Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-22 / 51-52. szám
Budapest, 1937 december 22. Független Budapest 9 Milyen irányú reformra szorul a mai fővárosi törvény? Irta: Dr. GAÁR VILMOS Erre a kérdésre szabatosan csak úgy tudok jelelni, hogy visszapillantást vetek arra az időre, amikor az első fővárosi törvény reformálásának lehetősége és szüksége felmerült; mert ebből a kiinduló pontból nyer megvilágítást az, milyen reformot óhajtott a pártunk, amikor elsőnek egy pártértekezleten én vetettem fel a fővárosi törvény reformjának gondolat át. Az 1872-es fővárosi törvény hézagai Az 1872. évi XXXVI. te. igen kitűnő törvényhozási munka volt, amely az önkormányzati jogot széles keretben biztosította a főváros polgárságának és egyszersmind a kormány főfelügyeleti jogát is megfelelően szabályozta. Az önkormányzat teljessége a törvényhatósági bizottság kezébe volt adva; viszont a tanács, — amely a polgármester elnöklete alatt az alpolgármesterekből és a tanácsnokokból állott, előkészítő és végrehajtó szerv volt. A tanács önálló elhatározási jogkörrel csak a végrehajtás keretében bírt és amíg ebben a. szerepben a tanács megmaradt, addig nem is volt panasz amiatt, hogy a fővárosi törvény nem elégíti ki a törvényhatósági bizottság ön- kormányzati jogának gyakorlását. Amikor azonban az idők folyamán városunk mindinkább nagyobbo- dott: a lakosság szaporodott és vagyonosodott, anyagi és szellemi javak a fővárosban központosiü- tak, akkor a társadalmi, irodalmi és politikai élet mindinkább kiszélesedett, akkor nagyon sok új és új közigazgatási feladat merült fel, amelyeknek megoldása körül azután eltolódás történt a törvényhatósági bizottság és a tanács hatáskörében. Ugyanis, amiről az 1871:XXXVI. te. kifejezetten nem úgy rendelkezett, hog'y az a közgyűlés hatáskörébe tartozik, mert arra, hogy ilyen ügy az önkormányzat körében felmerülhet, a törvény nem gondolt vagy nem gondolhatott, mindazt rendelkező hatalma alá vonta a tanács és természetesen a rendelkezésének végrehajtásáról is gondoskodott. Ehhez járult a közgyűlési ügyrendnek az a szabálya, hogy a közgyűlés által elfogadott bármely indítvány, ha az pénzügyi kiadással járt, előbb a. pénzügyi szempont elbírálása végett kiadandó volt a tanácsnak. Amilyen bölcs elgondolás volt eme szabály elgondolása, oly végzetes volt annak a végrehajtása; mert a tanács bármily életrevaló indítványokat is hozott a közgyűlés, amennyiben eme határozatok saját felfogásával, vagy meggyőződésével nem egyeztek, azokat soha többé a közgyűlés elé nem hozta. Így történt, hogy általánossá vált a szólam, hogy ez vagy amaz indítvány is a tanács temetőjébe került. Annak ellenére, hogy a tanácsot, beleértve a pol- gármesntert is, 6 évenként újra. választotta a közgyűlés, a közgyűlés lényegében csak azokról az ügyekről határozhatott, amelyeket a tanács jónak látott előkészíteni és a bizottsági retortákon keresa- lül a közgyűlés elé hozni. Ezenfelül pedig a végrehajtás során is nagyon szabadkezet nyert a tanács akkor, amikor a közgyűlés hozzájárult, hogy a fővárosnak önálló gazdasági üzemei lehessenek. Így Szerezzünk örömet... célszerű és olcsó ajándék várja Önt Gutmann L Társánál Budapest, Rákóczi út 12. szám Gutmann sarok pl. a székesfővárosi koporsógyár megalapítását a közgyűlés sohasem határozta el, azt a tanács létesítette; ugyancsak a tanács létesített több kisebbfajta fővárosi üzemet is és mindezekért a közönsóig a törvényhatósági bizottságot támadta, mondván, hogy a jóra,való iparos polgárnak keresetét elveszi a közüzem. A főváros üzemeinek költségvetése és záró- számadása évek hosszú során át minden sürgető korlátozás ellenére, nem került a közgyűlés elé. Ez a jogállapot lebegett a szemünk előtt, amikor azt az elgondolást vetettem fel, hogy a székes- fővárosi törvény abban az irányban volna reformálandó elsősorban, hogy a tanács, — mint előkészítő és végrehajtó hatalom — ne álljon tisztán tisztviselőkből, hanem a tanács továbbra is, mint előkészítő és végrehajtó hatalom álljon egyenlő számú tanácsnokokból és törvényhatósági bizottsági tagokból. Az elgondolt reformnak ez volt a lényege, amelyhez még hozzáfűztük azt a