Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-22 / 51-52. szám
8 Független Budapest Budapest, 1937 december 22. egymás között esetleg pártközi megegyezéssel meg állapítottak. A számarány rendesen győzedelmeskedett az érdem, rátermettség, szolgálati idő és hasonló jelentőségükben hovatovább elhomályosuló morális szempontok fölött és pedig nemcsak a politikailag is jelentőséggel bíró vezető állásokban, hanem még a tanítónők ideiglenesítése kérdésében is. Nem vádolok egyéneket, csak csodálkozom, hogy I egyébként kiváló iközijiogástzok miiképpen tudtak eiie a siippedéikes talajra tévedni. ! A párthatalomnak és az egyéni hatalomnak ez a túlterebélyésedése árnyékolta be az örökös bizottsági tagság intézményének -magas közjogi értelmét is, mely nem lehetett más, mint 'hogy a törvényhatósági életnek jelentőségben és megbecsülésben a pártok leié emelkedett vezető egyéniségeiből, a főváros különböző ügyágazatainak legkiválóbb szakértőiből egy .olyan állandó mag 'létesíttessék, mely Xelülüilva a napi politika és a visszatérő választások taktikai kérdésein és a pártérdeik kötelező szolgálatának bilincsein, megóvja a várospolitikátt a hirtelen hatalmi változásokkal járó szertelenségektől. 'Kétségtelenül vannak az örökös bizottsági tagok között ilyen férfiak, kétségkívül vianiniaik azonban olyanok is, akik inkább a számarány szempontjai, a salját pártjuk keretében .szerzett érdemeik, taktikai ügyességük vagy áldozatkészségük méltánylása folytán részesültek ebben, al pártközi megegyezésen nyugvó és a pártfegyelem segítségével kikény szer ített megtiszteltetésben. Ezzel magyarázható, hogy a partok aiz örökös bizottsági tagokat (hovatovább saját delegátusaiknak, szavazataikat saját ,pánttulajdoniuiknak tekintették, ami az Ilovszky-esetben egészen bántó módon jutott kifejezésre. Észre se vette senki, hogy így ai megtiszteltetésből voltaképpen megalázás válik $ .az önálló véleményalkotás jogúból, melyet a törvény szelleme az örökös bizottsági tagoknak megadni kívánt, az önálló véleményalkotás jogáról való életfogytiglani lemondás. Nyilván ez .az oka annak, bogy .az örökös bizottsági tagok néhány kivételtől eltekintve csak tartózkodva vesznek részt, a törvényhatósági bizottság munkájában, mintha a saját szerepüket feleslegesnek, vagy anakronizmusnak tartanák. A közvélemény egyoldalú páx’tszempon tokát keres aiz 1934. évi XII. te.-nck amögö-tt a rendelkezése mögött is, amellyel a szakszerűség képviselőinek szavazati jogát megszüntette. Az, hogy a szakszerűség képviselői magasrangú állami tisztviselők, .akkor, amikor magának az autonómiának főtisiztviselői is szavazati joggal rendelkeznek, annál kevésbé lehet helytálló indok erre .a jogfosztásra, mert azok a magas hivatali állások, melyeket a szakszerűség képviselői betöltenek, kétségkívül kötelezik őket a tárgyilagosságra és felmentik őket az egyoldalú pártszempontok szolgai érvényesítése alól. És miért kellett lemondanunk a törvény- hatósági bizottságban a főváros legjelentősebb kultúrintézményei, a Nemzeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Iparművészeti Múzeum és aiz egyetemek vezetőinek vitathatatlan hozzáértéséről? Ha már revízióról beszélünk, feltétlenül kívánatos volna az üzemi választmányok, úgyszintén az egyes szakbizottságok munkaterületének és jogkörének jelentékeny kibővítése is. Elismeréssel kell megállapít arai, hogy ezekben a bizottsági tagok pártkülönbség nélkül tárgyilagos, komoly és szakszerű munkát végeztek. Hány elhibázott terveit állított mag útjában és hányat térített helyes útra ez a morális szűrő, dacára annak, hogy hatalmi eszközökkel egyáltalában nem rendelkezik. A fővárosi törvény revíziójára valóban szükség van. De ez a revízió ne legyen visszatérés a régi hibákhoz, a kevesek uralmához, a városházi oligarchiához és a kompromisszumos rendszerrel járó do ut des mentalitás felé. Budapest mimicipális alkotmánya szerves része a magyar alkotmány épületének. Ezért megalkotásánál nem lehetnek irányadók sem a múló személyi értékelések', sem a pártok, az adminisztráció és az autó- ' mómia. közötti hatalmi versengések pillanatnyi egzi- genciái. Eddig talán szükség volt rendkívüli viszonyok között ily rendkívüli elkanyarodásokra, ma már elérkezett az idő, hogy olyan fővárosi törvényt alkossunk, mely megszünteti azt, ami idejét múlta, nagyobb teret nyit a szakszerűség képviseletének és a főváros aid önöm éleiének állandó érvényű kereteket teremt.