Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-10 / 10. szám

Budapest, 1937 március 10. Független Budapest 5 Parkotthon névre keresztelik a FANSz új hatalmas társasépítkezését Milyen lesz a Parkoíthon ? A Független Budapest multheti számában rövi­den ismertettük a FANSz égisze alatt induló nagyszabású új társasházépítkezést. Megszereztük ennek a kolosszális tervnek a rész­leteit is, úgyhogy ennek nyilvánosságra, hozatalával kielégíthetjük azt a nagyfokú érdeklődést, mely a szokatlan arányú építkezés iránt köztisztviselői kö­rökben megnyilvánul. Előrebocsátjuk, ho,-gy a ma- gánépítési bizottság legutóbbi ülésén már foglalko­zott az üggyel, de egyelőre nem döntött a kérdéses terület eladásáról. A bizottság ugyanis előbb besze­rezni kívánja a FANSz közreműködésével korábban épült társasházak adatait és tudni kívánja, hogy ezekbein a tár&askázakban ténylegesen hány városi, illetve állami köztisztviselő lakik. Annak idején a főváros azért engedte át lényegesen a forgalmi áron alul a FANSz társasházak építése céljára a városi tel­keket, hogy a köztisztviselők örökáron való hozzá­jutását elősegítse. Most tehát meg- akarnak győződni arról, hogy túlnyomórészt köztisztviselők laknak-e ezekben a társasházakban. Ettől függetlenül a magánépítési bizottság igen alacsonynak találta a négyszögölenkénti 100 pengős árat, melyet az illetékes ügyosztály a »Parkotthon« épít­kezésére kiszemelt Szent Imre herceg úti telek­komplexumra javasolt. A rendelkezésünkre bocsátott ismertetés szerint a Parkotthon 400 tisztviselőcsaládnak lesz otthona. Négyemeletes, lapos, parkozott tetejű palotákból állanak, az épületek előtt tágas élőkért, mögöttük nagy park, az épületek között strandfürdő, bennük fedettuszoda, klubhelyiség és minden modern ké­nyelmi berendezés. A telek a Gellérthegy déli lejtő­jén, a Szent Imre herceg útján fekszik, a Horthy Miklós körtér szomszédságában. Miután a telek ja­varészt még- nincs feltöltve, ez lényeges megtakarí­tást jelent majd az építkezésnél, mert megtakarítják a földkiemelést a szuterén és a. pinceitömb részére. A teleknek egyharmadrészét sem építenék be, kétharmadrésze élőkért és parkudvar maradna. Az épületeikben nem lesznek függő folyosók, hanem minden léposőházra 2 vagy I lakás kapcsolódik. Minden ilymódon kialakult háztömb külön uccai fel- járattal és felvonóval bír. Egy, kettő, három és négy­szobás, hallos lakások létesülnél;. Az épületben a következő közös helyiségeket és egyéb létesítménye­ket tervezik: A FANSz hivatalos helyiségei, a kelenföldi ka­szinó, díszterem, előadóterem színpaddal és Vetítő­kamrával, öltözőkkel, könyvtár és írószobák, nappali csecsemőotthon játszótérre], IBUSz iroda, bank és posltafiók, kávéház, vendéglő, tornaterem, uszoda, központi mosoda, garázsok, nagy központi csarnok. Részletesen leírja a tájékoztató az építkezés ki­vitelét, a lakások kiállítását. Az egész épülettömböt egy központi kazántelepről fűtik, mely egyúttal me­legvizet is szolgáltat. Minden lakás már az építke­zéskor fel lesz szerelve városi telefon és rádióveze­tékkel. A konyhából sziemétledöbóosiatorna nyílik. Hangsúlyozza az ismertetés, hogy a Parkotthon nem szövetkezeti ház, hanem az öröklakások az illető tulajdonosok nevére önálló tulajdonjogi telekkönyvi bekebelezést nyernek. Mindenki tehát csak a saját tulajdonát képezd telekrészért felelőig és nem az ösz- sz'eisségért. A bérbeadásra szánt üzlethelyiségek, klubhelyiségek stb. jövedelmiéi a lakásbirtokosok közös tulajdona. Ebből fedezik a központi fűtés és melegvízszolgáltatást. Szabó Lajos és Rimanóczy Gyula építészek készítették a nagyszabású terveket, melyek mielőbbi megvalósulást várnak. A főváros tiltakozik a borfogyasztási adó eltörlése ellen Évi ötmillió pengőnél több jövedelemkiesést jelentene az adó eltörlése A fogyasztási adók körül újabban ismét nagy