Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-05-05 / 18. szám

Budapest, 1937 május 5. Független Budapest 3 Miként lehetne visszaállítani a tisztviselők lecsökkenteti fizetését Érdekes beszámoló a FANSz oktató osztályában M HÉ Miklas elnök a szomszédos Ausztria szövetségi, elnöke eljött hoz­zánk, hogy ezzel is dokumentálja, mennyire egybe­fon roll a mi kicsinyre szabdalt országunk a meg­csonkított osztrák állammal. Közel négy évszázadon át kellett véres harcokat harcolnunk a beolvasztás­sal, megsemmisítéssel fenyegető Ausztriával, amíg mind a kelten elestünk és elesettségünkben egymásra találtunk. A magyar nemzet fejedelmi pompával, kitörő lel­kesedéssel fogadta az osztrák állam fejét, aki sze­mélyében nemcsak Ausztriát reprezentálja, hanem a polgári gondolatot is, a derék osztrák polgár — a vi­lág legelső polgára — minden erényét is. A polgári gondolat sokáig gúny tárgya volt, a »Spiessbiirgcr« a vicclapok kedves figurája volt és világ összeomlás­nak kellett elkövetkezni, hogy ráeszméljünk: addig szép és biztos ez a világ a maga dolgában, amíg a wyárspolgár« dirigálja. A polgári gondolat jegyében üdvözöljük magyar földön Miklas elnök urat, mi, akik csak most kez­dünk polgári állammá kialakulni. Az ipari és ke­reskedelmi polgárság még csak a most fejlődő né­hány városban kezd formát ölteni, legelsősorban Budapesten, az ország fővárosában, most kezd öntu­datra kelni. Akkor leszünk erősek, ha erős lesz a polgári társadalom, amelyet ma még ezer vészede- lem fenyeget, amellyel szembenáll még nálunk az egész múlt és szemben áll mindenféle szélsőség. Miklas elnök nemes polgári alakját éppen ezért fokozott tisztelettel és szeretettel látja vendégül a polgári Budapest népe, amely önmaga dicsőségét szemléli a legelső osztrák polgár tisztes és nemes alakjában. Szendy „tanár úr“ gyakorlatilag magyaráz Amint már megírta a. Független Búd a- p e st, a k ö z g a z das ági egyetem közigazga­tási szakosztálya ebben az évben Szendy Károlyt kérte fel az idén, hogy előadásokat tartson az egye­temi hallgatóknak. Hogy az egyetem nem választott rosszul, azt nem­csak az a látogatottság bizonyítja, amellyel az úgy­nevezett »p o l g ár m e's téri őrá k« dicsekedhettek, hanem az előadásnak az a szerencsés formája is, hogy a »í a n á r ú r« minden elméletet gyakor­latban is bemutathatott. Csak be kellett vezetnie hallgatóit a »laboratóriumba«, azaz helyesebben a műhelybe. S mivel nagyobbrészt a közüzemekről esett szó — hát egyszerűen az üzemekbe. S mivel az elő­adó tanár úr egyúttal a székesfőváros polgármestere is — nem okozott nagy nehézséget ezeket az üzemeket felkeresni, hiszen voltaképpen a fő-főgazdájuk ezek­nek mégis csak maga a polgármester. így esett aztán, hogy legutóbb is egy napon beállított Szendy tanár úr a maga hatvan tanítványával a Gázgyárba, ahol nagy feltűnést keltett a kiránduló tanulmányi társa­ság. Szendy Károly, mint tanár is azokkal a tulaj­donságokkal ékes, mint polgármester: főjellemvonása a pontosság és a tárgynak, amit kezel, legapróbb részletekig való ismerete. Ez a részletesség tette lehetővé aztán, hogy a hallgatók a tanulmányút végén pontosan tudtak min­dent, nemcsak magáról a Gázgyárról, de még inkább a gyártás üzleti és gazdasági vonatkozásairól is. így tudták meg, hogy az az ötmillió pengő értékű idegen szén, mint gáz, már huszonötmillió pengőt je­lent, amiből hat és félmillió pengő jut a tisztviselők­nek és a munkásoknak. Itt látják a gyakorlatban, hogy a nyersanyag a gyártáson keresztül milyen nagy gazdasági értékké válik s mennyi embernek termel kenyeret. Természetes, hogy egy ilyen előadás, amely min­den elméletet gyakorlatban — az élet valóságában — mutat be, feledhetetlen nyomokat és emlékeket hagy a hallgatók lelkében. Nem csoda, ha a lelkes ifjúság alig akart megválni a »/ an ár ú r«-tól s olyan ün­neplésben részeltette, amilyenre ritkán jut alkalom, a Gázgyár üzleti életében. Álgyay Hubert Pál (Szerény csokor a még szerényebb egyetemi tanár úr asztalára) Valóban úgy történt ezúttal is, ahogyan