Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-02-24 / 8. szám
6 Független Budapest Budapest, 1937 február 24. MI TÖRTÉNIK A VIDÉKI VÁROSOKBAN? ORSZÁGSZERTE Látogatás a Magyar Kender-, Len- és Jutaipar üjszegedi gyárában A trianoni határ elvágta Szeged városiét természetes piacától, megbénította a kereskedelmet, de legfőképpen az ipart. Szegeden ma alig van nagyipari vállalat. A megmaradt nagyipari vállalatok közt elsőnek a »Független Budapest« munkatársa a világviszonylatban is ismert »Magyar Kender-, Len- és Jutaipar« új- szegedi gyárát látogatta meg. A gyár 63 hold területen fekszik. Jelenleg 11(10 munkást foglalkoztat és szociális szempontból Szegeden egyetlen a maga nemében. Van csecsemővédő intézete, napközi otthona, ahol 2-től 6 éves korig foglalkoztatják és tanítják a kis munkásgyerekeket. A napközi otthonban 6-tól lí éves kórig komoly stúdiumokat kapnak, szakképzett tanerők célszerű tanítása mellett. Milyen isteni áldás azoknak a szülőknek, akik egész nap a gyárban dolgoznak és nem kell remegniük azon, hogy hol vannak most a gyerekek, mert ezt a Magyar Kender-, Len- és Jutaipar igazgatósága szociális gondolkodásával megoldotta. Külön orvosi rendelője van a gyárnak, lehetővé tették azt is, hogy az OTI orvos minden nap kiszálljon a gyár területére és rendelő órákat tartson. Napok kellenének ahhoz, hogy a hatalmas területet végig járjuk és hatalmas oldalak ahhoz, hogy mindazt, amit láttunk, megírhassuk. Csak annak a néhány órának az élményeit írjuk meg, amit Gellér Józsefnek, a gyár kiváló igazgatójának szíves engedélye folytán láttunk. Laikus el sem tudja képzelni, hogy milyen szorgos munkás kezeken kell keresztül mennie a fonalnak, vagy- a gyapjúnak, míg ruha lesz belőle. Első utunk az úgynevezett orsóterembe vezetett. Itt ezer és ezer kis orsó dolgozik és csavarja össze a fonalat, majd utána a vásznakat és szöveteket készéin szövő terembe mentünk, ahol számos szövőgép mintázza és gyártja a legdivatosabb női ruhaanyagtól kezdve a vásznon át egészen a lenzsákokig és jutaszőnyegig a textilipari cikkeknek hatalmas tömegét, minden elképzelhető viszonylatban. Jártunk a festő- és fonálkikészítő üzemekben, ahol éjjel-nappal megszakítás nélkül folyik a munka. Megtekintettük a külön épületben fekvő száraz kikéKétszáz éves a hódmezővásárhelyi Kokron-gyár A Független Budapest a1 sorozatos' vidéki városok látogatása alkalmából fölkeresi a város nagyobb iparvállalatait is, hogy azok mai helyzetét, gazdasági problémáját a nyilvánosság elé vigye. Hódmezővásárhelyen Magyarország együk legnagyobb iparvállalatát, Kökrön József és Fiai gyárát kereste fel. A gyárat Kökrön József dédapja alapította ezelőtt kétszáz évvel és a kis üzem napról-napra fejlődött, húsz munkásból öitven, ötvenből száz és ahogy a1 igyál’ szállt fiúról fiúra, úgy emelkedett a munkáslétszám is. Ma a Kokron-gyár Hódmezővásárhelyen 1100 munkással dolgozik. 