Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-22 / 51-52. szám
Budapest, 1937 december 22. Független Budapest 5 mert a bizottsági tagokból első- és 'másodrendűeket csinálna. Budapesten nem az a helyzet, ami a megyékben. Itt a tagok a legrövidebb idő alatt össze- hívbatók, legfeljebb a hozzászólások idejét kellene még jobban megszorítani. * Deményi Aladár dr. A mai fővárosi törvény módosítása esetében az első és legfontosabb szempont Deményi Aladár dr. az autonómiának minél erőteljesebb kiépítése. Ennek folyománya, hogy pénzügyi vonatkozásban is a törvényhatóság akaratelhatározása legyen a döntő szempont és a felügyeleti hatóság ellenőrzése csak ellenőrzésre szorítkozzék, mert a törvény- hatóság hatáskörébe tartozó ügyekben az intézkedés r és végső döntés csak magát a törvényhatóságot illetheti. * Dorner Gyula A választójog kérdésével kapcsolatban célszerűnek tartanám, ha a mai fővárosi törvényben megszabott bizottsági tagsági helyek száma felemeltetnék, mient ■sajnálatosan tapasztatnunk kell, bogy a pártok legjobb akaratuk mellett sem tudják mindazokat jelölni, ■akik a fővárosi ügyek iránti érdeklődésük és tudásuknál fogva hasznos szolgálatot tudnának tenni a köznek. Illetőleg, ba ez értékes polgárokat jelölik is, azokat megválasztatni már csak igen kicsiny töredékben lehet. De kívánatos volna az is, hogy jelölő listák összeállításában a választápolgárságnak szélesebb rétegei jussanak szerephez. Ez a. berendezkedés igen erősen megszilárdítaná a pártok helyzetét a választók között, mert párttagoknak módjuk volna arra, hogy nézeteiket a pártvezetöség tudomására hozzák 6 kányilváníthassák, hogy kiket tartanak alkalmasaknak bizalmuk letéteményeséül. A titkos szavazási rendszer csak akkor tükrözheti vissza a választópolgárság igazi lelkületét, ha minél közelebb férkőzik a választási eljárás az akaratnyilvánítás indítékaihoz. * Harrer Ferenc A választójog kérdésével kapcsolatban semmit. Egyébként az 1930:XVIII. tc.-nek egészben visszaállítását. * Gazdy Jenő A mai fővárosi törvényen nem találok semmi reformálni valót. Ezt a törvényt teljes egészében hatályon kívül kellene helyezni. és helyébe olyat alkotni, hogy a főváros közönsége valóban autonóm alapon intézhesse a maga ügyeit- Az állami felügyeletet csak a Suprema lt-x eseteire kellene korátozni. Visszakívánom a tekintetes tanácsot, de természetesen úgy, amint régen volt, hogy valamennyi főtisztviselő 6 évenként új választás alá essék. Ez sine qua non-ja az autonómia gyakorlásának. A diktatúrát ugyanis sok felé elítélik, de az apró diktátorok uralmát csak az autonómia szabadsága tudja fékezni. Petrovácz Gyula A mai fővárosi törvényen három dolgot tartok visszaállítandónák és három dolgot eltörlendőnek: 1. Visszaállítandó a választott bizottsági tagok 150 es létszáma, azaz a kerületenkint választott 10 bizottsági tag (VL, VIE, IX : 12 + VIII : 14) és ezzel együtt a hivataluknál fogva bizottsági tagok szavazati joga, valamint az elöljáró- tanácsnokok bizottsági tagsága. Semmi ok sem volt a tagok számának csökkentésére. 2. Visszaállítandó a törvényhatósági, tanács, mint kisgyűPetrovácz Gyula l.és; az aiuóbb ügyek n« igényeljek a közgyűlési tar- gyalust, mint például a XII. 17-iki közgyűlés egész tárgysorozata. Ha minden más magyar törvényhatóságban van kisgyűlés, szükséges az a fővárosban) is. 0. Visszaállítandó volna a főpolgármester választása a kinevezés helyett, mert egy választott főpolgármesternek joggal van hatásköre az autonómia ügyeiben. 4. Eltörlendő volna a polgármesterek kormányzói megerősítése, mint az autonómiára sérelmes és fölösleges formalitás. 5. Eltörlendő volna a belügyminiszternek a költségvetés jóváhagyásával járó az a joga, hogy tételeket emelhet vagy leszállíthat, tételeket felvehet vagy töt ölhet, mert ez az autonómia költségvetési jogának megszüntetését jelenti. A költségvetést a miniszter hagyja jóvá, vagy ne hagyja jóvá, hanem utasítsa új határozathozatalra az autonómiát. 