Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)

1938-03-30 / 13. szám

4 Független Budapest Budapest, 1938 március 30. Az Elektromos Művek fejlődése és jelentősége szakértői megvilágításban Plósz Pál vezérigazgató, Szaszovszky Ottó h. vezérigazgató és Szikla Géza igazgató előadásai a Közigazgatási továbbképző tanfolyamon A Székesfőváros Elektromos Műveiről tartott érdekes előadást a Közigazgatási Továbbképző Tan­folyam hallgatósága előtt Plósz Pál vezérigazgató, továbbá Szaszovszky Ottó h. vezérigazgató és Szikla Géza igazgató. Plósz Pál vezérigazgató az Elektromos Művek történelmét, gazdasági ese­ményeit és problémáit ismertette, elmondván, hogy 1878-ban gyulladt ki az első villamos lámpa Buda­pesten, mert a Ganz-gyár vasöntödéjét már akkor villamos ívlámpákkal világították. A következő té­len viszont ívlámpa fénye mellett korcsolyázott a rnagyjég« publikuma is. 1882-ben pedig bevonult a villamosvilágítás a Nemzeti Színházba is, de a köz­célú villamosvilágítás csak 1893-ban indult meg Bu­dapesten. Egyszerre két vállalatnak adott koncesz- sziót a város világító- és erőáram szolgáltatására, így épült fel a Tutaj és Osáky ucca sarkán a Buda­pesti Általános Villamossági Rt. egyenáramot ter­melő, valamint a Váci út és Tisza ncca sarkán a Magyar Villamossági Rt. vált akozó áramot gyártó telepe. A két vállalat ötszázalékos részesedést adott a fővárosnak a bruttó bevételből. 45 esztendőre kapta a koncessziót, de kizárólagosságot nem élve­zett, úgyhogy 20 év múlva a főváros maga is épített egy harmadik elektromosművet Kelenföldön. Két, évtizedig tartott a magánvállalkozás, mely nagy­szerű üzletnek bizonyult. Kezdetben a háztartási vi­lágítás céljára szolgáló elektromos áram ára kilo­wattonként 50 krajcár volt, — ma 30 fillér és na­gyobb fogyasztás 'esetén 20 fillér — az erőátvitel céljára szolgáló áramot 40 krajcárért adták kilowatt­óránként, — ma ennek az ára 25 és 5 fillér közölt mozog. Az idők során, különösen a főváros közbe­lépésére, a két vállalat mérsékelte az áramszolgál­tatási tarifát, de az áramszolgáltatás még mindig jó üzlet maradt, amelyet legjobban az a körülmény bizonyít, hogy pl. a Magyar Villamossági Rt. 1910- ben a 200 korona névértékű részvények után 24 ko­rona osztalékot fizetett, ami 12 százalékos jövedel­mezőségnek felel meg. Ilyen jövedelmezőség mellett érthető, ha felmerült az a gondolat, hogy a világító- üzemeket a város váltsa meg és vegye házikezelésbe. Ebben az irányban a Gázgyár megváltásával egy­idejűleg indultak meg a tárgyalások, de egyelőre nem vezettek eredményre, mert a két vállalat túl- magas árat kívánt a megváltásért. A főváros erre azzal válaszolt, hogy lyek a vesztett háborút követték. Először a romokat kellett eltakarítani és rendet kellett teremteni min­denképpen. Új energiatermelő berendezéseket kel­lett felállítani, hogy a fokozódó áramigénygket ki­elégíthessék. Gondoskodni kellett arról, hogy a há­rom telep háromféle rendszerű elosztóhálózata a leggazdaságosabban működő központi erőművekből történjék. Ezt a feladatot a kelenföldi telep kibőví­tésével érték el, mikor 1929 és 1933 között négy da­rab nagyteljesítményű turboaggregátumot a hozzá­juk tartozó kazánokkal és 'egyéb berendezésekkel üzembehelyeztek és így a kelenföldi telep teljesít­ménye 30.000 kilowattóráról 150.000 kilowattra emel­kedett. Ezenkívül 6 darab nagy városi transzformá­torállomást létesítettek, mely a 30.000 Voltos feszült­séget 10.000 Voltra alakítja át. Végül épült egy csat­lakozó állomás a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. (iramának átvételére. Ama törekvés tehát, hogy a termelés a leggaz­daságosabban dolgozó kelenföldi telepre vitessék át, maradéktalanul megoldatott, mert míg 1926-ban az összes termelés 58 százalékát adta Kelenföld, addig 