'Gyártmánya országszerte ismeretes, a Kokron-gyár hozta forgalomba a híres Nor-Coe sapkát. Gyárt ezenkívül női selyemharisnyát, fürdő- trikót, pullovert, stb. Látogatásunk alkalmából beszélgettünk a vállalat egyik vezetőjével és tulajdonosával, aki a vidéki gyárak helyzetével kapcsolatosan a kiövetkezőket mondotta: — Amikor Gömbös Gyula felhívást intézett a nagyobb ipari 'vállalatokhoz, hogy munkáslét számait lehetőleg gyarapítsák, c felhívásnak úgy tettünk eleget, hogy az eddigi ötszáz munkáslétszámot ezeregyszázra emeltük. A termelés huszonöt százalékkal gyarapodott a százhúszszázalékos munkástöbblettel szemben. Gyárunk legnagyobbrészt belföldre dolgozik, de exportálunk külföldre is, különösen Németországba, Norvégiába és Svédországba. — Azt a nagy küzdelmet, amelyet a vidéki iparnak meg kellett vívnia, úgy tudtuk csak sikerrel megvívni, hogy elődeinktől nagy felkészüli séget és szaktudást örököltünk. Hogy milyen küzdelmei kell a vidéki iparvállalatoknak folytaim, mutatja kél adat. |KáIvíntéri Gyógyintézet Rt. I X., Ráday ut(a 2., II. kapu. Telelőn: 1-865-01 I Főváios. MABJ, Hangya stb. belegsegélyzók utalványaira H díjtalan kezelés. Idegesség, mozgásszervi megbetegedé~ H sek, koravénülés fáradékonyság stb. szakszeiű gyógyítása H Az összes legmodernebb gybgytényczőkkel felszerelve. ■ szító, adjusztáló és varrodai részt is, ahol felvonult a gyár gyártmányainak sokasága; a törülközők, pohártörlők, lepedők, női és férfi divatcikkek legkülönbözőbb kivitelekben és mintákban, ponyvák, sátrak, zsákok, futó- és szobasaőnyegek stb., stb., mind megannyi dessinben és színekben sorakoznak egymás mellett. A kenderfeldőlyozó-telep ugyancsak teljes üzemmel dolgozik. A gyár megtekintésének befejeztével beszélgettünk Gellér József gyárigazgatóval, aki az, egész gyárnak a lelke, mindössze két éve vezeti ugyan az újszegedi gyárat, de a fentemlített szociális intézmények megteremtésén kívül a gyár fellendülése is az ő nevéhez fűződik. Szeged város vezetősége legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a fiatal igazgató nagy tudású működéséről. Kérdésünkre Gellér igazgató a következőket mondta: A gyár központi és eladási irodája Budapesten van, a gyár vezérigazgatója Fleischmann Henrik, akinek a nagy szakmai tudását mindenütt elismerték és az ő nevéhez fűződik elsősorban ezen hatalmas vállalat fellendülése, újjászületése, mert a Magyar Kender-, Lem. és Jutaipar nemcsak Szeged városéinak, hanem egész Magyarországnak a büszkesége. Aba Sándor. — Békében a köt-szövőgyárak kilencven százaléka vidéken volt. Ma már csak egynegyedrésze van vidéken és háromnegyedrésze Pestre gravitált. Miután a ma gazdasági élete Budapestre koncentrálódott, úgy anyagbeszerzés, mint árueladás, csak ott bonyolítható le, de a gyártáshoz szükséges nyersanyagot le kell hozni vidékre, s a készárut forgalomba. hozni csak Budapesten keresztül lehet. Így tehát — ha figyei- lean’be vesszük azt az árdifferenciát, amelyet a MÁV-nak oda- és visszaszállításnál kifizetünk — bekell látniok az illetékeseknek, hogy a vidéki gyáripar nem fejlődhet, csak egy esetben, ha gyártmányaink szállítására és a nyersanyag behozatalára olyan vasúti kedvezményt tudunk kapni, hogy a, vidéki gyáripar fel tudja venni a versenyt a budapesti gyárakkal szemben. — Bornemisza kereskedelmi miniszter úr hódmezővásárhelyi legutóbbi látogatása alkalmából meglátogatta gyárunkat is! cs a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a látottak felett. Kokron igazgató szíves kalauzolásával végigjártuk a igyárat, ahol szorgos munkáskezek készítik a tavaszi szezonra a már említett