Független Budapest, 1938 (33. évfolyam, 1-49. szám)

1938-05-04 / 18. szám

Budapest, 19)58 május 4. Független Budapest 3 Külön katonai ügyosztályt állítanak iel Átcsoportosítás a városházi ügyosztályok körében követni fogja az ügykörök további új beosztása. Húsz év alatt 200.000 pengővel járul hozzá a főváros a szigeti szabadtéri színpad építési költségeihez A Közmunkatanács kezdeményezésére és áldozat­készségéből a Margitszigeten valósul meg a modern budapesti szabadszínpad. A munkálatok már befeje­zéshez közelednek és a jövő hónap végén Budapest­nek ez az új művészi létesítménye megkezdi működé­sét. A szabadszínpad építési költségeihez és fenn­tartási költségeihez a főváros is hozzájárul. Ez ügy­ben Szendy Károly polgármester a következő előter­jesztést teszi a legközelebbi közgyűlésnek: A salzburgi ünnepi játékok világraszóló sikere nyomán néhány esztendeje nálunk is állandóan kisért a. szabadtéri színielőadások és hangversenyek gondo­lata. A tatai vár, Vajdakunyadi udvara, a Szenthá­romság tér, a szegedi Dómtér volt a színhelye azok­nak a kísérletezéseknek, amelyek közül eddig csak a szegedi rendezés tudott komoly sikert 'felmutatni. Budapesten szabadtéri előadások rendezésére alakal- mas teret, vagy udvart alig lehet találni. A szabad­téri színpad helyének megválasztásánál döntőfontos­ságú tényező, hogy a színpad könnyen megközelíthető és mégis a forgalmi zajtól védett helyen épüljön. Ennek a két, bizonyos mértékben egymással ellenté­tes követelménynek Budapesten a Margitszig-et felel meg legjobban. Ez a felismerés indította a Közmun­katanácsot arra, hogy a Szigeten építse fel a szabad­téri színpadot: — A Közmunkatanács még a múlt hónapban ér­tesített arról, hogy a terveket elkészítette és az épít­kezésihez hozzákezdett. A tervek alapján összeállított költségvetés azt mutatja, hogy a színpad és a nézőtér felépítése és berende­zése, az igényeknek szerény mértékre való szorításával is, 300.000 pengőt meghaladó költ­séggel jár. Ezt az összeget a Tanács végleg be nem fektetheti, előlegezni azonban hajlandó, az esetben, ha annak törlesztésére az érdekeltek, többek között az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal és a kultuszminisz­Legújabb férfikalapok nyakkendők, kesztyűk ■ IV., Apponyi-tér5 *ÜB!Í35^íüSS2 f 184-334 térium kötelezettséget vállalnak. Az átirat a főváros Tészéről húsz éven át évi 10.000 pengőben jelölte meg azt az összeget, amely, a többi érdekeltség hozzájárulását is feltételezve, a befektetési költségek amortizálására elégségesnek mutat­kozik. — A Közmunkatanács tervét a fővárosnak idd- genforgalmii szempontból, örömmel kell üdvözölni. A mi éghajlatunk alatt a nyár folyamán zárt helyen színházi előadásokat és hangversenyeket rendezni nem lehet. így külföldi vendégeink éppen az idegen- forgalmi idény alatt nélkülözni kénytelenek azt a szórakozást, amellyel a magyar zenei és színházi kultúra szolgálhatna számukra. Ezért a főváros ide­genforgalmi érdekeinek figyelembevételével javas­lom, hogy a Közmunkatanács által kért hozzájárulást a közgyűlés adja meg. A 10.000 pengős évi hozzájárulási összeg az Idegen- forgalmi Hivatal költségvetésében a »Júniusi ünnepi hetek támogatása« címen rendelkezésre áll. Ezt az összeget lehet már a folyó évben is erre a célna engedélyezni és a következő 19 évben ugyan­csak ezen a címen van lehetőség a kért amortizáció fizetésére. Hl a «/ t ■ központi fűtés-, szellőztetés-, WpOOplU K Á rill V vízvezeték-, csatornázás-, für- VTUÜÜUlj IXUIUIJ jg. £s egészségügyi berendező Budapest, V., Mária Valéria-u. 19 — Tel. 182-885 Dehmal zongora pianínó — harmonium Magyarország legnagyobb keresztény szakvállalata Budapest, VIII., Rákóczi>út 19 Eladás — Vétel — J avítás — Csere. — 50 éves cég I RISOVSZKY KÁROLY ■ szobrász, sírkő- és ópületmunkák kőfaragó ipartelepe saját telepén ííSÖ KISPEST. ÚJ í EM ÚT