1937-ben 98.64 százalé­kát adja. Ezt úgy érték el, hogy a Csáky uccai telep teher­mentesítése után a váciúti telepet átalakították, mégpedig olyan módon, hogy ez a telep is dolgozhat a kelenföldi hálózatba, ha üzemzavar, vagy csúcs­teljesítmény okából erre szükség lenne. Egyébként megállapította vezérigazgató, hogy a fogyasztók száma folyton emelkedik; a közel 200.000 négyzetkilométer területű főváros összes ká­belei és légvezetéki vonalainak hossza kb. 3300 km. A gépteljesítmény maximumát rendszerint nap­lemente után éri el a kelenföldi telep, mikor uccák, üzletek és lakások lámpái egyszerre kigyullnak és egyszerre felugrik a gépek terhelési 'foka. A maxi­mális csúcs különben december második felében szokott jelentkezni. Azután az utóbbi évek gazdasági eredményeit ismertette a vezérigazgató. Elmondta, hogy a kelenföldi telep építése és a kibővítési költségek, valamint a két régi telep megvál­tási ára összesen 114.3 millió pengőt tesz ki, ezt a nagy summát kölcsönpénzből fedezte a főváros és az utolsó évben tőketörlesztés és kamut címen 6.19 millió pengő terhet viselt az üzem. 1938 január Épiiletveretek Hydronaliumból Gyártja: M. Kir. Állami Vas-, Acél-és Gépgyár Forgalomba hozza GÁSPÁR VILMOS Budapest, VII. Damjanich u. 26/b. Tel. 149-700 — ....... 1 ig 8.5 millió pengőt törlesztett a beruházási tőké­ből a vállalkozás. A befektetések beszerzési értéke' 1937 végén különben már 220.4 millió P-t tett ki, amiből a leírásokra megadott összegek levonása után i 123.2 millió könyvérték marad. Szaszovszky Ottó h. vezérigazgató az Elektromos Művek műszaki felszereléséről, a szervezetről és adminisztrációról mondott el ’na­gyon éédekes dolgokat. Megemlítette, hogy az elmúlt év folyamán vette át a Beszkárttól a főváros elek­tromos művei a Révész-uccai telepet, mely egyelőre mint tartalék szerepel. Erre a telepre, melynek tel­jesítőképessége különben 14.000 kilowatt, a jövőben fontos szerep vár, mert teljesítőképességét aránylag kis költséggel 35—40.000 kilowattra emelik fel. 1930 óta áramvásárlási viszonyba lépett az Elek­tromos Művek a Magyar Dunántúli Villamossági Részvénytársasággal, amelynek bánhidai telepétől az elmúlt évben 320 millió kilowattórát kitevő saját termelése mellett még 38.5 millió kilowattóra meny- nyiséget vett át. Egyébként Bánhida a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt.-nak áramszükségletét is ellátja és tavaly mintegy 90 millió kilowattórányi áramot szállított neki. Érdekes, hogy Budapest uccáit ezidőszerint több mint 29.000 villamoslámpa világítja, melyek áram- fogyasztása kereken 12 millió kilowattóra. A he­lyettes vezérigazgató a légoltalomról is megemléke­zett, elmondván, hogy légitámadás esetén az uccai lámpák 66 százalékát egy percen belül központosán el tudják oltani. Az év végére a lámpák 97 száza­léka lesz egy percen belül eloltható. Érdékes az is, hogy a díszkivilágítás a múlt esztendőben 315.000 kilowattóra áramot fogyasztott. Végül Szikla Géza igazgató nagyon vonzó elő­adásiban ismertette a kelenföldi erőműveket. Kárászy István s-fteci&lis aufiruffd üteme. Az összes európai és amerikai autórugók raktáron, gyártás és javítás, amerikai rendszerű edzőkemence Budapest, VI., Aréna-út 65. Autóbejárat: Angyalföldi útról Telefon: 291-840. Alapíthatott: 1872. 