Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-10 / 10. szám

6 Független Budapest Budapest, 1937 március 10. KÖZGAZDASÁG — VÁLLALKOZÁS Megfelelnek-e az útépítési feltételek a közszállítási szabályzat előírásainak Mit mond Borlay Károly ipartestüieli elnök Az útépítési vállalkozók köréiből mind sűrűbben hangzanak el észrevételek a székesfővárosi útépítési feltételek alkalmazása ellen. Sérelmezik a kiírást magát is, de sérelmezik az elszámolás módját is. Szükségesnek tartottuk ezért az ipartfestület- elnöké­hez fordulni, hogy az útépítő vállalkozók általános megmozdulásáról tiszta képet nyerhessünk. Borlay Károly ipartestületi elnök az alábbiakban foglalta össze az ipartestület sérel­meit: A tag'ok panasza valóiban fennáll és erről nyilat­kozni igen nehéz, mert egyrészt a fővárosról, mint legnagyobb munkaadónkról van szó, másrészt mint magam is vállalkozó ember, a kérdés megvilágítá­sánál kényes helyzetbe kerülök. Miután azonban az elnöki pozíció erre kötelez s főleg’, mert a sérelmek tényét ipar testületünk legutóbbi elöljáróság! ülésén, alapos tárgyalás után, egyhangúan igazolni voltunk kénytelenek,, nem a vállalkozó szólal meg, hanem hivatalos állásfoglalásnak adom meg tárgyilagos képét. Általánosságban meggyőződtünk arról, hogy az útépítési ügyosztály igen-igen gyakran tel­jesen egyoldalúan kezeli a vállalkozókat, alapos indokaikat sokszor nem veszi figyelembe. A munkák kiírásakor már nyoma van ennek a szellem­nek — célzok itt az egységárak egyoldalú megálla­pítására — mikor is a vállalkozó kénytelen már előre elfogadni a főváros azon kikötését, hogy bár­mily komplikált isi egy útépítés, bármennyire is nem kalkulálhatók bizonyos körülmények a közművek munkálataival kapcsolatosan, mégis az egységárakat a főváros által mondhatnám egyodalúan megállapí­tott útépítőegységárjegyzék szerint és azzal arány­ban van joga a fővárosnak megállapítania, a vállal­kozó beleegyezése nélkül. A fővárosnak ez a ténykedése szerintünk nem felel meg a közszállítási szabályzat 38. §-ának, ) hiszen minden jogunkról mondhatni előre kénytele­nek vagyunk lemondani. Persze ez a felfogás vonni azután, végig a végszámlák elbírálásánál is. Ezeket a sérelmeket tárgyaltuk legutóbb és ennek eredmé­nyeiként kértük az iparügyi minisztérium elvi dön­tését, a belügyi kormányzat megerősítésével. Még le sem csillapodhatott az elkeseredett hangulat, máris A vállalkozót tényleges károk érik és a főváros mégis kénytelen, — ha hosszú huza-vona után is — a vál­lalkozó kárát elismerni és fizetni. Ilyen és hasonló A kerületi útkövezési és karbantartási munkákat az ügyosztályi javaslat és a szakibizottsági vélemé­nyezés alapján ia múlt héten már vállalatba adta a polgármester. E héten pedig az aszfalt karbantartási munkálatok szerződéseinek megkötésére kerül a sor. Amíg a kövezési munkákat a főváros a legnagyobb megosztással adja ki és kerületenkint más-más vál­lalkozóra hízza a feladatot, addig az aszfaltozási munkáknál más a rendszer. Tavaly is több kerület jutott egy-egy vállal­kozónak, most szintén ilyen alapon történik a megbízás. Az aszfaltozási munkákra, mint ismeretes, 11 cég pályázott. Akadtak köztük jelentős árengedményt nyújtó vállalkozók, mások nagyobb’ mértékű felárat kértek. E két végletet az útépítési ügyosztály irreá­lisnak minősítette. Figyelembe vette ezek után a vál­lalkozó megbízhatóságát, az ajánlatok viszonylagos olcsóságát, egyben tekintettel volt a munkamegosz­tás lehetőségére. Az egyik vállalkozónál — Korek E.-nél —■ figyelembe vették a cég kisiparos jellegét. E szempontok alapján Király Kálmán tanácsnok azt a javaslatot sérelmek fordultak már eddig is elő, vannak még most is elintézetlen ügyek s amint értesülök. a főváros egyoldalú megállapításainak foly­tatása több esetben pereskedés lesz. Ezt a felesleges költséget a főváros igazán elkerül­hetné azáltal, ha a vállalkozókkal már az útépítés folyama alatt tárgyilagos bírálattal a közszállítási szabályzat határoz,mányai szerint megállapodna. A vállalkozók számára még- a biztos . kimenetelű per sem kedvező, éppen ezért intézményesen kívánjuk ezeket a kérdéseket