Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)

1938-01-26 / 4. szám

Budapest, 1938 január 26. Független Budapest 5 Drágább lesz á halál - Budán HéníjszeriíifézSfózfifetiés a Dudái temetőit sírhelyeinél* megdrágítására Nyolc új magyar négy német autóbusz Hogy az élőt nehéz, és a megélhetés folyton drá­gul.' az bizonyításra nem szorul. A drágulásokért rendszerint a közületiket okolják és mindig- találnak olyan magyarázatot, mellyel eljutnák oda, hogy ez vagy az a hatósági intézkedés jutszi-k közre a .drá­gulás hekövetkűzésiében. De úgylátszik. nemcsak az élet drágításában van szerepe a hatóságunk, hanem -a halál megdrágításában ín. A közegészségügyi ügyosztály -elpaunszolja, hogy a bmlai temetőkben az elhaltak hozzátartozói csak a parcellák -eilscí soraiban lévő sírhelyeket vásárol­ják. A farkasréti és a budai temetőben emiatt ál­landóan új parcellákat kell nyitni es az a helyzet, hogy a parcellák első és másocüt; sorai hamar he­teinek, ellenben a többi sorok nagyrészt üresen mu­rádnak. Senki sem sfceret sírok között botorkálni, ide­gen sírok fellett járkálni és ezért idegenkednek a belsőbb sírhelyek vásárlásától. Hatósági szempont­ból ez a helyzet tarthatatlan, mert ha nem egyszerre telnek meg a sírparcellák, ez azt jelenti, hogy év­tizedek múlva a parcellák kiürítése sem történhet «gyi dobén. Lassan kint az egész temetőterület azt a képeit fogja mutatni, hogy a parcellák csak köröskiiriil vannak bete­metve, ellenben a középen iirCgen állanak. Legutóbb megpróbálkoztak azzal, hogy kisebb parcellákat létesítsenek. Több utat építettek a terü­leten, miáltal a kisebb parcellák valamennyi sír­helye jobban m eg közelíti! etőhbé vált és ezekben a. parcellákban már nincs olyan nagy eltérés az első vagy távolabbi sorok között. ^ iszont ennek az a hátránya, hogy a sok ül elveszi a temetői erűdet jó­részét, tehát maga a temető kihasználatlanul marad, amellett a sok út fenntartása, gondozása rengeteg pénzbe kerül. A főváros most úgy határozott, hogy drágítással próbálja megakadályozni az első sorokban lévő sírhelyek kelendőségét. Javaslatot terjesztett elő a közegészségügyi ügy­osztály, mely szerint 50—JOÚ pengővel drágítanák az első és második sorban tévő sírhelyek árát. A farkasréti temetőben 700 pengőm omolnék az egyes és 1600 pengőre a kettős, sírhely árát az első sorban. A kettős sírhelyek árát 700 pengővel drágítják. Az óbudai temetőben egy jobb sírhely ára 550 pengő lesz. Feltűnő, hogy a II. osztályú sírhelyeknél a kis összeg ellenére milyen nagyarányú drágítást visz­nek véghez. A 35 pengős sírhelyet 25 pengőié, a. 10 pengőst 15 pengőre emelik, ami 50—75 százalékos emelkedésnek fedél meg. Sajgó Alfréd építőmester j Budapest, IX,, Üllői út 69. Telefon : 130-007 NÉMETH BÉLA építőmester magas- és mélyépítési vállalkozó lägt Budapest. III., Csatárha úi Építkezési vasanyagok vasgerendák, vasúti sínek, U-vasak, beton» gömbvasak, kokszkosarak és szádfalak Pick l. és Társánál, ^1. Klein Henrik V., Fáik Miksa ucca 11. Telefon : 128-167 Első Magyar' Üvegrauko és Cementárugyár Cégtulajdonos : RÜHL LAJOS Városi iroda: Budapest, VI., Ó ucca 5. szám. Gyár ; VI., Gömb ucca 20. Telefon : 310-652 Kovács János okleveles kőművesmester, építési vállalkozó j Tervez, épít, javít, alakít. Állványfa-kölcsönzés. j Budapest, XIV., Paskál-u. 20. Telefon 2-962-72. VALKO SÁNDOR építőmester Budapest, II., Lotz Károly u. 9. Telefon : 165-646 KALMÁR KÁROLY építőmester magas- és mélyépítő vállalata Budapest, VIII., iSámlorucca. 