ez ná­lunk általában történni szokott, mikor az ünneplésbe legfeljebb csak a tudós munkáját lehet szerepeltetni s nem egyben politikai érdemeket és tevékenységet is. A mi igen tisztelt közvéleményünk hamar napirendre | tért ama kis hír felett, ami szerényen, akárcsak a, közmondásos ibolya, húzódott meg a hangosabbnál hangosabb és kiabáló események sűrű rengetegének árnyékában. Ez a kis hír azt jelentette a »n a g y é r- de mű közönségnek«, hogy A l g y a y Huber t káli, a Közmunka, Tanács alelnökét egyet érni ma­gántanárrá. nevezték ki. S az említett igen tisztelt közvélemény, amely nem, igen szokott nagy figyel­met szentelni tudósi munkálkodásoknak, már el is feledte volna a.z egész esetet, ha nem. olvassa, hogy ugyancsak, a Közmunkai Tanács üdvözölte az al elnök úr Öméltóságát ebből az >atka lomból, még pedig Bes­senyei) Zénó őnagyméllósága tolmácsolásában, akit igen igen boldoggá leli ez a siker, meg talán boldo­A FANSz oktatóosztálya kedden, május 4-én tartotta közgyűlését az újvárosházán Erődy Kálmán tankerületi kir. főigazgató elnöklésével. Dausz Gyula főtitkár érdekes, egyben szomorú beszámolót terjesz­tett a közgyűlés elé. Rámutatott arra, bogy a négyszeri fizetéscsök­kentéssel sújtott közalkalmazotti kar megélhetését az utóbbi időkben még a, növekvő drágaság is egyre súlyosabbá teszi. A legfontosabb közszükségleti cik­kek ára 30—40 százalékkal emelkedett. Megállapítja a FANSz oktatóosztálya, hogy ez a legtöbb közalkalmazott háztartási egyen­súlyát teljesen felborította. Legtöbben csak kölcsönökből képesek az élet fenn­tartásához feltétlenül szükséges anyagiakat előte­remteni, ami a nyugodt életlehetőségeket veszélyez­teti. Kétségtelen, hogy ez káros a gazdasági életre is. Iparosok, kereskedők egyaránt érzik a közalkal­mazotti kar súlyds anyagi helyzetének konzekven­ciáit, mert a tisztviselők életszínvonalának folyto­nos csökkenése a legértékesebb fogyasztóréteget kapcsolja ki a forgalomból. Ezen csak a fizetéscsökkentő rendeletek visszavonásával lehet segíteni. E rendeletek hatályon kívül helyezése azonban 77.5 millió pengőbe kerülne. Ez kétségtelenül súlyos te­her, de a fedezetet olymódon elő lehetne teremteni, I ha az ország megcsonkítása következtében felszapo­rodott nyugdíjterhieket több generációra hárítanák Hónapok óta készül a főváros a mérnöki létszám szaporítására. Még- a Rákóczi úti házbeomlás alkal­mával tűzték napirendre a mérnöki létszám emelé­sét, amit a belügyminiszter is kívánatosnak tartott. A fővárost ugyanis az építési engedélyek kiadásának gondosabb vizsgálatra, az építkezések fokozottabb ellenőrzésére és ezt a főváros csak akkor tudja lelki­ismeretesen és tökéletesen végrehajtani, ha új mér­nöki munkaerők állanak rendelkezésére. A mérnöki létszám elégtelenségét már régen panaszolják a vá­rosházán. A polgármester elkészítette a javaslatot a mér­nöki kar létszámának növelésére és ez az előterjesz­tés hónapok óta tárgyalásra vár. Nein a főváros az oka azonban annak, hogy a javaslat mindeddig nem kerülhetett érdem­leges tárgyalásra. A fővárosnak meg kell várnia az új építésügyi tör­vény életbeléptelését, végrehajtási utasításának megjelenését és az Építésügyi Szabályzat kiadását. Amíg ezek a törvények, illetve szabályzatok tető alá ál. Az így felszabaduló összegeket a régi fizetések visszaállítására fordít hatnák!. Nincsenek megelégedve a tanerők a stálus- viszonyokkal sem. A státus végleges rendezésére új tervezetet dolgoz­tak ki, amelyet rövidesen az illetékesek elé terjesz­tenek. Az elmúlt év folyamán nagy nyugtalanságot váltott ki az oktatószemélyzet körében a kényszer - ! nyugdíjazási eljárás. Az eddig lefolytatott tárgya­lások azt igazolják, hogy a kényszernyugdíjazási eljárások nagyrészt felmentéssel végződnek. Ez év végéig kell az országgyűlésnek az eljárások eredményéről jelentést tenni. A közalkalmazotti kar nyugalmának biztosítása érdekében remélik, hogy a nyugdíjtörvénynek ezt a szakaszát hatályon kívül helyezik. Ehelyett a szolgálati pragmatika megvaló­sítására, volna