6. Eltörlendő volna a tanítói kinevezések kultusz- miniszteri jóváhagyása, mely unikum a fővárosnál s egy fölösleges G-eszler-kalap. A főváros polgármestere elég' nagykorú ahhoz, hogy tanítót tudjon kinevezni. * Dr. Kabakovits József Felfogásom szerint a mai fővárosi törvénynek elsősorban azok a rendelkezései volnának megváltoz- tatandók, melyek az autonómia jogkörét megnyirbálták s azok a rendelkezések, melyek a polgár- mester egyéni felelősségét az autonómia jogainak csorbításával indokolatlanul kiterjesztették. A törvény eddigi alkalmazása bebizonyította, hogy a modern város gazdasági és kormányzati adminisztrálása annyira szövevényessé vált, hogy ezt egy ember fizikailag képtelen ellátni. Az autonómia jogainak kiterjesztése közelebb hozza a polgárság összességét az igazgatáshoz, ami, miként ezt a \multak tanúsítják, csak a főváros egyetemes érdekeit szolgálja, # __■. * Dr. Huszár Aladár A ma érvényben lévő fővárosi novellát egészében és részleteiben is abszolúte elhibá- zottnak tartom, amelyen semmiféle íoldozgatással, íoltozgatással javítani nem lehet. Ha csakugyan hozzá fognak nyúlni a fővárosi törvénynek nyugateurópai értelemben vett reformjához, úgy csak egyet szabad megcselekedni: félretenni a mai törvényt és helyébe egy új, a nyugati kultúra fejlettségéhez ülő, modern, a legszélesebb alapokra fektetett önkormányzattal rendelkező jogalkotást kell tető _ _ , alá hozni, amely nem ismer r. Huszar Aladar első £s második osztályú bizottsági tagokat és amely új törvény hozzáillik az európai nagyvárosok hasonló jogalkotásaihoz. * Becsey Antal A tek. Szerkesztőség b. levelében a fővárosi törvény várható módosításával kapcsolatban azt a kérdést intézi hozzám, hogy »mit találok reformálandónak« a mai fővárosi törvényen. Amilyen mégtisztelő a t. Szerkesztőség felhívása, any- nyira nehéz feladat elé állított a hozzám intézett kérdés. A problémát azonban olyképpen egyszerűsítem le, hogy az általánosságban feltett kérdésre —^ általánosságban igyekszem véleményemet körvonalazni. Szeretném, ha az új fővárosi törvény a székesfőváros közönségének önrendelkezési jogát az egész vonalon intézményesen juttatná érvényre. Ebből a szempontból az 1930:XVIII. tc.-ben statuált »törvényhatósági tanács« volt az a szerv, amelyen keresztül a törvényhatóság autonómiája befolyását és akaratát érvényesíteni tudta. Az autonómia, és adminisztráció kapcsolata állandó és folytonos volt és lehetővé tette, hogy a törvényhatóság az admi- ! nisztrációval kooperálva’, a közigazgatás minden megmozdulását figyelemmel kísérhesse; a mindenkori helyzet áttekintésére alkalmas legyen; ne kényszerüljön arra, hogy sokszor in- cidentalite állíttassák a nehézkesen működő közgyűlés oly elhatározások elé, amelyekért végső fokon az autonómiának kell a felelősséget vállalnia. * Dr. Hencz Lajos Mindenekelőtt meg kell változnia a mai ajánlási rendszernek. A lajstromos választás mostam formájában egyenes cáfolata annak, hogy a polgárok bizalmából leerülnek be a megválasztottak a székesfőváros törvényhatósági bizottságába. A pártok vezetői jeVöl- . nek s nincs módjuk a párttagoknak arra, hogy a jelölés sorrendjét megváltoztathassák. így megtörténhet, hogy olyan egyének kerülnek be a törvényhatósági bizottságba, akiknek a kerületben talajuk nincsen, akiket nem is ismernek és olyanok nem kerülhetnek be, akiket a párttagok tömege ott szeretne látni. E rendszernek nagy hibája az is, hogy a. törKabakovits József dr. vényhatósági bizottsági tagokat szabad elhatározásában erősen gátolja s törzsfőnöki rendszert teremthet. Példa erre az a reverzálisadás, amellyel a bizottsági tagok egy része már jelölése alkalmával