27. Telefon: 1-4 2 9 0 9 Miért kell a BeszUártnak kiili'ölclr Nem mondunk új dolgot, amikor megállapítjuk, hogy a neszkárt k v.dpttől fogva féltékenykedett; az autóbuszra, sőt ez a féltékenylkedés sokaik szerint egyenesen ellenségeskedéssé fajult. A helyzet csak akkor változott meg, amikor az autóbusz a Beszkárt igazgatása alá került. A fejlődéssel azonban nem lehet szembeszállni és kétségtelen, hogy a fejlődés útja nem a villamos, hanem az autóbusz felé mutat. El kellett ismernie ezt -a Beszkárt vezetőinek is, akik végre kiemelték a mostoha sorsból az autóbuszt. Nemrégen 30 új kocsira adtak megrendelést és most további 8 áj autóbusz szállítására kaptak megbízást a hazai gyárak. Ez a 8 újabb kocsi áprilisra I,-észen lesz, a nagy idegenforgalom ifié jé re tehál üzembehelyezhető. Városház] körökben azonban érdekes kulissza- titkot mesélnek e 8 újabb autobuszrendeléis magya­rázatául. Ismeretes, hogy a Beszkárt vezetősége né­hány hónappal ezelőtt javaslatot tett négy német gyártmányú emeletes autóbusz beszerzésére. Sok akadályba ütközött ez az előterjesztés. Nemcsak a vállalat igazgatósági tagjai lellenezték az emeletes . autóbuszok beszerzését, hanem a főkapitány is, aki közlekedési okokból emelt vétót az emeletes kocsik járatása ellen. De ellenezte a külföldi megrendelést az autonómia is, mely arra hivatkozott, hogy a hazai gyárak kifogástalan minőségű és teljesítmé­nyű ■ autóbuszokat tudúak készíteni, nincs tehát szükség külföldi importra.' Akkor a Beszkárt azt hangoztatta, hogy a hazai ipar egyelőre el van látva munkával a már kiadott autobuszrencleliéisek révén, ől importálnia autobuszkQcsikat ? újaid) szállítást a szükséges időre nem vállalnak és ■ezért ajánlatos a nagy befogadóképességű külföldi autóbuszok megrendelése.- Bizonyára sok tárgyalás folyt e kérdés körül a kulisszák mögött és e I á igya tásol,- eredménye az lett, hogy a magyar ipar újabb 8 autóbusz készíté­sére I,-ápolt rendelést, ugyanakkor azonban a Beszkárt vezetősége ragaszkodik a 4 kül­földi emeletes autóbusz megvásárlásához is. SÍI,eriitl a fökapitáinyt is álláspontjának megváltoz­tatására bírni és most már, bizonyos feltételek mel­lett, ő' sem «llenzi az emeletes autóbuszok járatását. Ilyen előzmények után tehát 8 hazai és í külföldi egységgel fog rövid időn belül újból bővülni a? autobuszpark, ami forgalmi szempontból kétségte­lenül igen örvendetes. Azt beszélik, hogy a külföldi autóbuszok megrendelésének ügyét nem terjesztik a szakbizottságok elé, hanem csal,- az ipar ügyi miniszter engedélyét kérik ki. Állítólag a fent ismertetett kompromisszum alapján az iparügyi miniszter is megadja, a négy ■külföldi emeletes autóbusz behozatalára az enge­délyt. Arra azonban kíváncsi a közvélemény, miért ra­gaszt,-ódnak olyan erősen a, külföldi autóbuszokhoz, amikor állandóan azt hangoztatták, hogy gazda­sági és forgalmi okokból az autobuszpark típusainak egységesítésére éis főleg hazai származására van szükség? . . . Az Adamy-ügy Rostagni Achilles főjegyző a Temetkezési Intézet élén Bégen keltett személyi ügy akkora vihart a vá­rosházán, mint az Adamy-ügy. Hetek óta foglalko­zik a nyilvánosság ezzel a botránnyá dagadt affér­ral, melynek, úgy látszik, csak első fejezete ért ve­get: Adum-y István községi temetkezési intézeti igaz­gató távozásával. Az ügy hullámai e meglepő elha­tározás után is tovább zajlanak és egyelőre nincs is kilátás a .felzaklatott kedélyek lecsillapodására. Adamy lemondása után is folyik az eljárás az igazolóválasztniány előtt az ismeretes összeférhetet­lenségi bejelentés dolgában, az üzemi választmány megbántva érzett tagjai is ragaszkodnak a teljes elégtételadáshoz, úgyhogy a bonyodalmak levezetése még jóidőre elhúzódhatik. A sajnálatos affér egyet­len szenvedő áldozata Adamy István, aki kénytelen volt kellően meg n,?m fontolt lépéseinek és megjegy­zéseinek következményét levonni és nyugdíjaztatá­sát kérni. Ennél súlyosabb következménnyel nem járhatott az összetűzés és nem voll még példa a fő­város törtéveiében, hogy fótisztviselő ilyen okból volt kénytelen oil hagy ni -pozícióját. Talán nem is került volna süt erre a súlyos elhatározásra, ha az ügy megmaradt volna az Adamy—Kubakovits-affjér keretei között, csakhogy az üzemigazgató vádasko­dásait folyton szélesebb körök ne- terjesztette ki, úgy­hogy végül, az üzenni választmány összességével és ezen keresztül az autonómia valamennyi