Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-10-27 / 43-44. szám
HARMINCKETTEDIK évfolyam 1937 október 27 43-44* szám VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGÚ GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 1-199-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA n k nagy probléma Zsitvay Tibor űr. Ma, szerdán kezdi meg a főváros törvényhatósági bizottságának pléínuma a költségvetés tárgyalását és ez a költségvetési vita sok tekintetben erősen különbözik az utóbbi években szokásos hasonló tárgyalásoktól, leginkább abban, hogy akkora deficittel kell megküzdenie a közgyűlésnek, amilyenre rég volt példa a fővárosi költségvetések történetében. A pénzügyi bizottság nem járult hozzá a vízidijak emeléséhez és a polgármester vissza is vonta ezt az előterjesztését. Most a közgyűlésre vár a nem csekély feladat, hogy a minimálisan 10—12 milliós deficit fedezéséről gondoskodjék. A tapasztalatok azonban nem nagyon biztatóak abban a tekintetben, hogy ez majd sikerül is. A törvényhatósági bizottság nem az a fórum, ahol csökkenteni szokták a kiadásokat és növelni a bevételeket, ellenkezőleg: egész bizonyossággal számítani lehet arra, hogy mire a közgyűlés a költségvetéssel végez, a deficit nemcsak hogy nem tűnt el, ellenkezőleg: még nagyobb lesz, mint amekkora most, amikor a közgyűlési tárgyalás kezdődik. Akadnak majd indítványok, amelyeknek elfogadása elől nem térhet ki a törvényhatóság (ilyenek minden évben bőven akadnak), megszavazza és honorálja őket, úgyhogy mire a főváros az elfogadott költségvetést a kormányhoz jóváhagyás véglett felterjeszti, a végösszeg olyan lesz, hogy sok fejtörést fog okozni minden alkotmányos tényezőnek. A helyzet tehát zavarosabb, mint szokott lenni. Nem jelenti azonban ez, hogy vigasztalan, vagy akár reménytelten lenne. Az az optimizmus, amely Szendy Károly polgármesteri expozéjának alaphangját adta, nem illúziót kelteni, alaptalan reményeket fakasztani akaró önámítás eredménye, hanem egy komoly, reálisan látó és gondolkozó városvezető lelki harcainak leszűrődött eredménye. A pozitív gondolkozást földönjáró polgármester nem futkos délibábok után és amikor' teljes bizakodással terjeszti az autonómia elé az előirányzatot, a főváros polgársága nyugodt öntudattal tekinthet a jövő elé. Nem, Szendy Károly nem fest csalóka ábrándképeket sem maga, sem a közönség elé. De arra sem hajlandó, hogy könnyű nemtörődéssel a kormányra bízza a költségvetési deficit sorsát. Sokkal inkább át van hatva az önkormányzati gondolattól, sokkal jobban hisz annak döntő erejében, semhogy külső tényezőre bízná a főváros háztartási egyensúlyának rendbehozatalát. Éppen: ezért mondtuk, hogy a mostani költségvetési vita erősen különbözik az eddigiektől: nagyobbb és nehezebb feladat megoldása vár ezúttal a törvényhatósági bizottságra, mint* bármikor. Slúlyos kötelességet ró ez a helyzet a törvény- hatóság pártjaira és minden egyes tagjára. Az a nagy megértés és összefogás, amely a pénzügyi bizottság tárgyalásait jellemezte, nem szünhetik meg: elemi szükségesség, hogy minden tényező egyesüljön a nagy munkában, amely most a fővárosra vár. Néhai Rákosi Jenő hagyta az újságíró-társadalomra örök intelmül a szellemes mondást: »Fiúk, szeressétek, egymást, mert más aztán úgyse szeret bennünket; - annyi veszedelem környékezi mindenfelől az önkormányzat viharvert hajóját, hogy nagyon szeretnünk kell egymást, azokat, akiknek az önkormányzat a testük és a lelkűk. Az önkormányzatnak kell megoldania azt a nagy problémát, amelyet a költségvetési -előirányzat vetett fel. Saját erejével és eszközeivel kell megtalálnia a kivezető utat, mert ha nem így történik, úgy az ön- kormányzat lényégéről mondott le a főváros. Az autonómiák legsarkalatosabb, szinte kizárólagos jellemzője a költségvetési jog: ha ezt is eljátsszuk: olyan bűnt követünk el, melyet jóvátenni többé sohasem lehet. El kellett ezt mondani, most, amikor a törvény- hatósági bizottság megkezdte a vitát..Lét vagy nemlét kérdése, hogy mogtaláljia-e a szükséiges harmóniát a főváros minden tényezője. Hisszük, hogy az a megértő szellem, amely Budapestet felépítette, Európa egyik legszebb világvárosává emelte, nem veszett el: megtalálja a munka útját, esősorban pedig rátalál önönmagára és akkor Budapestet a »poklok kapui« se dönthetik meg. a NÉP fővárosi szervezetének elnöke a tisztviselők fizetésemeléséről s az időszerű kérdésekről nyilatkozik a Független Budapest munkatársának v, Csak lebecsülném a főváros tisztviselő társadalmát ha olyan Ígéretek gőrögtüzével akarnám őket elvakitani, aminek — sajnos — nincsen meg jelenleg a reális alapja s a megvalósulási lehetősége“ A múlt hét csütörtökén bezárult a főváros jövő- évi költségvetésiének több napi tárgyalást igénybe . vett pénzügyi bizottsági vitája és kedden délután már a közgyűlés fogott ho-zzá a jövő esztendei munkaprogram megvitatásához. A