Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-24 / 8. szám

Budapest, 1937 február 24. Független Budapest 5 Mai helyén marad a restaurált belvárosi főplébánia templom Hosszú tárgyalások után végre döntöttek a bel­városi főplébánia templom sorsáról. Az illetékes té­nyezők javaslata alapján a polgármester elhatá­rozta, hogy a nagymulitú műemléket mai helyén res- tauráltatja és erre a célra a magasépítési ügyosztály költségvetése alapján 276.000 pengőt fordítanak. A polgármesteri előterjesztés részletesen foglal­kozik az ügy előzményeivel. Öt év óta tárgyalnak erről a kérdésről és ez idő alatt számos megoldási mód került felszínre. Lux Kálmán építészmérnök ve­zetésével folytak a templom falain az eredeti építé­szeti kiképzések feltárását célzó munkálatok. A Mű­emlékek Országos Bizottsága alapelvként megállapí­totta, hogy a restaurálásnál elsősorban a templom kon­zerválását kell szem előtt tartani és csak oly kiegészítések hajthatók végre, amelyek az előkerült leletekkel igazolhatók és amelyek az eredeti építési gondolat megértéséhez és az eszté­tikai hatás eléréséhez okvetlenül szükségesek. A ki­egészítésnek felismerhető módon kell történnie, amit az új anyag alkalmazásával biztosítanak. A restau­rálási program szerint elsősorban rendezik a szen­tély főfalfelületeit, a részben szükséges új kőkiegészí­tésekkel olymódon, hogy a gótikus templomrészek az eredeti kivitelhez hasonlóan kőhomlokzatot nyerje­nek. A csonka és csorba támpilléreket szintén ha­sonlókép restaurálják, kiegészítik a szentély gótikus ablakait, az oratórium főpárkányát az eredeti ma­gasságig süllyesztik le, újjáépítik a liozzáosatlakozó csigalépcsőt, Felöleli még a program a bárok hom­lokzatrészek tatarozását, a kutatások miatt levert vakolatok pótlásával, a főbejárati szoborcsoportozat és a szentély hátfalán lévő Flórián-szobor kőrészei­nek letisztítását, a hiányzó kőrészek kiegészítését és konzerválását. Nedvesség, ellen is szigetelik az épü­letet és rendezik a templom környékét. Mindezek a munkálatok 276.000 pengőt igényel­nek. Minthogy azonban a munkálatok egyidőben való végrehajtására az idei költségvetésben nem áll rendelkezésre megfelelő fedezet, elsősorban a leg­sürgősebb munkálatokat hajtják végre, hogy a temp­lom jelenlegi romjellegét megszüntessék. Különösen fontos a tatarozás végrehajtása a jövő évi eucharisz­tikus kongresszusra való tekintettel. A folyó évben 88.000 pengő értékű restaurálást eszközölnek, a hátralévő munkát 1938-ban és 1939-ben fejezik be. Szivacsbehozatali Áruház Budapest 1 6ElW Wr VI, Andrássy út 32, Tel.: 1-113-36 Szarvasbőrök, kefe- és seprőáruk. dJszöbÄ«®: reléai tárgyakban. Modern háztartási és testápolási cinkek­MAZZI LUIGI Sírkő- és márványarugyár Budapest. VII., Garay ucca 39 Telefon; 1-314-66 Alapítva 1865 évben TRAUB ÖDÖN SZIGETELŐ VÁLLALATA BUDAPEST, X., REZSŐ TÉR 3 Telefon: 1-411-65 = JUHASZ JÓZSEF elektro­technikai és gépipari karbantartó vállalata Búd apest, VII., Miksa ucca 17 Telefon: 14 17 73 Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Rt, Budapest, V, Arany János u. 25. Épitöanyagipari osztály Telefonszámok i 1-252-84, 1-252-80, 1-108-58, 1-153-32 Táviratcím : Salgókőszén, Budapest. CEMENTGYÁR: Lábatlan, Esztergom m. — Lábatlani „RE­KORD“ védjegyű nagyszilárdságú portlandcement. TÉGLAGYÁRAK: Nyergesujfalu, Eszfergotn m., Bpest, III, Szép­völgy u. 41., vasútállomás : Buda-Császárfürdő Bpest. Kőbánya, X, Gyömrői út 105., vasútállomás: Pestszentlőrinc. — Tömör fali tégla, íoklyukú tégla, válaszfal tégla, „Concentro 2“ födém tégla, mindenfajta hornyolt és hódfarkú cserép és gerinc cserép. MÉSZ ÜZEMEK : L ábatlan, Dorog. — Mészkő útépítéshez és ipari célokra, égetett mész, mészhydrát, praecipitált szénsavas mész, takarmánymész. Bögözi János. kádárüzeme Budapest, IX., Telepi u. 27. sz. (Ludovikánál) Telefon: 1430-77 r ...... , •jaJcu6/tu midit^Li c ici cl|J r\c* I j ­háival. Át alakításokat es javításokat a legpontosabban készit Budapest, Will-, Baross u. 69. Telefon : 1-430-71 Telep : Vili., Táncsics u. 4/A Primitív szalmazsák helyett vogyon szabadalmazott szalmamatracot. 