ÓN ÉL J ítégúta van szó arról, hogy a városházi ügyosz­tályok ügykörét átcsoportosítják: a mai beosztás nem felel meg az adminisztrációs követelményeknek. Erre most már tényleg sor is kerül és lehetséges, hogy az első lépést rövidesen további rendelkezések kö­vetik. A polgármester elhatározta, hogy külön ügyosztályba sorozza a katonai és lég­védelmi ügyköröket. Az illetőségi ügyosztály munkaköre ugyanis az utóbbi időkben annyira meghatványozódott, hogy egy vezetés alatt ma már lehetetlen zökkenő nélkül intézni az illetőségi, közjogi és katonai természetű ügyeket. Az illetőségi fronton még hosszú ideig óriási munkatorlódásra lehet számítani. Az új vá­lasztójogi törvény is szaporítani fogja a közjogi ügyosztály feladatait, elsősorban az új választói név­jegyzék összeírása miatt. Feltétlenül szükséges tehát az ügyosztály tehermentesítése, amit a katonai ügyek i elvonásával oldanak meg. Felállítják az önálló katonai ügyosztályt és ennek hatáskörébe utalják a közművelődési ügy­osztályból a légvédelmi ügyeket is, miután a légvé­delem amúgy sincs semmiféle kapcsolatban a köz- művelődési adminisztrációval. Lehetséges, hogy az új ügyosztályba sorozzák a tűzoltóságot is, úgyhogy a felállítandó új központi ügyosztályinak valóban ha­talmas hatásköre lesz. A gyakorlati közigazgatási vizsga letételének kötelezettsége nyomasztóan hat a fiatal tisztvise­lőkre. Azok, akiket erre a vizsgára köteleztek, több­hónapi nehéz tanulással készülnek az életük további sorsát eldöntő vizsgára és még a legkiválóbbak se bizonyosak benne, sikerrel esnek-e át a komplikált vizsgán. Érthető, ha tisztviselői körökben nem nép­szerű ez az intézmény. Már az illetékes tényezők is gondolkodnak azon, hogyan tudnák megkönnyíteni, szűkebb keretek közé szorítani a vizsgálatokat. A napokban tartotta az Országos Gyakorlati Közigazgatási Vizsgálóbizottság teljes ülését, me­lyen ez a kérdés szóba került. Tomcsányi Kálmán államtitkár, Mártonffy Károly miniszteri tanácsos, Ladik Gusztáv államtitkár, Harrer Ferenc ny. alpol- I gármester, Vargha Imre, a legfőbb állami számvevő- szék elnöke, Blaha Sándor államtitkár, Weiss István ny. OTI vezérigazgató és Felkay Ferenc tanácsnok szólaltak fel a teljes ülésen. Tomcsányi Kálmán mutatott rá azokra a pana­szokra, melyek a vizsgák, illetve a vizsgáztató bi­zottság ellen hangzanak el. Szerinte ezek a pana­szok legtöbbször olyanoktól származnak, akik teljes felkészültség nélkül jelentkeznek vizsgára és így az- sikertelen. A vizsgabizottság mégsem hagyhatja figyelem nélkül a kérdést és néhány komoly észre­vétellel érdemben is foglalkoznia kell. így többek kö­zött foglalkozott azokkal az észrevételekkel, melyek szerint a vizsga anyagából az elméleti anyagot tel­jesen ki kellene kapcsolni. Ennek a kívánságnak a teljesítése, szerinte, lehetet­len, mert a tisztviselők gyakorlati szakismeretét, alapképzettségét az elméleti vizsga nélkül elbírálni lehetetlen. Kifogások merültek fel a vizsgáik időtar­tama ellen is. A szabályzatban megállapított maxi­mális háromórai időtartamot ötnegyedórára korlá­tozzák. Tomcsányi Kálmán úgy véli, hogy a gyakor­lati közigazgatási vizsga akkor töltené be teljesen hivatását, ha oktató jelleget kapna. Ezt úgy valósít­hatnák meg, ha a j'elölt hibás felelete esetén a cen­zor megadná a helyes választ, amiből a jelöltek okulnának. Harrer Ferenc szerint a jelöltek átlagban nem ütik meg a szabályzat követeléseit. Az általános vizsga közjogi és közigazgatási jogi részében isme­reteik nem emelkednek ki az egyetemi vizsgák kere­téből, a jogszabályokat kevéssé ismerik. Közigazga­táspolitikai ismereteik sincsenek, a törvények indo­kolását nem olvassák. Nagyob eredmények inkább a magán- és büntetőjogi ismeretekben való gazdagodáis i terén könyvelhetők el. Ennek oka, hogy a jelöltek- I A közművelődési ügyosztályba akarják áthelyezni az odakívánkozó