pénzügyi bizottság, tárgyalása során már megállapítást nyert, hogy a pártok hatalmas többsége támogatja a költség- vetést előterjesztő Szendy Károly polgármestert, méltányolván azt az odaadó munkát és viaskodást, amelyből az 1938. évi költségvetés megszületett s amely két malomkő közé szorítja a községi Zsitvay Tibor politika irányító vezetőit, hogy egyfelől az államot elégítse ki, másfelől ne engedje a polgárság különben is túlfeszített teherbírását új próbák elé állítani. Sokan szerették volna, ha a belügyminiszter elé jobb költségvetést lehetett volna terjeszteni, amelyen az eltüntetett, vagy a már fedezetet talált deficit- mentes költségvetés adna bizonyítékot a főváros teherbírásáról és rugalmasságáról. De ezt semmiképpen nem lehetett elérni a közteher jelentős emelése nélkül. Ezt az eszközt pedig Szendy Károly polgármester semmiképpen sem akarja igénybevenni, azt hangoztatva, hogy e téren több áldozatot nem lehet kívánni a budapesti adófizetőktőly amely a mai nehéz viszonyok mellett is adózó kötelességének olyan mérvben tett eleget, ami már csaknem a hősiesség határát súrolja s ami még a pénzügy- igazgatóságot is a legnagyobb mérvű elismerésre készteti. A deficit körül tehát viták keletkeztek, amelyek más más felfogás köré csoportosítják a pártokat, csak úgy, mint a bizottsági tagokat, hol a főváros, hol pedig az országos érdeket hangsúlyozva. Mindezt még csak nehezebbé teszi a tisztviselői fizetések kérdése is, ami legutóbb szintén előtérbe került s ma már egyik legtöbbet vitatott kérdésévé vált a községi politikának. Mindezen kérdések arra késztették a Független Budapest szerkesztőségét, hogy magához Zsitvay Tibor pártelnökhöz forduljon, aki a maga -és pártja állásfoglalását a következőképpen körvonalazta: — A csütörtöki pénzügyi bizottsági ülés pontot tett a hosszú -és alapos tárgyalási folyamatra, hogy a vita most már rövidesen a nyilvánosság előtt, a közgyűlési teremben folytatódjék. Pártom —- amint már mondottam — a lelkiismeretes és alapos munka tudatában jelenhet meg a közgyűlésen, ahol minden egyes tagja átérezheti, hogy olyan vitában kell részt- vennie, amelynek minden egyes vonalát ismeri s amelynek minden jelentős részletében párthatározat irányítja állásfoglalását és felfogását. M deficit és a kormány — Melyik állásfoglalást tartja Excellenciád helyesnek: azt-e, amelyik a deficites költségvetés felterjesztését tartja helyesnek, vagy egy olyannak elkészítését, amelyik mingy árt a deficit eltüntetésének a, kérdését is előre kidolgozva, alapot adna a kormánnyal való' tárgyalás megindításához1 — Amint tudvalévő: a költségvetésben 166,483.998 pengő kiadás 157,621.009 pengő bevétellel áll szemében. A hiány tehát 8,862.989 pengő. Azt is tudjuk, hogy a pénzügyi szakbizottság a polgármesteri javaslatokat a?, adóra, az illetékekre, az üzemek tarifáira mind elfogadta, kivévén, köztudomás szerint, a víz- díjr'a vonalközé javaslatot, amit a szakbizottság nem fogadott el. Mindebből pedig az következik, hogy magán a városházán igen nehéz kérdés volna annak az eldöntése, hogy melyik vonalon történjék olyan rendezés, amiből a közel kilenc- milliós deficit kikerülhetne. De szerintem — és nyilván mindenki előtt — aki az állam és a főváros között megteremtendő entente cordials gondolatát hordjuk a lelkűnkben, célszerűbbnek és gyakorlatibbnak mutatkozik, ha a költségvetés a maga eredeti valóságában kerül fel a minisztériumba. Éppen a kérdés eldöntése kívánja, hogy tisztázódjék végre a helyzet s hogy a vitás felület egyszer már kikapcsoltassék s a főváros megtudja, hogy mennyiben számíthat a maga álláspontjának az elfogadására. — Nem gondolja kegyelmes uram, hogy ez a vita csak még jobban elmérgesítheti a két fél közötti viszályt? —- Nem, attól nem tartok. Mivel mind a két fél a méltányos megoldást akarja s még csak gondolni sem lehet arra, mintha a kormány- hatalom nem tartaná minden vonatkozásban szem előtt a főváros háztartásának és gazdasági életének egyensúlyát, hiszen tudatában van e kérdés országos és sorsdöntő jelentőségének, az a hitem és reményem, hogy a sokat vitatott kérdés végre is valóban a méltányosság álláspontján fog megoldódni. Én — amint mondottam — a magam és pártom nevében is szívesen vállalom a közvetítést s azt hiszem, ez nem is lesz eredménytelen. TI tisztviselők újabb fizetésrendezése — És a tisztviselői fizetések rendezésének a kérdései Sokak szerint ez a kértés az 'utóbbi idők drágulási folyamata révén annyira előtérbe került, hogy aligha lehet többé megkerülni vagy kitérni előle. — Előre kell bocsátanom, hogy ez a kérdés nem válhat ’politikai kérdéssé. Szerintem igen visszás helyzet adódnék abból, ha politikai tőkét akar'núnk kovácsolni abból, hogy közülünk ki száll síkra, elszántadban a tisztviselők érdekében s ki akar nagyobb javadal- mozást juttatni nekik. De, hogy a kérdésből akár én, akár a pártom politikai tőkét akarna