----------------------------------------^---------------------------------_ Sa lgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat Budapest, V., Arany János ucca 25 Telefon: *125-284, *110-858 A fővárosi törvény „reformja" Irta: Dr. DÉSI GÉZA Dési Géza A Független Budapest nagy éleslátással és bölcs megértéssel állapítja meg, hogy a fővárosi törvényt reformálni kell s korkérdésben érdeklődik, hogy mit találnánk W »reformállandónak«? K Nehéz is, majdnem lehetetlen, s® .Jm-WM s könnyű is a felvetett kérdésre válaszolni. Rövid cikk keretében bajos dolog törvényjavaslatot készíteni, hiszen a »reformálandók« megjelölése, hogy mit kellene a jelenlegi törvényből kihagyni, vagy megváltoztatni s mi lenne ez a változtatás — tulajdonképpen törvényjavaslat lenne. Viszont nagyon könnyű a válasz, ha csupán azt mondjuk, hogy új törvényt kellene hozni. Annakidején, képviselőkoromban, a belügyminiszter úr reám akarta bízni a fővárosi törvényjavaslat képviselőházi előadását, én azonban a megtisztelő megbízást nem vállaltam. Nem léptein ugyan az »alkotmányvédők« csoportjába s nem szegültem a javaslat ellen, de pártolni sem akartam, mert nem tartottam olyannak, ami a főváros autonómiájának megfelel. Inkább úgy láttam, s a fejlemények igazolták felfogásomat, hogy az állam, nyiltan vagy burkoltan, mindent, vagy legalábbis nagyon sokat a fővárosi autonómia hatásköréből kivenni és saját hatalmi körébe vonni szándékozik Ez a célzat teremtette meg a törvényt s ez a törekvés vonul végig .az új szabályozás egészén es részletein. Hosszadalmas volna, ha ezúttal felsorolnám mindazt a törvényrészletet, ami az említett központosító és összpontosító akaratot intézményesíti, elegendő, ha most csupán azt domborítom ki, hogy a törvény a fővárost mintegy az államnak, mint főüzletnek fiókjává akarta tenni; folytathatja ugyan az üzemet, de minden lényeges kérdés sorsát attól teszi függővé, hogy a főüzlet igazgatósága jóváhagyja-e .a fiók elhatározását. A hatalom centralizációja az alapgondolat s ezt hiába kendőzzük, a gyakorlat megmutatja, hogy a központosítás nem kedvez az autonómiának. »Reformálandó« tehát elsősorban ez az elv lenne, vagyis arra kellene törekednünk, hogy a főváros törvénye valóban a főváros akaratának és hatalmának jogi szabályozása legyen, ne pedig a mindenható állami beavatkozás prokruszteságya. Ma az a helyzet, hogy a fővárosnak joga van azt akarnia, ami az államnak tetszik, köteles azt tenni, amit az állam parancsol, tilos egyebet vagy másként cselekednie. A fővárosi törvény túlnyomóan csak kereteket ad, de az állami akarat dönti el, hogy bármely határozat vagy állásfoglalás valósággá fog-e válni. Amolyan papirostörvény, amelyben az állam akaratú a szabály, a. fővárosé a kivétel, »lucus a non lucendo«, fővárosi törvény, amelyben nem a fővárosé a döntő szó. Ha a fővárosi törvényt »reformálni« akarjuk, úgy mindenekelőtt oz elvi alapot kell megváltoztatni. A lépten-nyonion megnyilatkozó gondnokság alá való helyeztetést a teljeskorú főváros önállósításának kellene felcserélnie. A fővárost kitűnő emberek vezetik, minden szerve dicséretesen, a főváros javára irányított buzgalommal, teljesen és tökéletesen teljesíti kötelességét, A törvényhatósági bizottság feladata magaslatán áll, minden párt egyesül abban, hogy a főváros haladjon, szép, virágzó és hatalmas legyen, nemes vetélkedésben arra törekszenek a közgyűlés pártjai, hogy egymást önfeláldozó, nagyértékű munkával túlszárnyalják, de mindnyájan együttérzéssel és egyet értve állítják jóakaratukat és erejüket, a főváros szolgálatába. Mégis sokszor elkedvetlenedés vesz érőt az illetékes tényezőkön, látják, érzik, hogy legjobb igyekezetük sokszor zátonyra fut, — főváros tervez, állam végez, nem egyszer előrehaladás helyett arra kényszerít, hogy egy helyben topogjunk, sőt visszafelé zökkenjünk. Beszédes, szomorú példája ennek az áldatlan állapotnak a közszolgái tatásol: drágításának sajnosán felmerült terve. Szinte hihetetlen elgondolás, mely szerint a köztisztviselők lecsökkenteti: fizetése és a fogyasztási cikkel: drágulása, közt előállott tragikus aránytalanságot azzal akarják orvosolni, hogy drágítják a