50%-ot megtakarít és jól fekszik. Nem gödrösö- dik, áthuzata levehető. Prospektust küld POLLAK szalmaárugyár, Soroksár Fogyasztást odók. városi vámolt, építési engedélyen Három gegeníős szabálurenűeleí revízió aló herül Három nagy-fontosságú, pénzügyi természetű szabályrendelet vár rövidesen előterjesztésre a vá­rosházán. Revízió előtt állanak a fogyasztási adók, a városi vámok és az építési engedélyezési eljárá­sokkal kapcsolatos illetékek és díjak. A fogyasztási adók revíziójával ia főváros veze­tői azokat a bizonytalanságokat akarják megszün­tetni, melyek az adókivetés körül ma lépten-nyomon vitákra adnak alkalmat. A jelenleg érvényben lévő szabályrendelet ugyanis sok tekintetben lehetővé teszi, hogy bizonyos cikkek fogyasztási adóját kü­lönbözőképpen bírálhassák el, állapíthassák meg, és e tág keretek folytán sok a panasz. A főváros tehát úgy akarja módosítani a szabályrendelet rendelke­zéseit és olyan formában kívánja megállapítani az egyes cikkek után felszámítható fogyasztási adókat, hogy a jövőben félremagyarázásokra, téves kiveté­sekre többé alkalom ne legyen. A szabályrendelet módosításának tervezete már elkészült és legköze­lebb tárgyalás alá kerül. Az építési engedélyezési eljárások illetékeit és díjait már tényleges revízió alá vonják. A főváros műszaki adminisztrációját ugyanis a közeljövőben átszervezik, a személyzeti lét­számot szaporítják, ami a kiadások növelését vonja maga után. Ennek fedezetét akarja a főváros olyanodon előteremteni, ho'gy az engedélyezési és eljárási díjakat arányo­sítja. A legtöbb tételnél bizonyos díjemelés fog bekövetkezni, ami azonban az építési költségek mellett, az építtető részére nem jelent túlterhelést, hiszen az engedé­lyezési és eljárási díjak rendkívül alacsonyan van­nak megállapítva. A módosítást szükségessé teszi az a körülmény is, hogy a hatóság még több preci­zitással fogja eszközölni az ellenőrzéseket, ami első­sorban az építtető érdeke. A szabályrendelet pénz­ügyi vonatkozásait már letárgyalták és az új enge­délyezési és eljárási illetékek ügye néhány héten, belül az illetékes bizottságok elé kerül. A városi vámok dolgában nincs különösebb) vál­tozás. A főváros teljesen készen van a maga javas­latával és csak a főváros elleni hangulat lecsilla­podását várja, hogy a szabályrendeletet végre tár­gyalás alá bocsássa. Ügy volt, hogy Pest vármegye nagy tiltakozást rendez a főváros vám szabályrende­lettervezete ellen és már előzetesen felirattal for­dult. a kormányhoz, kérve a fővárosi szabályrende­let jóváhagyásának megtagadását. Ez a tiltakozás egyelőre elmaradt és előreláthatólag nem is kerül sor a helyzet to­vábbi kiélesítésére. A főváros megállapodik a társ­hatóságokkal és az összes érdekeltségekkel, úgyhogy a vámszabályzat revízióját békésen megvalósít­hassák. A karosszéria=gyártók elutasította a belügyminiszter 26 új autóbusz karosszériát rendelt a Beszkárt a Magyar Vágón- és Gépgyárnál A Független Budapest annakidején megírta, hogy a Beszkárt felújítani szándékozik az autóbusz- üzem kocsiparkját és e végből új karosszériákat rendelt a régi autóbuszokra. 26 új karosszéria készítésére szűkkörű pályázatot rendeztek, melyekre hét céget szólított fel ajánlattételre a Beszkárt. Legtöbbjük kartelszerűen egyforma árakat ajánlott és miután a győri Magyar Vágón- és Gépgyár volt a legolcsóbb, Beszkárt ennek a gyárnak adta ki a 26 autobusz- karosszéria készítését. A mellőzött cégek: Pilczer György és Társa, Me- tallo-, Autójavító- és Karosszériaüzem, Zupka Alajos és fiai, Ohrenstein és Koppéi, Nayy Géza autokarosz- szériagyár fellebbezéssel élt a döntés’ ellen a bel­ügyminiszterhez és a panaszhoz csatlakozott az Or­szágos Iparegyesület is. A panasz lényege az volt, hogy a Beszkárt nem Budapesti, hanem győri válla­latnak juttatta a több, mint 170.000 pengős köz­munkát, holott a fővárosnak elsősorban a budapesti munkanélküliség csökkentésére kellene törekednie és budapesti adófizető