Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-12-22 / 51-52. szám

6 Független Budapest Budapest, 1937 december 22. A FŐVÁROS KARÁCSONYA ina: 1)1'. USETTY BÉLA Való tény, liogy az ember soha sincsen megelé­gedve a helyzettel és mindig többet és jobbat akar elérni. Ez a mozgatója az emberi előrehaladásnak és a fejlődésnek is. Így van ez a közületek életében is. Örökké mo­zogni kell az eseményeknek, mert ma a megállás halált jelent. Az egész világ mozog. Ninos nép, amely azt mondhatná magáról, hogy nála minden rendben van és nyugodtan lehet még csak a közeli jövő dolgában is. Ez a biztonság­érzés megszűnt. Ez nemcsak az egész nemzetre áll, hanem kisebb közületekre is és különösen a nem­zet szívére, a fővárosra nézve. Hogy ez így van, azt igazolja a mostani városi gond is. amelyet joggal lehet a karácsony gondjá­nak is nevezni, de aktuális is, mert a szeretet ünnepe alkalmára' különös szeretet­tel kell gondoskodni a fővárosnak a maga alkalma­zottairól, tisztviselőiről és munkásairól egyaránt. Talán nem véletlen, hogy a kormány is erre az időre határozta el magát a fizetésemelésre. Hinni szeret­tolni és azt el kell fogadni. Bizonyos dolog, hogy népszerűbb lenne a meglévő bevételekből fedezni ezt a többkiadást is és eltüntetni <a deficitet is, de ha nem lehet, kár ezzel foglalkozni. Népszerűtlent is kell vállalni azoknak, akik kormányoznak, vagy a kormányzatot elő­segíteni akarják, mert csak a népszerűséget hajhászni egyet jelent a lehetetlenséggel és a károkozással. Erre pedig a fő­város polgárságának semmi szüksége nincsen. A belátó fővárosi polgár megérti a népszerűtlen, de szükséges intézkedést is. Aki pedig nem akarja meg­érteni, azzal nem szabad törődni, mert az életet meg- i I Qhtl2TlfQ!fYlQÍ711£Íl az eh^öl eredő egyéb uaUMdlildilUClAllCU bajoknál -hol más betét ‘San gyógyít az „Imperator“ szabályozható híflf plnhptpf Orvosok rendelik, a és rugalmas 4UUItllilUCIC 1 betegek használják „Imperator" Vv Phönix u. 4. Telefon: 1-189-91 állítani senkinek sincs joga. Ha pedig megkísérelné: kudarcot vallana vele. Ha kell, ezek ellenére kell a megoldást elfogadni és azt keresztülvinni. Ezt köve­teli a polgárság érdeke és a város jóléte is. Ha min­denki megteszi a kötelességét, nem lebet baj és nem is lesz és a karácsony gondja elmúlik a jóakarata szeretet nyomán és örömet fog szerezni nemcsak az alkalmazottaknak, hanem az egyetemes polgárság­nak is. így legyen! Revíziót, az autonómia szellemében! Irta: dr. Vályi Lajos Usetty Béla ném, bogy a karácsony is inspirálta az ille ékeseket, bogy ezzel a kérdéssel foglalkozzanak, mert ezt az emberszeretet egyenesen kötelességévé teszi a veze­tőknek, bogy gondoskodjanak alkalmazóttaikról em­berhez méltó módon és így természetes, hogy amikor a gazdasági viszonyok lehetővé telték a fizetéscsök­kentések sorozata után a kismértékben való emelést; azonnal lépjen reá erre az útra a kormányzat. Ha pedig a kormányzat ezt helyesnek és célszerű­nek tartotta, nem térhet ki ezelől a főváros sem, még akkor is meg kell. tennie, ha a költségvetése defici­tes. Nem lenne méltó a fővároshoz, hogy ezelől el­zárkózzék. Kétségtelen, hogy nehezebb a megoldás, mert mínuszból nem lehet fizetni. Az is kétségleien, hogy nagy gondot okoz a deficit eltüntetése, mert a számokkal játszani nem lehet. Ha szükségesnek tartotta az autonómia a költségvetést úgy összeállí­tani, hogy 10,000.000 pengő deficittel záruljon az, ak­kor annak bizonyára meg volt az oka és azt más­ként összeállítani nem lehetett, hacsak nem akart volna olyan té'e’eket törölni, amelyek törlése vagy az életet akasztotta volna meg, vagy egyébként járt volna nagy kárral. Most sajnos a fővárosnak mégis kötelessége lesz a revízió. Kutatni kell, hol maradhat valami el, mert azt nehe­zen lehet elképzelni, hogy az előirányzott bevételek­kel szemben lehetne remény nagyobb eredményre. Nem tagadható ugyan, hogy valami kis gazdasági emelkedés volt és hihetőleg ez a tendencia nem fog lanyhulni, de több millió több bevétel mégis csak elképzelhetetlen. Adókat emelni pedig szerintem nem lehet és nem szabad. Nem bírja még a közönség és ez a mód csakis a leg­végső esetre maradhat. Ha ugyanis másként meg­oldani