közszolgáltatásokat. Valóban, nem kell nagy nemzetgazdának, még kevésbé prófétáknak lennünk ahhoz, hogy megállapítsuk, miszerint a drágítás — csakis drágulást eredményezhet. ELITE BÉRAUTÓÜZEM magánjellegű áramvonalas luxusautói városba, vidékre, külföldre, alkalmakra legolcsóbbak I T e I e f o n ; 14 4-5 5 8 | Garage: Budapest, Vili., József u. 41 Hiába juttatjuk a villamosutazás, a vízdíj elő- állandó többletbevételét a sanyargó tisztviselőknek, ha egyidejűleg felszakítjuk az általános drágulás zsilipjeit s utat nyitunk arra, hogy az akiit drágaság most már krónikussá váljék. Hiába juttatunk a szegény tisztviselőknek valamicskével több javadalmat, ha egyidejűleg aranytű tanul megdrágítjuk az életet. De meg kicsoda és mivel kártalanítja a fogyasztó, nem tisztviselő rétegeket? Az az agyonterhelt polgár most a legelemibb közszolgáltatásokért még többet fizessen s ugyanakkor a bekövetkező általános drágulás folytán előálló fogyasztáscsökkenés és forgalomesés elmaradhatatlan következményeként még kevesebb jövedelemből lesz kénytelen tengetni amúgyis nagyon nehezen elviselhető életét. Miért nem siet az állam a főváros segítségére'? A sokat emlegetett tíz és félmilliós költség- vetési hiányt ne újabb terhek kényszerével, hanem ellenkezőleg, a fővárosra nem tartozó és reá erőltetett terheknek a fővárosi polgárság vállairól való levételével kell és szabad eltüntetni. De a legtragikusabb a dologban az, hogy mégis kénytelenek vagyunk a drágításokat megszavazni. A Nemzeti Egység Pártja épp oly jól tudja, mint az ellenzék, hogy ezek a tarifaemelések helytelenek, ámde a többszörösen leszállított fizetésű tisztviselőkön sürgősen segíteni kell, s a népszerűség és a szociális méltányosság között az utóbbit választotta. Mi tudjuk, milyen esztelen eljárás az, ha úgy operálunk tyúkszemeket, hogy a lábat levágjuk, ha úgy védekezünk a hideg ellen, hogy felgyújtjuk a házat s a halálfélelmet öngyilkossággal gyógyítjuk. Ha követeli az állam, ami az államé, úgy ad a meg a fővárosnak, ami a fővárosé. De a legkeve sebb, amit az államtól elvárni lehet, hog'y ne vegye el a fővárostól azt, ami jog és igazság szerint a. fővárost illeti, s másrészt ne fizettesse állami igazgatások köteles saját kiadásait a főváros agyonsanyargatott, letöirt polgárságával. Mindennek a szomorú és helytelen állapotnak az az oka, hogy nincsen igazi fővárosi törvényünk, hiányzik az »én házam az én váram« igazsága. A főváros csak lakó, fizető bérlő a saját házában. Majd, ha a »reformált« fővárosi törvény alapján a. főváros megtalálja »honát a, hazában«, ha úr lesz otthon, ha gazda lesz a saját háza. táján, akkor elmúlnak ezek a bajok. Ez a mai helyzet »reformálandó«, új törvény kell, amely a gondnokolt at ás megszüntetésével tel- jesjogúságot ad a fővárosnak. WEBER HENRIK vízvezeték, csatornázás, derítőtelepek, központi fűtés és egészségügyi berendezések vállalata VIII., Tavaszmezo-utca 9. — Telefon: 137-605 Bozetzky Ferencné •aflSSSÄ VÁLLAL: Különleges öblösüvegcsiszolást, fúrást, hóm; lyo- sítást és a szakmába vágó összes táblaüvegcsiszolási munkákat. Raktáron: Ólomkristályvázák, táblák és különböző dísitár- gyak, valamint csiszolt üvegáruk a világítási szakma részére Budapest. VIII. Erdélyi ucca 1. Telefon: 141.236. ^szénbánya és Téglagyár Társulat Pesten, (Dräsche) Budapest, V. kér., Klotild ucca 3 Telefon: *114-644 SCHAFFER ANTAL kövező, útépítő és betonépítő vállalkozó Budapest, II., Darányi Ignác u. 23. Tel: 1-522-91 NEMEIK BÉL/I építőmester magas- és mól\építési vállalkozó 154-627' Budapest III., Csatárba út 22. Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Rtf Budapest, V, Arany János u. 25. Épitöanyagipari osztály Telefonszámok; 1-252-84, 1-252-80, 1-108-58, 1-153-32 Táviratcím ; Salgókőszén, Budapest. CEMENTGYÁR: Lábatlan, Esztergom m. — Lábatlani „REKORD“ védjegyű nagyszilárdságú portlandcement. TÉGLAGYÁRAK: Nyergesujfnlu, Esz'ergoni m., Bpest, III, Szépvölgy u 41., vasútállomás : Buda-Császárfürdő Bpest. Kőbánya, X. Oyömrői út 105., vasútállomás: Pestszentlőrinc. — Tömörfáit tégla soklyukú tégla,válaszfal tégla, „Concentro 2“ födém tégla mindenfajta hornyolt és hódfarkú cserép és gerinc cserép. MÉSZ ÜZEMEK : I áb tlan, Dorog. — Mészkő útépítéshez és ipari célokra, égetett mész, meszhydrát, praecipitált szénsavas mész, takarmánymész.