pártjával került szembe. Annak ellenére, hogy Adamy István Szelídy Károly polgármester és Sala inon Géza tanácsnok, tehát köz-, vétlen feletteseinek bizalmát bírta, elhamarkodott elszólásaival a főváros vezetői nem azonosíthatták magukat és maguk is belátták, hogy a sajnálatos összeütközés levezetéséinek első lépése nem lehet más, mint az üzemigazgató lemondása. Ez meg is tör­tént. II úszeri szolgálat után mondott le Adamy István igazgatói állásáról. Tévesek azok a hírek, melyek szerint lemondása kapcsán végkielégítésre tartana igényt, ellenben igaz az, hogy szerződése alapján nyugdijat kap. Adamynak tanácsnoki rangnak megfelelő fizetése volt, melyhez még elég szép üzemi pótlék járult, te­kintve azonban, hogy mindössze 20 évi szolgálata van, nyugdíja nem éri el a havi .500 pengőt sem. Azt beszélik, hogy a lemondott üzemigazgató válla­latot fog alapítani, azt azonban határozottan meg­cáfolják, mintha kegyszorkereskedést nyitna, amit azért sem tenne meg, mert igazgatói működése so­rán a legélesebb harcban áttolt a kegyszer kereske­dőkkel. A polgármester Rostagni Achilles főjegyzőt, a közegészségügyi ügyosztály eddigi helyettes vezető­jét hízta meg a Községi Temetkezési Intézet igaz­gatói teendőjének ideiglenes ellátásával. Állítólag Rostagni néhány hónapig látja el az ideiglenes meg­bízatást és amennyiben megfelelően begyakorolja magát az üzem vezetésébe, úgy a polgármester, a. pártok hozzájárulásával, véglegesíti az igazgatói állásban. Többen ellenzik, hogy közigazgatási tiszt­viselő kerüljön az üzem élére és ezek — Ro'stagni főjegyző képességeinek és érdemeinek legteljesebb elismerési? mellett is —- amellett vannak, hogy a. megüresedett igazgatói állást belső szakemberrel, alkalmasint Tiry Gyula aligazgatóval töltsék be. Ez a személyi kérdés rövidesen eldől. A szürketaxi után a kéktaxi is megfiatalodik A szürketaxi vállalat népszerű és rokonszenves lépése, amellyel elhatározta koesiállományának lei- újítását és négy éven belül valamennyi szürke- taxinak modei'ii, új kocsival való kicserélését, lol- rázta a konkurrens vállalatot, a kéktaxi-iparosságot is. A kéktaxisok tudvalévőén valamennyien kisembe­rek, néhány kivételtől eltekintve, minden taxinak önálló tulajdonosa van. Ez a széttagoltság erősen érezteti gazdaságilag és jövedelmezőség szempont­jául a hátrányokat a kéktaxisokra nézve, mert a különállás folytán üzemüket nem tudják olyan taka­rékosan, racionálisan folytatni, mint a. nagyválla­lat. Több alkalommal tettek már kísérletet a kék­taxisok tömörítésére, hogy ezzel a kisiparosok elő­nyét szolgálják, de minden kísérlet, eddig hiába valónak bizonyult. Most azonban mégis sikerült a kéktaxisokat is gazdaságilag közös táborba tömöríteni, amennyiben az -ipartárstílat elhatározta egy szövet­kezel alakítását, amelynek céljia, hogy a kéktaxi- vállalkozást közös számlára folytassák. Az alapítandó szövetkezetei már bér is jegyezték a cégbíróságnál, biztosították a szükséges anyagi előfeltételeket is. A kéktaxisok megfelelő üzletrész- jegyzés ellenében lépnek be ia szövetkezet tagjai so­rába, A belépő tagok a szövetkezet vezetésére bízzák az■ egyidejűleg átadott autótaxit, illetve a belépő tagok a szövetkezetre bízzák rendszámuk felhasz­nálását. A legtöbben, mint alkalmazott sofőrök ke­rülnek a. szövetkezet alkalmazásába is, úgyhogy kocsijaikat maguk fogják továbbra is vezetni, a bevétel és kiadás azonban közös számlára történik. A megalakuló szövetkezetnek az a szándéka, hogy megfelelő hitelkeret igénybevételével, rövid idő 'alatt a kél,taxi autóparkot is modernizálja, felújítja, hogy méltó versenytársa legyen a szürke- taxinak. Közös garázst is bérelnek az üzemfenntar­tási költségek csökkentése érdekében. Ezidőszyi'iut a kéktaxikat hét különböző garázsban tárolják és ez a decentralizálás lényeges többköltséggel jár. A tárgyalások egy nagy központi garázs bérlete, vagy létesítése érdekében szintén megindullak.

Next

/
Thumbnails
Contents