10 millió koronás költséggel egy városi áram­fejlesztő telepet épített Kelenföldön a Dunaág mellett, azzal a céllal, hogy felveszi a versenyt a két rész­vénytársasággal és míg egyrészt a városi intézmé­nyeket maga látja el árammal, másrészt abban a reményben, hogy a városi üzem egységárra érséklő hatással lesz a magánkézben l'evő áramfejlesztő vál­lalatok tarifáira. A főváros elhatározásának hatása alatt aztán a Magyar Villamossági Rt. is nagyobb engedékenységet mutatott a megváltásra irányuló tárgyalásoknál. A Magyar Villamossági Rt. telepét és hálózatát 1914 június 1-én csakugyan át is vette a város. Nyolc nappal később pedig megindult, a fő­város kelenföldi üzeme is. A Budapesti Általános Villamossági Rt. tele­pét és hálózatát azonban csak a háború vé­gén, 1918 április 1-én vette át a főváros. A megváltással és a három üzem egyesítésével járó reformok végrehajtását azonban nagyon lassí­totta -a nyersanyaghiárny és azok a zavarok, ame­I Véssei Ede dr. előadása a Gázmüvekről és annak szerepéről A III. Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam hallgatói előtt dr. Véssei Ede, a Gázművek vezér- igazgatója nagyszabású előadást tartott Budapest Székesfőváros Gázmüveiről és a gázgyártásnak a közgazdaságban, valamint az energiagazdálkodásban betöltött szerepéről. Bevezetésül történelmi visszapillantást vetett a gázgyártás múltjára, majd az üzem szervezetét, mű­ködését, jóléti és szociális intézményeit ismertette. Az üzem hatalmas fejlődéséről beszámolva rámuta­tott arra, hogy amíg d gyár fennállásának első évé­ben 1,689.000 m3 gázt termelt, addig 1937-ben a ter­melés 97,139.200 m3-re ,emelkedett. A felszerelt gáz­mérők száma ezidőszerint 125.000, a bérleti gáz­ló g y asztókészülőkék6 pedig 174.000. A gázgyártás energiagazdasági jelentősége főleg abban domborodik ki, bogy a szénnek gázgyártás útján való hasznosításával ugyanazon mennyiségből kétszer annyi mi-leget nyerünk, mint a közvetlen tüzelésnél, emellett pedig a gyártás során olyan ér­tékes mellék termékekhez jutunk, amelyekro az or­szágnak elkerülhetetlenül szüksége van. A Gázmű­vek tehát azzal, hogy külföldi sz'anet hoz be, a.z or­szág külkereskedelmi mérlegét nemcsak bogy near rontja, hanem egyenesen javítja, mert a gázgyártás révén behozott szén értékét közel négyszeresen juttatja vissza a magyar közgazdaságnak olyan termékekben, amelye­ket egyébként jórészt külföldről kellene be­hoznunk. A -Gázművek fontos köz- és magángazdasági sze­repet tölt be azzal is, hogy számos olyan iparcikk előállítását honosította meg, amely cikkeket a múlt­ban a külföldről kellett beszerezni. A fővárosi Gáz­művek évente kereken 3,000.000 pengőt juttat a ma­gyar gyáriparnak és közel 1,000.000 pengőt a magán- szerelőknek. A hazai szénbányáktól évente 77.000 tonna belföldi szenet vesz át a gázgyártáshoz és egyéb üzemi célokra. Az üzem fejlődésére még igen nagy lehetőségek vannak. A föváirosban ugyanis még kb. 80.000 lakás van, ahová a gáz nincs bevezetve és 60.000 olyan fürdőszoba van, ahová a gáz bevezethitő. Az iparban ugyancsak tág tér áll nyitva a gáz- fogyasztás terjesztésére. A nagy tetszéssel fogadott előadás után. a tanfolyam hallgatói megtekintették az óbudai gázgyár üzemét. Szabó Testvérek mérlegkészítő vállalat — gyorsmérleg specialisták. Gyártmányaink: mindennemű kereskedelmi mérleg, mákőrlő. ________Budapest, VH., Sajó ucca 3. _Tefefon • 134-827 ____ V AGÓ Hat. eng. villanyszerelési _ __ és műszaki vállalat, Bu dapest. Főüzlet: XI., Horthy Miklós út 21. Telefon: 268-086. Fiókok: XI., Horthy Miklós körtér 7., XI., Horthy Miklós út 62. Állandó nagy raktár csillárokban cs rádióban ! iíj.Tóth Ferenc és Jahoda János fém-, alumin um- és kokillaöntőde Budapest, VI, Béke tér 9. Telefon : 2-915-72 NAGY JANOS nagykereskedő XIV., Nagy Lajos király-útja 127. Telefon: 297-544 Asztalos, épülatfa építési anyagtelep XIV, Szugló-utca 87-89. saját telepein Telefpn : 297-089. Postatakarékpénztári rsekszámlaszám : 48787' Farkas és Társa gépműhely elektro- és autogénhegesztő Budapest, IX., Tűzoltó ucca 67. Telefon : 138-984 BOGNÁR FERENC épület- és diszmű bádogos, légszesz- vízvezeték-, egészségügyi berendező és fűtési szerelő Budapest >X.P Tompa u. lE/b. Telefon: 136-927 Lakás: Síp ucca 6. Telefon: 13 2-7 68

Next

/
Thumbnails
Contents