Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)

1938-03-30 / 13. szám

Budapest, 193S március 30. Független Budapest 3 Előkészületek a Városok Nemzetközi Világkongresszusára Június hó végén Budapestre érkezik a szövetség elnöki tanácsa Lázasan folynak világszerte az előkészületek ez 1940-ben Budapesten rendezendő Nemzetközi Város­kongresszusra. A Városok Nemzetközi Szövetsége állandó érintkezést tart fenn a Magyar Városok Or­szágos Szövetségével, valamint a többi külföldi ér­dektestületekkel és a legfőbb- feladat most az, hogy megállapítsák: mi legyen a budapesti kongresszus tárgyalási anyaga. A Városok Szövetsége most levelet kapott Emil Fincfc-től, a Brüsszelben székelő nemzetközi szövet­ség- igazgató-vezértitkárától, aki ebben ismerteti a nemzetközi szövetség legközelebbi munkaprogramját és terjedelmesen foglalkozik a budapesti kongresszus kérdéseivel. A Nemzetközi Szövetség állandó elnöki tanácsa ez év júniusában Berlinben tart összejöve­telt, ahol részt vesznek a Községtudományi intézet tízéves jubileumán, onnan Budapestre, majd innen Bukarestbe utaznak. Június 28-án érkeznek az elnöki tanács tagjai Budapestre és itt személyesen fognak tárgyalni a Nemzetközi Kongresszus megrendezésé­nek részleteiről. Két főkérdés körül már kialakult a vélemény. Eszerint a budapesti nemzetközi konferencia egyik pontja lesz: az állam beavatkozása a helyi hatóságok pénzügyeibe, ennek a beavatkozás­Nem szűnik meg a délipályaudvar és nem tűnnek el a ceglédi vasút halálsorompói r Nincs pénze a MAV-nak a tervezett reformok megvalósítására nak a feltételei és módozatai. Ez a kérdés elsősorban az északamerikai városokat fogja érdekelni. A másik főkérdés: a helyi hatóságok szerepe az egészségkultúra terén. A Nemzetközi Szö­vetség kiemeli ennek a kérdésnek különleges érde­kességét, hogy tudniillik gyógyfürdők és klimatikus intézmények terén Budapest intézményei a legjob­ban megszervezettek közé tartoznak az egész vi­lágon. A Nemzetközi Szövetség egyébként ez év szep­temberében Glasgowban szakkonferenciát tart a szennyvizek eltávolításáról és tisztításáról. Ez óv novemberében a cubai La Havana városban rende­zik a pánamerikai kongresszust. A jövő és szeptem­berében Liege városban szakkonferenciát tartanak a belső kikötők kérdéséről, mely vízügyi kiállítással lesz kapcsolatban. Skriván F. Alapítási év: 1852 Legújabb férfikalapok nyakkendők, kesztyűk IV., Apponyi-tér5 Telefon : 184 - 334 Levél a Szerkesztőhöz Kedves Szerkesztő Űr! Szives engedelmével előbb egy — hogy úgy mondjam — személyes természetű ügyet szeretnék elintézni. Tudom, hogy Önnek sem lesz kifogása el­lene. mert ismerem azokat az érzéseket, amelyek Önt ahhoz az úrhoz fűzik, akitől ezeken a sorokon ke­resztül el akarok búcsúzni. Honffy Lajosról, a köz­ponti adószámviteli hivatal nyugalombavonuló igaz­gatójáról van szó. Riadtan eszmélek rá, hogy a szőkefürtű, kackiásbajszú, örökkön tevékeny, fárad­hatatlan, di rűs és jókedvű, szíves és szolgálatkész fiatal hivatalfőnök, amilyennek már vagy harminc esztendeje ismerem, — nyugalomba vonul. Istenem! — gondolom magamban — milyen öreg lehetek én, ha már Honffy sem fiatal. Persze, persze .. . most jut eszembe, hogy legutóbb, amikor adóügyem el­intézése érdekében nála jártam, észrevettem, hogy a haja őszül. De egyébként semmi sem változott rajta. Meg az a türelem sem, amellyel örökös adóhátralé­komat meghagyni igyekezett hátralék-mivoltában. Most, hogy elmegy és búcsúzom tőle, meg akarom neki mondani, hogy nem hoztam szégyent a fejére: pontosan fizetem azokat a részleteket, amelyeket az ő igazán baráti közbenjárására engedehneztek a szá­momra. Köszönöm Honffy Lajosnak a magam, de úgy érzem, minden adózó nevében azt a szívbéli jó­ságot és lelki erőt, hogy az adóvégrehajtók serege élén érző, megértő és jó ember tudott maradni, aki mindenkin segíteni igyekezett, aki ügyes-bajos, sok­szor lehetetlenül összekuszált adópanaszával hozzá­fordult. És fel kell róla jegyezni azt is, hogy ennek az előzékenységének, ennek a jóságának köszönhető, hogy Budapesten az adófizetés körül sohasem vol­tak bajok. És ez az ő