rendezni. Bemutattuk az új ki­írások szövegét az iparügyi minisztérium illetékes tényezőinél s ennek folyományaként ismételi bead­ványunkban kérjük a kiírási feltételek módosítását, egyben Budapest székesfőváros polgármesterénél is i részletesen fogunk mindenre kitérni. terjeszti elő, hogy a kerületi aszfaltozási mun­kákat nyolc cég között osszák meg. így csak két vállalkozó kap két-két kerületet, a töb­biek egy-egy kerület aszfaltkarbantartására kapnak megbízást. A javaslat szerint a Bitumen Útépítő Bt. kapja az I. kerület karbantartását 1 százalék enged­ménnyel, Biehn János Rt. két kerülethez jutott, a II. kerületet 1 százalék, a IV. kerületet 2 százalék en­gedménnyel fogja karbantartani. Ugyancsak két ke­rületet kap a Magyar Aszfalt Rt., mely a III. és XI. kerületekre kap szerződést 6—6 százalék engedmény­nyel. A Hirsch Mihály Rt. az egy körzetnek számí­tott V. és XIII. kerületekben végzi az aszfalt ja vitást 2 százalék engedménnyel. A Neuchatel Asphalt Co. a VI. kerület karbantartására kap szerződést 1.25 szá­zalék engedménnyel. A Neophalt Iparvállalat Kft. a VII. kerületi aszfaltkarbantartáshoz jut a hivatalos egységáron. Korek E. a VIII. kerület aszfaltjavítását fogja végezni 3 százalék felárral. Ez az egyetlen fel­áras ajánlat, melyet a főváros elfogad. Helvey Tiva­dar pedig a szintén egy körzetnek számított IX., X. és XIV. kerületek aszfaltjavítását kapja 5 százalék árengedménnyel. A fővárost és a vállalkozókat egyaránt kielégíti az idei útkarbantartási versenytárgyalás eredménye. Nagyszabású útépítések uccaszéiesiáésefc, úfw&naEah áiéplfése — Csaiomázzáh az óbudai új hivezeiő tinim Kik kapják az aszfaltkarbantartási munkálatokat Nyo!c vállalkozó Mozi osztják fel a 14 kerületet új sérelem tárgyalása kerül sorra. Pénteken fogjuk tárgyalni a legújabb kiírások újabb kikötéseit. Űj útépítésnél ugyanis a földmunka elvégzése után,, a különböző közművek — gáz-, víz-, csatorna és víznyelő1 építések — munkálatai kerülnek sorra. Természetesen itt szó sem lehet előre megállapított programok betartá­sáról, tehát olyan körülmény bekövetkeztével kell ! számolnunk, mit kalkulálni még csak hozzávetőle.- gesen sem lehet. Ez a körülmény nem lehet a fő­város szempontjából sem előnyös, mert ha a vállal­kozó ezt bekalkulál ja, egyben védekezik ,az útépítő­egységárak önkényes beállítása ellen. S ritt érheti a fővárost olyan meglepetés, — éppen előbb emlí­tett táblázat önkényes alkalmazása folytán — ami ellen nem, tud védekezni, mert a jogi alapot elvesz­tette. Az új kikötés ugyanis azt mondja: »vállalkozó a közművek munkáival kap­csolatban Sem akadályoztatás, sem pedig más címen a fővárossal szemben semmiféle köve­telést vagy igényt nem támaszthat«. Megértjük, hogy a főváros védekezik a vállal­kozók esetleges túlkapásai ellen, ez mind a két fél­nek joga, — a kiíró hatóságnak kötelessége is — de ebben a formában nem alkalmazható. Miért ne le­hetne ezt a kérdést úgy megoldani, hogy egy külön költségvetési tételt iktassanak be, mely szerint' — »közművek munkái utáni munka fenntartás címén, egyheti munka akadályoztatás esetében átalányösz- szegben X pengő, vagy a munkabérek után Y száza­lék felül fizetés«. Ez a formája ki keli, hogy elégítse a főváros érdiekeit is és a vállalkozóis megnyugvás­sal veheti tudomásul. Végeredményben egy út meg­építésének költségei — tehát a közművek munkái is, valamint az ezzel járó esetleges többletköltségek is — munkabérből, fuvarbérből, anyagárból és rezsi- költségekből állanak. Ebből a költségből valamit — kizárólag a vállalkozó terhére — már előre beállítani nem lehet. Ilyen kikötéseket alkalmazni szerintünk nem lehet, mert ellenkezik a köz,szállítási szabály­zattal. Barna Márton épület- és műlakatos mester Budapest, Vili., Szerdahelyi u. 3. (Saját ház) Alepltáai év 1870. Telefon: 1-370-04 A Ferenc József rakparton, az Erzsébethíd és a Ferenc József-híd között néhány héten belül befeje­ződik az új személyihajóállomás építkezése. A tavaszi hajózási szezon már itt fog! lebonyolódni. Szükséges ezzel kapcsolatban a Ferenc József rakpart teljes átépítése és rendezése is. Ez az útvonal ugyanis most eléggé