mozgolódás indult meg. Időnként fel-feléled egy ilyen mozgalom, melynek célja valamilyen élelmicikk fogyasztási adójának mérséklése vagy eltörlése. A legújabb akció a borfogyasztási adót támadja és kereskedői, valamint gazdakörök egymás­sal összefogva próbálják ledönteni a borfogyasz­tást sújtó adóterhet. Néhány évvel ezelőtt hasonló kezdeményezés már jelentős sikerrel járt, mert ak­kor — mint ismeretes — a kormány deferált a követeléseknek és egyet­len tollvonással felére szállította le a bor- fogyasztási adót. Ez az intézkedés a községi háztartásoknál súlyos megrázkódtatást okozott. Egyedül a fővárosnál mintegy 6 millió pengő bevételi csökkentést jelentett a borfogyasz­tási adó 50 százalékos mérséklése. Ezt a tekintélyes jövedelemcsökkentést az állam sem­mivel sem pótolta és jórészt ez a jelentékeny kiesés okozza a fővárosi költségvetés deficites voltát. Most a megmaradt 50 százalékos borfogyasztási adó ellen folyik a nagy harc. Ez alkalommal a ke­reskedők állanak a küzdelem élén, azt állítva, hogy az adó eltörlése a, fogyasztás emelkedését vonná maga után. Ezzel a jelszóval sikerült megnyerniük az akció számára a bortermelői érdekeltségeket is, melyek szintén reménykednek az adó eltörlése nyo­mán a borfogyasztás növekedésében. Pedig- a tények nem igazolják az ilyen állításokat. Amióta a felére csökkent a borfogyasztási adó: nemhogy emelkedett volna, hanem inkább csökkent a borfogyasztás. Ezt mutatja a főváros bevételi előirányzata is, mely a borfogyasztási adóból évek óta állandóan csökkenő jövedelmeket irányoz elő. Ha a fogyasztási adó csök­kentése kihatással lenne a fogyasztásra, úgy ez a körülmény miár mutatkozott volna. Épúgy nem re­mélhető kedvező eredmény az adó teljes eltörlésétől sem. A főváros illetékes tényezője részéről a. borfogyasztási adó elleni akcióval kapcso­latban a következő felvilágosítást kaptuk: — A városházára már hetekkel ezelőtt beérkezett a különböző érdekeltségek memoranduma a borfo­gyasztási adó eltörlése ét.;'ekében. A mozgalom orszá­gos vonatkozású és így nemesak a fővárost, hanem az ország valamennyi városát, köziiletét érinti ez a kérdés. Meggyőződésünk, hogy ennek az adónemnek az eltörlése sem <i borárak olcsóbbodását, sem a bor­fogyasztás emelkedését nem vonná, maga után. Hite­les statisztikai adatokkal igazolhatjuk, hogy amikor 19 fillér volt egy liter bor után a fogyasztási adó, sokkal több volt a fogyasztás, mint ma, amikor csak 9.5 fillér adóteher esik egy liter borra. A gazdák, termelők sem jártak jobban, az adócsökkentés a bor­árakat sem olcsóbbította. Egyedül a közvetítőkereskedelem járt jobban, mert az adóleszállítás által keletkezett kü­lönbözeiét is nyereségként könyvelte el a maga számára. Ha a még megmaradt 9.5 filléres borfogyasztási adót is eltörölnék, ez is csak a kereskedelem hasznát nö­velné, nem pedig a termelőét, de a fogyasztó sem járna jobban, mert a múltak tanúsága ’szerint a köz­terhek mérséklése ritkán szolgálja a fogyasztók javát. A főváros természetesen a legélesebben tilta­kozik a borfogyasztási adó eltörlésének, vagy további mérséklésének még a gondolata el­len is. Az idei költségvetésben 5.2 millió pengő szerepel a borfogyasztási adóból várható bevétel címén. Ezt a jövedelmet a főváros semmiképpen sem nélkülözheti. A fővárosnak olyan sok és olyan terhes szociális kö­telezettségei vannak, melyek teljesítése a legnagyobb megerőltetést igényli pénzügyi téren. Ezeknek a fel­adatoknak a betöltése forog veszélyben ha a főváros jövedelmeit ismét megnyirbálnák, megcsonkítanák. Az állam eddig sohasem kárpótolt bennünket semmi­féle adóelvonásért, jövedelemcsonkításért, sőt ellen­kezőleg mindig újabb és újabb terhekkel sújtotta a fővárost. Ilyen körülmények között elképzelhetetlen, hogy bizonyos réteg-ek érde­kében, azok hasznának növeléséért a főváros több mint 5 milliós