kívánságunkat, hogy az alsóbbfokú tisztviselőknek megválasztása életfogytiglan tartson, végül pedig a reform terjeszkedjék ki az üzemi igazgatásra is oly érteleimben, hogy abba az önkormányzat legfőbb szerve a törvényhatósági bizottság irányt adó befolyást gyakoroljon, mert 'az akkori jogállapot a* volt, hogy az üzemi igazgatásba a közgyűlésnek nem volt beleszólása, sőt volt hosszú időszak, amely alatt hiába követelte a közgyűlés, hogy az üzemek költségvetése és zárószámadása eléje vitessék; ezt a kívánságot a tanács nem teljesítette. Az első reform: az önkormányzat sérelme A pártunkból meginduló mozgalom visszhangra talált a kormánynál is és most viszatekJntve ezekre az időkre>, azt állapíthatom meg, hogy azok a tényezők, akiknek a kezébe került a fővárosi törvény reformálása, ezt a reformot úgy oldották meg, hogy a reform az akkor uralmon lévő két párt akaratának megfelelt ugyan, de minden egyéb jósága mellett a székesfővárosunk önkormányzatát jelentékenyen kisebbítette; a törvényhatósági tanácsnak, mint rendelkező és határozó közigazgatási fórumnak beiktatásával pedig a törvényhatósági bizottság jogkörét is megnyirbálta és megteremtette az első- és másodosztályú bizottsági tagok osztályát. Nem akarom szélesen tárgyalni a közgyűlés jogának megnyirbálását, csaki arra utalok, hogy a tanácsnokokat a törvényhatósági tanács I választotta és 500 ezer pengő értéket meg nem ha- I ladó vagyonszerzés, elidegenítés, megterhelés, ilyeu értéket meg nem haladó terhes szerződés, vagy egyesség kötési kötelezettség, vagy szavatosság vállalás a törvényhatósági tanács hatáskörébe tartozott. Ebből az álláspontból következik, hogy a törvényhatósági tanácsnak az 1930 : XVIII. tc.-ben megirt hatáskörrel való visszaállítását nem helyeslem, ellenben a polgármester személyében összefolyó túlságos terjedelmű végrehajtó hatalommal sem értek egyet és ezért azt tekinteném helyes reformnak, ha az ügyek előkészítése és a közgyűlés határozatának végrehajtása, a felében a törvényhatósági tagokból, másik felében tanácsnokokból alakítandó testület hatáskörébe utaltatnék, amely testületnek elnöke a Ip cd gánmeser, d e a végrehajtás előtt is a szakbizottságok javaslattétel végett volnának meghallgatamlók, hogy így az autonómia, ebben az irányban is teljességre tegyen szert; mivel egészen más az, ha a szak- bizottság javaslatot tesz, indokoítan és azt akarja a tanács mellőzni, mint mikor a mostani állapot szerint a polgármester a szakbizottságot meghallgatni köteles ugyan adott esetekben, más esetekben meghallgathatja, de azért a javaslattétel kizárólag őt illeti. Vissza az autonómiához A fővárosi közigazgatási reformnak arra is ki kell terjeszkednie, hogy a megnyirbált önkormányzati jogkör visszaállíttassák, különösen kiemelem ezirányban a költségvetés megállapításának szabadabb keretek közt megadandó jogát, a kormánygyámkodás jelentékeny korlátozását és a tanerők választásának jogát. A tanerők választásúnak kérdése is fájó pont; a régi jogállapot szerint a közoktatásügyi bizottság hármas jelölése alapján a választás a tanácsot illette meg, ma a polgármester nevez ki, azonban a kultuszminiszternek fenntartott vétójog olyan damoklesi kard, amely a pólyái mesteri elhalál ozást nagyban befolyásolja. Miért csak éppen Budapest székesfővárosa van ebben az irányban is a kormány gyámhatósága alá sorolva. A magunk pénzén, a magunk erejéből fenntartott iskolákban nem a magunk gyermekeiről gondoskodhatunk, mint oktató személyzetről, hanem mindig figyelemmel kell lenni más érdekekre is. Ez az állapot a magyar jogterületen semmiféle más, sem községi, sem egyházi, sem törvényhatósági Önkormányzati testületnél nincsen. — Az 1930 : XVIII. t. c. megalkotásánál a főpolgármesteri hatalom túlságosan ki lett terjesztve, még a főváros képviselete is a főpolgármesterre bízatott. Ezt az intézkedést az idén a törvényhozás megszüntette. De kifogásolom, hogy a legalsóbb városi tisztviselő-állásokra a főpolgármester nevez lei. Amíg a főpolgármestert hármas jelölés alapján a közgyűlés választotta, addig megvolt a garancia arra, hogy a törvényhatósági életben szerepet vitt férfiak sorából történik a jelölés és a