kénytelen volt szabad elhatározási jogát korlátozni s a köz érdekében kifejtett munkásságát feltételekhez kötni. A fővárosi törvény módosításával kapcsolatban legfontosabbnak tartom e rendszer megszüntetését. Fel kell szabadítani a törvényhatósági tagokat az ily erkölcsi kényszerhatások alól s keresni inkább arra a megfelelő módot, hogy választóikkal, kerületükkel kerüljenek szorosabb kapcsolatba. Nem kell bizonyítanom, hogy a mai úgynevezett bolettás rendszer sem felel meg cél járnak. A »boletta■- börzei valósággal kiszolgáltatja a választókat a fizetett balett agy üjtök, gyakran más pártokhoz húzó egyének visszaélési lehetősége, okirathamisítása révén a legnagyobb kellemetlenségeknek. Ezért ne csodálkozzunk rajta, hogy a legutóbbi választások alkalmával a választók nagyrésze olyan igazolvánnyal szavazott, amelyen az ajánlás ellenőrzésére szolgáló szelvények érintetlenül rajta voltak. E választók a kellemetlenségek kikerülése végett többnyire letagadták, hogy szavazó je gyüket megkapták volna s ezzel részben a, hatóságokat, részben pedig a M. Mr. Posta becsületes személyzetét tették ki a baloldali pártok alaptalan gyanúsításainak és szenvedélyes támadásainak. Hogy a kérdések megoldását mily módon tartanám lehetségesnek, arról azt hiszem, lesz még módom nyilatkozni, valamint a, törvény módosításának egyéb részleteivel is foglalkozni, nem dy szűk keretek között. Ugrón Gábor — A fővárosi törvény újabb reformját. helyesnek tartom, de csak annyiban és azért, mert a legutolsó két fővárosi reformtörvény annyira megnyirbálta törvényhozási úton a főváros autonómiáját, hogy azt visszaállítani csak újabb törvénnyel lehet. — Ezzel tulajdonképpen már meg is mondtam álláspontomat a reform lényegéről: annak nem szabad egyébből állnia, mint abból, hogy a főváros visszakapja azt az autonómiát, melyet megnyirbálni teljesen felesleges volt. — Az a körülmény, hogy a régi tisztviselői tanácsot állítják-e vissza, vagy pedig az első reformban felállított bizottsági tanácsot, nem teljesen irreveláns. Annál kevésbé, mert az utóbbi megoldás, tehát a választott bizottsági tagokból álló tanács, az autonómia gondolatát jobban szolgálja, mint az előbbi. Ezt a második számú reform során azzal az indokolással szüntették be, hogy a tanács a különböző politikai pártok küzdőterévé vált. Ez valóban igaz, de ez még nem lenne ok arra, hogy ezt az intézményt helytelenítsék, mert hiszen a pártok közötti tusakodás ma is fennáll a kulisszák mögött: a pártközi értekezleteken, míg ezzel szemben a közérdek szempontjából feltétlenül előnyösebb, ha ez az igazságot kereső, kiegyenlítő küzdelem a nagy nyilvánosság előtt, a tanácsüléseken folyik le. — Ezzel a kijelentésemmel tulajdonképpen állást foglaltam már a bizottsági é's tanácsülések nyilvánossága mellett is. A köz térdekéiben a nyilvánosság kell és csak egészen kivételesen, bizalmas természetű dolgoknál legyen szabad zárt ülést elrendelni. — A hivatalos és félhivatalos szavazatok túltengését is kifogásolom a főváros közgyűlésének összeállításában, ami szintén a legutolsó reform szüleménye. Fenntartan- dóknak vélem azonban mindazokat az intézkedéseket, melyek az autonómia szabad meg- nyilvánulását nem korlátozzák, de a gyors és szakszerű munkáit elősegítik. — Egyik legfontosabb követelésem lenne annak az anomáliának a megszüntetése, hogy a felügyelő hatosáig jogosítva, legyen költségvetési tételeket beállítani, vagy törölni. Felfogásom szerint az autonómia gondolatával csak az fér össze, hogy a felügyelő hatosáig minden neki nem tetsző határozatot megsemmisíthessen és a törvény- hatóságot új határozat hozatalára hívhassa fel. Ahhoz azonban nem lehet joga, hogy a törvényhatóság tudta és akarata ellenére, de annak zsebe terhére rendeleti úton az autonómiát terhelő intézkedéseket tehessen. Ugrón Gábor