cégeket, iparosokat kellene mun­kához juttatnia. Fellebbezésükben azt is állították, hogy- a győri Vág óngyár azért volt olcsóbb, mint a budapesti vállalatok, mert könnyebb anyagot aján­lott, tehát az árak ilyen körülmények között nem adhattak alapot az összehasonlításra. A belügyminiszter az iparügyi miniszterrel egyetértőén megtárgyalta a panaszt és azt elutasí­totta, leiratában azonban elvi jelentőségű álláspon­tot is fejt ki. A belügyminiszter leiratában megállapította, hogy a Beszkárt a főváros részvénytársasági formá­ban működő üzeme, abból a minőségből kifolyólag ügyeit önállóan, a kereskedelmi társaságokra irány­adó jogszabályaik szerint intézi és a közigazgatás általános szervezetébe csak abban a mértékben kap- 1 csolódik be, amennyiben ezt az erre vonatkozó tör­vényes rendelkezések lehetővé teszik. Közölte to­vábbá, hogy ennek folytán a Beszkárt intézkedései, határozatai, rendes közigazgatási jogorvoslatokkal sem támadhatók meg, hanem amennyiben működése, eljárása és általában üzemvitele körében tett intéz­kedései bármely okból kifogás, panasz tárgyává tétetnek, úgy az üzemfenntartó főváros, mint a fel­ügyelet gyakorlására hivatott szerve, csak arra lehetnek jogosultak, hogy" a felmerült kifogásokat megvizsgálják és azok orvoslása iránt a már előbb érintett keretekben intézkedjenek. A belügyminiszter a budapesti karosszériagyártó cégek fellebbezését ilyen természetű panasznak tekintette és miután a Beszkárt igazolta a váUaiuibaadás helyességét, a belügyminiszter az iparügyi miniszterrel egyetér­tőén e döntés ellen nem tett észrevételt. A pestszentlőrinci szeméttelep kibővítésére 50 hold területet vásárol meg a Szemerebirtokból a főváros Hogyan modernizál a Köztisztasági Hivatal? A Köztisztasági Hivatal fejlesztési terveiről a közelmúltban már beszámoltunk. Egyelőre azonban bizonytalan, hogy mikor kerül sor e nagyszabású tervek végrehajtására, miután az új beruházási köl­csön felvételének időpontja kétségessé vált, már pe­dig a szóbanforgó beszerzések csak az új kölcsönből fedezhetők. A Köztisztasági Hivatal azonban, ennek ellenére felújítja az idén járműállományát, mely tényleg rászorul a felfrissítésre. Az idei költségve­tésben 250.000 pengőt vettek fel a köztisztasági jár­művek modernizálására, a leromlott régi autók ki­cserélésére. Ez. a 250.000 pengő olyan csekély összeg a szükséglethez képest, hogy a legnagyobb fokú kö­rültekintést igényli annak célszerű felhasználása. Az intézmény összes autói kicserélésre szorulnak, azok évtizedek óta vannak forgalomban, legtöbbjük háborút viselt alkotmány és valóságos csoda, hogy még mindig használatban vannak. A hivatal igazga­tósága a negyedmi Iliós hitelkeret, felhasználásúra igen takarékos programot tűzött ki. Az a terv, hogy használt autóvázakat vásárolnak össze mégpedig olyan gyártmányt, mely a köztisztasági szolgálatban a legjobban bevált. A használt alvá­zakra azután felszerelik a kiselejtezendő köztiszta­sági járművek felépítményét, tartanyait, úgyhogy ócska alvázból és ócska felépítményből te­remtenek »új« locsoló- és seprőautókat. Egészen új járművek beszerzésére aligha fog- telni a rendelkezésre álló kevés összegből. Még egy" érdekes tervvel foglalkozik a Köztiszta­sági Hivatal. A régen vajúdó szemétlerakodótelep problémájával kapcsolatban felmerült a pestszent­lőrinci telep kibővítésének gondolata. A szomszédos Szemere-birtokot értékesítik és a főváros is megvá­sárolhatná azt az 50 katasztrális hold területet, me­lyen most a szemétszállító vasút keresztül halad. A terület megvásárlásával sok kötelezettségtől is meg­szabadulna a főváros, úgyhogy ebből a szempontból is kívánatos a kérdéses területrész megszerzése. Eh­hez azonban több mint 730.000 pengőre van szükség. A főváros közegészségügyi és városrendezési ügy­osztályai egymás közútit már megkezdték a tárgya­lásokat a Szemere-birtok kérdéses területének kisa­játítása érdekében. Ha a háromnegyedül illiós fede­zetet biztosítani tudják, úgy a vásárlást hamarosan nyélb eütik.

Next

/
Thumbnails
Contents