választás, amióta azonban a főpolgármestert; a Kormányzó Úr Of Öméltósága nevezi ki a kormány előterjesztésére, azóta, ez a kötöttség már nincs meg és így gyakran megtörténhetik, hogy a főpolgármester állásának elfoglalása előtt a város közügyeivel nem foglalkozott, nem ismeri a főváros polgári társadalmát, az abból feltörekvő' ifjú nemzedéket, amelyből volna a varos tisztviselőkara sorozandó; ennek ellenére az ó kinevezése alapján nevelkedik fel az a tisztviselő- generáció, amely nem mindig a polgárság köréből kerül ki és majdan mégis a városi önkormányzatot adminisztrative kezébe veszi. Szükséges reformok Előbb szólottám a tanácsról, mint a közgyűlési indítványok temetőjéről; manapság a polgármester temetőjébe kerülnek ezek az indítványok és a polgármester jóakaratától, felfogásától, ügyszeretetétől és elhatározásának gyorsaságától függ, hogy a közgyűlés többsége által helyeselt indítvány a megvalósulás stádiumába lépjen. Meg tudom érteni, hogy pénzügyi teherrel járó indítványt a közgyűlés a fedezet kijelölése nélkül nem emelhet határozattá, mert különben a székes- főváros költségvetése lenne felforgatva, de viszont záros határidőhöz lehet kötni a reform során az indítvány feletti nyilatkozást. Sok más kérdés is még reformra szorulna, így például a hivatali állásuknál fogva tagoknak és a szakszerűség képviselőinek szavazati joga, amely az 1934 : XV. t. c. nagyobb dicsőségére ma nincs meg; mégis csak visszás helyzet az, hogy a vidéki törvényhatóságoknál ezeknek a lúgoknál, van szavazati joguk, Budapesten pedig nincs. Egy másik ilyen kisebb kérdés a fellebbezési fórumoknak szabatosabb szabályozása. Teljesen érthetetlen az 1934 : XII. törvénycikknek bizalmatlansági alapon keletkezett az az intézkedése, hogy minden egyes közgyűlési tisztviselői választás előtt újra kell a. kijelölő választmányi megalakítani. Időt rabló munka és fáradság; teljesen elegendő a választmánynak a törvényhatósági bizottságnak (> évenként újraalalculásakor megalakítása, amint az az összes többi magyar törvényhatóságokban így van törvényesen meghatározva. Egyébiránt az esetenkint részben megválasztott és részben kinevezett kijelölő választmány alig változik személyeiben. Törvényes intézkedésre volna, azonban szükség abban az irányban, hogy a polgármesternek joga és kötelessége volna jelen lenni a kijelölő választmány ülésén, hogy a pályázók képességeiről felvilágosítást nyújtson. Az igazoló választmány évenkint való megalakí tása is teljesen felesleges; a közgyűlés elég érett arra, hogy 3 vagy 16 évre megválassza azokat, akikre az igazoló választmány fontos feladatkörének betöltését bízni akarja. És végül még egyet. Aki az önkormányzat legfelsőbb szervéből: a közgyűlésből mint bizottsági tag ,a tanács tagjai sorába bekerül, az ugyanazon anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik, mint a tanácsnak tisztviselői tagja. Ez az azonos felelősség maga után vonja azt, hogy akit a törvényhatósági bizottsági tagok sorából a tanácsba beválasztanak és ezt a tisztet elvállalja, épúgy javadalmazásba i részesüljön az ő tevékenységéért, mint ahogy java dalmaziza a székesfőváros a maga tisztviselőjét Nem mondom, hogy azonos fizetéseket kapjanak tanácsba beküldött bizottsági tagok, hanem olyan átalányt, amely egyenértékű az ő időim ulasztásuk kai és az ő fáradozásukkal és felelősségükkel; viszont azonban nehogy ezek a pozícdók az illető törvényhatósági bizottsági tagokra nézve örökös stal lumokká alakuljanak ál, 3 évenként váltakozzanak a megválasztott tagok és újra megválaszthatok n< lehessenek. Az előkészítés és a végrehajtás nem ad akkora hatalmat, mint amilyent nyújtott a törvény hatósági tanács tagjává választott bizottsági tagnak az 1930-as törvény, ennélfogva nem különös és kiemelkedő hatáskör az, amely az így megválasztott bizottsági tagokat a többiek felé emeli, hanem egy olyan közmegbizatás, amelyet csak az vállalhat, aki arra hivatást érez és ráérő ideje van; viszont ebben a kisebb hatáskörben a váltakozó bizottsági tagok megismerik részletesen az adminisztrációt és visszatérve a közgyűlés kebelébe, értékes tapasztalataik alapján a közgyűlés kiválóságaivá válnak.