intézményeket, így az Allatkertet, a cirkuszokat, esetleg a vigadókat is. Ismét foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy visszaállítsák az ipari és közgazdasági ügyosztály önállóságút, amire szintén nagy szükség van. A köz­lekedési, valamint az ipari és közgazdasági ügyek külön-külön is olyan iniagyjelentőségűek és olyan nagy feladatok elé állítják a hivatalos apparátust, hogy a tornyosuló problémák nem intézhetők egysé­ges vezetés mellett. Egyelőre csak a katonai ügyosztály önállósítá­sára kerül sor. Értesülésünk szerint a felállítandó új ügyosztály élére is tanács­nok kerül, hogy valamennyi központi ügyosztály tanácsnoki ve­zetés alatt álljon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tanácsnoki állások számát szaporítanák, hanem az egyik kerületi tanácsnokot fogja a polgármester visszahívni a központba és az új ügyosztály élére ál­lítani. Ez esetben új kerületi elöljárói megbízatást kap az egyik soron lévő főjegyző. Al*21 7a|IÁI1 mükönyvkötészete Budapest, L(l2^lfl ti ibtriltlll vili, Eszterházy-utca 20. Telefon: 136-911 Alapítva: 1910 GYÁRT: Irodai újdonságokat. Reklám tömegcikkeket. Zseb- és irodai állónaptái különlegességeket. Telefonkönyv védőtáblákat, noteszeket, üléses foto-albumok állandóan raktáron. Bel- és külföldi referenciák nek nem áll rendelkezésükre megfelelő tanulási esz­köz, a hivatalvezetők nem nyújtanak számukra meg­felelő útmutatást, végül nincs irányítás a vizsga szellemére nézve. Úgy gondolja, hogy a szakvizsga ezentúl kizárólag olyan jog­anyagból történnék, melynek tárgykörében a jelölt már működött. Szükségesnek tartj'a, hogy a vizsgára kötelezettek részére évenkint néhánynapos tanfolyamot rendezze­nek, melyen az érdekeltek a kívánt joganyag és a vizsgáztatásnál követett irányelvek tekintetében tá­jékoztatást kapnának, Ladik Gusztáv, majd Felkay Ferenc tanácsnok szólalt fel ezután. Ez utóbbi Ladik Gusztáv javas­latával szemben fejtette ki a maga álláspontját. Ladik államtitkár ugyanis azt javasolta, hogy azt a tisztviselőt, aki az előírt közigazgatási vizsgát záros határidő alatt nem tudja sikerrel letenni, ha szociá­lis körülményei indokolják, hagyják meg ugyan a fogalmazási státusban, de ne bízzanak rá fonto­sabb, önálló elhatározást igénylő ügykört. Egyúttal korlátozzák előmenetelét azzal, hogy megállapítják számára azt a legmagasabb fizetési osztályt, melyet méltányoságból, elérhet. Felkay Ferenc tanácsnok hangoztatta, hogy ez nem vihető keresztül, mert a közigazgatásnál nincs olyan ügykör, mely bizonyos önálló intézkedéssel ne járna. De ettől eltekintve se lenne méltányos, az egyenlő elbánás elvébe ütköznék az, ha a nyilván kisebb ké­pességekkel rendelkező tisztviselő megmaradna a közigazgatás vezérkarát jelentő fogalmazási szakon, abban az esetben is, ha a megkívánt elméleti és gya­korlati képesítéssel nem rendelkezik. Ilyen esetben vele szemben éppúgy folyamatba kellene tenni a kényszernyugdíjazási eljárást, mint azokkal szem­ben, akiknek állása létszámrendezés, vagy hatósági intézkedés során megszűnik. Épp ezért azt jávasolta, mondják ki, hogy azt a fogalmazási tisztviselőt, aki az előírt határidőn belül a közigazgatási vizsgát siker­rel letenni nem tudja, hivatalból szabály­szerű végelbáuás alá kell vonni, amennyiben egy éven belül képzettségének megfe­lelő más állásban elhelyezkedni nem tud. Nagy fon­tosságot tulajdonít a vizsgát megelőző tanfolyamnak és tankönyveknek is. Utalt a fővárosnál kísérlet­képpen bevezetett közigazgatási tanfolyamokra, me­lyek igen szép eredménnyel jártak és megkönnyítet­ték az érdekeltek számára vizsga letételét. Skriván F Értesülésünk szerint ezt az átcsoportosítást Meg kell reformálni a gyakorlati közigazgatási vizsgát Különböző szakvélemények a vizsga anyagáról és a képesítés eredményéről StauB az elecjfátió SSudapvőt őzaüéia

Next

/
Thumbnails
Contents