan megsebzé. A szerencsétlen leány több órai kínos fájdalmak között kiadá lelkét. Jó volna, hogy a szülők, kik házaiknál fegyvert tartanak, számtalan ily szomorú történtek után okulva, a fegyvert bizonyos s nem egy könnyen hozzáférhető helyen tartanák.

— A „Somogy“ írja: Illetékes forrásból Írhatjuk, hogy Somogymegye területén ez idő szerint utonállók nincsenek. Pár fegyveres kuj- torgó, kik itt-ott jelentkeztek, el vannak fogva. Hogy ennyi és annyi fegyveres rabló járja a megyét, ál é3 vakhireknek bizonyult; melynek tér jesztői — ha meglakolnának érte, bizony nem ártana. A pandúrokkal végigkutatni a vármegyének erdőségeit, rejtett helyeit, volt annyi haszna, hogy a sok álhir között legalább tudjuk, hogy vagyunk. Ló és serívéslopások azonban ma is fordulnak elő, s ez is elég baj!

—■ Ledült egy háztető a város külső részén fekvő

u. n. „csorda“ utbaD, Isten jósága, hogy élet nem esett áldozatul. Annyi városunk külrészeiben az ily rokkant ház, hogy sok, sőt még a hosszú utczán is van egy oly tető nélküli épület, mely az ily esős időben agyonütés- sel fenyegeti az arra menőket. Ezen kissé fölül szinte van egy omladozó sárga épület, melyben valóban istenkisértés lakni. Felhívjuk ezekre a rendőrség figyelmét.

— Vilonyáról vesszük a hirt, hogy ott a közel múltban, Lakat Mihály ur béreseinek lakásán történt a következő eset; A béresek feküdni készültek és le is feküdtek, a világosság pedig eloltatott. Ebkor az egyik béres valami sötét árnyat lát közeledni ágyához. Azt hitte azonban, hogy képzelődik. Az árny megállt ágya előtt és már kiáltani akart, midőn egy éles fejszecsapás által elkábittatott. Ugyanott lévő neje azonban elsikolta magát, mire a tettes elfutott. Komolyabb sérülése a szegény béresnek nem lett, miután már fent jár. A csapás azonban még mindig meglátszik.

— A kataszteri munkálatokról s a

földadó szabályozásról a pénzügyminisztérium működéséről szóló jelentés érdekes adatokat közöl. A kataszteri törvény végrehajtása 1875-ben vétetett foganatba, de a két első év csak a művelés alá vett földterületek megadóztatására fordittatott. A földadó-szabályozás csak 1877-ben vette kezdetét, s ez idő óta a becsiek beoktatása,a járásle- irások elkészítése, adatok gyűjtése, a tisztajövedelmi fokozatok kiszámítása eszközöltetett s 1879- ben már az osztályba sorozás is megkezdetett. Ez utóbbi munkálat folytán kiderült, hogy a kinyomozott jövedelem masszetulhaladja a valót, minek folytán a kiszámított tisztajövedelmi fokozatok le- szállittattak, kataszteri szakértekezlet hivatott egybe, melynek befejezte után az egész munkálat újból revisió alá vétetett, a járások és osztályozási vidékek végleg megállapittattak, a járási bizottságokkal a munkálatok alaposan megismertettek s az osztályba sorozás megiadittatott. Ezenkívül a már 1878-ban felvett árterek a valónak megfelelőkig kiigazittattak s a kataszteri munkálatokban keresztűlvitettek. Az 1881. XL törvény által a földadó a magyar korona egész területére nézve 29 millió forintban s az utánajáró földteher- mentesitési járulék 11 millió forintban lett con- tingentálva, oly módon, hogy a kivetés összege nem haladhatja meg a jelzett maximális összegeket. Az osztályba sorozás 1882. nyarán be leend fejezve, minek megtörténte után az országos földadóbizottságot mi sem fogja gátolni, hogy végleges döntő szavát a tisztajövedelmi fokozatra nézve kimondja, úgy, hogy esetleg 1884-re már az uj alapon lesz a földadó kivethető.

— Jótékonyczélu tánczvigalom. A moóri önk. tűzoltó-egylet saját pénztára javára folyó 1881. évi november hó 19-én a „Szarvas“- hoz czimzett nagyvendéglő helyiségeiben Parádi Tivadar nemzeti zenekara közreműködése mellett tánczvigalmat rendez, melyre a n é. közönség ezennel tisztelettel meghivatik. Belépti díj 1 frt. Kezdete 9 órakor.

— Agyonnyomott gyermek. E napokban Keszthelyen, az itt állomásozó huszárezred egyik szám vivő őrmesterének neje 2 hónapos kis csecsemőjét éjeire a cseléd gondozására bízta. A gondatlan cseléd mély álomba merült s a mellette fekvő ártatlan csecsemőt agyonnyomta.

— Öngyilkosság. Cseh Jancsi al- sópáhoki lakos f. hó 18-án nyakát éles késsel el- raetszé. Az okát következőképen adják elő. Egy ottani asszonynak ellopták csizmáját; károsult a tettest kitudandé, a mindent tudó szt.-mártoni ku- ruzsoló asszonyhoz fordult, ki azt monda, hogy a csizmát Cseh Jancsi lopta el. Eanek alapján Cseh