legnagyobb érd me ... Szinte hallom, amint ezeknek a soroknak az olvasása köz­ben ravaszkásan hunyorít és jóízűen nevetve mondja:- Ügylátszik, már megint vörös cédulát ka- -pott! ... Hát ez egyszer téved. Nem kaptam. Csak gondo­latban melegen meg akartam szorítani baráti kezét. Ez után a lírai intermezzo után, kedves Szer­kesztő Uram, toliam, ez az én hűséges pajtásom, a tabáni gyógyszálló ügyén pihen meg, visszaemlé­kezve arra a nagy harci zajra, amely ennek a szál­lónak a tervpályázata körül támadt. Allítóan, sőt állítóan bizonyíthatóan, az történt, hogy a zsűri többsége már eleve megegyezett a díjak kiosztása, illetően odaítélése tekintetében. A nagy felbuzdulás­nak azután az lett az eredménye, hogy a díjakat azok kapták, akiknek 'személyében a megállapodás már előzőén létrejött. Nem állítom, hogy ez, ha csak- ugyan így történt, helyénvaló, rendes, megszokott és a közéleti erkölccsel teljesen összhangba hozható dolog. De azt állítom, hogy ennek a díjkiosztásnak semmi gyakorlati jelentősége sincsen azon az egy tényen felül, hogy néhány kiválasztott művész kis pénzmaghoz jutott. Gyakorlati jelentősége, mint mondottam, azért nincsen az ügynek, mert a tabáni gyógyszálló belátható időn belül — nem fog fel­épülni. Nem épülhet fel először azért, mert a ren­delkezésre álló ötmillió pengő, amely már a felvétel piVanatáiban sem volt ennyi, hiszen az átvételi ár­folyamkülönbségei a kölcsöntnyujtó pénzintézet nyomban leszámítolta, túlságosan kis összeg ahhoz, hogy belőle olyan szálló épüljön, amilyent a Tabánba terveznek. Nem épülhet fel másodszor azért, mert még azt sem tudják, hogy az a gyógyforrás, amely­nek kedvéért az új szálló megépülne, megvan-e és ha megvan, hol van? De vem kell és nem szabad megépíteni az új gyógyszállót azért sem, mert a ta­báni parkot, amely a Szendy-rezsim legszebb alko­tása és amely a világ legdrágább parkja — az inter- ikaláris kamatokkal együtt legalább húszmillió pen­gőbe van — egy sokemeletes szállóval elékt, den Béni jóvátehetetlen bűn volna a városkép szépsége ellen. Nem is szólva arról, hogy a szálló rentabilitásához sok szó fér. Van azonban egy ötletem, amelyet ezennel tisz­telettel az illetékesek figyelmébe ajánlok. Építsen a főváros, de ne »házikezelésben«, a szállóépítésre még rendelkezésre álló — mondjuk — ötödfélmillió pengő­ből egy kisebb — harminc-negyvenszobás — szállót a Széchenyi gyógyfürdő mellé. Ott tudniillik már megtalálták az új forrást. Szerkesztő Úrnak készséges híve: ZÓLYOMI DEZSŐ. nnmllQÍvá rrVQ Minden szerves trágyái 100 vJUlliüa(ra,g yd százalékban felülmúl hatásában Budapesten házhoz szállítva: 5 q ............ P 15— 50 q............P 80— 25 q............ P 50— 140 q.............P HO— Ké rjen vegyelemzést í Suppan Champignon Kultúrák, Budatétény Iroda: Budapest, IV., Ferenc József rakpart 20 Telefon : *182-945 A főváros város fejlesztési bizottsága Harrer Fe­renc elnökletével ülést tartott, 'amelyen a nagy­vasúti és gyorsvasúti problémákat vitatták meg. A városfejlesztési bizottság már hónapokkal ez­előtt megkezdte ennek a kérdéskompilexumniak a tár­gyalását. A tanácskozásokba bevonták a MÁV és a Beszfeárt képviselőit is, mint e problémák legközvet­lenebbül érintett érdekeltjeit. A tárgyalások megin­dulása, után mind a MÁV, mind a Beszkárt terjedel­mes elaborátumban fejtette ki a maga álláspontját Budapest nagyvasúti, illetve gyorsvasúti kérdéséről és előadták erre vonatkozó terveiket, elgondolásaikat. Ezeknek az adatoknak a felhasználásával kezdte meg >a városfejlesztési bizottság a nagyjelentőségű kérdések megvitatását. Annakidején arról volt szó, hogy ta MÁV rövidesen hozzákezd a budapesti vasúti kérdések megoldásához. Ide tartozott volna a déli­vasút pályaudvar megszüntetése is és Kelenföldön vagy Lágymányoson új vasúti pályaudvar létesítése, a ceglédi vonal kihelyezése, a főpályaudvarok fej­lesztése és más több hasonló nagy jelentőségű terv. A városfejlesztési bizottság most lezajlott ülésén Harrer Ferenc elnök érdekes bejelentést tett. Közölte a bizottság tagjlaival, hogy a kereskedelmi minisz­térium közlekedési osztályán a MÁV igazgatóságának