elhanyagolt állapotban van, nem egyenletes, a széles rakpart néni nyújt esztétikus képet. A tan­ítás útvonal legmélyebb szakasza 46 centiméterrel alacsonyabb az előírt árvé­delmi magassá g n ál. Múlhatatlanul szükséges tehát a Ferenc József rak­part tökéletes rendezése. A főváros útépítési ügyosztálya, elkészítette az erre vonatkozó terveket. Eszerint a rendezés során sem a házak felőli oldalon lévő gyalogút magassá­gát, sem pedig annak vonnlazását nem érinti. A rak­part közepére helyezik a villamossíneket, olyanfor­mán, hogy a két sínpár között 2.80 méter széles szigetperron létesül, melyet végig parkosnak, csak a vili a m o s m e g áll óh ely ek e n lesz betonozva. A pálya­testek is az úttesthez csatlakoznak, úgyhogy a két­irányú forgalom számára 10—10 méter széles két út­test áll majd rendelkezésre. A nagy forgalomra való tekintettel aluljáró is épül a Ferenc József rakpar­ton, mely a gyalogúttestet a villa in osm egál lohol] ycl köti össze. Nagyszabású útépítést hajlanak végre a Hegy­alja, úton, a Sánc ucca és a B erényi ucca közötti szakaszon. A balatoni és az. új repülőtéri forgalomra való tekintettel szükséges a Hegyül ja út kiszélesítése és rendezése. 120.000 pengőbe kerül ez a. munka, melynek során az út 19 méterrel fog kiszélesedni. A Fiumei útnak az Ér ucca és a Salgótarjáni út közötti szakaszát szintén rendezik. Ezen a szakaszon szintén kiszélesítik a Fiumei utat, melynek szélessége a rendezés után 49.30 méter lesz. Az útrendezést a, küszöbön álló OTI-kórház építése tette aktuálissá. Takarékossági okokból az Üllői út átépítése során kiemelt kőanyagot használják fel en­nél a munkánál, 50.000 pengőbe kerül a munka kivi­telezése. Egyidejűleg megkezdik az Üllői út átépítését, amit a Beszkárt-vágányok középre fektetése tett szükségessé. Három szakaszban hajtják végre ezt a tekintélyes közmunkát és ennek megfelelően három vállalkozó kap megbízáist az útburkolás végrehajtá­sára. A Ferenc körút és Viola ucca közötti szakasz átépítését Handl Gyula végzi, a Viola ucca és a Szvetenai ucca közötti szakasz burkolását Hirsch Mihály, a Szvetenai ucca és a Gróf Haller ucca kö­zötti szakasz átépítését pedig Bermann Miksa vál­lalta. Megkezdődik az óbudai új kivezető főút csa­tornázása is. Ez a tekintélyes közmunka négy szakaszban kerül kivitelre. A Zsigmond tér és a Bajka ucca között ifj. Halász Hubert, a Sajka, ucca és a Nagyszombat ucca között Klauber és Vajda, a Nagyszombat ucca és a Cserepes ucca között Hajnal Imre, a Cserepes ucca és Kulcsár ucca között Gravieser Albin építi meg a kivezető főút csatornáját. A Hungária Egyesült Gőzmalom február 25-én tartotta meg XXXIX. évi közgyűlését. A közgyű­lés az igazgatóság jelentését tudomásul vette. A Belvárosi Takarékpénztár Rt. dr. Héder La­jos cin öldösié vel tartotta 44. évi közgyűlését, amely az igazgatóság javaslatait egyhangúlag elfogadta és kimondta, bogy a múlt évben elért 323.1.32.38 P tiszta nyereségből 100.000 P-t a tartalék1-, 50.000 P-t az in­ga ' lanérték csők kenési túrta lék alap, 25.000 P-t a nyugdíj pénztár, 10.000 P-t a jóléti alapok javára« 138.132.38 P-t ©Kivitelre fordít. A választások során a lelépő igazgatósági, felügyelőbizottsági és választ­mányi tagpkat újból, Báni Balázst, Király Dezsőt, dr. Koszterszitz Józsefet, dr. Molnár Alfrédét, dr. Rónai Dezsőt, Rónai Miklóst a választmány új tag­jaivá megválasztotta’. Gschwindt-féle Szesz-. Élesztő-, Likőr- és Rum­gyár Rt. I© ihó 6-án megtartott közgyűlése 1936-ra részvényenként 40 P, hányadrészvényenként 8 P osz­talék kifizetéséi határozta, cl. A szelvények e hó' 8-tól kerülnek bevált ásna a) központi irodában '(IX., Ipar uccui 17.) s a Kereskedelmi Banknál. A Hungária Műtrágya-. Kénsav- és Vegyiipar Rt. iglazgatósiágii ülése megállapította az 1936. üzletév mérlegét és javasolni fogja az e hó 20-i közgyűlés^ inak, hogy az értékcsökkenési alapnak 750.000 P-ve'l, a kétes követelések tartalékalapjának 450.000 P-vcl való’ dotálása után, fennmaradó 257.395,53 P tiszta nyereséget — tekintettel a még folyamatban lévő gyárlkiibővíléseikre — az 1037. üzletemé vezettesse elő.

Next

/
Thumbnails
Contents