Nor-Cofl sapkákat, harisnyákat, pullovereket, divatos fürdőtrikókat. A gyár termei szellősek, világosak, egészségesek. A kétszázéves Kokron-cég szociális elgondolása is megérdemli azt, hogy a kormány részéről a legnagyobb megértéssel és támogiatússal találkozzék. A. S. Budapest elit-osztályának szállítója FULÖP és WUNDERLICH angol úri szabók Budapest, IV., Váci u. T8« sz. Telefons 1-803-68 Választékos nagy raktár bel- és külföldi szövetekben — Olcsó árak — Könnyített fizetés — Köztisztviselőknek e lapra való hivatkozás esetén árengedmény A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár február 20-án tartotta 02. évi rendes közgyűlését. A vidék legjelentékenyebb intézetei iktözé tartozik ez a bank, melynek saját tőkéi elérik a 3.72 millió pengőt. A takarék- belégállomány és a folyószámluállomány jelentékenyen emelkedett és az előbbi 6.92 millió pengő, az utóbbi 2.43 millió pengőt tesz lei. Az intézet jelentékeny ingatlanok felett rendelkezik, az intézeti székház és bérházak értéke 1.2 millió pengő, az egyéb ingatlan nők, melynek jelentékeny része földingatlan 1.82 millió pengőt tesz ki. A váltótárca állománya 16.68 milliói pengő. VIDÉKI VÁROSOK POLGÁRMESTEREI BUDAPESTEN. Az államháztartás költségvetése most készül a pénzügymirsztériumban. Ebből az alkalomból csaknem valamennyi magyar város polgármestere személyesen jött el a fővárosba, hogy városát képviselje az illetékes minisztériumokban folyó tárgyalásokon. TÖBB MINT KÉTMILLIÓ PENGŐT FORGALMAZOTT A GYULAI INGATLANKERESKEDELEM. Érdekes statisztika látott napvilágot Békés vármegye székhelyén, Gyulán. A város illetékes hatósága most hozta nyilvánosságra az 1936-ban történt ingatlancsereforgalom adatait. Eszerint az elmúlt év folyamán több mint 1900 esetben történt ház-birtok vétel és eladás, összesen kétmillió pengő értékben. NAGYARÁNYÚ ÉPÍTKEZÉS INDUL PÉCSETT. Makay István polgármester közölte a Független Budapest munkatársával, hogy ez év tavaszán közel félmillió pengős építkezés indul a Mecsek álján. Hatalmas OTI-palota létesül és a város is jelentős beruházást eszközöl. Pécs iparossága körében nagy örömet keltett a hatalmas arányú építkezés. SZÁZNEGYVEN KILOMETER UTAT ÉPÍTTET C'SANÁD VÁRMEGYE. Csanádi megye útépítését éveken át lehetetlenné tette az a nag-y adósság, amely a háború utáni útépítésekből származott és amely a közúti alap bevételeit teljesen felemésztette. Ez évben lefizeti Csanád megye ennek a nagy adósságnak utolsó részletét és ezzel felszabadulnak útadóbevételei. A nagyszabású útépítési programba 140 kilométer bosszú új1 út építését, illetve kövezését vették fel eddig. HÁROMSZÁZEZ REDIK MUNKANAP NAGYKANIZSÁN. Krátky István dr. polgármester közlése szerint Nagykanizsa inségakciós költségvetése évente kereken százezer pengő, amelyből húszezer ■pengőt az állam fedez. Az akció öt év óta működik és innen-onnan háromszázezer lesz a ledolgozott munkanapok száma. Itt említjük meg, hogy egész Kanizsa izgatottan lesi az European Gaus ana Elek- tric Compagnie lispei földgáz- és olajkutatásának eredményeit. Az eddigi eredmények remény tkelt ők. FOGALMAZÓI ÁLLÁS A GYŐRI KERESKEDELMI KAMARÁNÁL. A Dunántúl egyik legnagyobb, érdekképviselete a győri kereskedelmi és iparkamara fogalmazói állásra pályázatot