szükség. A nyugdíjkórdéssel kapcso­latos az ifjúság előmeneteli és. elhelyezkedési lehe­tősége is. Ezért az oktatóosztály állandóan napi­renden tartja a kinevezések ügyét. I KARDOS JENŐ fifjTbf- I rendező, Központi fűtés, vízveze- I téK és csatornázási vállalata I Budapest, VL, Ó ucca 31. Tel.: 1-179-05 nem kerülnek, a főváros nem tehet közbeeső intéz­kedéseket az építésrendészet terén. Az új építésügyi törvény az építkezések végrehajtásán ellenőrzését a Közmunkatanács feladatává teszi. A végrehajtási utasítás fogja szabályozni ennek keretében a főváros tennivalóit és hatáskörét. Ettől függ tehát lesz-e szükség egyáltalán a vá­rosházán a mérnöki létszám szaporítására és ha igen, milyen irányban és milyen mértékben. Egyelőre tehát az új mérnökök alkalmaztatására vonatkozó javaslatot a fiókba zárták és csak akkor fog' onnan előkerülni, ha az előbb említett intézkedések már ismeretesek lesznek. Addig a városházán a mai csekély mérnöki létszámmal kénytelenek az építkezési ügye­ket adminisztrálni és ellenőrizni. Pedig a tervezett új mérnöki állásokra már sokszáz előzetes kérvény érkezett, fiatalok, beérkezettek, ál­lástalanok egyaránt aspirálnak ezekre a most bi­zonytalanokká vált állásokra. gabbrí, mint magát a kit HM etet tel — mert, amint ő maga mondja: — Mindig a, r r a l ö r e k \s z e m, hogy semmiféle kitüntetés vagy pozíció ki ne ölje belőlem az embert. S mivel ezt eddig úgy érzem — Istennek hála — sikerült is el­érnem, tudok örülni a más ember sikerének, különö­sen akkor, ha ez a » más emb e r« nem más, mint az én első és fő munkatársam és szeretett alelnököm, akivel olyan harmóniában tudok együtt dolgozni s akinek olyan nagy része van abban, hogy a Köz­munka Tanács a legnehezebb kérdéseket is közmegelé­gedésre és közmegnyugvásra tudja elintézni. Én mon­dom el róla, mert ő sokkal szerényebb, semhogy ér­demeivel dicsekednék, hogy a hídépítésben olyan te­kintély, akit még európai viszonylatban is elsőrendű erőnek ismérnek el s akinek a munkássága e téren valóban elsőrendű. — Csak örvendeni tudok a, sikerének, mint aho­gyan örvend) az egész K ö z m u n k a Tanáé s, mert nincsen az intézetnek, egyetlen tagja sem, aki ne érezné át a. kitüntetés megtisztelő voltát, de egyben azt is, hogy igaz érdemnek jutott ez osztályrészül. így az elnök. E sorok krónikása, aki szenvedéllyel keresi az al­kalmat, hogy lámpája fényét olyan arcokra vetít­hesse, amelyeket érdemes úgy megvilágítani, hogy dolgozóasztaluk magányából a közérdeklődés fény­gócába jussanak — hiába fáradozott azon, hogy az ünnepeltet megszólaltassa munkájában. Az alelnök nem engedi magát zavartatni s azt vallja, hogy nem. akkor felel meg hivatásának, ha beszél, mint, inkább akkor, ha dolgozik. Érdekes, szokatlan egyéniség, van benne sok vonás, ami a, középkori szerzetesházak elvonult tudós barátaira emlékeztet, akiket a maga munkakörén kívül más dolgok nem igen érdekeltek, csak, azért, hogy a maguk, munkakörét aztán a lelki­ismeretesség és a szaktudás olyan készségével végez­hessék, ami még ma is tiszteletet biztosít munkájuk­nak éppen úgy, mint nemes emléküknek. S csak a magyar tudományos munkálkodásnak vagyunk barátai, mikor e szerény sorokon keresztül csatlakozunk azon néma tisztelők sorába, akik sokkal jobban át vannak halva az Álgyay Hubert P ál ok csendes és kitartó munkájának jelentőségé­től, semhogy hangoskodó üdvrivalgással azt zavarni akarhatnák, megelégedve azzal, hogy e sorokon ke­resztül küldjük a tudósnak a, neki kijáró elismerést és mély kódolást. Zs. .1. unni ni ma már európai hírű Fedett gyógymedencék, ivócsarnok, in- halatóriiun, strandfürdő. Páratlanul ered­ményes fürdő-, ivó- és belólegzőkúrák. A fürdőt Hajdúszoboszló 73 és 78° os sós-, jódos, brómos-, hidrokarbouátos hévvizei táplálják. 3000 liter forróvíz porconként. Magyar- és németnyelvű ismertetővel készséggel szolgál a fürdő IGAZGATÓSÁGA Egyelőre nem lesz létszámszaporítás a mérnöki karban A főváros önhibáján kívül, kénytelen lemondani a létszámszaporításról

Next

/
Thumbnails
Contents