jövedelemforrását vonják meg. Mindenesetre résen leszünk és minden erőnkkel meg­akadályozzuk, hogy a borfogyasztási adó eltörlésé­nek gondolata továbbra is aktuális maradjon. Üj márka! GÚLA írógépszalag Kitűnő minőség — olcsó ár I Bevezetési ára 1.50 Kérje a készítőnél : Veiss László, VI., Szinyei Merse u. 25 Telefons 119-249 Házhoz küldjük! A főváros Kőbeszerzése Mi a bányáK álláspontja Mint ismeretes, a polgármester a i. évi 'kő-beszer­zési versenytárgyalást megsemmisítette és ebben a tárgyban március 12-ére szükebb körű új verseny- tárgyalás megtartását rendelte el. Ebben a tárgyiban Király Kálmán tanácsnok, az Üt- és Csatorna építési ügyosztály vezetője is nyilatkozott. A kérdésnek általános és elvi jelentő­ségénél fogva igyekeztünk a kőbánya-iparnak felfo­gását is megismerni. Érthető, hogy az egyes érdekelt vállalatoknak vezetői nagyon tartózkodóan viselkedtek és utaltak arra, hogy mint a székesfővárosnak szállítói ezen viszonyuknál fogva a kérdést csakis a legnagyobb tárgyilagossággal kezelhetik, mert teljes bizalommal viseltetnek a székesfővárosnak e kérdésben illetékes tényezői iránt. A legtöbb vállalat évtizedek óta dol­gozik a főváros részére és azért minden reményük megvan arra, lliogy a fennforgó incidens olymódon fog megoldódni, amely úgy az egyes vállalatok, mint a székesfőváros érdekeivel összeegyeztethető. Általában utalnák .arra, hogy az áremelések mértéke lényegesen alatta ma­rad a munkabéremelkedés mértékének. Téves, hogy egy 15—■20%-os béremelés az eladási árban legfeljebb 1—2%-ig jelentkezhetne, mert a kőnek kitermelése, a bányafalaknak -kitisztítása, a kőfejtés és esetleg robbantás, a kőtömbök aprítása, a meddő anyagnak fcicsillézése, a köveknek -burkolati kőre való feldolgozása, a feladó állomásra való le­szállítás, vagónbarákás, mind kézi erővel végrehaj­tott munka, úgy hogy -még -az ,árvizsgáló bizottság is (hivatalosan megállapította, hogy a kő értékének legalább 70%-a munkabérből áll. Ha már most a munkábérem-elést -annak leg­kisebb megállapítható mértékével, 15%-kai vesszük számításba, akkor tulajdonképpen -a kész árunak 10.5%-fcal kellene árban emelkednie. A tényleges hely­zet az, hogy a béremelés, különösen a szakmunká­soké, meghaladta a 15%-ot, -a megsemmisített ver­senytárgyalásban végeredményben mutatkozó drá­gulás pedig lényegesen alatta mara-d az előbbi átlag­nak. A vállalatok maguk sem tudják még, hogy a f. hó 12-i szűkebbkörű versenytárgyaláson milyen aján­latokat fognak benyújtani é-s bizonyos, hogy a megsemmisített határozat az ipart teljesen váratlanul érte. A magunk részéről teljesen méltányoljuk a fel­vetett kérdésnek nehézségeit és nagy horderejét. Amikor a pécsi rminkássztrájknalk borzalmas kilen­gései hátterében megállapítható, hogy a fő élelmi­szeráraknak n-agy mértékű drágulása -következtében a munkások megélhetési viszonyai nagyon meg­nehezültek és így a béremelés szükségességét aligha lehet tagadásba venni, ezzel velejár -az is, hogy bizo­nyos mértékig el kell ismernünk a vállalatok állás­pontjának jogosságát, hogy a megdrágult munkabért az áru eladási árában kifejezésre juttatják. A lényeget abban látjuk, hogy a drágulás mér­tékét nem szabad a jelen viszonyok között tovább fokozni, mint amennyit a munkabérek emelkedése szükségessé tesz, mert az ez irányú kísérletek a gaz­dasági életre nagy mértékben romboló hatással lehet­nek. tlegmjilla f^eSZlllŐ új vezetés! ii u 11 v á R o s étterme ^OP4>^ Nikopáll Nikopáll szipkában betéttel dohányozzon, ÓVJA ­mert az egészségére ártalmas nikotin, pyridin, kátrány, gyanta stb, származékok nem jutnak a szajba és a tüdőbe. Minden dohány tőzsdében kapható. 1 szipka és 5 darab betét ára 1.50 P. 10 darab betét külön 1.60. Egy betéc 40 cigarettára elegendő! Gyártja és forgalomba hozza: „Nikopáll“ k. f. t. aSKTWSttSg

Next

/
Thumbnails
Contents