hirdet. MÁRCIUS 4-ÉN LESZ A CSANÁDI FŐISPÁN INSTALLÁCIÓJA. Az új Csanádi főispán, Kászonyi Richard dr. hivatalába való beiktatása március 4-én lesz Makón. Azért hozták előbbre az eredetileg március 8-ára tervezett közgyűlést, mert a megye régi főispánjának, Fáy Istvánnak új állomáshelyén, Debrecenben március 6-án lesz ,a beiktatása és ezen az ünnepségen a csanád meg yeiek is képviseltetik magukat. TISZÁNTÚLI EXr ŐRT ÉRTEKEZLET DEBRECENBEN. A tiszántúli mezőgazdasági kamara köz- gazdasági és agrárszövetkezeti szakosztálya február hó 27-én, Debrecenben, a kamara székházéiban külkereskedelmi értekezletet tart. Az értekezleten Kunder Antal miniszteri tanácsos, a Külkereskedelmi Hivatal elnöke és Bárányos Károly dr. alelnök is megjelenik. A gyűlés napirendjén a tiszántúli országrész agrárértékesítési problémái szerepelnek. A SZEGEDI PAPRIKAMALMOK ŐRLÉSI KONTINGENSÉT HATVAN VAGONRA EMELTÉK FEL. A paprikaőrlés korlátozásáról kiadott miniszteri rendelet a szegedi malmok részére február, március és április hónapokra havonként 14 vágón paprika őrlését engedélyezte. A rendelkezésnek ezt a kontin- gentálását a paprikamalmosok sérelmesnek tartották, miután a malmok egyhavi őrlési teljesítménye negyvennégy vágón. A nagyarányú csökkentés miatt munkáselbocsátás fenyegetett. Vitéz Imecs György főispán és Pálffy József dr. polgármester közbenjárására a földmívelésiigyi minisztérium hozzájárult a 14 vagonra szóló kontingens felemeléséhez és 6(1 vagonban jelölte meg a szegedi paprikamahnok őrlési kontingensét. VÁGÓHIDAT AKAR IÍÜTÖHÁZZAL OROSHÁZA. A városnak beillő Orosháza nagyközség- képviselőtestülete a napokban elhatározta, hogy vágóhidat építtet liűtőházzal együtt. A nagyközség vezetősége szakvéleményt is kért az ügyben és az építési szakértő annak a véleményének adott kifejezést, hogy a telek árát nem számítva Orosháza mintegy 260 ezer pengőből felépíthet egy modern vágóhidat és hűtőházat. FÉLMILLIÓ PENGŐ MABI-KÖLCSÖNT KAP SZOM BAT HELY. A megyeszékhely polgármesterének, dr. Ujváry Edének régi vágya, hogy Szombathelyen vágóhíd létesüljön. Most realizálódik a régi, terv, mert a város ötszázezer pengős MABI-kölcsönt kap vágóhíd létesítésére. neanuma ffaSZÍHÚ Új vezetés! nyilvános étterme KANIS ISTVÁN Röntgen és elektromedikai vállalkozó Budapest, VIII., Bozeródi ucoa 6. Telefon : 1-430-26 Nyilatkozatot — sajnos — nem adhatok, erre budapesti központi irodáink van hivatva s csak annyit mondhatok, hogy két éve vezetem a gyárat és e két év alatt igyekeztem a legjobb tudásom szerint mindent elkövetni, hogy ezt a hatalmas gyárat Magyarország egyik legnagyobb ipar- vállalatává. fejlesszem, ami eddig hála Istennek részben már sikerült. Büszke vagyok a gyár szociális intézményeire, a sportegyletre, dalárdára, a tisztviselői és munkás étkezdékre stb., stb., amelyeket a helyszínen alkalmam volt bemutatni. A gyár belföldi szállításain kívül exportra is dolgozik, amelynek fejlesztése, sajnos, akadályokba, ütközik, mert a kormány lenárukra nem adja meg az exportengedélyt. Nyerskendert ugyancsak exportra gyártunk. Évenként folytatjuk a gyár továbbfejlesztését, hogy minden tekintetben meg tudjunk felelni a piaci követelményeknek és megálljuk helyünket a hatalmas belföldi és külföldi versenyben is.