nem lehet a kérdést, mégis kénytelen lesz a főváros erre a térre lépni. Más jövedelmi forrásokat kell tehát teremteni, de annyi bizonyos, hogy vala­mit lenni kell. Lehet azt is mondani, nem szabad egyetlen téren sem emelni, hanem okosan kell gaz­dálkodni és úgy előteremteni a hiányt. Ennek azon­ban azt hiszem, nem sok alapja van. Ha eddig nem így gazdálkodott volna a főváros és nem ebben a szellemben állította volna össze a költségvetés', akkor magunkra kellene vetni ebből a tényből és nem hihetem el, hogy az egész autonómia meg lenne vádolható a gondatlan, vagy könnyelmű gazdálko­dással. ' Ezt legfeljebb az ellenségeink mondhatják, de fővárosi polgár ilyent nem mondhat. Talán valami keveset lehet még takarékoskodni, de annyi bizonyos, hogy a polgárság egyetemének rovására megy, ha túlzott mérvű takarékosság lenne, mert vagy a gazdasági, vagy a kulturális élet szenvedné ennek kárát. Pedig egyiket sem akarhatja az, aki tudja, hogy a fővárosnak mindkét szempontot külö­nösen szívén kell hordania, amikor a nemzet lakos­ságának egykilenced része lakik itt. De ettől el­tekintve is kilencmillió ember joggal követelheti azt, hogy a főváros járjon elől minden kérdésben, amelynek kihatása lehet a jövő szempontjából. A magyar jövőt ipedig örökös lemondással előkészí­teni és megalapozni nem lehet. A felkészültség és harobanállás pedig áldozatot .jelent minden közület számára. A főváros mindig meghozta a maga, á’do- zatát, talán sokszor erején felül is. Most sem marad­hat le és ezért képez nagy gondot a főváros vezető­ségének a helyzet helyes megoldása, de meg kell ol­dania s arról szó sem lehet, hogy a főváros elront­hatná a maga alkalmazottainak karácsonyát és a szeretetét a lehető legnagyobb mértékben ki ne mutatná az alkalmazottaival szembon. Azt az időt éljük, amikor minden legénynek a gáton van a helye. Mindenkinek fejét kell azon törni, miként lehet a he yzetet megoldani. Azt a té­telt e fogadni, hogy a fizetéseket emelni kell és a deficit mellett és annak megszüntetése mellett a meglévő bevételekből kell fizetni, komolyan alig lehet venni. Ha tehát így á’l a dolog és a város vezetősége megoldást kínál és hoz, azt komolyan meg kell fon­Arra a kérdésre, hogy mit tartanék reformá- landónak a mai fővárosi törvényben, tulajdonkép­pen. csak alaposabb elmélyedés után lehetne felelni. Így ez alka­lommal csak kapásból-: mutatok egy és másra: Az 1931). évi XVIII. tc.-nek a vá­lasztásról szóló 17. §-át összhangba kell hozni az országgyűlési képvi- selőjelölés újabb szabályozásáról szóló 1937. évi VIII. tc.-kel s az ajánlás bolettás rendszerének a ki- i. tásával, 100 választó írásbeli ajánlásának és a biztosítékadásá­nak a rendszerére kell a törvény- Dr. Vályi Lajoi hatósági választásoknál is át­térni. Az autonómiának minél teljesebb érvényesülésé­nek érdekében módot nyújtanék az összes törvény- hatósági bizottsági tagok számára, hogy bizonyos feltételek mellett azokban az állandó szakbizottsá­gokban is indítványt tehessenek, amelyeknek nem tagjai. Előrebocsátom, hogy ezt a jogot csak korlá­tozott körülmények között adnám meg, mert belá­tom, hogy nehézkessé tenné a munkát, ha már az előkészítés stádiumában az egyes közérdeklődés kö­zéppontjába kerülő ügyekhez túlságosan sokan szól­nának hozzá. Viszont mire egy-egy tárgy az előké­szítés stádiumán túl jutott, rendszerint annyira meg­merevedett, hogy azon lónyeg-bevágó változtatást eszközölni a közgyűlésen már alig lehet. Hiába a legtalpraesettebb. a legindokoltabb módosító javas­lat. Ilyen körülmények között az autonómia valódi szellemének szerintem az felelne meg, hogy már az előkészítő szakban is meg legyen adva minden bizottsági tag részére a mód, hogy a sorra kerülő ügyekhez hozzászólhasson. Mi a pártunk szakbizott­ságaiban ezt a rendszert már egy évvel ezelőtt be­vezettük és azzal a legjobb tapasztalatokat tettük. Úgy látjuk, hogy az idegen szakbizottsági tagok csak akkor vesznek részt egy másik szakbizottság tárgyalásaiban, csak akkor terjesztenek ott indítvá­nyokat elő, hogyha valóban érdemleges mondani­valójuk van és a mi tapasztalatunk azt mutatja, hogy ennek a rendszernek a bevezetése jóformán semmivel sem tette