bevonásával a közelmúlt napokban értekezlet volt, amelyen a MÁV beruházási tervei kerültek tárgya­lásra. Az értekezleten a MÁV képviselői bejelen­tették, hogy a korábbi elgondolásokkal szem­ben a beruházási tervek nagy változáson mentek át. A MÁV lemondott a délivasút pályaudvar megszűn­tetésének gondolatáról: nagy anyagi nehézségek aka­dályozzák ennek a tervnek a végrehajtását. Annak­idején a MÁV úgy képzelte el a délivasút pálya­udvar megszüntetéséit, hogy a pályaudvar felhagyá­sával felszabaduló területet a fővárosnak engedi át kölcsönösen megállapítandó áron és a fővárosi ezt -a hatalmas területet beállíthatja a város fej lesz tűs szol­gálatába, a terület eken új uccákat nyithat, az uccák mentén házhelyeket parcellázhat, amelyeknek érté­kesítéséből visszaszerezheti a terűiéiért fizetett ősz- szeget. Á MÁV viszont a délivasút pályaudvar meg­szüntetésével a területekért kapott összeget Kelen­földön létesítendő személypályaudvar építésére akarta felhasználni. Azt tervezték, hogy a Lenke út köze­lében létesítenék az új személypályaudvart, amely tö­kéletesen pótolná a déli vasúti állomást. Körülbelül 8—10 millió pengőről volt szó a tárgyalások során, de a főváros húzódozott attól, hogy sajátjából elő­legezze a telkek értékét, mintán a délivasút pálya­udvar megszűnésével keletkező házhelyek eladása természetszerűen 10—15 évet venne igénybe, a fő­városnak tehát olyan hosszú időre kellett volna elő­legeznie a MÁV által igényelt 8—10 millió pengőt. A MÁV tehát anyagi okokból most elvetette a déli- vasúti pályaudvar megszüntetésének tervét. Az újonnan tervezett másik személypálya­udvart azonban, kisebb keretekben, inkább megállóhely jelleggel, mégis megépítik. Á lemkeúti megoldás helyett azonban előtérbe ke­rült iaz a kívánság, hogy az új megállóhely inkább a Fehérvári út mellett létesüljön, miután az távolabb van a kelenföldi állomástól és szintén központi fek­vésű. Erre vonatkozóan a döntés még nem alakult ki. Ugyancsak bejelentette Harrer Ferenc, hogy a MÁV elejtette a ceglédi vasútvonal kihe­lyezésének tervét is. E probléma körül évtizedek óta folyik a harc és már sokszor úgy látszott, hogy a halálsorompók kér­dését megoldják. Költséges megoldásokról volt szó, a halálsorompókat csak úgy lehetett volna megszűn­tetni, ha a ceglédi vasútvonalat kihelyezik, vagy ha az útszinti keresztezések elkerülése végett a Vasúti pályát felemelik vagy lesüllyesztik. A pálya emelése 8 millió, lesüllyesztése 12 millió pengőbe került volna, ha mind a tizenkét keresztezésnél meg akar­ták volna szüntetni a mai tarthatatlan állapotokat. A tárgyalások folyamán eljutottak odáig, hogy a költségek viselésében a MÁV és a főváros is haj­landó lett volna 50—50 százalékos terhet vállalni. A MÁV ■azonban mindig elodázta az ügy végleges ren­dezését, arra való hivatkozással, hogy a napirenden levő nagyvasát kérdések hamarosan megoldásra ke­rülnek, ezek során a ceglédi vasútvonal is kihelye­ződik és így nem lesz szükség a pályaszint emelé­sére vagy süllyesztéséi’© A főváros bízott ebben az ígéretben és ezért az utóbbi években a halálsovompók ügye már nem sze­repelt, annyit. Most azonban, hogy Harrer Ferenc értesítést kapott a MÁV-tól, hogy a ceglédi vasút­vonal belátható időn belül nem szüntethető még, ismét fel kell vetni a kérdést, hogy pályaemeléssel vagy pályasüllyesztéssel oldják-e meg a zavartalan közlekedést. A költségek viselése tekintetében a MÁV most nem nyilatkozott. A városfejlesztési bizottságot meglepte a várat­lan fordulat. A délivasuti pályaudvar megszüntetésének elejtését nem sajnálják annyira, mint a ceg­lédi vasútvonal további fenntartását. A gyorsvasúti tervek további vitáját most el is halasztották, miután ezek a tervek is átdolgozásra szorulnak a MÁV újabb álláspontja nyomán. Zagora Zoltán vili, Eszterhá^y^Jíca^a Telefon: 136-911- Alapítva: 1910 GYÁRT: Irodai újdonságokat. Reklám tömegcikkeket. Zseb- és irodai állónaptár különlegességeket. Telefonkönyv védőtáblákat, noteszeket. Üléses foto-albumok állandóan raktáron. Bel- és külföldi referenciák Stauá az elegáns fBudapxtót óza&ája

Next

/
Thumbnails
Contents