hosszadalmasabbá vagy nehéz­kesebbé a pártszakbizottságok tárgyalását és hatá­rozathozatalát. Óvatosságból azonban mégis úgy kel­lene ezt a gondolatot megvalósítani, hogy a tör­vényhatósági bizottsági tagok részére fentiek sze­rint megadandó indítványozási jog a szakbizottsági munka előrehaladását indokolatlanul el ne nyújt­hassa. Éppen ezért valami olyanféle megoldásra gondolok, hogy annak, aki egy olyan szakbizott­ságban óhajtana indítványt tenni, amelynek nem tagja, a szakbizottság ülése előtt 24 órával a szak- bizottság elnökétől kellene, hogy az indítvány meg­tételére engedélyt kérne és pedig olymódon, hogy indítványát ugyanakkor. írásban volna köteles indo­kolással együtt benyújtani. Amennyiben az indít­ványozó ennek a feltételnek megfelelt, ha napi­rendre tűzött kérdésben óhajtana indítványt tenni, a napirend tárgyalásánál az előadói előterjesztés után, ha a napirendre tűzött tárgyról volna sző, a napirend letárgyalása után kapna jogot arra, hogy már korábban benyújtott indítványát és indokol ísáii felolvashassa, feltéve, hogy ez a felolvasás öt perc- ncl tovább nem. tart. Az indítványozó azután már a vitában nem vehetne részt és az állásfoglalás a szakbizottság rendes tagjainak a feladata volna az ilymódou előterjesztett »idegen« indítványok felett is.. A gondolat megvalósításának módját minden­esetre meg kellene alaposan gondolni és a fontiek­kel inkább csak illusztrálni akartam, hogy mire gondolok. Alapos reformra szorulna véleményem szerint a költségvetés tárgyalása. A mai. rendszer nem ki­elégítő. A költségvetés olyan kialakult formában kerül a közgyűlés elé, hogy azon változtatni nem lehet. És mégis két héten keresztül kell a közgyű­lésen beszélni róla vagy helyesebben beszélni arról, ami nincs bent a költségvetésben. A költségvetés elkészítésének, előkészítésének és tárgyalásának a rendszerét kellene alapjá­ban megváltoztatni és közelebb vinni az autonómia igazi szelleméhez, de hogy miképpen, arról még nagyon .-.okát kellene gondolkozni, konkrét Indítvány. előterjesztése előtt. A szakszerűségek képviselőinek vissza kell adni a teljes tanácskozási jogot, tehát a ha­tározatban való részvételi jogot is. Az érdekképviseleti csoportok között helyt kell adni a magánalkalmazottak óriási jelentőségű tár­sadalmi kategóriájának is. Addig, amíg a magán- alkalmazotti kamara meg nem alakulhat, a képvi- seltetós kérdését úgy kellene megoldani, mint az orvosi kamara megalakulása előtt az orvosok kép- viseltetését illetőleg volt. Amikor az Országos Or­vosszövetség választmányi tagjai közül történt ideiglenesen a törvényhatósági bizottsági tagok ! választása. Az adott esetben talán a Magármlkalma- I zottak Nemzeti Szövetsége volna alkalmas arra, 1 hogy választmányából a magánalkalmazottak érde­keltségi csoportjának törvényhatósági bizottsági tagjai megválaszthat ók legyenek. A törvényhatósági tanács visszaállítását nem látom szükségesnek, sőt határozottan elle­nezném. Kötelezőleg előírnám, hogy a szabályrendelete­ket és azokat a nagyobbszabású javaslatokat, ame­lyek nem egy-egy konkrét ügyre, hanem egész ügy- J csoportok elintézésére vagy állandó intézésére vo­natkoznak, legalább 30 nappal a tárgyalást meg­előzőleg kell a törvényhatósági bizottsági tagok rendelkezésére bocsátani. Ha a székesfővárosi törvényhatóság reformja majd tényleg napirendre kerül, ezekről a javasla­tokról, de másokról is még sokkal többet és sokkal alaposabban kell majd' beszélni. Mczaüfiapoh. betoncsövek fcr'Ste.. Tolnai TeslVércb (emeniárnguaráhan Budanest. XIV., hrzsébet királyné ut 72. Telefon: 207-121 VALKÖ SÁNDOR építőmester Budapest, TI., Lofz Károly u. 9. Telefon: 165-646 Kovács János okleveles kunűvesmester, építési vállalkozó Tervez, épít. |avít, alakit Áilvánv'a-kölcsönzés Budapest. XIV., Paskal-u 20. telefon 2 9i>2-7-?. KALMÁR KÁROLY építőmester I magas- ós mélyépítő vállalata Budape t, Vili., Rákóczi ut 53. Telefon: 1-429 09 Első Magyar“ | fivegmukó és Cementárugyár I Cégtulajdonom KÜHL LAJOS I Városi iroda: Budapest, VI, 0 uccu ö szám. I -A. Gyár : VI , Gömb ueea 20. Telefon : ölO-'iö* LIEBHARD BÉLA építőmester Budapest, Vili., Üllői út 64. sz Telefon: 1-328-06

Next

/
Thumbnails
Contents